Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-29 / 26. szám

VI. év. Zalaegerszeg, S905 junius £ j: 25. szám. EWfiaatéai ár: így érr« 4 korona. Fél érc* 2 korom. Vagyad érra 1 kor. Kgyaa uám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. itfvilttér sora 1 kor Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELŰNIK HETENKÉNT OSTÍTTÓRTOKlÖÜSr ESTE. A Magyar Paizs olvasóit kérjük, ujitsák meg julius 1-én az egy korona előfizetést; ugyanakkor szíveskedjenek az esetleges hátralékban levő összeget is hozzánk juttatni, hogy a lap küldése ne szűnjék meg. Szervezkedés. Ez a lap nem biztat senkit, kogy akár jobbra, akár balra szervezkedjék. Még azt olvasnák ki belőle, hogy politizálunk, pedig tudjuk, hogy nem politikus lapnak nem szabad politizálni s állandóan az orrom előtt egy rémes bárd, pengéjére irva, hogy nem szabad politizálni. Igy van. Ámbár sohasem tudom megérteni, hogy mért nem szabad. Hogy mért szabad egyiknek s mért nem szabad a másiknak ? A kinek 5000 frtja van, annak szabad s akinek csak 4999 írtja van, aunak nem szabad. Mintha én a mandzsuk országához tartoznám. Hanem nem szabad, hát nem szabad s punktum. Nem is teszem. Hanem az erkölcsi világrendhez szabad hozzászólanom. Arra szabad kapaczitálnom az embereket, hogy legyetek őnnáiló gondolkozásuak, független fejűek és szabadlelküek; hogy legyetek következetesek s főképen, hogy legyetek nyíltak, őszinték, igazak és becsületesek. Azt nem mondom, hogy a fejéret válasszátok, sem azt, hogy a feketét ne szeressétek; ez a saját lelkiismeretetek dolga, s az emberi szabadság kérdése. De arra kapaczitálhatlak, hogy vagy azegyikhez, vagy amásikhoz sorakozzatok s azt nyíltan valljátok is. Egyszerre mindenikhez tartozni a fizikai tudomány szerint lehetetlenség s az erkölcsi tan szerint nagy hazugság. Egyikhez sem tartozni pedig szintén a lét meghazudtolása akarna lenni s az állatok erkölcse szerint csak rókaság, de az emberi erkölcsfan szerint már sokkal sötétebb bün. Ethika ez, nem politika. Tesszük pedig ezt a pár figyelmeztető szót azért, mert a zalai szövetkezett ellenzéki pártnak a jegyzője, Eitner Sándor szétküldötte megyeszeríe a kérdést, hogy ebben a válságos és igen veszedelmesnek Ígérkező politikai világban feleljen rá mindenki férfiasan, melyik párthoz tartozik. Tudni való, most két párt var:: laikus neve: magyar párt és német párt. A válaszok megerkezése után nagy népgyűlés lesz Zalaegerszegen, melyre a vármegyének minden lakósát meghívják. Erről tanúskodik Bosnyák Géza urnák alábbi levele. E levél szerint tehát szerencsénk lesz a nagy Apponyiboz, vagy Kossuth Ferericzhez s talán másokhoz is, kik valószínűleg meglátogatják vármegyénket. Bosnyák elnök urat pedig és társait nem lehet eléggé becsülni azért az éberségért, hogy a megye lakosságának a szivére teszik a kezöket, megtudandó ebben a borús időben, hogy a szívverésekben is hányat ütött az óra. Borbély Oyörgy. Misefa, 1905 jun. 24 Tekintetes Szerkesztő Ur ! rogy azon szinben tűnjön fel vármegyénk, hogy a jelen nehéz politikai helyzetben az absolutismus elleni harczban mintha nem venné ki részét: tudatom Szerkesztő úrral, hogy megyénkben is megindítottuk a legmesszebb menő ac.iót. Ugyanis az összes törvényhatósági tagokat, továbbá a megyei tisztviselőket felszólítottuk, nyilatkozzanak, hogy vájjon a szövetkezett ellenzékhez tartoznak-e? A mint a válaszok beérkezrek,azonnal megtartjuk Egerszegena fzövetkezett ellenzék alakulóéitekezleíér,a melyen egyúttal meg fogjuk kérni a rendkívüli közgyűlés megtartását, s ugyanakkor a rendkívüli közgyűlésre beadandó iuditványokat a Pes'megyei indítvány értelmében megszövegezzük ós beadjuk Egyutta' pedig az értekezlet elé vive azon indítványomat. hogy a megye összes járásainak székhelyén lehető rövid idő alatt népgyűlések tartassanak, a mely népgyülésekre a szövetkezett ellenzék vezérlőbizotttágatól kérünk kiküldötteket, s különö-en a legkitettebb két beryre: Csáktornya es Letekére ha lehetséges lessz Kostu ho

f, Apponyit; szevai a vezérekből kdünk. Ez k s.-i,kségesnek tartottam a tek. szerkes/.tö úrral iudatni, hogy a közönség tájékozva legyen a felől, hogy az absolutismus ellen megindítottuk a legmesszebb menő fcctiót. De hogy ezen actiónk sikerüljön, e végből feltétlenül számítunk a megyebeli hazafias sajtóra, hogy bennünk támogatni fog. Súlyos politikai helyzetben vagyunk, az absolutismus nyíltan fellépett és igy kötelessége minDalolnak.... Dalolnak titkon, csak egy magukban, A nagy világban járva szerteszét S álmaikban felkeresik gyakran A dohos kunyhók sötét rejtekét Özvegyet, árvát, az öreg koldust, Az őtii harezok béna bajnokát Rajongva védik, miközben lelkük Legszebb dalait róluk dalolják. Munkás kaszárnyák szürke lakóit, Kiket övedznek romboló gépek, Magukhoz vonva imádják mind mind: Azt a hallgatag isteni népet. Fény özönt, pompát kerülve gyakran Járják az erdőt, magányos berket; Kalászos mezők, dalos ligetek Örök lakói ezek a lelkek. A szívnek legszebb, legtdes'b tárgyát Szerelmet zengnek fennen és bátran, A kik megértik, mind egyesülnek Benne, az eszme apostolában. Rabszolga népek sorvasztó vágyát A legvégsőig epedve védik, Szabad hazában szabadnak lenni Ez aak az édes végczéljuk nekik. Hontszerző apák, ősi elődök Hősi tetteit papírra rójják, Példaként százszor dalolnak róluk Az áluodozó szegény poéták. Dalolnak gyakran, magányban halkan, Szivük pecsétjét adva a dalban, Nincs érte bérük, mely ezzel fölér — Jutalmuk csupán: egy virágfüzér! Boldogfai Farkas Imre. Ázsia belsejében.*) i. 11 ta : Zrínyi Béla. Mily fenségesen, vagy talán mily komikusan változik az én sorsom. Nemrég még esőverte éjszakán szellős algán sá rak alól bámultam a csillagos eget, nyomorultabb voltam egy turópai koldusnál és ma, két év után ily szép. előkelő, okos közönség figyeli nagy utam leírását. Köszönöm a szives figyelmüket. Igyekszem mulatságos lenni. Ami szenvedésem volt, ami vísszalaszitó részlete van utazásomnak: az emberfeletti erőfeszítés, az éhség és szomjúság, járatlan utak, lakatlan helyek; vad népek és vad szokások, utazásom ezen IOÉZ oldalai maradjanak nekem. Ami élvezetes, szép, nagyszerű vol utamban két lóJdrészen át, azt íme, átadom önöknek. Amiért én áztam, fáztam, idehagytana biztos existeccziíirrat, a EyugaJmas polgári módot, a *) Á jog feEtartva. Zr, vidéki élet száz apró kellemességét, egy nem rosszul indult pálya reményeit; amiért turbánt viseltem a Mozlim birodalmában, tar koponyával jártam Herat virágos kertjeit, éjszakákat töltöttem a rettenetes indiai őserdőkben, amiért én százszor leszámoltam az élettel, amiért ezerszer meggyűlöltem az életet és átkoztam nyughatatlan magamat, mindent, amiért én mindent feláldoztam, megkapják önök kényelmes bársony zsölyén ülve, egy rövid félóra alatt. Csak kis türelem az. amit kérek. Hölgyeim és uraim! nem hatásvadász ís végett, de szükségesnek tartom, hogy két képet fessek önök elé. Az egyik egy nyárspolgár élete egy vidéki magyar városban. Ez az ideálja a kényelemnek. Megvan a jómód, a hivatal, mely kenyeret ád, reggeli reggel, jó ebéd délben, pénteken hal, vasárnap kugliparti. Megvan az élet végső czélja, a biztos nyugdij, a nyugdíj, a nyugdíj. A filiszter talán nem is egyébért születik, minthogy legyen a nyugdíjnak gazdája. Pontosan fizeti harmiuez egynéhány éven át, hogy öreg korára meglegyen a megélhetése. Közben megházosodik, elvesz egy nem veszedelmesen szép, de eléggé csinos asszonykát, kinek nem vérmes a temperamentuma és aki gondos ápolónak ígérkezik akkorra, mikor majd a férfit a rheuma gyötri. Ily szépen, bölcsen, beosztással él a filiszter. Talán van neki sejtelme róla, hogy ö nagyon kicsiny porszem a világ végtelen egyetemebében, hogy vannak elragadóan szép és nagy dolgok, melyeket megismerni érdemes lenne, de a melyekért útra kellene kelni. Azonban ő itthon marad, mert az idegenben, — mint Geothe mondja — idegen az ágy és rossz a koszt. Lemond arról, hogy megismerje azt, amit városa keiitése a szeme előtt eltakar. Ah, az ismeretlen az ctupa rejtély, csupa veszedelem. Csak csapni