Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-15 / 50. szám

398 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. János, Ziegler Kálmán (csáktoinyai kerület), — Isoó Ferenc/, Kbs Pál (lendvai), — Baboss Ármin, Fitos Márton (baksai), — Dr. Csempes< Kálmán, Sipos Károly (letenni), — Eperjessy Sándor, Sebestyén Lajos, Koller István, Dervarics Imié, Vizlendvay Sándor (kanizsai). — Bogyay János, Illés Rafael, dr. Gyömörey Vincze, Barcza László (szentgrót), — Bogyay Máté, Malatinszky Ferencz, Gr. Batthyányi Ernő, Gr. Batthyánvi Józtef, (keszthelyi), — Takács Jenő, Simon János, Glazer Sándor, Vastagh János (tapolczai). Az állandó választmány 1905—1907 következőleg alakul meg: elnök Hertelendy Ferencz főispán, elnökhelyettes Cseitán Károly alispán; tagok : Árvav Lajos, Bo.-c.hán Gyula, Odor Géza, dr. Kele Antal, Hangay Géza, Krosetz Gyula, dr. Czinder István, Fischer László. Hajik István, Sztaniszlavszky Adolf, Szupits Antal, dr. Szigethy Elemér, dr. Háry István (Zalaegerszeg város), — Babos Ármin. Farkas Gábor, Eitner Sándor. Nagv László, Háry Dezső, Csertán László, Farkas József, Szüts Dezső, Königmaver János, Schmidt István, Nagy Károly, Udvardy Ignácz, Szily Dezső (zalaegerszegi járás), — Eperjessy Sándor, Elek Lipót, HerteLndy Béla. Benczik Ferencz, Tuboly Gyula, Vágner Károly (Nag)kanhsa város), — Dervarits Ákos, Dei varics Imte, Jer fi'y Adolf, Musset Ferencz, Vizlendvay Sándor (kanizsai járás), — Molnár Elek, Vollák Rezső, Tóth István, Margithay József, Ziegler Kálmán (csáktornyai járás), — Glazer Sándor, Forster Elek, Vastagh János, Br. Putheány Géza, Takách Jenő, Viriusz Vincze, Simor János, Ley József (tapolczai j) — llarcza László, Eitner Jenő, Bogyay János, Bárdió Ferencz, ifj. Tarányi Ferencz, Eitner Zsigmond, Gvömörey János, dr. Gyömörey Vincze, Gyömörey Gáspár, Holub János, Szüts Zsigmond, Tarányi Ferencz (sümegi ;'.), — Gr. Batthyány József Gr. Batthyány Ernő, Hayden Sándor, Zathureczky Márton, VeleditsLajos, Bézeredy Lijos, Malatinszky Ferencz, (zalaszentgróth), — Szentmihályi Dezeő, Bot ka JánuS, Bakó Gyula, Bosnyák Géza, Tánczos Lajos, Koller István, Nunkovivits Vilmos, Gruner Lajos (pacsai j.), — Bogyay Máté, Bekk Sándor, Dezsényi Árpád, Hertelendy József, Kemény Andor, Lénárd Ernő, Oltay Guidó (keszthelyi ;'.). — Stádel János, Deák Mihály, Udvardy Vincze, Tornyos Gábor, Krosetz János (novai j.), — dr. Berger Ignácz, Hajós Mihály, Isoo Ferencz, Kiss Pál, Petrik Gyula, Fuss Nándor, Strausz Flórián, Vlasits Nándor (alsólendvai j ), Laczkovits Ferencz, Schmidt Emil, C«empesz Kálmán, Tamás Fereticz (letenyei }.), — Hirschler Miksa, Peczek György, Sipos Károly, Varga János (perlaki j.) Az állandó biráló választmány tagjai lettek a főispán elnöklete mellett: Nagv László, Deák Mihály, Szily Dezső, Hangay Géza, Légáth Kálmán. Az igazoló választmánynak tagjai elnöki kinevezéssel : Hajik István (elnök), Boschán Gyula, dr. Czinder István, dr. Szigethy Elemér; választás utján: Csutor János, Czukelter Lajos, Fischer László, Odor Géz.i, Udvardy Ignácz. A közegészségügyi bizottság tagjai : Szüts Dezső, Br. Put'heány Géza, Bélus Lajos, Hetyey Endre, Viriusz Vincze, Bezerédy Lajos, Nagy László, Lénárd Ernő, Deák Mihály, Bogvay Máté, Szentmihályi Dezső, Malatinszky Ferencz Koller István, Dervarits Imre, Udvardy Ignácz, Kaszter Sándor, Glazer Sándor, dr. Viola Ignácz, dr. Szekeres József, dr. Fábián Zsigmond, dr Fiszter Gyula, Gyömörey János, dr. Szigethy Elemér, dr. Józsa Fábián, Szupits Antal, dr. Berger Ignác*, Hajós Mihály, Legáth Kálmán, Krosetz Gyula, Schmidt Emil, Molnár Elek, Simon János, Fuss Nándor, Farkas Gábor, dr. Szabó Zsigmond, dl. Thabsy Gáboi. Előlépés. A 15 évet szolgált főszolgabírók közül a VII. tizetüsi os/tályba való előiepésre a négy jelölt közül megválasztották Thassy Lajos (egerszegi) és Szentmiklóssy Gyula (alsólendvai) főszolgabírókat. Diák-ösztöndíj. Még volt egy érdekfeszítő szavazás. A Gyalókay Rozalia féle évi ezer koronás tanulóijösztöndijat kellett odaítélni egy zalai születésű, kath. vallású, jo tanuló és jó magaviseletű, szegény sorsú gimnázista gyermeknek. Pályáztak a feltételekkel a következők : Petrics-Mráz János, Vörös János, Jámbor Kálmán, Zsuppán József, Dancz Jenő, Vukits Géza, Fridrik László, Hutter Lajos, Gombás Géza, Rády Dénes, Sostorits József. Legtöbb (50) szavazatot kapott Fridrik László zalaegerszegi főgimn. 1. oszt. tanuló, Fridrik István tanítónak a fia, aki az évi 1000 korona ösztöndijat nvolcz éven át élvezheti : 30—40 szavazatot kapott még Hutter é« Petricsis. A katona szállásolási pótadót a házbér és házosztály adónál 4

9/io % bau, egyéb egyenes áll. adónál pedig 5

9/io ü/o ban állapították meg. A Balaton-gőzhajózásra a (5000 kor. évi hozzájárulást megszavazta a vármegye Hatszaz koronát pedig a balatonfüredi Erzsébetszeretetháznak szavazott meg a megye. Választás. A lentii, ka.'truicsi, csabrendeki, ukki kerületekben, hol a megyei bizo'tsági tagságban üresedések vannak, a választás napjául decz. 29-ét tűzte ki a küzgyülés. Oklevelek. Dr. Oiszág Lajos, dr. Vajda Márk, dr. Márton Imre, dr. Pili z Samu oivosoknak és Horváth Imréné, Poredos Jánosné, Markoviié Ferenc/né s Ilarandy Palné szülés/nőknek okleveleit kihirdettek. — A többi ügyek jubbára folyó ügyek vol'.ak. I. Emlékezés Csányi Lászlóról. Október 10-ón* les/, ötvenegy éve annak, hogy a haza függetlenségene'i és szabadsigának ádáz gyilkosai vértanúvá avattuk Zúlamegye legbátrabb tát, Csányi Lászlót, a szabadsághaiczban főkormánybiztojt, aki 1849. május 2-ikától augusztus 13 ig közlekedesűgyi miniszter is volt. Az ötvenegy év alatt kétszer nyilatkozott meg a vármegye közönségének kegyeletérzete Csányi László emléke irányában. Először 1867-ben amint t. i. felsütött az alkotmányos ele: napja és a koronázási ünnepségnek vége vala : Zaaraegyének akkor élő hü hai megemlékeztek rögtön megyénknek ama nagy szülöttéről a kit az önkény a szabadság és hazaszeretet martyrjá\á avaiott s a ki ükkor már 18 áve ott nyugodott egy jeltelen sírban Budapesten, a kerepesi-uti köztemetőben. Megemlékeztek G*ányi Lászlóról. — Barcza Sándor, a megve akkori alispánja, indítványozására a megye 1867. augusztus 5-éu tartott 'közgyüié sében elhatározd, hogy nagy tU: Csáuyi Litzló arc/képet a megye közgyűlési terme szauoáia megfesti és hamvai fölé a budapesti temotfben siremleket állit. E ceUj^ aláírási ivet bocsájtott ki — de csak a megyeben. Egy példány ebből megv.n Zalamegye levéltárában, másolata pedig nálam. Szórói-szóra igy hangzik : „Aláírási ív — Csányi László arczképe és siremlekére. Zalamegye f. é. augusztus 5-én s folytatva tartott közgyűlésében elhatározá a haza szabadsagának és függetlenségének védelméért martyhalállal kimúlt Csányi Lászlónak emlékét arczképének a megy i biz nagyterme számára olajba lelevtetés-3 altal örökíteni meg s a lefestés eszközlésével alulírott választmányt bízza meg A választmány azon meggyőződésből indulva ki, miszerint a haza s különösen e megye elhunyt nagy bának emieke iránti kegyeletből áthatott lakosai e megyének magok is sziveses össze lógják rakni azon 1500 frtot, melybe az emiitett arczkép és egy, a pesti sirkertbeii nyugvó hamvai fölé állítandó egyszetü síremlék körülbelül kerülni fog — csupán a megyébe bocsájt szét ezennel alairási iveket és felhívja a megye minden lakósát, hogy adjon mindenki anny it, araenyuyi tőle kitelik és nemes adakozásával tegye lehetőié Csányi László emlékének megörökítését. — Kelt Zala- Egerszegen, 1867. óvi szept. hó 15-én. A választmány." A síremlék ezóta fennáll. Az alkotmányos idő kezdete óta hazánk dísze virága: a budapesti egyetemi iljuság minden év halottak estéjén elzarándokol a nagy halott sírjához, ott egyikük a sírt megkoszorúzván, beszédet mond, méltatva a vértanúnak a haza szabadsága ós függetlensége köiűl kifejtett óriási szolgálatait és szerzett érdemeit. Csányi sírja a kerepesi-uti temetőben, a „Föltámadás" csoportbari, az álleluját tartó Jézus-szobor, közelében van, a 26-ik osztály 10 ik sírhely alatt. Előtte Czuczor Gergely ós Beliczay sírja, utána mindjárt Csányié. A sirkövön (piramis) szemközt ez a felirat van: „Z lavármegye közönsége — Csányi Lászlónak — f 1849. okt. 10 ón" A jobb oldalán : „1849-iki köziekedósügyi miniszternek." A hátsó oldalán: „A nemzet vértanújának" s a baloldalon: „Hálás emlékül.* A sir hossza 195 cm., szélessége 95 cm. (Az egÓEz sírt az emlékkővel együtt 1897-ben Tikk László zalaegerszegi tanitó gyönyörűen megrajzolta „Csányi László elete" cz. sajtó alá *) 1900 okt. 7-én irta ezt Nóvák. Sz. készülő munkámhoz. A ki akarja, nálam megte»kintheti — addig is.) Csányinak életnagyságú arczképe is ott van. Zalamegye közgyűlési termében. Festette a nagj művész hazánkfia Barabás Miklós. Ott van Deák Ferenczé mellett. Együvé, egymásmellé kerültek, a mint együtt és vállv tve munkálkodtak a megyében a reform korszak idején az „egyenlőség" zászlója alatt. Ez a mozzanat volt Csányi emléke iránt a megye kegyeletének első nyilatkozása. ... És nem múlhatott el, nem folyhatott le hazánk ezeréves fönnállásának megyei megünneplése sem a nélkül, hogy a hálás utókor meg ae emlékezzék a megye halhatatlan fiáról. 1896. május 12 éu tartott gyűlésében elhatározta a megye, hogy millenniumi egyik emlékül megjelöli Csányi szülőházát táblával. A megjelölés és a tábla leleplezési ünnepsége azonban az idő rövidsége miatt 1897, okt. 10-re maradt. A diszbeszédet Barcza László megvebizottsági tag tartotta ott. Ugy látszik, hogy a Barcza családban a Csányi-kegyelet tradicionális. Ez volt a második megnyilvánulása a megye kegyeletének. És mert három a magyar igazság, következik, hogy a vármegye adósa Csányi emlékének egy harmadik kegyeleti kifejezéssel. Most már tehát azt kérdezzük: hol van Csányi László szobrai Vagy talán anuak nem dukál szobor, a kit a haza szabadsága és függetlensége védelmezéseórt felakasztanak ? Hát nem méltó az talán, hogy érczbe öntsék és ott álljon városunk piacin lelkesítő példakeppen, aki csak éppen akkor sietett fel Budapestre, a midőn már nem prókátorokra veit szüksége a hazának többé, hanem férfias karokra, bátor szivekre? A ki védte a nemzet jogait utolsó leheletéig, mindaddig mig a hóhér meg nem fojtotta : annak nem szabad szobrot emelni ? Lépjen ki elsőnek a leggazdagabb, a kevésbbé tehetősek követni fogják bizonyosan. Okvetlen el kell indulnunk a szobor felé Ezzel még tartozik a haza, különösen pedig a megye, C-ányi László emlékének. De azzal is tartozik a megye közönsége Csányi nagy érdemeinek, hogy minden év október 10-én kitűzéssé a vármegye székházára a fekete zászlót ós hogy e uapon gyászmise is tartassek mioden étben Csányi László lelki üdvéért. Minden nemzet Eddig ól, a mig nagyjainak emieke szivéből ki nem hal. A magyarnak kell az ébrentartás, a tebszöri felrázás, különben elalszik. Zalaroegye sütkéiezik Csányi és Deák dicsőségének fényében; soknak politikai tőkéje is a bét nagy ember életelve; Deák irányában le is rótta a megye a mivel tartozott, de Csányi Lászlónak máig adósa a szoborral. Induljunk el hát csak a szobor felé, mert mái tűrhetetlen a közönyösség és álmosság. Következzék tehát el a harmadik mozzanat, had legyen teljes a magyar igazság. Az i° dicsőségeie válnék Zalának, ha megszerezné Csányi Laszlő levéltárát, vagv hacsak lemásoltatná is a megyei levéltár számára. Csányi levéltára a szomorú napokban az aradi megyeház pinczéjébe dobatott : itt penészledett 1892 ig. Ekkor Varjassy Aipád kir. tanfelügyelő az iratokra rá akadván, azt lajstiomoztatta. Ott vannak most az aradi 1848—48-es ereklyemuzeumban. Vájjon ez a több mint 700 level nem érdekelue a megyében senkit? Deák Ferenc beszédeit drága pénzen veszik. Csányi Deáknak volt a megelőző követe és éppen Deáknak ő készítette az utat a megyében. Azt mondhatjuk, hogy Deák már Csányi által tört uton indult el missiójára. És ennek az úttörőnek csak olyan emlékei vannak az irodalomban^, mintha valami „táblabíró" volt volna a maga idejében. El kell következni az időnek, amikor Csányi emléke is meg kapja a hálás utókortól a teljes dicsőitest, a fényeset, a nyilvánosát. Nóvák Mihály,. Harminczezer tanitó indult meg. Csudálkozunk, nem azon, hogy megindultak, hanem bogy ilyen későn. Még a hazátlanoknak ia van képviselőjök, csak tinitóknak a nincs. Akiknek pedig a bátán áll az ország, a nemzet parlamentestől, kormányostól együtt