Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-16 / 24. szám

1904. junius 16. MAGYAR PAIZS 3 hogy az ellenzék minden tagjában egy-egy »orosz­lánt talál.« Tisza gúnyosan a merne közé nevetett. (Hát a vig nak milyen fajtája boszanthatta a kevés számú igazi ellenzéket? Sz.) Sághy Gyula is kemény hangon bizalmatlankodík a kormány iránt, Várady Károly is. A jelenetek folytatód­nak PoWwj/íGézával (leszerelő) aki haraggal mondja hogy a miniizterelnök 590 millióval szaporította az államháztartás terhét s a miniszterelnök ironi­kusan mosolygott. »Ugy kell neked Polónyi — mondja Rigó Ferencz, De tárgyalgass máskor négy­szem között.« »Többet nem is szerelek le!« mondja Polonyi, s kijelenti, arra törekszik, hogy ezt a kormányt minden eszközzel lehetetlenné tegye. (Tebát mégis van egyszer egyszer harczias hangulat a Kossuth páitban, amint már annyiszor jelentették. Sz.) Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizs kérése. Július l-ével uj évharmad és félév kezdődik. Uj előfizetést nyitunk tehát ez időre. Kérjük a lap isme­rőseit, nyerjenek meg uj barátokat hazafias eszménk támogatására. A Magyar Paizsnak egy negyedévi előfizetése egy korona-, lehat a legolcsóbb lap a hetilapok között, s mégis még nem jött el az idő, hogy panaszra ne volna okunk lapunk fentartásánál a küzdelem miatt. Az anyagiakat tekintve főként a fő­városi hirdetők lépten-nyomon rászednek, érzékenyen megkárosítanak; az előfizetők nagy része pedig — más bajával nem gondolva — késedelmeskedik. Azért az olvasókhoz is in­tézzük kérésünket, vegyék figyelembe a lap­kiallitás nehézségeit, küldjék el minél előbb legalább a hátralékokat. Jelezzük azonban tisztelettel már most, hogy az elmaradott dijakat szabalyaink értelmében néhány hét múlva postai megbízás utján szedjük be. Kiadóhivatal. Színház. Az általános ismertetést már meg­írtuk a Micsey színtársulatának zalaegerszegi szeiepléséiől, ső* érdemes részletekbe is berm n­tünk. Ugyanígy megy tovább az előadásokk soro­zata esténkét. Egy-két megjegyzés jut azért erre a hétre is Példának okáért, nem különös é, hogy a színház homlokzatán ott van ez nagy mondás: Nyelvében él a nemzet. Hát légebben bizony ténye­zője volt a nyelvnek a színműirodalom és szín­játék ; de engedelmet kérek, ma nem Eltekintve a nulla tartalomtól s a téve.lvgő jellegzetességtől, a mit előídDak, azt nem is magyar iré, foiditja írónak is ritkán író, hogy magyai ul tudna, arról aztán s/ó sincs. Sokszor segíthetnének ilyen kicsi­ségeken a színészek is. Mert a darabot szinre kell alkalmazni, sokszor át kell gyúrni, a fekélyes részeket ki kell vágni, kihagyni, megtoldani. Meg kell rostálni, hogy, polyva ne maradjon a búzá­ban. A jó .-zinesznek egy kissé irodalmi ember­nek is kell lenni. Legalább íz ilyen apró magyar­talanságokat ki keil javitni: Két szerelmes mondja egymásnak : Egyedül vagyunk Fából vaskarika. Magyaiul ezt ugy mondjuk, hogy: „Magunkra vagyunk". Tehát vagy a jelige rosz, vagy a szín­darabok roszak. Az utóbbi az igaz. Ezen a héten előadták a következőket: Makranczos hölgyek, Rifp van W'inkle, Üidto&tót (ismétlés), A vándor­legény, Pióbaházasság, Aiany virág (ismétlés), Doktoikisasszonyok, Oipheus a pokolban. Az elő­adókat mindenikben teljes elismerés illeti. Ismé­telten is feljegyezzük a jókat: Nagy Mari a leg­typikusabb jó színész, Rátonvi Stefi bámulatos könyü, kecses tánczos, Pintér Margit vakmerően tárczol, Toiday Etel kitűnő diámajátszó, csakhogy ritkán van alkalma, Jakabfy Jolán könyed tám-zu, jól énekel, Rózsahegyi Sárika legszebb szinpadi alak, bár egy kissé eiősebb volna a hangja! — Szigelhy Andor, Virág Jenő, Rogyó, Baranyay, Benedek, Táboii a férfi csoportnak mintaképei. — Ugyan mért ne lehetne egyszer egy Csiky darabot is eljátszani ? Szentgyörgyi Lenke fővárosi hírneves színésznő ma érkezett ide háiom vendég­szereplési e. b ayer Mári oki. tanítónőt az 1904/5 isk. év­től kezdve kinevezte a miniszter az egerszegi áll. el. iskolához állandó megbízott tanítónak. Főispánunk a magyar iparban. Első magyar kocsi- és automobilgyár részv.- társaság czég alatt Budapesten uj vállalat van'alakii'óban, fólmilió K alaptőkével, mely 2500 drb egyenként 200 korona n. é. rézsvényre oszlik. Az alapítók: Eszterházy Mihály gróf v. b. t. t., országgyűlési, képviselő, Sombory Lajos cs. éa kir. kamarás, főrendiházi tag, Feilitzsch Artúr báró, a kép­viselőház alelnöke, Hertelendy Yeréncz zalai főispán. Solymosy Lajos báró, Szentiványi Árpád, Molnár Ákos dr., Fogarassy Zsigmond, országgyűlési kép­viselők, Schossberger Lajos ós Ráth János nagy­birtokosok, Thék Endre, Schreü János és Mittel­mann Géza gyáiosok, Román Albert nagykeres­kedő. Az aláirás záróideje 1904 julius 1. A részvénytársaság a Schreil és Mittelmann féle fővárosi kocsigyárat alakítja át czóljaira s abban olcsó antomobilokat fog előálitani, főképpen azonban kocsikat és kü'önössen a faalkatrészeknek, mint küllők, talpak, agyaknak nagyban való gyártását fogja űzni. (K—g). Iparostanoncz munkakiállitás. Az ipartestület elöljárósága f. év június tí-án tartott ülésén el­hatáiozta, hogy az idei tanoncz munkakiálli'ást augusztus hó 14-én fogja az ipartestület nagy­termében megtaitani. A bővebb felhívást jövő számunkban fogjuk közölni. Népünnepély. A kereskedelmi ifjak köre Micsei F. György helyben működő színtársulatának köz­reműködésével nagy népünnepélyt rendez, a „Baross u-ligetben junius 19-én vasárnap délu­tán V25 órakor. Szemólyjegy 1 kor. 60 fill. Csa­ládjegy 3 személyre 4 kor. Gyermekért nem kell fizetni. A mulatság kedvezőtlen idő esetén f. hó 26 án lesz megtartva. Részt vesz Szentgyörgyi L. művésznő is. Felülfizetés. A felsőkereskedelmi és polgári leáuy iskolai tanulók mulatságáról megemlékez­tünk már. A felülfizetések a következők : Kum­mer Gyula 5 K 80 f, di. Klein Lajos, Marvalics Józsefné 5—5 K; Lázár Antal, Schmidt Viktor 4—4 K; Szalay Sándor, Breisach Samu 3 K 60 f — 3 K 60 f; Volper Pál 4 K, dr. Czinder Isíván 2 K 60 f; Schwarcz Mór. Porkoláb Gyula, Özv. Bem Jánosné, Törzsök Vilmos 2—2 K; Legáth Kálmán 3 K, dr. Gráner Adolf, Tivolt János 1 60 f — 1 K 60 f; dr. Obersohn Mór, Bóua Andor 1 K 40 f — 1 K40f; Garancsy Zoltán, Cseresnés N., Schmidt Dezső, Spiegel I., Keszler Márton 1 K 20 f — \ K 20 f; Borbély György, Salamon Károly, Szegő N., Talabér Ist­ván, Pintér N., Baly Mihály, Adamik István, ós Béla 1—1 K, Kászonyi Mihályné Udvardy Ignácné, N. N., Pap Alajos, Molnár N, Domon­kos Ignác, Fi ;cher N, Gerencsér Gv., Medgyesi Lajos, Stern Farka*, N N.. Laux Rezső, Hajik István, N. N., 80-80 f; Rechnitzer S., Farkas István, Tóth Gyula, Árva^ Emília, Antal Béla, Gerencsér Ferenczné, Schwaicz Mórné, Porapér Ferecz, Császár Ernő 60—60 f; Kocsis Lajosné, Gryneusz Gy., Szirmay Béla, Weisz Samu, Nagy N., Marvalits István, N. N., Schuszter Oszkár, Nagy Gyulané, N. N., Jámbor Kálmán 40— 40 f; N. N. Völfer I., Vajda József 20—20 f. Tiszta jövedelme a mulatságnak 302 kor. 98 f. A magyarországi szabómunkások és munkás­nők szakegyesületének zalaegerszegi 48 számú csoportja julius 31-én nyári tánczmulatságot tart. Helyi heti piacz. Buza 16 kor. — fill., roz3 12 kor. 40 fill., zab 12 kor. — fill., tengeri 13 kor. — fill., burgonya 20 kor. 30 fill. Vasúti menetrend. Érvényes 1904. május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé: leggel 5 óia 54 perez, délelőt r. 9 éra 29 perez, délután 4 óra 12 perez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 59 perez, este 5 óra 45 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óia 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 ói a 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csat­lakozás Szombathely felé. Este 9 órakor. Csatla­kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felöl: reggel 8 óra 39 perez; délután 5 óra 45 perez, este 9 óra 47 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 15 perez, este 8 óra 24 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óia 57 perez, délután 2 óra 01 perc, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Megyeiek. Zrínyi a költő. Másképen Gróf Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, a még nagyobb szigetvári hősnek az unokája. A magyar mű­velődés történelemnek 17. századáról azt mondja Toldi Ferencz, hogy ennek a kornak három nagysága van: Pázmány Péter a hit­tudós főpap, nagy szónok, stilista, a másik Apáczai Cseri János, a lánglelkü szónok és magyar encyclopedista, harmadik Zrínyi Miklós, egyetlen nagy költője a 1 7. száznak, „Obsidto Szigethíana"-jávai s rettenhetetlen hazafi az „Áfium "-ával. Ellensége a török­nek és németnek. Költő és hadvezér. S vadkan ölte meg egy vadászaton, a mi való­színű. De van olyan hit is, mely azt tartja, bogy a némettől felbérelt Póka nevü vadász lőtte meg. Ez sem lehetetlen. Talán ennek a hitnek ellensúlyozására a zalai törvényterem is egy szép 1 agy képen a vadászt tünteti föl benne és nem a nagyságát: a tudós hadvezért, vagy költőt, vagy a nagy magyart az ellenségek ellenségét. — A csáktornyaiak azonban e hó 12-én emléket állítottak nevé­nek Csáktornyán, de nem a vadásznak, hanem a költőnek és hadvezérnek és a nagy magyarnak a nevére. Honfy Lőrincz zrinyifalvai tanitót az ifjúsági egyesület szervezése és vezetése körül tanúsított buzgalma elismeréséül 100 K-val jutalmazta meg a miniszter. 1 A tüdővész pusztítása Zalában. Rettenetes a tüdővész pusztítása vármegyénkben. Talán az egész országban legnagyobb. A belügyminiszter jelentése szerint 1904 márczius havában Zalában 184 -en haltak el tüdővészben. Az egész orszá o r­ban 7882-en. Egy kis fiu halála. Egy gyenesdiási föídmives család munkára ment. A másfél éves gyermeket bezárták a szobába. A fiúcska az ablakpárkányon heverő kénes gyufát meggyújtotta. Az ágy szalma­zsákja tüzet fogott, de csak füstölögve égett. A szegeny gyermek megfulladt a füstben. Tüz volt 10-én este a szomszéd Kaszaházán. Mesterházy Kálmánnak nagy szalmakazalja égett el. A kár 1000 korona. A tüz gyermekjátékból keletkezett. A tűznek tovább terjedését megaka­dályozták a gyorsan kivonult tűzoltók. Tanügyirodalmi pályázat. Megyénk tantestü­lete egy 150, egy 100 és egy 80 koronás pálya­dijat- íü/ölt ki tagjai között erre a kérdésre: „Mi mc'doii ápolhatja a tanitó leghatásosabban a hazaszeretetet az iskolában ós azonkívül, a nép között?" A pályamunkákat deczember 31-ig kell beadni Szalay Sándor elnökhöz Nagykanizsán. A zalaegerszegi ügyvédi kamara dr. Gold­berger Ödön ügyvédet Csurgó, dr. Havas József üg\ védet. Letenye, dr. Friedíánder Manó ügyvédet Igal, dr. Welker Rezső ügyvédet Marczali és Fodor János ügyvédet Tab szekhelylyel a kamara ügy­védi lajstromába felvette; ellenben dr. Feleki Lajos sümegi- és Zsombory István nagykanizsai ügyvédeket önkéntes lemondásuk, Wimmer János kaposvári üg) védet a kamara területéről való el­távozása. Kovács Károly "zalaegerszegi ügyvédet és dr. Stein Mór kaposvári ügyvédet pedig elha­lálozásuk következtében az ügyvédek lajstromából t öi ölte, Kovács Károly irodája részére dr. Keresztury József Zalaegerszegi, dr. Stein Mór irodája részére pedig dr. Bakonyi Feiencz kapos­vári ügyvédet rendelte ki gondnokul. „Őrangyalom,vigyázz reám!" Csodás esemény történt Komárvárosban. mint egy szemtanú közli a mult hétfőn. Az ottani pályafelvigyázónak 7 éves fiacskája a sinek között játszadozott és ( jkésöbb ott elaludt, mit nem vettek észre. Mikor a kanizsai gyorsvonat berobogott, a gépész meglátta ugyan az alvó fiúcskát, de már nem volt képes meg­állítani a vonatot. S megtörtént az a csodás dolog, hogy a nagy gép elütötte a kis fiút, de más baja nem esett, csak egyik ujját vágta el. A zalaszentgróti iparos ifjúság folyó hó 12-éről, kedvezőtlen idő miatt folyó hó 19-re halasztotta jelzett mulatságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom