Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-03 / 9. szám

V. év. Haíaesscrszcg, é2£i4. márcssus 3. 9. szárrs. F.lőfixí-tési ár: Sgy érre 1 koron*. Pél évre 2 koron*. Hogy ed évre 1 kor. 3E,<"ÍS S^ára 8 fillér. Hazai iparcikkek hirdetése féláron: Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőséi: és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: HORVÁTH LAJOS ÜVEEG-JEL-EJISRIJK: HETEKKÉNT C S X7 T Ö E T O K Ö N ESTE Wgronék lalasgerszegen. Mondhatnók azt is a czimben, hogy a Szederkém i-Ugron-féle pártnak az ünnepélye. Holott munka-nap volt. Munka-nap volt, mert •megalakult, szervezkedett e napon Zalavármegyének függet'enségi és 48-as pártja. Ünnep pedig azért, mert amint Ugrón Gábor monda szellemének gazdag kincstárából: nekik a munka élvezet, s fáradtságos küzdelmükben benne van a jutalom s a gyönyörűség. Nébány előkelő zalai ur össze

;ött pár héttel ezelőtt s tanácskozott. Eredményként kihirdették február 28-ára a népgyűlési s meghívták a központiakat is. Lejöttek pedig Pestről a legerősebb oszlopos tagok: TJgron Gábor, Holló Lajos, Hellebrontli Géza, Eitner Zsigmond képviselők és Sümegi Vilmos, a Magyarország igazgatója. Közben megjegyzem, hogy csak száraz krónikát írok, mert ebben a lapban nem lehet politizálni. A lapnak első helyére tesszük azonban ezt az egyszerű tudósitást is azért, mert tárgya nagy és szent: a magyarnyelv. A zalai pártszervező bizottságnak tagjai közül a vendégek fogadásának az értekezletén voltak szombaton este : Bakó Gyuia, BosnyákGéza, Nagv László, id Thassy Imre, dr. Kele Antal, Tánczos Lajos, Rohonczy István, dr. Obersohn Mór, ifj. Eitner Sándor, Nagy Károly, Cserfán László, Csillagh Gyula, Szentmihályi Dezső, ifj. Tbassy Imre, Vizlendvay 'Sándor, Dervarics Ákos, dr. Thassy Gábo

r, Berényi Jenő, Szabó Döme, Peták Gyula, Oszterhuber Lajos. Pártelnökké egyakarattal Bosnyák Gézát emelték, ki az ifjabb nemzedékhez tartozik, tanult fővel, ügyes szónoki tehetséggel és erős magyarsággal. Intézkedtek, hogy reggel méltó diszszel fogadjak a kiváló vendégeket, kik ekkor már megyénkben valának, Sümegen, részint Eitner Zsigmond ké viselő társuknak, részint- a városnak vendégeiül. Ott fáklyasorral fogadták s nngy bankettet rendeztek tiszteletökre. Id. Eitner Sándor volt orsz. képviselő, bankigazgató és Németh János plébános üdvözölték őket lelkesen, s főleg Ugrón Gábor volt nagy kitüntetésnek a tárgya. Vasárnap resrgel 729-kor megérkeztek Zalaegerszegre. S mindamellett, hogy a közönség csak az utólsóperczben vehetett tudomást a magas vendégek érkeztéről, villámként terjedt el egy''óra alatt a hír s tele volt emberrel a vasúti ház környéke. Bakó Gyula rajki birtokos köszöntötte őket. Boldognak érzi magát — úgymond — hogy a nemzeti ideáloknak harczosait üdvözölheti. Aztán négyes fogatokkal hosszú kocsisor jött végig a Kossuth-utczán a Korona vendéglőig. A Koronában Bosnyák Géza elnökletével értekezletet tartottak a szervezkedés körül. Tanácscsal és utbaigazitással szolgáltak: Ugrón és Holló Lajos is. Itt emlité mellesleg Ugrón, hogy nincs miért kétségbeesnie a harczoló ellenzéknek, hiszen a sok döngetésre már gyengül a var. A delegáczióban a tábornokok eddig legfeljebb a vállukat vonogatták a magyar érdekek kielégítésénél, de szóra sem méltatták az ügyet; most azonban igyekeznek legalább szóval még pedig szép szóval felelni. Ez is haladás. Addig üsd a vasat tehát, amig meleg. Mondá. 11 óra felé kivonult a bizottság a főtéren lévő emelvényre. A nagy piaczou tömötten állott az embertömeg, mint Sándor tnaczedonjainak a phalanxa. A városnak 10 ezer lakosságából kevesen maradhattak otthon. De voltak a szomszéd falukból is tömegesen, Göcsejből zászlóval. Köröskörül a földszintes és kétemeletes házak ablakai zsufolva. Mikor feltűnt a bizottság élén Bosnyák Géza mellett Ugrón Gábornak méltóságteljes alakja, az ősi rabon-bánoknak szellemben is hatalmas ivadéka, Magyarországnak ez időszerint legnagyobb szónoka s logtörhetlenebb hazafia: mint az áradat, hömpölygött végig a tömegen az éljenzés s az ablakokból kendőt lobogtattak. Bosnyák Géza elnöki megnyitót tart, ismerteti a népgyüh s tárgyát, czélját, programmját, a határozati javallat tartalmát s atadja a szót a pesti vendégeknek. Előbb Eitner Zsigmond a szentgróti kerületnek n^pszei ü szónoka lép elő s ismerteti a helyzetet lelkesen érvelt, beszédjében. Kalapot. emel az elölt a nép előtt, mely szereti a nemzeti jellemets a függetlenséget. Hellebi'onth Géza képviselő első tekintetre éltes embernek látszik. De a fanyar idő daczára vékony kis kabátban áll ki s maga is fölmelegszik, a közönséget is fölmelegíti, rendkívül élénk, tüzes, népszerű szónoklatával. Mint általában mindannyian, ő is, de 6 legkivált a katonai nyelvről beszél nagy hatással. Holló Lajos képviselőt, a Magyarország szerkesztőjét ennél nagyobb hírnév elő i meg. Rengeteg tudását, erős logikáját, gránit szikla karakt, rét egészséges kemény testi szervezet védelmezi és segiti kifejezésre juttatni. A hangja erős, beszéde kapcsolatos, érvelése megdönthetlen. Lelke egy imádság a nemzeti függetlenségért. Nem beszél hosszasan, hogy helyet és időt adjon a szólásra Ugrón Gábornak, az ő mesterének, lelke idealjának, minden igaz magyar büszkeségének. Ugrón Gálior alig juthat szóhoz a lelkes óvácziótol. Egyik atyjafiainak, a másik tisztelt közönségnek, Holló barátjainak, U^ron polgártársainak szólítja az embereket. 56 éves. Ha jól emlékszem, 25 éves korától fogva, tehát 30 ev óta tag)a az országgyűlésnek, s már kezdettől fogva elsőrendű tagja. A nagy időnek s a még nagyobb küzdelemnek a nyoma épen nem látszik meg daliás, prófétaalakján. A különbség annyi, hogv egyetlen lépcsővel szállott a hangja, s beszédje simább, mint fiatalabb koriban. Beszédje azért most is omlik, mint a bérc/.i zuhatag, mely ha leér a völgybe, a népek szivéig, ott termékenyít s virág nyílik folyása mentében. Rettenthetetlen ellenfele volt néhai Tisza Kálmánnak. Most is az a politika nyomja a lelkét. Az a politika teremtette meg — azt mondja — azt a nyomorúságot, hogy százezerenként vándorol ki a magyar.—Ugy, hogy a nép azt a vándorbotot — azt mondja —• nem is tölgyfának, nem is bükkfának, hanem tiszafának hivja. óriási hatást keltett itt egy hasonlata. Krisztus urunk keresztfáját nyárfából faragták s azóta remeg a nyárfa levele. A magyar pedig azóta remeg, mióta a tiszafát ismeri. Nem helyesli tehát a Tiszaféle politikát. Azután nagy magyarázatot ad a magyar iparnak és magyar iparosnak szomorú sorsáról. S addig ez meg sem fordul, mig önállóságra nem teszünk szert. Erre kell tehát — igy szól — törekednünk. De önállóságra kell törekednünk — mondja — minden téren s elsősorban nemzeti nyelvünk használatinál közéletünkben s a hadseregünkben egyaránt. Olyan képviselőt kell — azt mondja — választani, a ki a magyar nemzeti jogokért küzd, s nem olyant, a ki ellensége a magyarnak, vagy csak közönyös iránta. — Beszédje mély nyomokat hagyott a rengeteg tömeg lelkében. Ezután ifj. Eitner Sándor, a párt jegyzője, előadta a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat. Zalaegerszegen 1904 évi február hó 28-án megtartott népgyűlés egyhangú lelkesedéssel köszönetet és bizalmat szavaz a nemzeti nyelvünkért és önállóságunkértküzdöfüggetlenségi és *48-as pártnak és amidőn ökel további kitartó küzdelemre buzdítja, ki~ mondja, hogy a függetlenségi és 48-as pártot ezennel megalakítja és ennek ugy a központban, mint a kerületekben leendő szervezésével az eddig működött párttagokat megbízza. A határozati javaslatot szűnni nem akaró helyeslés és éljenzés között fogadta el a gyűlés s Bosnyák Géza elnök a népgyűlésnek bezáró beszédet tartott. Délután egy órakora kaszinó termeiben bankett volt, amelyen a vármegye intelligens független elemei és Zalaegerszeg polgársága is nagy számmal vett részt. A párt előkelőségeiből a többek közt ott voltak a pesti vendégeken kivül, a kiket feljegyezhettünk: Bakó Gyula, Balogh Gyula, Berényi Jenő, Dervarits Lajos, Bosnyák Géza, Gsertán László, Csillagh Gyula, Dervarics Ákos, Deutsch Ferencz, Eisner József, Egyed Kálmán, ifj. Eitner Sándor, Gombás István, Háry Dezső, Haydení Sándor, dr. Kele Antal, Keresztury György, Kreika Ferencz, Krosetz István, Kaszás Kalmár, Morandini Tamás, Na.uy László, Nemes György, Oszterhuber Lajos, dr. Obersohn Mór, Petrich József, Petrik Gyula, Rohonczy István, Rechnitz Sándor, Sohár Kálmán, Szabó Döme, Szentmihályi D^z.sö, ifj. Sztachó István, Talabér László, Tánczos Lajos, id. Thassy Imre, itj. Tbassy Imre, Tuboly Zsigmond, Tulok József, Vörös Gyula, Vizlendvay Sándor, Waldhauser Lipót, Zathureczky Márton, a két helyi lap képviselője stb. Tekintve a vendégek iránti tiszteletet, a banketten nagyobb zsúfoltság lett volna, ha előbb tudomása lelt voina erről a közönség-