Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-22 / 38. szám

1904. szeptember 1. MAGYAR PAIZS í üj bárók. Az uj bárói kinevezések egymást követik. Mint egy budappsti lap irja, a király gelsei Gnttminn Henrik fiainak, gelsei Guttmann Vilmosnak, Ödönnek, Aladárnak és Lászlónak a bárói czimet adományozta. Az ág. bitv. evangélikusoknak szép ünnepélyük volt vasárnap PusztaSzt. Lászlón. A megjavított templomot szentelte fel Qyurácz Ferenez soproni püspök. Zalaegerszegről ott voltak a hívek közül: Lányi Kálmán, Odor Géza, Magyar Lajos, dr. Klein Géza, Meaterházy K., Schneider István, Bub L. és a lelkész Porkoláb Gyula. Jelen volt Hertelendy Ferenez főispán és Farkas József képviselő is. Az alispán, főbiró és tanfelügyelő kimentették elmaradá ukat. A lakomán a püspök a magyar királyt s a főispán a püspököt éltette. Qyurácz püspök felkereste bollahidai egyházát is s Zalaegerszegen látogatást tett a főispánnál és a polgármesternél. Cazdák figyelmébe. A földmivelésügyí minisz­ter felhívást intézett az ország valamennyi gaz­dasági egyesületéhez az ország marhaállományának kiteleltetése érdekében. A leirat szerint a ked­vezőtlen időjárás okozta takarmányhiány nagy veszélylyel fenyegeti az ország marhaállományát. Hogy a veszély mérve lehetőleg csökkentessék, kívánatos volna, hogy takarmányszük v.dékről legalább a tenyészállatok egy része oly helyekre szállittassék, ahol azok méltányos feltételek mel­lett kiteleltethetők. Ezen törekvés támogatását kéri a miniszter a zalavármegyei gazdasági egye­sülettől is, amelyet felkért, hogy tegyen jelentést arrcl, miszerint a vármegyében kik, hán« darab marhát, mily feltétel meliettt volnának hajlai.dók teleltetésre átengedni, azaz elvállalni ? A Z. G. E. titkári hivatala kéri azokat a gazdákat, akik teleltetésre szarvasmarhákat átengedni s elvál­lalni hajlandók, hogy azt — a feltételek közlése mellett — bejelenteni szíveskedjenek. Tüz. Zalalövőn tegnapelőtt virradóra leégett Marton Lajos földbirtokos pajtája. A nagykanizsai fütöházi kisegítő fűtök ön­segélyző egyletének alapszabályait a belügymi­niszter láttamozta. Állatbetegség. Lépfene: lu; Veszettség: 1 u; Kór és bőr féreg: 3 u ; Száj és körömfájás: 104 u ; Hólyagos kiütés: 6 u; Rühkór: 1 u; Sertésor­báncz: 102 u; Sertésvész: 460 udvar. Minden magyar honpolgár, magyai iparosiéi szerezze be szükségletét! Csak boni terméket használjunk! Távoliak. A jaáki templom. Vasvármegyében van Szom­bathelytől nera messze Jaák, melynek román stilban épült temploma nálunk legrégibb és ne­vezetesebb épüle\ s egyike a legszentebb mű­emlékeknek. A 13. század derekán épült 1256-ban a tatáijárás után, belőtt 648 évvel. Ezt a neve­zetes terr plomot ujifo\ták meg most István Vilmos megyéspüspök alatt. 18-án volt íónyes nagy ünnep­séggel a felszentelése, fcr. István Vilmos megyés püspökön kívül jelen volt a< ünnepségen Kutrovácz Ernő lelszentelt püspök én gróf Széchenyi Miklós püspök. En;igy esemény alkalmával VlIÍ. püspöki körlevelét adta ki dr. Istvin Vilmos megy s püspök. A veszprémi kiállítás beratesiióse. A vesz prémi kiállítást a napokban zárük be a Rákóczy­induió hangjai mellett és a kiálhott harangok zúgása között. A kiállítás erkölcsi sikere lend kívül íénves volt. Naponta 4—5000 ember láto­gatta a kiállítást, aki ot f volt, meg ;]égedetten távozott, dicsérte a kiállítás tikereit és tanult azokbói. Az anyagi siker s;in!én nem sekély a tekintetben, hogy a városban még soha L. m lévő forgalmat csinált. Veszprém váro-j3 tehát j»] járt a kiállítással. Maga & kiállítás rendezésénekj^if. sége mindenesete 5—6000 korona ráfis^óst. okozott, meit az áHatdijazásokra, az e'őirányzav-.n télül még 4000 koronát fordítottak. De hát. H kiállifások egészben véve sóin stro üzleti kállai kozások — ritka kivételektői eltekintve — több kevesebb d< ficzittel jár, ám ezt busásan ellen­súlyozza az érdekelt vidék forgalmában és hala­dásában megnyilvánuló anyagi és erkölcsi haszon. Évforduló. Szept. 16 áu mult el egy éve a chlopyi híidiparancsnak. A csáktornyai zárda templomból — irja levelezőuk — az egyik kttf.jii vészmadarat ki­hesseltük. A kétfejű sas helyen szép magyar czimer díszlik a körmeneti zászlóu. Ezt örömmel vesszük tudomásul. De még van valami, a mi bántja lelkünket. Ugyanis egy másik zászlón szintén egy kétfejű vészmadarat voltunk szeren­csések megtapasztalni. Hogy az mi jogon van ott (a zászlóképén van ez, a másik érczből volt a zászló fölött), azt a sekiestyéstől kfcliene meg­kérdezni, a ki mellesleg legyen mondva, kiskanizsai származású, de magyatul nem szabad beszélnie. Reméljük, hogy ez a vészmadár is el fog illanni onnan a szászlóró!, meit különben nagyon lehet­séges, hogy vaiaki összetépi szárnyát és ugy dobja ki az utczára. Per.akon priminczia volt. És jöttek Horvát­országból is vendegek. Holmiféle jogászkái meg kispapok, a jövendő „Délszláv birodalom" apos­tolai. Persze, hogy itt is tüntetni akartak a magyaiság ellen. Horvát nótákat húzattak és a „Lepa nasa domoviná" t. És ezt meghallotta Perlak derék talpig magyar plébánosa. Senki sem mert szólni, hát szólt ő. Felállt és dörgő hangon mondta a czig.nynak ha rögvest el nem hallgat, kiszórja őt is azokkal együtt, a kik a horvát nótát rendelték. Éljen Vargha, a perlaki plébános. (r. 1) Viziszentgyörgyön 500 körül vau a tanköte­lesek száma. És Viziszentgyörgyön csak egy tanitó műnödik, a ki kántor is egyszersmind. Jelenleg a pap felfüggesztette a kántort. Ugy hírlik, hogy a papnak szándéka horvát apáczákat hozatni oda. De ebből aligha eszik! —írj i tudó­sítónk. Betörés Sopronban. Mint a csóka, ugy szereti a fényes tárgyakat Jerabek János josefsdorfi szü­letésű bádogos legény. Sopronban egy éjjel be­nyomult Schiverák Ferenez ékszerész és arany­műves boltjába e 40 ezer korona értékű drága­ságokat rabolt. Budapesten nyomára jöttek. A kincseket még nem herdálta el s igy Scáwerák arnyműves nem károsodik. Magyar tanitó találmányának sikere Gábel Gyula fővárosi tanitó, aki szünidejét Marier.­badban töltöt'e, Edvárd angol király hadsegéd­jének : Sir Clark tábornoknak előterjesztette írva-olvasási módszerét, a melyet. Pittreich közös hadügyminiszter a hadsereg analfabétáinál is al­kaima?. Clark tábornok annyira érdekesnek találta ezt a fontos találmányt, hogy az ott tar­tózkodó Sir Plunquett bécsi angol nagykövetet figyelmeztette, hogy erre az angol hadügyi veze­tőség figyelmét felhívja. Az általános érdeklődét és nevezett főranguak kívánságára Gábel mult hó 31-én a „Cursaal" nagyobbik termében a marienbadi polgármester, di. Vadler elnöklete mellett az ottani szegény iskolás gyermekek módszeréiől előadást tartott Erre az alkalomra az ottani iskola igazgatója 15 olyan apró gyer­meket hivott meg, akik egyetlen egy betűt sem ismertek. Azelőadá-ou Hierouymi kereskedelemügyi miniszter és Visontay Soma is megjelentek. Az előadás roppant erdekes volt. A picziny gyer­mekek egy csomó betűt egy pár perez alatt megtanultak. Hieionymi miniszter az eiőadá3 után Gábel-nak legnagyobb csodálkozását fejezte ki. Az előadason több külföldi pedagógus is jeien volt, akik ezt a magyar találmányt „hódító refoim"-nak mondották és ezt otthon iskolájuk­ban meghonosítják. Szünidei utazásában Gábel Münchenben, Prágában és Egerben is bemutatta módszeiet, hol mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Hihetetlen hir. A napokban az a hir jáita be a lapokat, hogy az osztárk kormány vakmerő merészséget tervez a magyar iparososztaly ellen. Körbe.r miniszterelnök a legközelebbi kiegyezési tárgyaláson követeim fogja, hogy a magyar kor­ír ány szüntessen m g minden anyagi támogatást a magyar ipanal szemben. Hir szerint az osztrák kormányelnök eiről a legutóbbi isehli kihallga­táson ő teltégének tmLtést tett, azzal a meg­jegyzéssel, hegy az oszták kormány okvetlenül ragaszkodik ehhez. Ssiláöyi és Diskánt roiskolczi gépzyáros c/ég k tiitiő tjorsajtoira, valamint "legújabb „Villám centiifugalis bogyozó és zúzógépére, felhívjuk ol­vasóink figyelrutít. Kiemelendő!; iái'önöseu a czég által feltalált ós kes/ir.tt „Kincsem" és „Hegy­alja" borsajtók nem különben a nagy üzemü „ré-eléshez készített kettős kosai u sajtók, a me­ntnél a légi világ fából készített prése geniali­sai egyesítve van a modern tekinka vívmány ivai. A a,;tó felső része, aczél. alsó íésze fa«zeikezet Enne ,„ va a must sehol sem eiintkezik vasré­szekkt hanem csak a fával, a imist sziliét, ize', zamatja , i t, m .beloya-olja. A törkölyt sem kell összevág* j UJ ) hanem kisebu darabokban is kony­nyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, a; 1902. évi egri ós pozsonyi II mezőgazdasági orszá­gos kiállításon a czég borsajtóit első dijjal arany éremmel tüntették ki. A czég Ízléses árjegy­zékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi Belgrádban tegnap koronázták meg a szert királyt, Karagyorgyevits (Fekete György fiát Pétert, kit tavaly a legyilkolt Obrenovics Sándoi király helyébe vittek volc haza. - Obrenovicsró! azt mondják a szerbek, hogy „sváb volt, haza áruló volt." Péter nemzeti uralkodó. A kerékpár aj korszaka A kerékpáros világra felette fontos találmány indult hódító út­jára, melyek bennünket magyarokat igen közel­ről érdekeluek, mivel megteremtője két magyal ember: a Lorencz fivéiek, okleveles mérnökök A találmány egy rugószerkezet kerékpárok számára, melynek czólja a kerékpár rázásánali teljes megszüntetése. Légyen a hasznilt talaj bármily göröngyös is, a Lorencz-fé'.e iugozá« alkalmazása mellett azt a kerékpáros meg nem érzi. — Akkor Magyar és Törökországban nagy szükség van erre a szekérre. Legelőbb Zalában jön be. Az idagen kéz. Külső országi tőkepénzesek mindnagyobb mértékben telepesznek le Magyar­országon. Egyik szép birtok a másik után kerüi kezükbe, sőt ennel nem állanak meg, ugyanez történik iparvállalatainkkal is. A rimamuránvi, a resiezfi és tudja Isten hány más idegenek kezébe került. Azoké a tatai kőszénbánya, a soly­mári s most, amint legutóbb halljuk, a hires csik­megyei Balánbánya rézbányáit is francziák vet­ték meg Még pedig elég olcsón, sőt sokak nézete szerint silány áron. Merkantilistáink itt sem mutatkoznak, máshol sem, ha arról volna szó, hogy a külföldieket legyűrjék. Olcsó vásár, lakodalom! Nyitra-Rudnón a Rudnay Dénes birtokát megvette Herczeg Lichten­stein Alajos, 5000 hold földet 240 ezer koronán. Egy holdért jut 48 egész korona És az ötezer hold területnek a levegőjében egészen fel az égig csak német szót halhatsz ezután. Nem elég? „Nős mi baj szivem magyarkám? Beszéld el szaporán, mi kéne még ha vóna? kell egy pipa dohány ?" Énekelte volt egykor Vörösmarty. Rudnay ur pedig milyen boldog 240 ezer koronával. Evvel olyan urat lehet játszani koporsója bezár táig, mint a piníy. Vörösmarty pedig énekli tovább: Nos magyarkám! „Határod id görc öt kapott, mindinkább befelé vonogatod." Mert „ Akié a föld, a^é az ország!« szivem magyarkám! Lichtenstein herczeg ur pedig vadászatokat tart és lakomákat csap, lelkem magyarkám! Uj gyárak. Uj csavargyárat alakítanak Buda­pesten. — Berettyóújfaluban acetylen világítást ak tinak csinálni. — Budapesten börbutor gyár van alakulóban. — Pozsonyban kalapszövő-gyár létesült. — Bőrvászon és vászonczipőgyár lesz Nagykanizsán. — Villamos világítás lesz Szatmá­ron, Zomborban, Tokajban és Nagybányán. — Gőzmalmok lesznek Nagymihályon és Nagykikindán. | | A Magyar Paizs nem politikai lap de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen fiagggeiSesi társadalmi újság. Irodalom. Művészet. Tanügyi könyvek Dr. Szabó Miháiy Kis­küküllőmegve kir. tanfelügyelője hosszas hivata­loskodása alatt hat könyvet irt, melyek minden tanügygyei foglalkozó embert érdekelnek, a hiva­talo^kodóknak pedig csaknem nélkülijzhetetlenek. 1. Útmutató az iskolák és ovodák irodai teendőinek ellátásár a. — Ií. Népoktatásügyi teendők határidő­jegyzéke. III. Tanítók (tanítónők, óvónők) jogai és k itelesséyei. IV. Népoktatásügyi községi köz­igazgatás kézikönyve. V. A kir. tanfelügyelőségnek hivatali ügykezelési szabályzata. VI. A kir. tan­felügyelőségek ügykezelésének egyszerűsítése és hatáskörének kiterjesztése. A hat könyvnek le­szállított ára 15 kor. A négy elsőnek 14 korona, melyet szerzőhöz Dicsőszentmártonba kell küldeni. Hazánk. 1904. október hó elsejevel új előfize'és nyílik a Budapesten megjelenő egyedüli magyar agrárpolitikai napilapra, a Hazánkra, melyet Buday Barna szerkeszt. Különösen most ajánljuk a ma­gysir gazdd.i£özöiistí„'iitík a Hizánk olvasását, mert ez a lap közli legkimeritóbben é3 legjobbac azokat az intézkedéseket is határozmányokkal, melyek az idei nagy szárazság folytán előállott nagy takarmány-hiány és az idei szűk termésnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom