Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-20 / 42. szám

MAGYAR PAIZS 1904. ^november 10. -vettünk, és csak fogadnók el azon törvényjavaslatot, melyet a mult országgyűlés alkalmával Ö Felsége elibe terjesztettünk ; ezáltal a hosszas tanácskozást, mely csak keserűségre vezethet, el fogjuk kerülni, mert még azt hiszik utóljáia, bogy itt az ember a zsidóság ellen van, és bizonyosan én részemiől az Istennek minden tererotményet tisztelem és bizonyosan a zsidóságnak sem vagyok ellensége, ^öt méltánylom előmenetelöket es a/t, mit a nemzetiség dolgában tettek — azért ismételve mondom : maradjunk annál, mit a mult országgyűlés alkalmával Ó Felsége eleibe terjesztettünk és minden hosszas tanácskozással hagyjunk fel. Ez vélekedésem. Minthogy gróf Széchenyi István e nyilatkozata egyszersmind gróf Zav Károly megelőző beszédére vonatkozott, ez az utóbbi azonual felkelt s következő szenvedéhes megjegyzésekkel válaszolt : „Bocsánatot kerek, hogy móg egyszer felszólalok, de teletettel tartozom méltóságos gróf Széchetív István urnák. Az általam igen tisztelt gróf engem azzal látszott vádolni, mintha a nemzetiséget (magyart) fel akarnám áldozni. Tudja az ország, tudja az egész tábla, hogy alig van valaki az országban, ki a magyar nemzet elő mozdításáért annyit szenvedett, miut ón ; a mi pedig azt illeti, hogy veszélyeztetnék, vagy koczkáztatnék a magyar nemzetiség néhány szegény, nyomorult zsidó polgárosítása által, azt hiszem, hogy ha m-gtudtuk oltalma/.ni a németek, csehek, jezsuiták, s törökök ellen, kik három századok alatt mindig ostromolták a magyar nemzetiséget és nem voltak képesek azt törölni; már most néhány szegény, uyomoiult zsidó tudja azt veszélyeztetni ? (Gróf Zichy Ottó : Helyes!) Én azt mondom, hogy a zsidók polgárosodása által, elhalván a mostani ivadék, sarjaikból emclkedendik uj magyar izraelita honpolgárság, mely hazánk előmozdítása mellett buzgón fog törekedni, és e részben a többi honpolgárokkal vetelkedni.*) — Ez vélekedésem." Ugyanazon tárgyban, ugyanazon napon, egyszertmind gróf Zaynak válaszúi igy szólt gróf Széchenyi István : „Senki sem kételkedik azon, hogy méltóságos gróf Zay Károly ur bizonyosan a nemzetiség dolgában sokat tett, és e részben ö Méltóságát legtávolabbról is érdekelni nem akartam ; de megvallom, hogy e tekintetben azt velem, mikép a méltóságos gróf magával nincs egészen tisztában, t. i. a nélkül, hogy gondolná és kívánná, a víz mégis be fog folyni a bárkába, és mig a panslavismus ellen bástyákat ház u méltóságos gróf, addig más oldalról a magyar bárka egészen más elemekkel fog megtöltetni es elmerülni Azt monda továbbá a méltóságos gróf, hogy nem tart attól, miként egy pár nyomorult zsidó tudná a magyar nemzetiséget veszélyezte.ni. Megvallom, hogy egy egész osztályról, moly annyi birtokkal, tiszteletre méltó férfiakkal dicsekszik, igy szólani nem mernek, és a zsidókat általánosan nyomoiult embereknek nem merném nevezni ; es valóban ez egy különös neme a piotectionak, és nem tudom, vájjon ezen protectioórt nagy köszönetet fognának-e raondaui a méltóságos grófnak ; és hal ár a méltóságos urnák azon mondására, hogy egy pár nyomorult zsidó nem fogja megrontani a magyar nem/e'iséget, helyeslest nyert, es gróf Zichy Ottó urnák is helyeslését hallottam, — mtgis bátor vagyok a Mélt, Fő. R. Ií.-et figyelmeztetni berzsenyinek a „Magyarokrol" irt szavaira, melybon az mondatik : „ lásd a kevély tölgy, mely századoknak ádáz ostro'nát kiáltotta, most belsőkép rágódó kis jérgek által enyészik el". Legyünk tisztában magunkkal. Igen természetes, a magyar ezelőtt mélyen aludt, és most kapkodik, és ez természetesen máskép nem lehet; de ha mi azt mondjuk, bogy a nemzetiség azon alap. melyre mindent akarunk rakni, magunkkal ne jöjjünk ellenmondásba, és ne gondoljuk, hogy ez^n elem már olyan igen erős, hogy halálos ágyából kiemelkedett, s Magyarország már oly szilárd, hogy minden más elemeket magába felvéve, azokat megemészteni tudná. Méltóztassanak a régibb orvosoknak hinni, hogy oly reconvalescens nemzet minden nemzetiseget hátáia nem vehet. Nincs arról szó, hogy az Istennek akármi teremtését jogokbél kirekeszszük, mert (elfogásom és vallásos érzelmem szerint azt szeretném, hogy e hazában minden ember, ki az Isten kepére van alkotva, egyenlő * i Lásd Bartha Miklós : „Kházár földön" czimü mestermüvét. Ez kimutatja, hogy az uj honpolgárok nagy része Lazánk előmozdításán „hogyan" munkálkodnak, s jóságunkért mennyire hálásak V ! jogokkal biijon és egyenlő teibeket viseljen ; és bar mondhatná mindenki valláskülömbség nélkül : „nekem is van hazám ! "ez az ultima tendentiam ez a kikötőm, mely feié vitorlázok, de mint hü tagja c, magyar fajnak, megválton, hogy a magam gyermekét dobjam ki a bárkából, ezt másokért tenni nem fogom soha, és ezen hűséget minden más nemzetben tudom becsülni; de miután magyaroknak teremtett az alkotö, legyünk is azok és leayüns tisztán magyarok Ez vélekedésem" (Lásd : Gróf Széchényi István : Munkái, II. köteleitek 387—392. lapját.) Akkor hajoltak Széchenyi szavaira ; utóbb — a liberális jelszó alatt — minden másképpen történt, s kezdetét vette a magyarság körében az általános anyagi és erkölcsi züllés, melyen segítenünk kell erős akarattal, tömörüléssel, öszszetarfással, s intézményekkel, — hacsak dicstelenül elpusztulni nem akarunk. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Országgyűlés. Gr. Apponyi Albert tartott nagy beszédet a tervbe vett házszabály-módosítás ellen. Gr. Tisza István miniszterelnök szemben vitázott vele. Az olasz bor behozatala ellen Polónyi Géza, Bernáth Réla, Nagy Sándor beszélt. A kormánypártról védelmezték a javaslatot Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter és dr. Nagy Ferencz — Az elenzéki pártok értekezletein, különösen a Kossuth Ferencz l'éle pártban a ház-szabály módosításával szemben nagy ellentállást — hirdetnek.. Heti hirek. Helyiek. A választás. Mára volt kitűzve a megyebizottsági tatok választása a megyének 57 kerületében. Ma választanak Zalaegerszegen is négyúj tagot dr. Szigetin Elemér, dr. Gráner Adolf, Fángler Mihály és Németh Elek kilépők heljébe. De ug>anez a négy fel is lépett és jelöltetett is újraválasztásra. Utóbbira nézve azonban érdekes fordulat állott elő. Németh Eleknek már biztotositva valónak szav...tatjai s ekkor egy felszólításra visszalépett, hogy engedje át helyét Várhidv Lajos polgármester U| fellépőnek. Németh E'ektől ez az önzetlenségnek a netovábbja. Erre aztán fellepett Balássy Miklós és Vörös Gyula is s talán még többen is. Igy a Németh Elek helyén vannak hárman s talán még többen is. Lap-zártakor még nincs eredmény. Szigethy, Gráner és Fángler majdnem biztosak, de a negyedik helyre, hogy ki jut, az bizonytalan. Változás a főgimnáziumban. Deli Géza tanárt folyamodása után áthelyezte a miniszter a nagybányai főgimnáziumhoz s helyébe Pásztor Imre fejérteraplomi tmárt nevezte ide. Visszahelyezés. Szabó Bertalan s. tanfelügyelőt, kit csak nemrégiben nevezett ki ide a miniszter Nagybecskerekről, most visszahelyezte Nagybec'kerekre. Helyebe: Csapó Kálmántorcntálmegyei kir. segédtanfelügyelő jön. Kinevezés, 'lóth János zalaegerszegi m. kir. pénzügyi száratisztet a pénzügyminiszter kinevezte a pécsi m. kir. pénzügvigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez m. kir. pénzügyi számeilenőrré a X. fiz. osztály 3 fokozatába s egyúttal a baranyaszentlőrinczi járási számvevői teendőkkel megbizta. Ehez a hírhez hozzá tesszük, hogy Tóth jános páratlan vas-szorg Irnu munkás ember, s hivatali főnöke nagy tekintettel van iránta, lfju éveiben körülményei miatt nem tehetett érettségit, azonban a hivatalban olyan rendkívüli munkásságáról tett bi/.onvságot, hogy érettségi nélkül is megengedték kegyelem utján a számviteli íizsgát ós most előlépett. Hivatali főnöke jobban szeretné, ha itt maradna. A zalamegyei hirlapirók szövetségébe tagokul jelentkeztek a Magyar Paizs utján Kele György (Kottor), Németh Jenő (Zalaszentmihály), Lengyel Ferencz (Gellénháza), Stern Sándor (Zalaszentgrót). A soproni iparkiállitáson kitűnt iparosaink hazaszállítva iparczikkeiket pár napig kiállították összesítve itthon is az ipartestület nagytermében. Sokan megnézték és dicsérettel emlegetik Papp Alajos kefésmesternek különféle fajtájú erős keféit, Jády Károlynak végig kézzel vart remek télikabátját, Neufeld Izidornak díszmagyar ruháját, báli öltözetét, Itidra és Gasparics öltönyeit, I Keszli Ferencznek minta szép szekrényét és segédjének Nagy Antalnak pipere-asztalát, Horváth Lajosnak gyönyörű faállványát, Schwarz Simonnak csinos női asztalát. Gombás István könyvvezető mintáit, Miszory Béla lombfűrész csillárját, továbbá Baly Béla ós Vörös Géza lakatos mestereknek vas kemenczéit, Pfeifer Henrik bádogosnak gőzmosó fazakát, Singer Tóbiás háztető díszítését. Kovács István czipőit stb. Többen nem állították itt te készítményeiket a tárgyak nagysága miatt : agyagkályhák (Németh Gábor, Pi'terman), kocsi (Kaszás József), síremlék (Wapper Ignácz), s Faragó Bélának egy kocsi rakományt kitevő Kertészeti és magpergető dolgait, Hauk Ferencz Kertésznek is elszáradt már az a szépbokrétája, Kaiser Károly csácsi sajtosnak pedig megettük a kiállítási sajtjait. Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr. K <s Gyula zalaegerszegi törvényszéki albirót kirendelte vegleges helyére, a sümegi kir. járásbírósághoz. Érdekes és értékes hirek. A városnak mai közgyűléséből kifolyólag hírül adjuk, hogy nem szükséges küldöttségnek menniök a miniszterhez, mert már időközben megigerték a miniszter urak, hogv itt hagvják a katonaságot is, a felső kereskedelmi iskolát is. Felmentett gyilkos. Czanka Ferencz hegymagasi lakost, ki a nyár folyamán önvédelméből Kutasi Lajos tapolczai sahanezot agyonlőtte, a. zalaegerszegi törvényszék fölmentette, sőt Kutasi czinkostáisait ítélte el. A tapolczai állapotokat ismerve igen megnyugszik a közönség ebben az ítéletben, mert maholnap ott a regi betyárvilág kel lábra ; napirenden vannak a gyilkosságok, rablások, verekedések, sírkert rombolás. Sőt kevéselui lehet a támadó czinkns társaknak csupán kelheti fogsággal való büntetését. A közigazgatási hatóság erélyesebb fellépése bizonyára enyhítené az elvadult állapotot ; hisz erről me--. gyeszerte. sőt országszerte hires lesz Tapolcza. A postahivatal figyelmezteti a közönséget,, hogy posta küldeményeit tüzetesen czimezze, mert rendszerint a helytelen czimzés okozza azok késedelmes kézbesítését. Nem elégséges, hogy rendeltetési helyként pl. M. Sziget írassék, mert az ily csonkított czimü küldemény nem megy mindenkor Máramaros-Szigetre, hanem sokszor Margitszigetre irányítják. A Budapestre szóló leveleknél igen fontos a kerület jelzése. Ha a kerület a levélben olvasható, gyorsabb a kézbesítés. A Budapestre czimzett csomagok tartalma a szállító levélen és csomagon pontosan felírandó, (pl. egy db lud, 2 db csibe, 4 db pulyka, 1 kg marhahús, 2 kg alma, 2 kg dió stb) mert az ily jelzéssel ellátott küldeményeket a fogyasztási adó megállapítása végett nem bontják föl, igy azokat gyorsabban is kézbesitik. Késői szüret. Hárv Károly a Pip^hegven még vasárnap fog szüretelni. Ennélfogva jo boia lesz. Dr. Halász betegsegélyző egyleti orvos átköltözött a körmendi utczába a lőgimnázium melletti emeletre Horváth gépé;/, házába. Tanczvizsga lesz szombatou az Arany Bárányban, Mayersberg Frida okleveles tanítónő haliéiig tanította a gyermekeket s befejezésül szombaton délután .") órakor kezdődőleg tánczmulatságot tartanak, hol a kisebb leányok bemutatják a megtanult Gavotte féle tánezot is, mely az est télvnek egyik érdekessége lesz. Az érdeklődőket szívesen látja a táneztanito külön meghívó nélkül is. Egy derék fiatal iparos, Mausz Ferencz ékszerész és vésnök október 13-án életének 27 ik. boldog házasságának 4-ik évében hosszú szenvedés után meghalt. Fiatal özvegyet és egy leány gyermeket hagyott hátra. Balthazár mester Z. Egerszegen. Vasárnap ós kedden lesz alkalma a közönségnek annyi sok haszontalan kókler után gyönyörködhetni a hírneves nagy szabású bűvész Ralthazár Alajos mutatványaiban. Előlegezhetjük neki bátran a bizalmat, mert a budapesti és az ország nagyobb városainak lapjai nagy dicsérettel és elragadtatással irnak előadásairól, sőt ezelőtt pár évvel városunk közönsége is alig tudott betelni mutatványaival úgy, hogy a bucsu előadásán városunk egész inteligencziája megtöltötte a bárány termét. Emlékszünk, hogy az ő mutatványai egyszerűen mesébe álomországba i'lők. Mintha valósággal az ördögökkel és boszorkányokkal paktálna, pedig ezek tisztán csak megfejthetetlen kéz ügyességen alapulnak. Spiritisztikai, magnetika!