Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-29 / 39. szám

1904. szeptember 29. MAGYAR PAIZS 3 gyógyfürdésre eredménynyel használható, azok által, akiknek az évszaktól függetlenül, gyors gyógykezelésre szükségük van. Mert a lakásból a folyosón át. minden csekély Jogváltozás nélkül, a fürdőbe juthatni. 2.) József fürdő: 12 fürdő fülkével, 2 fürdő medencze ós 2 iszap fiiidővel. 3.) Nép fürdő: a szegényebb fürdő'vendógek •— földmivesek — részére ; nagyszámú fürdő fülkével, 2 nagy fürdő medenczóvel, a melyben ingyen fürödhetni ; van még benne 21 kád ós 2 iszap fürdő. 4.) Az úgynevezett várban lévő fürdőhelyiség, 6 fürdő fűikevel és 18 szépen bebutorozott szobával. A fürdő igazgatója és a gazdaság fővezetője : iGábriel Kukovicz ; a fürdő pénztárnoka : Sándor Agich. Mindkettő derék, előzékeny és mü/elt hivatalnok : a szegényebb osztály betegei iránt jótékonyságuk és rokonszenvezésük határtalan. Fürdő orvos : Dr. András Longhino, aki a betegeket szívesen fogadja és szakértelmű képzettségével, azok gyógyulását szeretettel előmozdítja. A füidőnek van társalgó terme, könyvtára és egy csomó újság, külömbözŐ nyelven ; a káve házban billiárd. Többs ör táncz mulatság, tombola és zene estély tartatik, melyet olykor-fel vált, a károlyvárosi „Tamburánsok" konczertje. A fürdői zene, mely budapesti, pozsonyi, nagyváradi, soproni, trieszti, gráczi, marburgi, bécsi, és budveisi zenészekből van összeállítva, Richaid Staps, ieibachi karmester vezetése alatt, naponkint kétszer, és pedig délelőtt a sétányon, a hőforrásnál, délután a gyégyház előtt különféle zenedarabokat, — melyekben a csárdások is bent foglaltatnak, — junius 1.-től — augusztus 31.ig játszik. (Folyt, köv.l Tihanyi Lajos. Építsünk a vakok számára otthont. Hazánk 20.003 vakja közül mintegy 180 mint kiképzett vakiparos keresi mindennapi kenyerét. Szegények nap-nap után reggel 7-től este 7-ig a műhelyben szorgoskodnak, hogy megkeressék az óletfentartás első és legszükségesebb kellékét a pénzt. Némelyiknek felesége és családja is van s bizony-bizony roppant nagy küzdelmet kell kifejtenie, hogy betevő falatjáért ne szoruljon másra. Nap-nap után van alkalmam látni ŐKeí, minél inkább bámulom szorgalmukat és ügyességüket, annál melyebben érzem szivemben, mi lesz ezekkel a szegény halandókkal, ha munkaképtelenné válnak. Vájjon, hol fogja lehajtani fejét annyi küzdelmes munkában telt év után, ha testi ereje felmondja a szolgálatot. Istenem, beh szomorú jövő elé nézhet, egy ilyen sorssujtotta egyén. Mert annyit nem képes keresni, hogy későbbi éveiben esetleg megtakarított garasaiból megtudjon élni. Jegyezd meg szeretett embertársam, a vaknak testi ellentállókópes«ége a szakada'lan munka iránt nem olyan SZÍVÓS, mint a mienk. Neki szegénynek már alapjában meg van támadva egész conttruciiója épen fogyatékosságánál fogva. S míg a mi gyermekeink lótnak futnak hol ide, hol oda, fiezárikolnak, tornásznak, korcsolyáznak, tánczolnak, vivnak s többféleképen erősitik vagy mondjuk előkészítik testüket az élet ezernyi bujával,-jajjával szemben, addig a szerencsétlen vak, ki a mi embertársunk és felebarátunk, mindebből ki van zárva, vagy ha alkalma is volna : vaksága oly akadályt képez, hogy mindezekből egyet is alig valósithat meg. Érthető tehát a vak testi erejének és ellentállókópessógének aránytalanul eseüélyebb volta az épérzékü emberével szemben. Európa nyugati culturális államaiban ezt máinéhány évtized előtt a nemeskeblü emberbarátok átérfették s anyagi áldozatokat nem kiméivé, gondoskodtak végnapjaik tisztességes lefolyásáról. Nem légből kapott állitások ezek, meggyőződhetik a szives olvasó, mikénti ápolásukról ha felkeresi egyebek között a prágai Francisko Josefiumot, Párisban az elaggott vakok házát ós Bécsben a férfi ós nőotthont. Nálunk ilyen otthon, hol a munkából kidőlt vak, kit nagy nehezzen felneveltünk s mint önérzetes egyent, kibocsátottunk az életbe nyugalmat és pihenést találna öreg napján, ez ideig meg nincs. Midőn ezen ügyben felemelem hozzatok esdő szavaimat, kiknek az anyagiakból az elegendőnél több jutott, ne gondoljátok, hogy oenzeiteiet haszontalan czélra fordítjátok, mert a czól melyet elérni 20.000 vak érdekében legszebb kötelességünk: nem<>s ós magasztos. E^ kell ismernünk, hogy hazánk közönsége a fogyatékosok, különösen pedig a vakok iránt meleg rokonszenvvel viseltetik s őket uton-utfélen részesiti némi alamizsnában, olykor nevelé3-tauitási czólokra ezreket áldoz, amire még mindig szükség van, de ne feledjék, hogy ez alttal csak felemunkát végeztek, mert a vaknak öreg napjaiban nincs hová hajtaai fejét s kénytelen lesz magát, emberi mivoltunkat annyira lealázó koldulásra adui. Bizzunk kedves vak munkásaink a jó Isten segedelmében, ki a minden nemes, szép és hasznos czélért küzdőket meghallgatja, s reméljük, hogy jó magyar hazánk polgárai meghallgatják kérve esdő szavunkat s áldozatkészségükkel lehetővé teszik egy Budapesten felállítandó vakok otthonának létesítését. E c-.élra szánt nemes adományok a Kisbirtokosok Földhitel intézete igazgatóságának küldendők be, (Budapest V. Géza-u. 2. sz) mely intézet szives volt a más czimen is begyült adományokat teljesen díjmentesen kezelni. Herodek Károly, a vakok orsz. budapesti nevelő és tanintézetének igazgató tanára. Heti hirek. Helyiek. Szüret. Zalaegerszegen a rendes szüret október 3-án kezdődik. Tart azonban csipbe-csopban már néháuy hét óta, meit az esős idő kezdé már rothasztani. Ilyen formán kétszer tart a szőlősgazda szüretet, egyszer a rothadt szemmel, máskor az ép szemmel. — Bizony-bizony még a szüret is boszusággal jár már. Tiirjén 25-én kezdődött a szüret, s — irja levelezőnk, hogy ott elég jó szüretje van kivált annak, a kinek jól gondozott szőlője van. Az irodalmi és művészeti kör választmányi ülést tartott 26-án dr. Ruzsicska Kálmán elnökletével. Lehangolt kedvetlenséggel vette tudomásul a választmány a közoktatásügyi miniszter urnák a kör folyamodására adott válaszát, hogy a főgitmázium termei közül sajnálatára bár egyet sem bocsájthat a kör rendelkezésére. Az irodalmi körnek tehát az alakulás nehézségei mellett s a szellemi eiők összegyűjtése és összetartása mellett pártolás hiányán az anyagiakkal is meg kell küzdenie s bélházat kell keresnie, ahol összejöveteleket, gyakoria

;okat ós előadásokat tarthasson. Az elkedvetlenedés azonban uem vesz erőt raj'a, talán még eiŐ3ebb munkára sarkalja, hogy legyőzhesse az akadályokat. Vasárnap d. e. 11 órakor újra gyűlést tart a választmány a városháza termében. A kereskedelmi as Társaskör hétfőn este választmányi ülést tartott dr. Gráuer Géza elnök ós Várhidy Lajcs alelnök felváltott vezetésével. Tárgyalták az 1905.évi lakásváltoztatást, a kaszinóval való cserélést. Továbbá, minthogy a körnek tagja nagyobbrészt kereskedők, mozgalmat indit a kör a helyi felsőkereskedelmi iskola mellett, melyet a miniszter szándékszik megszüntetni. Ez ügyben küldöttség fogja felkeresni Hertelendy főispán urat, Farkas József orsz. képviselő úrat, s a közokt. keieskedelmi ós pénzügyminiszter urakat. Kinevezés ós áthelyezés. A pénzügyminiszter kinevezte Farkas Ferencz ót Kristotfy Kálmán zalaegerszegi számtiszteket számellenőrrökké — Lányai József számtisztet Biharmegye sárréti járásába számellenőrnek, — Vörös György zalaegerszegi számellenőrt Szatmármegye csengeri járásába he!yezte át saját kórelmere. Dr. Károlyi József beszterczebányai kir. kath. főgimnáziumi helyettes tanárt (zalaegerszegi születésű) kinevezte a közoktatásügyi miniszter ugyanoda rendes tanárnak. Szélhhmos mcsóintézet. A Körmendi-utezában Baz&ika nó/en ki van irva egy ajtó homlokára: Fehérnemű tisztító és mosó-intézet. Isten tudja, mikor s hogyan csöppent oda; párhót óta lehetett látni az utczára nyilt ajtón át, hogy bent egy fehérnép és két szál legény felgyűrt ingujjban irgalmatlanul vaápnak, tégláznak. Tegnapelőtt reggelre pedig & nyitott ajtón át csak egy pár kapezadarabot lehetett látni. Sem fejórnép, stm legények, sem ing, sem gallér. Azon éjjel elszöktek mindenestől, az ajtófélfától sen búcsúzva. Az itt töltött két hetet arra használták fel, hogy összeszedtek a városból minden arravaló inget és gallért s az utolsó éjjelen bepakolták. Ipartanács, iparhatóság, rendőrség, csendőrség mindhiába. Szabad ipar, szabad kereskedelem, szabad a szökés párosával, hármasával. Helyi heti piacz. Buza 20-40, rozs 14-20, árpa 14 60 zab 14-40 tengeri 19-— liszt 26-40 zsup és ágyszalma 3—4 kor. széna 5—6 k. alomszalma 2 20—2*60 Zsir 1 80 ezukor 88 kor. burgonva 8-— bab 22—borsó 48 — marhahusi 04— 1 -40borjúhúsl'40—l 80,disznóhús 1-26-1-30mák 64—66bükköny 1-3-1'4 káposzta 14—20fejenként csibe 70—90 kanpan 1 20—1.60 kacsa 1-40—160 hizott 2-40-2-60 liba 3'— kövér 650—7- — pulyka 3 40—3 60 tej literenkint 10—16 f., tejszín 26—28 tejföl 24—30vaj 1 60—180 közónségesbb 1-20—1 40 tehén sajt: 1 20-1-40 tojás 100 drb4.50—5-— A gyümölcs általában olcsó. — Megyeiek. A zalai hírlapírók szövetkezése. Sági Jánosnak volt az eszméje s ő is liivta össze Keszthelyre a zalai hírlapírókat, hogy bizonyos fontosabb ügyekben egyöntetűen járjanak el s a hirlapirásnak ós hírlapíróknak megérdemlett tekintélyt biztosítsanak. Mérei J. kiadónál volt az értekezlet s képviselték a megjelentek a Keszthelyi Hírlapnak, Zalának, Zalai Közlönynek (Nagvkaulzsa), Magyar Paizsnak (Zalaegerszeg), Tapolczai Lapoknak, Alsólendvai Hírlapnak szerkesztőségeit ós kiadóhivatalait. A szövetkezetet megalakították s elnöknek Szalay Sándort (Zala) s jegyzőnek Sági Jánost (Keszthelyi Hirlap) választották. Magyar iparos. Ismertettük már Horváth János paraszaszegi tehetséges eszű, de szegény ifjút, kit pártfogásba vett volt Breusach Sámuel s az ő utján Faragó Ödön ipaifelügyelő. Horváth Jánost mar elhelyezte Faragó (iöhiiczbányán, ahol három óv alatt ki fog fejlődni s derék munkása lehet a magyar iparmüvószetnek. A háiadatos ifjú most levelet irt Breusachnak, melyben megköszöni a jóinduiatu pártfogást, s a pénzbeli segítséget is, melyet Deák Mihály gyűjtött neki. — Zalában nagyon sok ilyen elrejtett tehetség van szanaszét, a falukon. Nagy hasznára válnék hazai iparunknak, ha ezeket összeszedné valaki s közköltségen vagy bármi módon kiképeztetné, ugy, mint Breusach tett Horváth Jánossal. Ünnepelt kántortanító. Körmendi József, a barcsi római kath. hitközségi iskola kántortanitója 43 évi működés után nyugalomba vonult, mely alkalommal Barcs község társadalma a kántortanító tiszteletére ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt bankett követte. Eljegyzés. Csáuyi György novai földbirtokos, az ipartestület elnökének fia Lajos, eljegyezte özv. Medved Istvánné alsódomborui vendéglős kedves leányát : Vilmát. Vármegyénk költségvetése. Vármegyénk 1905. évi költségvetését az allandó választmány javaslatához képest a folyó hó 12 én tartott közgyűlés 423.955 K. 34 f. kiadással, 428 334 K. 59 fill. bevétellel és igy 4 379 K. 20 fillér remélhető pénztármaradványnval elfogadta; egyut'al kérni fogja az árvaszóknél egy nyilvántartói állásnak, az alispáni hivatalnál egy szolgai állásnak szervezését, a novai járási orvos 500 K. személyi pótlékának, valamint az árvaszéki helyettes elnök 240 K. eddigi tisáteletdijának pótjavadalmazás czimen fedezését. A veszprémi borkiállításon kitüntetést nyert megyénkből; Aranyérmet: Kegyesrendiek, Dörgicsóről. Ezüstérmet : Tarányi Ferencz szentgörgyhegyi ós Tus autal révfülöpi boraikért. Jegyzői jnbilenm Ritka szép ünnepe volt mult vasárnap Nóvák Károly alsó-páhoki körjegyzőnek. Körjegyzőségének 25 éves jubileumát ülte, mely hosszú időt folyton egy helyben, Alsópáhokon töltötte. Az e nemében ritka ünnepségre a jubiláns jóbarátai, tisztelői 8 a közeli községek intelligens tagjai közül sokan megjelentek őt üd vözölni, ki a hosszú időt becses és terhes munkában töltötte bár, életerősen érte meg a mai napot. Vendégei tiszteletére ebédet adott a jubilánsból tiszteletére számos felköszöntő hangzott el. Életmentő fin. Türjén történt 25-ón, hogy egy gondatlanul maradt gyerek, a 9 éves Rádli István a béreskut mellet

f játszadozol a beleesett a kútba. Hock Pál 'anitónak a fia, Imre hamarosan odafutott a gémeskuthoz, sudarát leeresztette s kiabált a beleesett gyereknek, hogy fogja meg s csudálatosos módon fel tudta húzni. A kiskomáromi lecsapoló társulatnak uj alapszabályait a földmivelósügyi miniszter jóváhagyta. a „Zalamegyei általános Tanüólestiilet „Murakőzi Tanitóköre'- ez évi rendes közgyűlését október 15 én d. e. 10 órakor Perlakon az áliami népiskolában fogja megtartani. Braunét Lajos elnökletével.