Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-11 / 6. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. február 11. az, hogy a mint a talaj felülete kissé szikkadt, hengeredünk, azután pedig néhány nap múlva boronáljunk és később, ha esőzés után ismét szikkad a talaj, tanácsos chilisalétiomot (25 kg. kat. holdanként) szératni a második boronálás alkalmával. A hengerezés nem csak lenyomja a növényeket a talajba, hanem el is simítja azt, ugy hogy a borona nem ugrál és nem szakit ki sok növényt. Hogy milyen kedvező hatá/u a vetések tavaszi hengerezése és boronálása, azt az ilyen nn'don kezelt gyors és szemmel láthatóan eiős fejlődésé kézzel foghatóan mutatja. Sokan a rosszui áttelelt ritka őszi bti-a köze tavaszi búzát vernek, a mi pedig nagv hiba, mert az utóbbi soha sem tud a/ őszi búza kö/.ött normálisan fejlődni, kalászai aprók maradnak, nem érik együtt az őszi búzával, ezért ha az őszi buza annyira gyenge, hogy a fentebb vázolt eljárással sem lehet rendbe hozni, inkább szántsuk ki s vessünk helyette tavaszi búzát semhogy a kettőt összekeverjük. Csarnok. lock lános felolvasásai Zalaegerszegen, 1. Gúyánfa a szentiváni vasúton. Leszáll a vasúti kocsiról, s mosolyogva jön felénk. Tehát nem nagyképű. Még mey is köszöni, hogy elejébe mentünk Zalaszentívánig. Tehát szerény és alázatos, vagyis tartalmas. Aztán nyomban elkezdi a felolvasást. Tehát sz;irgalmas is. Igen a felolvasást. Mert azért jott ide. Balassa Benő hívta, hogy az elnöksége alatt levő kereskedő ifjak ban^verseuyes estélyén tartson felolvasást. De megkezdte — mondom — a felolvasást nyomban, a küldöttség előtt, már Sztivánon, a mint beültünk a másik vasúti kocsiba, s tartott 8 kilóméteren át Zalaegerszegig. Ezelőtt 20 évvel Zalagógánfán volt káplán, s a plébános szerette, mert mindig abból a borából hozatott neki, amelyikre ráült a macska. Pedig hát csak egy hordó bora volt az öregnek. Szerette a bort, de itta a kutyazsirt is pár hónapig. Vékonyabb volt mint most, s egy köhögése alkalmával az a kápricziája támadt, hogy tüdőbaja vac. Fordult lühöz fához, s ajáulták neki orvosul az egerszegi hóhért. Az se baj. Deák Ferenczröl az maradt fen, hogy gyermekkorában megrándult a nyaka, félrefordult. Azt is az egerszegi hóhérhoz vitték kúrára. Ez meg kapta a jobb tenyerét s ugy nyakon törülte a gyereket, hogy mindjárt kiegyenesedett a nyaka. Hocknak kutyazsirt kevert az ételébe, s italába két hónapig és elmúlt a tüdőbaj, anélkül, hogy látezett volna. De jó, ha kívül-belül meg van kenve az ember, mint Achilles a sárkány tejjel!! A büdös kutyazsirról beszélvén méz-módjára csordul a haűg ajakán s virág-illatként száll az ige szájából. Csak egy szempillantás jókedvű orczájára s egy másodpercznyi hallgatás a beszédjére — látjuk, hogy a reverendában egy kedélyes jó kedvű bohém természetű ifjú van. Tehát okos ember, vagyis filozofus, de — modern filozofus. Azt mondja, hogy a melyik nap legalább egyet nem mosolyog az ember, az a nap elveszett. S minden filozófiájának ellenére is — tudós. Tudásának a tartalma súlyos. A kifejezése könnyű. Mint Schopenhauer és Petőfi. Előbbinek a stílusához hasonlít, nem a hangulatához ; utóbbival mir több tekintetben egyezik. A természetes egyszerűséget imádja. Ez azt teszi, hogy benne a lényeg nagyszerű. A zalaegerszegi állomáson leszállunk s Várhidy Lajos polgármester üdvözli. 2. Kaposvár a Bárány vendéglőben. Megérkezünk s asztalt ülünk a vendéglőben. A képviselő nem éhes. Tartja a második felolvasását. Előbb értekezésszerüleg beszél a műremekekről. A közönséges használatra szánt ipari készítményt megnézzük, jó, s ha többször látjuk, már unalmas s a hatás visszafelé megy. De ha valamit minél többször megnézünk s az annál inkább fokozza a kedvet, jele annak, hogy az műremek. Akárki meggyőződketík képen, szobron, költeményen, nótán, tánczon. A Vörösmarty s még inkább a Petőfi költeményét ha százszor elolvassuk, százszorta jobban szeretjük, mint első olvasáskor. De ebből a nemből hamar átcsap az elbeszélőire, vagy ba jobban tetszik, a festőire. Azt a kis emléket idézi fel, hogy lett ijedtében képviselő. Kaposvári tanár volt s lapszerkesztő. A külső tekintélyeknek nem épen bámulója, s irja vala a lapban, hogy majd lesz íiő, mikor a századokat nem Nagy Péterről, Nagy Károlyról s Napóleonról nevezik el, hanem Galileiről, Kopernikusról Petőfiről s több ilyen apró fráterekről, a kik a szellemi világot kormányozzák. Erre valaki súgott valamit a taukerületi .főigazg lónak, olyanfélét, hogy ez a tanár a f.-lsőbbséget csak szellemi értéke szerint becsüli s a kúlsö hatalmi tekintélyét bunkozza. És jött a fegyelmi vizsgálat. De időközben megválasztják országos képviselőnek. És a főigazgató — üdvözli. 3. A magyar művelődéstörténet a hálteremben. Csak fő neve bálterem. Most hangverseny és felolvasó terem Harmadik pont a Hock János felolvasása. Még vár öt perczet udvariasságból, hogv az előbbi ének és zene benyomások ne törlődjenek le a lélek táblájáról. Aztán a kis asztalhoz ül s megköszöni, hogy meghívták. Aztán feláll s olvassa a felolvasást az — ujjúból, ugy mint előbb a vasúton, s az asztalnál. Ez egy óráig tart. Előbb filozofál az emberről. Ez a világ központja. Sót maga egy kis világ. Van benne minden. A legdurvább butaság s a legfinomabb isteni rész. Alighanem ez utóbbi az, a mit művészetnek szoktak mondani. Vagy tán: a művészet ősforrásátak. Oh, hogy rá tudja lehelni az ember egy darab köre az isteni szellemet ! Aztán társalgó nyelven beszél a magasztos művészetről egyszerűen, f nségesen. Az eredetiség rnár művészet. A magyar természet nem majom. Az eredeti. Milyen ős forrása vau itt a muvészetnek 1 s mégis! milyen szolgák vagyunk I Az előadása nyugodt. Dehogy is! láttam én, hogy ökölbe szorult a keze a fájdalomtól és a haragtól, mikor a magyarnak hátramaradottságáról, rabszolgaságáról beszélt Ne a politikai jármot értsük. Értsünk mindennemű szellemi jármot. A német szobatadusságot utánozzuk, mint a teveleirásn il, s a német bonyodalmas és sötét bürokratizmust nyögjük. Oh hátha mind felsorolná a németes szabályrendeleteket, a Kant-filozofiiát, a paragrafusokat, az iskolák tervezeteit az Entwur/-tó\ kezdve, a tankönyvek mondatait, a szabályrendeleteknek utolsó »b8«-tartás szaváig! Az eredetiség lenyü. özése egy a művészet meggyilkolásával. Nincs is a művészet nálunk kifejlődve. És szomorúan adja elő a hőmérő kaczajt keltő históriát, amit külföldi útjában látott, hogy egy magyar ember a feleségével a képtárt és szobor gyűjteményt nézegeti vala ; de egy bájos uói kép elöl csak elvonszolá urát az asszony. Ez még nem minden. Nézegetik a szobrokat. Gipsz, vagy márvány? ez a kérdés. Ez gipsz. Dehogy! Ez márvány. Nem igaz! Az asszony a ki műértőbb, megnyálozza az ujját s bebizonyítja, hogy gipsz. A másiknál is megnyálozza s bebizonyítja, hogy márvány. S a műtermen végig: Ez gipsz! Ez márvány, ez gipsz, ez márvány stb. — Igy látogatja meg a magyar a műremekeket. Hej, pedig! és végig vezeti a közönséget a magyar nemzet művelődés-történelmén. Mindakkor nagy volt a magyar, mikor művészete volt: István és László, idejében az Anjouk idejében, Mátyás alatt, kinek Európában első ötvös műtárgyait keletre hurczolták s a II. Rákóczikor Mányoki festményeit s egyéb tenger műkincseit, drágaságait istentudja hová, nem is olyan messze, Bécsbe vitték. Ha művészet nincs, élet sincs. A művészet pedig maga az örök halhatatlanság. A Vezúv lávája elpusztította Herculauumot és Pompejit, a városokat és az embereket, kiölte és eltemette az életet. A tűz mindent megemésztett. De a téglára lehelt isteni szellemet, a művészetet a tűz sem tudta elpusztítani. Kétezer esztendő múlva is kihozza a föld alól az elfojtott szellemet a kőre nyomott lélek. Kéri a közönséget, hogy fejleszszék a művészeti ízlést, érzéket, pártolják az eredeti magyar műtárgyakat. Ápolják és fejlesszék gyermekeikben is a művészeti érzést. Nagy tanítás vala ez a beszéd4. A fejér asztalnál. Megint előkerül Gógánfa. Mert visszatér oda, a honnan kiindult. Hogy a négyrendbeli előadás együtt is egy nagy egységes, plasztikus egészet alkosson. Az első a bevezetés. A két közbölső a derék. S ez a befejezés. Balassa Beuő felköszönd pár szóval, csak azért, hogy kikergesse a bokorból. Hát jól van. A szeretetet nemcsak befogadja. Vissza is adja. Szellemesen beszél a magyar pohárköszöntők kényszerűségéről s a publikum követelődzéséröl. A muzsikust ebédre hívják s kérdik, hogy hát a hegedűjét nem hozta el? Nem, azt mondja, mert a hegedű nem eszik. Rája is ránéznek, hogy mennyit evet, s még nem beszélt. Témája a plébános, a ki neki szíves vendéglátója volt s a ki csudálkozott, hogyan szentelhették fel öt papnak, ha még tarokkozni sem tud. Ezt a témát máshói egy szomorú állapotnak, a magyar nemzet szomorú müveletlenségének a témájául erniítette volna (Öl, hogy nincs jobb foglalkozásunk, szórakozásunk és műélvezetünk, mint a kártya; de itt a jó vendéglátásnak, a szeretetnek alapjául emlité föl, s épit rá egy prédikácziót, a barátságnak és szeretetnek templomaként, melyre sovárogva tekintenek s némelyik asszony törüli a szemét. — A tarokk kártyára a szeretetről prédikált, hogy a kompoziczió mestereként, visszaadja a szeretetet, amit befogadott, mint beszéde elején mondá. A következő estéken családokban és társasá-. gokban a Hock beszédjeiről beszéltek. Bobély György. HST-yil-b-tjéz?.*) Eladé hkz\ Eltávozásom miatt eladom a Csácsi-utczai 17. sz. házamat, melynek két tágas száraz, egészséges szobája van, továbbá konyha, élelmi szoba, nagy kocsiszín, jó jövedelmező nagy kert, tágas udvar. Jutányos áron. Útbaigazítást ad e lap kiadóhivatala. Farapatics Benedek. 2-4 *) E rovatban közlőttekért nem felel a szerk Felelős szerkesztő: Z Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. biztos bérjövedelmet hozó jófekvésü városi házakra törlesztéses kö.csön nyujtatik az alábbi feltételek mellett: 4 % kamatra 50 évi törlesztéssel 4 Va °/o „ 40 Va és 30 „ 4 »/* °lo „ 25 és 15 „ 5 %> „ 10 „ A tőke a kamatfizetéssel együtt félévi részletekben törlesztetik. ft kölcsön készpénzben fizettetik ki Hagasabb kamata kölcsönök convertáltatnak. Kölcsön ajánlatokat elfogad és minden felvilágosítással készséggel szolgál Z. 131 or-váth. Laj 03 Zalaegerszeg, Körmendi utcza 38. sz. 21—0