Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-27 / 43. szám

1904. október 27. MAGYAR (' A I Z S Tapolcza videkín sok verekedés, és emberölés Tan. Szóvá (esszük ezt most a megyei hírlapokban. Mi régebben is emiitettük már a törvényszéki fcítárgyalások kapcsán, hogy Tapolcza és Alsólendva környékén dühöng főképen ez az esze veszettség. Szokás ilyenkor a legközelebbi okot és orvos-szert emlegetni. Rosz ott a közigazgatás. At lehet-. Fel kell hívni az alispán figyelmé;. Ezt is meg kell fenni. De mehetnénk meszebb okokra is. Taláu a vóialkota is ősibb ott a népnek. Ez az első és lehet a legerősebb ok. A. következő ok mar tréfásnak látszhatik, de ne kicsinyeljük. Bortermő vidék van ott mindkéthelyen. Azonkívül van Tapoiczán móg nagv központi borkereskedés is. Nagy piacza van ott a külföldi boroknak, kivált az olasz boroknak. Hát ez nem utolsó dolog kéretn. És jegyezzék meg jól az uiak, hogy ahol jól megy dolga a magyar kereskedésnek, ott az igazi magyaiság pusztul, romlik, züllik szellemben, erkölcsben, gazdaságban. Tréfás beszédnek látszik. Higyjek meg, hogy igaz. Ám lehet hibás a közigazgatás is. De egyebütt van az igaziok. A koesmaiei:ds/.erben,uram ; a kocsmaxendszerben és az iskolaügyben és a kettőnek a kac a; tató viszonyában. Tessék tovább olvasni — a fejér lapon. Megint 1 Szabó Mihály és Borsi Mihály sümegi munkások s egyúttal szomszédok. Tehát civakodni szoktak, Ezúttal 16-án Szabó ittasan érkezve, nem a szomszédot, hanem saját feleségét illette ittas szavaival. De a szomszéd azt gondolta, hogv neki szól a leezke. Összekaptak tehát : Szabó és Borsi. — Borsi ugy fejbe ütötte S?abót egy lapáttal, hogy ez elaludt. Felesége azt hitte, hogy csak reggelig alszik ; pedig meg aaost is alszik s fel sem kél az Ítélet napig. — Azután három legenyke megtámadta Istenes Kálmán bőrgyári munkást s megsehestek. Ugyané vasárnap estéjén Neumark Mihály vendéglőjében földmives es iparos legények mulattak. Fejér Lőrincz rovott multu legény belekötött az iparos legényekbe, mire a két társaság között általános gabajodás támadt. Röpültek az üvegek szobába be, szobából ki. Végre az utezára húzódott ki a csetepaté s az iparosok sötétben elmenekültek. Néhányan azonban Pápai Pált utolérték, Kálmán a mayával vitt szekkel leütötte, Fejér Lőri icz i pedig kesével hat mely szúrást ejtett rajta. Uj tanító. Zalag.'>gánfán megválás-/,cották Helbek íren kisasszonyt elemi Lkolai tanitnnak. Uj vasút. írják, hogy Gróf Szapnry Láfzló Alsolendvától Muraszombaton, Vend-Hutegkucon át a stájeri területen levő Radkersburgig, a hol borviz is van, keskeny vágányu vasutat akar létesíteni. - Hihetőleg azért, hogv a stájeii savanyuvi'. ezután még nagyobb áradattal ömöljék hozzánk, mert Magyarországon, tetszik tudni, felette szükiben vagyunk a savanyu vizeknek. Lázár Antal sümegi adótisztet állásában a pénzügyminiszter véglegesítette. Kántortanítóknak megválasztották Zalavárra Biichta Józsefe?, Pulára Schmidt Istvánt, s Vastagh Vinczét Zilamerenyére. A dobronaki aljegyzői állásra a község egyhangúlag Szeiler Ferencz zalakoppánvi segedjegyzőt választotta meg. Templom-torony épitós. A ráczkanizsai szép helyen fekvő nagy tempiom tornyának építését főt. lokó János stridói tevékeny plébános indokolt előterjesztésére, a zágrábi káptalan pénztárában elhelyezett, s a templom tulajdonát tevő pénzkészlet erejéig, a püspöki hatóság megengedte, s a terv felvétel már meg is történt. Valahára elérjük, hogy a templom padlásán eddid elhelyezett harangok tompa moraja helyett, a toronyból majd azok érczes ós áhítatra gerjesztő hangja messze betölti a kies vidéket, imára szólítva. Elégett gyermek. Bókaházán Nagy Róza a kútra ment vízért s azalatt a tűzhelyen 2 éves gyermeke elégett. A gondatlan anya ellen megindították a vizsgálatot. Kétszer is nyit — a körtefa virága. Tapolczán Dr. Weiler Kálmán keltjében. Hosszú ősz lesz. Elnyelte a Zala. Múltkori hírünk folytatásául irja tudósítónk, hogy a Zalaberi malom vizébe esett hosszuperesztegi embert 10 nap múlva megtalálták s nagy részvéttel temették e). Özvegye és 5 gyermeke maradt. Gyanú kerekedett, hogy Bödör Ivtván, mert igy hivták a szerencsétlenül járt embert, bűnös cselekedetnek az áldozata : Egy molnár legény lökte volna a vízbe bosszúból. A vizsgálatot megindították. Távoliak. Chlszár-serleg. A süket-némák serlege, vagy másképen Chászár-serleg. Ghászár András gömóri ur, a nemesszivii és nagy műveltségű emberbarát alapította hazánkban a süketnéma intézetet. Chászárnak azon levele, melvet a magyar siketnémák oktatása érdekében, egv magyarországi intézet létesítése czéljából irt volt a „Magyar Kuiir"-n?k, 1799 szép". 24-én kelt. Ez volt Magyarországon az első nyilvános szó és tett, mely a siketnémák érdekében történt. A mint tudjuk, lett is foganatja Fontos, nevezetes volt tehát e lépés és emlékezésre méltó e nap. A hazai siketnéma-inté/.etek tanárai ez_ országosan fontos művelődé -történeti mozgalomnak első napját méltányolván, 1902. október 18-án a váczi intézi: jubileumakor tarto't diszközgj ülésükön Gdrsér József tanár indítványára elhatározták, hogy e nap — szeptember 2-1 ének — emlékéie és Chászár András tiszteletére évről-évre ünnepet tartanak Yáczon. Az elhatározást tett váltotta fel : Közadakozásból egy díszes ezüst serleg szereztetett be és az intézetek képviselőinek jelenlétében ez évbeu tartatott meg először — szeptember 24 en este — ez ünnepély Váczott. Az alkalmi beszédet Borbély Sándor váczi igazgató tartotta. Ezután évről évre más és más fog emlékbeszédet mondani. Halál a malomkerekek közölt. Borzalmas szerencsétlenségről értesítenek. I)eut«ch Jakab, csákányi ma'.omtulajdonos (vasmegyei) a gépházban járkált, az, egyik gép szíja ruhájánál fogva felkapta a tetőig, onnan pedig a kerekek közé esett. A szerencsétlen embernek mindkét lábát kitépte a malomkerék; azonkívül összetörte karjait es fejét annyira, bogy pái perciuyi szenvedés után belehalt sebeibe. Terjesszétek a „ Magyar Paisstr Különfélék. Kéijük előfizető olvasóinkat, szíveskedjenek a hátralékokat mielőbb elküldeni, hogy a lapküldest folytathassuk . Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, eleihez és kertjében lugos-szőlőket ültetni, már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly iész hazánkban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert nézzük meg pé'dául Fehértemplom városát, a hol alig van ház, melyet óriási törzsülugat-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés kezdetétő

1 egész tél folyamán finom csemegeszőlőkkel, minden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hiidetési rovatában, ábrán is bemutatott „Szőlőlugast ültessünk" czimü hirdetésünket olvasóink becses figyelmébe. — Színes fénynyomatu árjegyzékek mindenkinek, ki a czimét tudatia, ingyen és bérmentve küldetnek. 2-3 Felvétetik egy tanuló Neujeld Izidor férfi-szabó üzletébe, Fő-tér. 3_o A szerk lefele. Zsolna. Megjött kettő: A mai és a közélet. — Zalakoi>i,ány. És többnek : Szűk a tér. Jövőre hagytam. 1 M A Magyar Paizs nem politikai lap de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen független társadalmi újság. A Magyar Paizs a mennyországban. Tisztelt Szent Péter Ur ! Nekem nem tetszik a maga mesterkedése. Megkövetem alásan, én tudom,hogy maga szent is, ur is, de azért mégis csak olyan se künn, se benn féle valami, küszöbön álló, ajtónyitogató; szóval portás az ur csupán. S igy egész bátran kifejezhetem a neheztelésemet. Ön sokkal megkárosított engemet. Nem adja tudtul, hogy kik mikor sétálnak be a mennyországba. Pedig egy hűséges isteni szolgának, egy mennyországi kapusnak kötelessége volna ezt megtenni, csupa humanismusból is. Kerülő utakon tudtam meg nagy későre, hogy a Magyar Paizs olvasói közül sokan már réges régen itt hagyták a földgolyóbist, ezt a sárfészket s felköltöztek a legfelsőbb emeletre, a menyországba. Az újságot s más leveleket csak küldtük nekik; a postás meg vitte utánok. A posta hivatal tetszik tudni igen kifejlett. Megtalálja a czimzettet a pokolban is, s felviszi a levelet, uti figura docet, a menyországba is. Ha mar nincs I'ozván az ur, ráirja a levélre: Kisczell. Ha onnan is »párti:« viszi Pestre, s ha itt »décédé :« ráirja, hogy: Mennyország, u. p. Szent Péter ur vityillója. S viszik egészen odáig. Ön persze az égiekkel szemben hűségesen teljesiti a kötelességét. Nem viszi be az uraknak a postát. Ezt megtudjuk érteni, mert hát tiltva vau oda profanus földi dolgokat bevinni Jó, de hát akkor irja rá, uembánom akármilyen nyelven, úgyis Magyarországon sem beszélnek magyarul, írja rá hát mondom, bárba tót nyelven, hogy: »rekuzé!« Csakhogy maga sem be nem viszi az uraknak, sem vissza nem küldi, hanem elsikkasztja, tisztelt portás ur. S henczeg vele, hogy újságot olvas, mint az urak. Hát hiszen mi azou örvendünk, ha ön is mivelődní törekszik. De ha újságot olvas, akkor fizessen is kend a rézangyalát! Mert hát tetszik tudni, ingyen még a Krisztus urunk koporsóját sem őrizték. Annál kevésbé lehet ingyen újságot csinálni. Istea látja lelkünket, bizony isten mi szívesen adnók a Magyar Paizst ingyen bárkinek is, ha özv. Tahyné őnagysága is ingyen aduá nekünk a papirt, rueg a könyvnyomtatás mesterségének a tudományát. Üe Tahyné őnagysága nem adja ám ingyen; ő nagyon szigorú; a hónap első napján délben, mint derült napfényben a menydörgés és villámcsapás, ugy czikázik lelkünkbe a szava: fizess! Ismeri e ön Péter ur ezt a szót, hogy: fizess? Ön nem ismeri, mert ön helyett az urak fizetnek, akarom moudani: fiz,ettek, akarom mondani: fizettek volna, akarom mondani: fizettek volna talán — ha nem költöztek volna el. Szóval, tisztelt Szent Péter ur! ránk nézve igen megtisztelő, ha a Magyar Paizs a mennyország kapujáig is eljut, s önnek becses értelmiségét mulattatja, de azért mégis arra kérjük, izenje meg, ki mikor lép be lapunk olvasói közül a magasságos menybe, hogy a postát ne fárasszuk ok nélkül. Kendnek pedig mint afféle jogtalan jogutód, képviselő, vagy helytartó, vagy akárha aranykulcsos vitéz is, lapot nem küldünk. A potya frátereket nem szeretjük. Különben az Isten áldja meg. G

0IÓ. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Talij Rozália könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 8 FOGADÓ l i Országos | Országos Vendéglős Szakközlönr Y Piuczér Szakkozlönj Szsrkesztőség és kiadóhivatal: Bndapest, Kerepesi ut 13. .Egyedüli heti- és legelterjedtebb szaklap. 15—0 l Süiő-üziei. Van szeremcsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a "NVlassics utczában (Kositoücz Miksa ur házában,) pék üzletet nyitottam. Minthogy én magam dolgozom, minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a vevő közönség igényeit a sütemények jósagára, tisztaságára és árára nézve teljesen ki elégíthessem. Minden reggel fris sötemény, valamint mindennap délután 3 órára friss kifli és lukszus sütemény itt kapható, ép ugy hétfőn reggelre is fris kiflit, pereczet és kenyeret készítek. Kenyérsütés naponta kétszer: reggel 9 és délben 12 órakor. Egy jó házból való fiu ianoneznak felvétetik. A nagyérdemű közönség szives párfogásót kérve maradok tisztelettel HSTa-^ica-til Tamás 1—2 sütő mester.