Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-16 / 24. szám
16 MAGYAR PAIZS 1904. j uni i g 9 lmadár kiterjesztett szárnyakkal,^landot tart karmai között, az oszlop alsó méter átmérőjű bronzba öntött fél Zrinyi relief-mellképe, alatta „Gróf lós a költő ós hedvezór" van a kőbe ebb a Zrinyi-czimer, alaUa bronz„Ne bántsd a magyart!® Az emlékkő Ián Zrínyinek nagy költói müvéből a 51 Zrinyit mint költőt ós hadvezért övetkező saját mondása van a kőbe híremet nemcsak keresem pennámmal, rettenetes bajvivó szablyámraal !" csoportosult mintegy 5—6 ezer ember, ír. Wlassics Gyula, Herczeg Ferenci, :sef képviselő, ifj. Reisig Ede, Bérezik öbben a fővárosból, vármegyénk »idé i előkelőség, varasdi ós zágrábi magyar . Zalaegerszegről: Hertelendy Ferencz sertán Károly alispán, Dr. Ruzsieska Ír. Czinder István, Odor Géza, Várhidy Igármester, dr. Háry István, Legáth pát plébános, Udvaidv Ignácz, Fülep bély György, Puskás Kálmán, Krosetz >rváth János — a vármegyének, a városjymnaziumiiak s az irodalmi körnek aiként. — Azonban hiába keresné itt a várnak mostani urát, gróf Festetich ít mégis csak nagy különczködós ez ! at elhangzása után a Magyar Tudomálemia megbízottja dr. Wlassics Gyula mer tartotta az ünnepi beszédet. Nagy kidolgozott tudományos munka ez a ét nagy pontban a költőről ós hadírtekezik. Közben közben más hatalmas at is terjeszt, — amilyeneket először iüs Sándor volt minisztertől hallottunk, némely dolgot sokszor a kormány sem észtül, némelykor az is gyönge, nálánál talmasabb a nagy közönség. Sokszor a is innen szívja az eiőt. — Azután Lajos kottori plébános tartott horvát lépszerü beszédet Zrínyiről s a hazaI. lékre a következő koszorúkat helyezték : Tud. Akadémia — Dr. Wlassics Gyula, t Tártaság — Bérezik Árpád, Pttőfl — Herczeg Ferencz, Történelmi Társulat sióit; Ede, Zalavármegye — Hertelendy is Csertán Károly, Csáktornya község, iái keresztény nőegylet, Ipirtestiilet, aszinó, Tanító képezde, Keresk. Ifjak Egylete, Iparos ifjak egyesülete, Tűzoltó \zr. hitközség, lzr. nőegylet: , Örökké nemzetnek él', Zalaegerszeg város — Lajo«, Zalaegerszegi áll. főgymnázium Imre: „Hódolat a lant ós kard dicső Zalaegerszgi irodalmi és művészeti .. Ruzsicska Kálmán, Nagykanizsai ka'h. iim, Nagykanizsai irodalmi és művészeti /kanizsai keresk. isk. ifjúság, Nagyáros, Muraközi papság, Légrád község, va — egy galy az erdőből, hol a költő Varasd v. — alispán és főkapitány, nagyarság zászlósán — Sághy Gyula 3t tart., Alsó-Muraköz közönsége — s két fiatal asszony hozza a koszorút. — et átadják a város gondozásába, t 1 órakor 150 teiitékü közebéd volta állodábau 8 koronás teritékkel. Dr. körül ültek : Hertelendv főispán, Berc/.ik ol'er zalavári apát, Borsos István muraapát, Herczeg Ferencz, dr. Ruzsicska :sos tanfelügyelő, Légáth Kálmán apát, Reis'g stb. Az első felköszöntőt dr. Gyula mondotta a királyra, Rákóczy kapcsolatban ; k Ikes hatalmas beszédet Ruzsicska Kálmán; mintegy házigazda ve külön-külön a vendégeket, bizotfc hírlapirodalmat stb. — Beszélt még rpíd is erös tótos kiejtéssel. — Este de a vendégek nagy resze 4 órakor elDtt, meg sem várva a fekete kávét. — rszegiek tisztelegtek dr. Wlassiesnál, lyeeen elbeszélgetett velük s igérte )olgárme3teroek, hogy érdeklődik szülő ánt. a nemsokára meglátogatja Zala- Látó. Akkor és ma. ová is fordulunk a mi közéletünkben, mk oly emberre, a ki szívesen meg nem czivilizáezióval, kulturával dicsekedhessék. Pedig a ki műveltség szó alatt csak azt érti, hogy sok pénze, nagy vagyona van ; hogy a legjobb ételeket és italokat ismeri, legkényesebben él, keveset fáradozik, hogy a kávéházban, szalonban ós színházban kellő modort tanusit; vagy a ki azt a népet tartja legműveltebbnek, mely a legkisebb kiterjedéssel és legtöbb katonával rendelkezhetik : annak nincsen helyes fogalma az igazi müveitségről és annak kellékeiről. Véleményem szerint ?zonban az igazi műveltség föltételei: a tiszta erkölcs és vallás; felebaráti szeretet, önmegtagadás s önmeggyőződós; saját emberi mókóságnak, kellő megbecsülése, a szellemi és phizikai erők felhasználása a saját és polgártársaink jólétére s üdvére; és pedig az igazság kutatása, a természeti erők találmányok, felfedezések kihasználása, művészetek ós tudományok, valamint tényleges segítség nyujtá3 által. Ez az ón fogalmam az igazi műveltségről, s ugy hiszem, a t. olvasóim is ugy gondolkodnak e tekintetben. A régi világ a kis zsidó nép kivételével a vallási tekintetben mólyen sülyed az őrültségbe. Akárhogyan forgassuk a dolgot mégis tagadhatlan igaz az, hogy ugy az egyes ember, mint a népek és nemzetek műveltségének alapját a tiszta vallás és az erkölcsösség képezi. A tanításra és kultuszra vonatkozólag csak néhány sióra emlékeztetem a t. olvasót: Baál A-.tarte, Moloch, Apis, Jeus, Aphrodité ós Here a gyermekek, a hitvesi ós szűzi tisztaság ós szemérem tVláldozáaa az istennek tiszteletére. S ezen őrültség régi volt, ápolva költők által óvszázadokou át vonuló gyakorlat által meghonosulva. Es nem volt hatalom a földön, a mely ezen átkot feloldani képes lett volna. Sokrates és Plató esedeznek isteni tanításért, isteni segítségért, de hasztalanul tették, mert ezeu vallási őrültséget csak a kereszténység szüntethette meg. É< miként a vallási téren az őrültség, ugv uralkodott az ethikai téren esekély kivétellel a — bűntény, a vétek. A régi római írók müveiben számtalan hiteles bizonyítékra t.lálunk, melyek az ókor társadalmi s ethikai életére vonatkoznak és nagymérvű romlottságát tanusiíják A sok közül szabad legyen ez alkalommal a pogány világ egyik legnemesebb lelkű emberere hivatkoznom. Es pedig í>eneca, a ki ezen szavakkal jellemzi ;orának társadalmi életéi. „Lelkemet néha gyűlölet fo„'ja el az emberi nem iránt ; szemem kénytelen nézni a számtalan ocsmányságot és gaztettet, melyeket a szerencsi koronáz ; mig ellenben látnom kell. mily ritka a tisztesség erzet, a becsületesség és mennyire megvetik az emberek az ártatlanságod. Lítom, hogy itt éjszaka borítja el a szellememet és nagy sötétség tör be, mintha teljesen kivesztek volna az erények, a melyeket már reményleni sem lehet, » a melyeknek birtokát nem is tartják szükségesnek Vétkekkel 'elve van mind n ; mindenütt uralkodik a bűn, rettenetes versengés keletkezelt a rosszaságban, a romlottságban. Kipusztítják a jó. nemes s az igaz iránti tiszteletet. A gonoszság nem is kerüli már a világosságot es nem is fél tőle, hanem nyilvánosan követik el a bűntényeket. A romlottság m r innyiri t ütotta a nép lelkét, anyira el lógta mindenkinek szivét, hogy az ártatlanság nemcsak ritkaságok közé tartozik, hanem hogy a becsületesség majdnem teljesen elveszett ós sehol sem található." Igy ir Seneca az ő korának közéletéről. H „t ha a nagy római bölcséi hosszú álmából fölébredhetne és korunk társadalmi életéi szemlélhetné s ecsetelhetné: váljon sokat kellene e változtatni az akkor mondott igazságos Ítéletén ? Cselkó József. Egy magyar művésznő sikere. Ritscher Gyula volt zalaegerszegi kereskedőnek 18 éves, Ilonka nevü leányát, aki a bécsi színi akadémiának végzett növendéke, a bécsi „k. k. Hofburgsteatei "-hez (udvari színház) szerződtették tiagikának. Büszkék lehetünk Ritscher kisasszonyra, városunk szülöttjére, mert az a tény, hogy a sziníiskola padjaiból egyenesen a nagyhírű bécsi udv. színházhoz szerződtették, nagy éa kiváló tehetsóA múzsák különben kedvelhetik Ritscher urat, mert másik leányát Euterpe angegálta, lévén a bécsi Conseivatoriumnak egyik legtehetségesebb növendéke. A nagy ősök törpe unokái. Csodálatos képzelötehetsége volt Horváth Istvánnak. Előttem fekszik egyik müve. „Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégibb történeteiből" és mondhatom semmiféle regényt sem olvasnék oly nagy élvezettel, mint ezt a müvet. Kaczagásra indit sok helyen, másutt meg fájdalmas sajnálatot kell éreznem irányában. Korlátlan képzelete Noét ia magyarnak jelenti ki. (Ebben talán igaza is lehet mert Noe volt első borozó.) Erősen bizonvitja, hogv Karthagó magyar eredetű név stb. Mindegek felett csak mosolyogni kell, ha azonban azt is tekintetbe vesszük, hogy mily nagy lelkesedéssel, a hazaszeretettől áthatott hévvel irt • meg Horváth a könyvét, »kkor fájdalmasan felsóhaj'unk. Fáj nekünk valami, a könyvből merített tüz égeti sebünket, a melyet a jelen gyarlósága vágott szivünkre. Eszünkbe jutnak az igaz tények, hogy élt valaha egy eiős nemzet, melynek még a nevét is kalaplevéve mondták ki az idegenek, oly hatalmas oly rettegett volt és azt a nemzetet a sors arra kárhoztatta, hogy azt az időt ia megérje, mikor saját fiai ia ellene fordulnak, midőn a szabadság csak puszta szó, a lélek, az erkölcs rabszolgaságban szenved és az érdek elnyom nemesebb érzést. „Ha erőiektől születnek a test 08 lélek te szeti rendszabá8ai szerónt az erősek, a nagy t ket végbevivö unokáknak nem lehetett (igy dolkodám) Pásztoroktól, Halászoktól s holmi g emberektől eredniek" (Rajzolatok e Magyar NI legrégibb történeteiből Pest 1825). Mily lelkes szavak ! . . . Bizony nagyok v a mi őseink. Nagyok voltak ők, csak az ut törpék, az ősök nevére sem méltók. Jer, jer elő airodból Horváth látván ós pi most keresni abból a bizonyos száznyolez uei ségböl valókat, találsz e egyet is a ki azok k és hasonlatosságára volna teremtve ? Nem ta Pedig de sokakat találtál móg 100 évvel cz< Igen, tgen, a 43 előtt ... De ragyogott i akkor a magyar égen a nap! . . . A 108 zetségből valók megmutatták, hogy méltók i hez . . . DJ Istenem, mennyire változo't azóta M Korcsokat nevelt a kor és a nép vezér züIlik, z'JlIik. Hová fog ez vezetni ? — » ... én K •. , • t dül-déke.t nem tek'ntem, mint az elen< magyar nagyságnak omladékait,* — mo' Horváth féle irány eg>ik ellenese Somog Sindor (Deatu Mogerek. Buda 1826). S Somogvi, ha élne, megmondanák neki, hogy íul az omladókokról tisztelettel beszól az u azok az omladékok elszántságot, dicsőséget , nek, de mi, ha a t.spedésből iel nem óbr elalszunk eseudese.., móg romok sem h majd dicsőségünket és sírunknak szógyen gyáazfája. L Országgyűlés. Mult pénteken összeült a ház. Az olasz kérdését tárgyalták. Szederkényi Nándor a kormányt, hogy foglaljon határozott áll; a borvámra nézve, nem elég az igórgeté védve lesznek a boros gaídák. Darányi is emellé áll. Udvary Ferencz olyan ma vámot követel, mely teljesen zárja ki borok versenyét. Br. Kaas Ivor azt em hogy késő már szep'embeiöen felemelni merc addigra időt engedtünk az olaszm olcsó vámon annyit hozzon be, amei tetszik. Élesen beszólt még Rakovszk Batthyányi Tivadar és Bernáth Béla is venyeket terjesztettek be az önálló váo nézve. — Uj indemnitáat (felhatalmazá kormány. Erői vita keletkezett. Simonyi nem szavazza meg a javaslatot. Nagy tartott ellene dr. Lovászy Márton i László (Kossuth párti leszerelő) bánato sorolja fel, hogy Gr. Tisza nem vált Ígéretet a ezért nem hozott áldást az (
