Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-06 / 27. szám

VI. év. Zalaegerszeg, 1905 julius 6. / V V ' 27. szám. £lőfi&etési éti : Sgy érra 4 korona, /él érr« 2 korona 3i«gy«d érrt 1 kor. %vti szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. iVyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK ÜETEITIKIÉX-TT OSÜTÖRTOKÖIT ESTE!. Ki a hibás? Hétfőn reggel egy kis csődület és zenebona volt Zalaegerszeg utczáján. S a rendcsend helyreállítására kivonultak a rendőrök is, a csendőrök is, a katonák is. Előre megjegyzem, hogy nem történt semmi baj. Még csak a tyúkszemére sem hágtak senkinek Sőt előre megjegyzem azt is, hogy a szóban levő rendőrségről, csendőrségről és katonaságról a legjobb vélemény nyel kell lennünk. A szóban levő fegyveres erőkről még feltételezni sem engedem, hogy hiányoznék belőlök a tapintatosság, a józan körültekintés, az okos figyelmesség és az emberségesség. Talán épen ennek a bölcseségnek köszönhetjük hogy most nem kerül bele városunka véres krónikákba. Ámde hol van megirva, ha jövendőben is lenne itt egy ilyen zenebona, bogy a fegyveres erőt ugyanazok a parancsnokok s ugyanazok az emberek fogják tenni a jövendőben is, akik ma? Vájjon meg lesz-e azokban i az a körültekintés, aminek meg kell lenni? Nem mindennapi látvány az, ba a rend helyreállítására a rendőrségnek és csendőr ségnek a tetejébe kivonul egy század lovasság is. Nem közönséges hangulat, c ikor a rend helyreállítására a parai csnok elkia<tj» egy század huszárságnak: Kardot, ránts! Baira, előre fölvonulási Vágtatva! És az ntcza két széléig érve arcz-élben vágtat végig az utczán a huszárság. Ha ki van rendelve az utcza megtisztítására, nem köteles vizsgálgatni, ki \an útjában: öreg ember, vagy vén asszony, iskolás gyermek-e, vagy zöldséget vásárló szobaleány, vagy vén kofa ? keresztül gázolhat rajta, mert katonatörvény az, hogy tiporj keresztül az apád testén is, ha parancsolják A Dienstl 11 glementek. Ugyan ki lenne a hibás ? A ló nem, mert őt°t a huszár sarkantyúzna; a huszár nem, mert neki a főhadnagy parancsol ; a főhadnagy nem, mert Őtet a térparancsnok küldte ki; a térparancsnok nem, mert őt a vármegyei hatóság beleegyezése mellett a rendőrhatóság hívta; a vármegyei hatóság sem, mert neki a rendőr mondta, hogy baj \an; a rendőr sem hibás, mert a csődület csakugyan meg voit; de a csődületet tevő íparossegédek sem hihásak, mert Őket a polgármester hívta ide csoportba 6 órára; a polgármester sem hibás, mert neki a vármegyei hatóság rendelte, ennek pedig a kormány, a kormánynak pedig a törvény parancsolta, amelyet még 1890-ben alkottak ; a törvény pedig szent és sérthetetlen. Ez tehát nem lehet hibás. A menydőrgős meny kő is eltéved ebbtn a labyrinthusban. Mégis a §-ban lesz a hiba. Az az 1890-iki törvény elfelejtette megrendelni, hogy az iparossegédeket csak egyszer kell közmunkára hívni, az 1905 ik évbtn julius 3-án reggel 6 órakor, se előtte, se utána többt t ne. De a paragrafust nem lehet felelősségre vonni. Ki lenne tehát a hibás, ha ártatlan embereket agyongázolt volna az utczán a katonaság ? És ki a hibás, hogy az izgatottságot csakugyan növelte ennek a fegyveres erőnek a kirendeltsége ? ? ? ? Az előbbi kérdésekből kimaradt egy szakasz. Az iparossegédeket 6 órára a városház elé rendelte a polgármester. Ezek megjelentek pontosan. Igaz, hogy szándékukban volt a további rendeletnek ellentmondani, hogy ők közmunkára nem mennek. Egy rész tréfás tüntetésre is készült, hogy felszólítják a pob gármestert, vezesse őket a kapálásban; más része higgadtan, komoly panasszal akart előállani, a sérelem orvoslását akarta kérni, hogy mentsék fel őket ez alól a szokatlan, soha elő nem fordult munka alól. De hát Uram fia! nem volt, kivel beszéljenek, sem aki előtt panaszoljanak, sem akitől orvoslást kérjenek, sem a kinek az engedelmességet megtagadják. A polgármester nem volt a varoson, a városgazda, akinek vezetnie kellett volna, szintén nem volt a városon, a helyettes városgazda megjelent, de látatlanná és hallatlanná tette magái, nem is olyan ismert ember még; szót sef i^ert szólni, semhogy vezesse őket, semhogy ne vezesse. Joggal lehetne kérdezni, hogy hát kinek nem engedelmeskedtek'? A többi városi tisztviselőnek 8 órakor kezdődik a hivatalos órájuk, ekkor mentek fel. Ezek jó foimán nem is tudtak a dologról. Nekik semmi megbízatásuk nem volt. Csak azt látták ők is, hogy itt nagy csődültt van, s c^uda buda látni kinéztek ők is az ablakon. Hiaba haragszik az alispán ur, hogy mért nem szólott a tömeghez valamelyik más tisztviselő. A mai bürokratikus világban mindenki végzi a maga aktíjaf. Ki a h'bás? De a „sztrájk" hírlapíró uram, a „sztrájk" ? Ezt csak nem hely eselbeti Ön! — Nem. Persze, hogy nem! Még szónak is csúnya az a „sztrájk" szó. Nem is magyar szó. A dologtalan tmbert ki nem állhatom. A iöldnek nehéz terhe ez. Ép emberek jönnek kéregetni: s nem emberségesen ugyan, de kiutasitem, ba szívtelennek, ha pogánynak, ha istentelennek tartanak is. Tessék dolgozni, én is keservesen keresem a kenyeret. Pál apostol is azt mondja: A ki nem dolgozik, ne egyék. Csúnya látvány a dologtalan, szegény rongy os ember, aki mégis c; ifrálkodni akar, ünnepelni, kuglizni, kártyázni s mégis magának még minél több jogot akar vindikálni. A rakoi.czátlankodást sem szeretem. A ki a felebbvalónak, az elöljárónak, a szent és sérthetetlen törvénynek rtm engedelmeskedik, azt megbotránkozással elitélem. Az íparossegédek közül a k k részesek ezekben a hibákban, természetesen szintén elítélendők. És tudja az Isten, én mégis — kimenteni nem, de menteri mégis tudom őket. A bibás embertk között melyek a hibásabbak : akik tudatosan, vagy akik öntudatlanul követnek el hibákat? Ujp-^-^qk, akik tudatosan ? Kik az öntudatos emberek ? Ugy-e azok, akiknek minél több szellemi kincsök van <> Szóval az iskolázottabb emberek f Ugy-e ? Azt már mondtam, hogy joggal nem lehet rájok fogni, hogy engedetlenkedtek. Hiszen pontosan megjelentek 6 órakor. Nem ugyan mindnyájan „eszközökkel", mert a Behívó nem mondta meg, milyen eszközökkel, csak azt, hogy „eszközökkel". Az eszközök pedig sokfélék. Denique megjelentek- Az ebergényi utat akartak velők megcsináltatni, de ők ezt nem tudták. Magokra pedig nem indulhattak meg a csácsi hegyekre. Ha ekkor előáll csak egy öklömnyi ember s azt mondja nekik : Jertek, építsük meg az ebergényi utat. Mi azt most nem tudjuk, hogy vájjon nem mentek volna é el. Tehát azt sem mondhatjuk, hogy engedetlenkedtek. Azonban én azt hiszem, hogy nem mentek volna, vagyis, hogy ellentmondtak volna. D^ ekkor előállt volna az öklömnyi ember, s emberségesen szólva igy beszélt volna — Nézzétek barátaim ! nagy szó a törvény; azt nem lehet iélrerugni. Talán csak ti tartjátok magatokra nézve sérelmesnek, én azt mondom, nem sérelmes; más embernek is van baja, sok adót fizet, nagy nyomorral küzd, méltatlanságot, igazságtalanságot is szenved, ne toljátok föl magatokat bíráknak ; hát annyira elviselhetetlen nektek az a pár órai muuka? Hiszen ni m vagy tok any ámasszony katonái! A törvénynek is eleget teszünk, a községnek is használunk, a békét is íentartjuk, a magunk lelkiismeretét is megnyugtatjuk — gyertek, tu! leszünk rajta ! stb. Hátha engedtek volna. Mi azt most nem tudhatjuk. — Csakhogy senki sem beszélt igy velük. Még amúgy sem. Azonban én ugy gondolm, hogy erre sem hajoltak volna. De akkor megint kinyitotta volna a száját ez a vezető féle ember és emberségesen azt mondta volna, hogy : Talán lealázó rátok nézve ez a különösebb fajta kézi munka ? ördög vigye hát! törvényesen megválthatjátok. Egy év alatt 60 krajezárba nem haltok bele. Ennél büszkébbek lehettek s igy is szent a békesség ! Talan beknyugodtak vo'na. Mi azt most nem tudhatjuk. —De ntm találtak embert a városházánál, oki ilyenformán beszélt volna velük. Ha pedig ebbe sem nyugodtak volna bele, még mii dig nagyon sok van a panganét erőszakosságáig. Ekkor azt moidta volta az a vezető féle tmber, hogy hát, na baiátaim ! itt ne ácsorogjunk oknélkül, mi a panasztok? mi a kívánságotok ? meg kell folyamodni. Bízzuk a dolgot a bölcsebb tmberek tanácskozására, legyen bizalmatok, alkotmányt szerető nemzetnek vagyunk a tagjai. Hátha nektek lesz igazatok.. Vegyük a kérést jegyzőkönyvbe s menjetek csendesen haza. Tudcm, hogy épen ezt akarták ; de nem volt