Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-24 / 47. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. Századunkban különösen Dagy lesz a jó ós rosz eszmék harcza. De, ha a magyarság felvirágzásának az eszméje él bennünk, akkor az elkerülhetetlen harcztól, s az ellenségtől nem szabad megijednünk. Minél jobban erősi'jük magunkat a kulturális, vallás-erkölcsi ós anyagi téren : annál könnyebben megálljuk helyünket ebben a harcban. Minden bajunkat orvosolhatjuk, ha összefogunk, s erős akarattal munkálkodunk boldogulhatásunkon. Csakhogy ezt a kevés műveltséggel biró szegény nép magától megtenni sem képes. Okos és önzet­len, a gyako.lati kérdésekben jártas vezetőkre van szükség — elegendő számban, mert egy-két ember egyes vidéken vajmi keveset tehet. — Különben a magyarság érdekeit előmozdító esz­méket terjeszteni, ezen eszmék diadalrajutásáéit minden tőlünk telhetőt megtenni, az államfentartó elemet ós saját löldmüvelésünket, iparunkat vé­deni, — mindnyájunknak kötelességünk. S ha mindenki megteszi e téren hazafias kötelességét, akkor önmagától megszűnik a munkás elemnek kivándoi lása, s az inproduktiv elemnek beözön­iése. Akkor lesznek elegen, kik a közerdekekért lelkesen, kitartóan, s buzgalommal sorompóba állnak, s hamarosan felvirágoznak hazánkban a kulturális, humánus jótékonysági, szegénvvé^elmi, önsegélyző és gazdasági egyesületek és szövet­kezetek. Ezen intézmenyek mindig ós mindenütt meg­termelték áldásos gyümölcsüket, csakhogy egész embereket kivannak meg, kik készek is, képesek is a közjó érdekében cselekedni. Hol ezen áldásos intézmények hiányoznak, ott rosszak a társadalmi viszonyok, s rossz az em­berek egy része. Nem levén kerék kötő: egyik résziől az önzés, másik részről az elégedetlenség és a szegénység honol — békétlenségben es sze­retetlensé^ben. Van elnyomó és elnyomott, de nincs szerető, segítő és szeretve segített társ! Egymásban ellenséget látnak, holott szeiető felebarátoknak kellene lenniök ; (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Yármegyénk hölgyei a tüdőbetegekért. — Sajíít tudósitónktúl. — A József Főherczeg Szanatórium Egyesület véd­nöke József főherczeg meleghangú felhívással fordul vármegyénk hölgyeihez, hogy segítsék a népszanaíoriumo* létesiteset se végből a jótékony czélu sorsjáték sikere érdekében alakuljanak meg Zalamegyében is a hölgybizottságok. Értesülésünk szerint az egyesület azoknak, akik nemes célját pártolni sietnek, a főherczeg védnök aláírásával művésziesen kiállított oklevelet kapnak, ezen kivül az egyesület ugy rój ja le há­láját, hogy azon hölgyeknek nevét, akik a legkivá­lóbb tevékenységet fejtik ki, a nepszanatonumok márványtábláján örökíti meg. Értesülésünk szerint Nagykanizsa ós Zalaeger­szeg városaiban a hölgyhizottság már megalakult, ugy szintén a keszthelyi, sümegi és tapolczai já­rásokban is, az alsólendvai, kanizsai, letenyei, parsai, perlaki és zalaszentgrétti járásokb i n most mennek széjjel az egyesület felhívásai, csáktornyai, novai járásokban a fölkérés a legközelebbi napok­ban fog megtörténni. Megjegyezzük, hogy a Szanatóriumi hö/gybizott­sági tagság anyagi kötelezettséggel nem jár, hanem azzal az erkölcsi kötelezettséggel, hogy az egye­sület emberbaráti akciója sikeit lásson, hogy a tagok a maguk őrállomásán lelkes harcosai le­gyenek a 'uberkolozis elleni küzdelemnek. Nagykanizsán megalakult hölgybizotts^g tagjai a következők: Gelsei Vidor Samuné, Lajpag Antalné, Plihál Vikiorné, Mikos Gézáné, ifj. Fessei­hoffer Józsefné, Heimesch Frigvesné, dr. Tiipammer Rezsőné, Gózony Sándorné, dr. Villányi Henrikné, Rosenberg Ottóné, dr. Havas Hugónó éi Pleheisz Gusztávné. Zalaegerszegen : Paukovicz Györgyné, Borbély Györgyné, Baján Ferenczné, Mesterházy Kálmáu­né, Horváth Jánosné, Kaufmann Mátyásné, Nóvák Mihályné, Dr. Kele Antalné, Csiszár Józsefné, Tikk Lászlóné, Udvardy Vinczéné,Takács Józsefné, özv. Maksai Zsigmondné, Rechnitz Sándorné, Polgár Jánosné, Ruzsica Károlyné, Faugler Mihályné, Krosetz Gyuiáné, Varga Vilmosné, Németh Elekné, Sztaniszlovszky Adolfné, dr. Fritz Józsefné, Magyar Lajosné, Voigt Edénó, dr. Thassy Gáborné, dr. Ruzsicska Kalmánnó, dr. Gráner Adolfné, dr.Halász Miksáué,dr. Háry Istvánné, dr. Szigethy Elemérnó, HajikIstvánné, Ba'ogh Gyuláié, Tuczy Jánosné, dr. Urbanek Károlvnó, Schtnidt Józsefné, Kiss Lajosné Bucsy Istvánné, dr. Csák Károlyné. Udvardy Ignácznó, Rohoncy Istvánné, özv. Gráner Mihályné és Trsztyánszky Ödönné. Nagykanizsai járásban Nagyrécsén .hrii Adolfné, Ivánkay Kherud Imréné, Qsapin Sommer Ignácznó. Nagyrécsén özv. Antal Károlyné, özv. Kers'ner Rókusné, Kavetz Józsefné. Szepetnek Berkovits Hermin, Berkovits Karolin. Keszthelyi járásban: Keszthelyen dr. Caanády Gusztávné, dr. De/.sónyi Árpádné, Takács Imréné, Nagy Istvánné, dr. Schvarc Zsigmondné, Steidler Kálmánnó, Hoffmann Sománé, Lénáid Ernőné, Czakó Kálmánne, dr. Skublics Jénőné, özv. Holly Jánosné, Puly Jánosné, bozzai Bozzay Pálné és özv. Breuer Gy u'áné. Sümegen: Darnay Kajetánné, dr. Kelemen Károlyné, Epstein Vilmosné ós Vértessy Bélárié. Miháiyfán \ dr. Kidéin Ivánnó, Paár Istvánné. Szalapán : Ilajden Sánlorné. Tapol­czán: Takács Jenőné, dr. Kovács Vilmosné, Tus Antalné, Szentmiklósi Gyuláné, Fnsch Lipótné, Vastag Jánosné, Glazer Sándorné, Ságbváry Jenőné, di. Szőke Mórnó, Csendes Józsefné, Téts Károlyné, Berger Vilmosné, Luszíig Ferenc né, Szigethy Ferenczné, dr. Gyfiffy Zeltánné, Weiler Kálmanne, Singéi Istvánné, Müller Károlyné, dr. Varjas Gálomé, Marton Gyuláné, Frisch Lászlóné, Pollák Adolfné. Felsöörsőn: Köves Edénó, Kohmann Mária, Schneiler Ilona Az aláólendvai, kanizsai, letenyei, pacsai, perlaki és a zalaszentgróti járásokban a következő hölgyek vannak felkérve: Letenyei járásban Letenyén Chonoa Ödönné, özv. Málitsch Jánosné, dr. Csempe^z Kálmánná, Wild Ferenc/né, Orosz Béláné, Oigyai Lajosné, özv. Tolly Bernátné. Petziventén özv. Szalacy Farka«né. Annmajor Schraidt Em'lné. Tötszent­márton Schonid>-r Józsefné, Tóthszerdahelyi Ver­mes Mártonné. VörcsSk puszta Mátiay Imréné. Jhelsószemenye Lene Béláné. Fetsöszemenye Iliás Gézané. Csinyeföld Szel.ula Aurólné. Pacai járásban Alsórajkon Koller Ltvánnó. Misefa Bosnyák Gézáné. Andorházi puszta Szent­m-hályi Dez.sőnó. Pelsó'rajkon ifj. Ttiasi Imiénó. Várhely puszta özv. Véssey Lászlóné. Perlaki járásban Peruikon dr. Bohro Siducyné, di". Tamás Jánosné, dr. Kemény Fülöpné, dr. Szabó Zsigmondné, dr. Fischer Józsefné, dr. Diahanovszky Gézáné, Szsbu Győzőné, Múikus PetHrnó, Merziczky Jenőné. Kotoron Mayer Nándoiné. Zalaszentgróti járásban Zalacsányon gróf Batthyány Pálné, Malatinszky L'josué, Botfiy Péterné, özv. Berger Jánosné, Vais/ Józsefné, dr. Misner Antalné, Paál Viktorno. Zalabéren báró Guttmann Lászlóné, özv. Kozáry Aurélne. Tűrje Zathureczkv Máitonnó. Kustyán gióf Batthyány Gedőué. Zalacsány gróf Batthvány Józsefné, Malatinszky Ferenczné. Kehidán Bicouyi Edéué. Mikosdon Zierer Alfródnó. Pákodon Horváth Jánosné. Zalabéren Mayer Mórnó. Bizton hisszük, hogy a nemzeti és népmentő feladatnak ilyen nemes szívű gárdával nagy sikere lesz. Muraközi dolgok ii. Nem váratlan dolog, amiről írni akarok. Akik figyelemmel kisérték a Muraközben lefolyt ese­ményeket, akik látták a magyarok gyenge állás foglalását, a muraközi kérdésben, azok bizonyára sejthették, hogy még nincs elintézve az ügy, még jön máa valami is. Az a valami már megérett, mutatkozik egész nyíltan, arcátlan, gvaláz, pisz­kít, vórlázitóan izgat, megmételyezi a népet ábrán ­dös eszméivel. Ezt könnyen teheti. A muraközi nép horvát nyelvű és több helyen horvát érzelmű is. A horváteszmóket et hirdető lapok ós röpiratok itt alkalmas talajra ta­lálnak. Látszik is eléggé már a gyümölcsük, ós a jövőben még jobban fog látszani. Az izgatók nem szűnnek meg munkálkodni. Varasdon lapot aiapitottak, a melynek „Nase Pravice" (A mi Jogaink) a hangzatos czime, a szerkesztője Magdic. Micsoda hangon beszól ez a magyarokról, a muraközi magyar intelligentiáról, és mi minden féle módon izgatja a népet a ma­gyar állameszme ellen, az egyenesen vérlázító. Lapját kitiltották Muraközből most röpiratokatac ter jeszt, lapját éjjel hordatja szét Muraközben, és annak mindenelrejtettzugában.Ez nem elég, még szóval is izgatja és lázítja a muraközi népet, amidőn azok átmennek a városra ügyes-bajos dolgaikat végezni. A magyarokat Ázsiából kiszökött vad mongol csordának nevezi, ós felhívja a népet, ne legyenek e vad csordának rabszolgái. És a lapját, ha nézzük? Az tele van felhívá­sokkal a muraközi néphez. Javarészét azok a feketelelküek irják, a kik itt Muraközben magyar kenyeret esznek, a kik hitoktatási dijat szednek a magvai kormánytól s a kik elég arcátlanok, hogy a magyar állam eme jóindulatát ily rutul hzetik vissza. Tisztelet a kivételnek, de kevés a kivetel. Ezek a kivételesek is csak annyiból különböznek a többitől, hogy ezeknek teljesen miudegy, akár horvát, akár magyar, szóval, ezek az úgynevezett közönyösök. Csak egy-két lelkésze van Muraköz­nek, akire lehet mondani, hogy lelkileg is magyar. Vannak itt mások is, nemcsak lelkészek, akik a horvát eszméknek hódolnak. Ismerek akárhá­nyat 1 Kivált azok a fiatal flcsurak, akik Varas­don Károly városban végezték iskolájukat. Sőt ki. gondolta volna, a „Nase Pravice" még azzal is dicsekedik, hogy ismer ő tanítókat is, (Muraköz­ben) a kik titokban serkentik a népet, hogy áll­jon ellen az erőszaknak es jogtalanságnak. Hallják ezt Önök kedves tanitó uraim! ? Nem hisszük, hogy egv is akadhatna ilyen Muraközben, de igenis tudjuk, hogy vannak olyan könnyelmű tanítók, akik azokkal a káplánocskákkal össze­bará'koznak, és vigyázatlanságból kiejtenek olyan szavakat ís, a mit azután e>ek a feketelelküek felhasználnak ellenük. Furcsa vigasztalás az, ha mi csak mosolyogva nézzük ezeket az izgatókat és könnyedén oda­mondjuk, hiszen csak lármázzanak, ugy sem fognak czéltérni! . Nem ámlMáreddig is előggó meglátszik aknamunkájuk. Ha tovább is hagyjuk őket utjukon haladni, majd látunk még különbeket is. Síomoruje­lensegeitaz izga tásoknak csak az tudja, a ki a népet ismeri ós érintkezik vele. Ismerni kell először a nép frziologiáját és csak akkor tessék Ítéletet mondani ! Pedig bízón* sokkal komolyabb a dolog, mint a hogy gondoljuk. Önök azt hiszem tudják, mily hatással vannak a tót, oláh stb. nemzetiségi takarékpénztárak az ottani népre. Ugyanily eszkö­zökkel harczolnak itt is a dólszláv-izgatók. A zágrábi „Első Horvát Takarék pénztár" augusz­tus 16 án fiókot nyitott Vaiasdon. Világosan meg­mondja, Magdic-lapja hogy a zagoriai ós a muraközi r.ép számára lesz ez a takarékpénztár felállitva. Főliferánsa ennek a takarékpénztárnak dr. Magdic. Ezt csak igy szárazon mondom el. Azt hiszem elég hathatós fegyver lesz az izgatók kezében. A másik még különb. Horvát irodalmi társulatot fognak alapítani Muraközben, a melynek teljes czime: ,.Muraközi- Zrínyi Frangepán társulat" lesz. Mert a mint a „Nase Pravi:e" irja. nem elégszenek meg azzal, hogy onnan Drávántulról terjesszenek lapokat és könyveket. (A telen több 1000 drb. horvát könyvet osztottak ki a mura­közi nep között és több magyar gyűlölő lap is jár ide, a melyeket jól ismerek.) — Hanem itt Muraközben is alapítanak társulatot, a mely az általuk elmaradottnak nevezett muraközi népet hivatva lesz műveltté tenni. Elég áldozatkészek hozzá Maudic ur pl. most is kapott egy ismeret­lentől Zágrábból 100 koronát, hogy adjon ki röpiratokat, a Murakóziek számára. Ha már itt vagyunk, hát azt is meg kell jegyeznünk, hogy „Jeromos társulat ' „Matica" ,,Ciril és Metud" táisulatok már régebben terjesztenek itt olyan könyveket a nép között, a melyek annak lelkében ápolják a horvát szellemet. Mindezt oly hihetet­len olcsósággal teszik, (mert alaptőkéjük nagy) hogy bizony az amúgy is olvasni szerető nép szívesen áldozza azt a pár fillért a horvát köny­vekre. Itt van tehát már az utolsó pillanat is, hogy tegyünk valamit. Ne hagyjuk prédájául a hoivát izgatóknak az amúgy is zsenge korát élő ágát, a melyet a muraközi tanítok ültettek a nép szivébe. Vegyük el Muraközt a zágrábi érsekségtől, csa­toljuk magyar püspökséghez, mert bizony mon­dom, a mig a templomban nem uralkodik a magyar szellem, addig hiába való minden fára­dozás a magyarosítás végett. A jövő igazat ad nékem! .... ténus. Országgyűlés. A mult héten csütörtök és péntek volt a két utolsó nap, amelyen országgyűlést tartottak. Ekkor királyi levéllel félbeszakították, mondják: de­czember 9-ig. Azon a két napon nagy kavarodás volt a képviselőházban és van azóta az ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom