Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-24 / 12. szám
4 MAGYAK PAIZS 1904. márczius 24. »Tavasz és tél« czimü operettből részlet énekli, Grész Elza. b) Népdalok »Sir a madár« és »Öszre hajlik az idő rnár« zongorán kiséri, Stöklné Urnö. H. Bláttermann »Gaukelnde Libellen« zongorán játsza Balassa Annuska. Braungart » Waldesrauschen* zongorán játsza Deutsch Manó. Jensen »Etude« zongorán játsza, Fritz Gelinke. »Kázmér és Leila« és »Leila és Kázraér« monolog, előadja Kletzár Laura úrhölgy. Bethovveu »Sonáta« Marciaj Fuuebre és Allegro, zongorán játsza Fritz Paula. Ketterer »Boute en traiu« Galop de Gcncert 4 kézre játszák Fritz Paula és Gelinke. Schubert »Der Neugierige« Schumann »Ich vvandre nicht« czimü dalokat, Huszka »Aranyvirág« czimü operettből a »Tarautellát« énekli Stöklné Urnő, zongorán kiséri Bischitzky zenetanár ur. Megverték a rendőrt is. Szabó Vendel napszámos az ő fiával Gyula kőművessel sokacskát ittak vasárnap este s a Pap utezában döngették a házakat és ablakokat. Németh Ferencz szabónak a házába berontottak s a házi gazdát is döngették. A betódult nép kituszkolta a hősöket. Ekkor meg az odaérkezett Móricz rendőrt kezdték agyabugyálni, mert ennek elhajlott a pléhszerü kardja. Végre csak bekísérte a segítségre jött rendőrség mindakét Szabót s átadták a kir. ügyészségnek — csendháboritásért, magáulak megsértésért és hatóság elleni erőszakért. Terjesszétek a „Magyar Paiastl" Megyeiek. Uj hitelszövetkezet. A napokban alakult meg a hitelszövetkezet Vörs községben 245 üzletrészszel s a tagok élénk éideklődése mellett. — Az alakuló közgyűlést Jancsics Endre az országos központi hitelszövetkezet képiiselője vezette. A szövetkezet működését a szomszédos Balaton-Szt.György, Hollád és Tikos községekie is kiterjeszti — melyet a közgyűlés határozatta e nelt. Megválasztatott ezután az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A3 igazgatóság elnöke lett Németh János plébános, helyettes elnöke Börzsönyi Gyula főerdéiz ; a felügyelő bizottságba Kriíztinkovics Dénes uradalmi intéző. Könyvelő Gondos József ktanitó, pénztáros Delovics Imre postamester. A szövetkezet ápril hó 4 én kezdi meg működését. Működése elé már is nagy étdeklédéssel néznek az ottani viszonyok ismerősei s sokat várnak attól a községi életre nézve. A Balaton és vidékének védelme A Balaton mellett levő megyékből, főleg a balatoni fürdő helyekről nagy küldöttség tisztelgett a képviselőházban Taiiián miniszternél, a Balatoa vi/e mesterséges apasztásának rnegs. ün'etés.'t kerve. A deputácziót Hertelendy Ferencz főispán vezette a miniszter elé. A küldöttség előbb a Royal-szállóban értekezletet tartott, amelyen megállapította a földmivelésügyi kormányhoz intézendő merao xandum szövegét. A kérvény kifejti, hogy a Balaton szintje a tavalyihoz képest nyolczvanöt czentirnétert esett. Az óiiá.-i víztömeget a Sió zsilipen eresztették le. A me.terséges apasziás u„'y a gőzhajózási, mint különösen a fürdőrészvénytársaságoknak és az egész balatonparti forgal >mnak kárt okoz. amely nincs arányban a vizcsökkenés révén a partok mentén növekvő rét és nád i-teiületekből kivehető haszonnal. T.dfián miniszter szívesen fogadra a küldöttséget. Somogymegyei főbpínsága idejében kormánybiztosa volt a Sió-zsilipnek s igen jól ismeri a most fölmerült kérdést. Neki mint miniszternek állandó figyelemmel kell kísérni a közgazdasági érdekeket is, de azt hiszi hogy a Balaton apasztásánál főleg közegészségügyi kérdések dominálnak. Keresni fogja, hogy minden érdek lehetőleg resp-ikf.altassék és az eset leges diffarencziák kiegyenlittessenek, evégből meg május hónapban az összes érdekelt szférákat nagy értekezletre fogia összehívni. Az értekezlet valószínűleg Balatonfüreden lesz. A kiildö:tség köszönettel fogadta a miniszter válaszát. A bellalinczi polgári olvasó kör hazafias érzelmeinek újra tanújelét adta most midőn a márcziusi nagy napokat oly szép ünnepélylyel megünnepelte. A szépen sikerült ünnepélynek — a melyet szép hazafias közöuség hallgatott végig — a tárgysorozata a következő volt: Hy mnus. Énekelte a közönség, a megnyitót tartotta Hajdú A. Talpra magyar. Szavalta Szepesy G. Tied vagyok . . . Énekelte az énekkar. Felolvasást tartott Koncz János, a Kossuth imáját szavalta Kákosy Ödön. Végül a szózatot énekelte a közönség. Pótvásár. Zalavár községben a február 5 érői s Letenyén a 24-érői elmaradt országos vásár helyeit márczius 29-én lesz pótvásár. | | A Magyar Paizs nem politikai lap de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen független társadalmi újság. Távoliak. A német Stó. Lja a Nemzeti Iskola: ,,Mikor a nemzet jobbjai tizennégy hónapig e legnagyobb erőfeszítéssel azért küzdöttek, hogy nyelvünknek tiszteletet szerezzenek még a hadseregben is, akkor történt, hogy a magyar közoktatási tanács albizottsága szavazássa döntött, hogy a polgári leányiskola első és második osztályában tanítsuk-e a német nyelvtant, vagy ne? S az eredmény — egy szótöbbséggel — az, hogy a német nye'vet, ezután is tanítani kell. Pedig: a) a szentesitett törvény ezt határozottan tiltja, b) a polgári iskolák tanítói a rendes tárgyak sorából való törlését kérték. Ebből világos, hogy a német nyelv pártolói előtt a világon mindenféle nemzetietlen hóbort fontos érv, de a szentesitett törvény semmi. Ők felül helyezik magukat ezen is s a miniszterek Bécs miatt nem meiik ezeket a gyászmagyarokat móresre tanítani. Mit váljunk mi az osztiák generálisoktól, mikor még az iskoláinkat is a germanizáczió meleg ágyává akarják tenni a „gutgesint" beamterek s a viszketős gomb'yuku pedagógusok ! Lengyárat szándékozik felállítani a foldmiv. miniszter a /oga-asmegyei Sárkány községben lent a délkeleti határon. Helyes. Zígon is azon a vidéken van. Zágoni Mikes Kelemen is irt a lentermelésről az ő kedves nénjének, túlmagyarázta, hogy termelik azt R)dostó vidékén. A magyar asszonyoknak szólott a leczke. Még azt is megmondta, hogy Zágon környéke és Torda vidéke igen alkalmas a lentermelésre. Mintha most 200 esztendő múlva érkeznék ide a Mikes Kelemen levele. Ilej, azalatt mennyi osztrák kapczáért fizetjük a pénzünket Pozsonytól Fogarasig s Dévénytől Zígonig. — A miniszter ur a Felvidéken is tervez lengyárat Zsolna körül. — Jó volna ilyenféle Zalabau is, a magyarlakta vidékeken is. „Csak oly magyar felírású portikát vásárolj aok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány! u Irodalom. Művészet. Erdély. E név alatt adja ki Kolozsváit az Erdéiyi Kárpát-Egyesület honismertető képos folyoi/atát, melynek le.-ujabb fiizete is Merza Gyula szerkesztésében élénk ' ;8 változatos tartalommal, tárja elénk délkel ti huateszünk természeti es nepoleti eaiatfágail. Az első c ikke y Márky Sándor az egyetemi tanár szakavatott tolláb 1 eredeti felfogás es önnálló vizsgál dái alapjáu fejtegeti az erdélyirésíek földrajzát, el- j mésen és a történettud is alap >ssigával kimutatva > a hajdani Erdély ciinere t, i. a„ hetvar" (sep- j tenj castra) auaiogiáját ez. országrész hét hegy- ! Bégével, hét fo'yójával, hét soielepevel stb. Székely népszokások című érdekes dolgozatában Harmath Lujza jelea írónk az ó év temeté-sét es az uj évi legény bíró válasz'ását hangulatosan írja le. Majd egy A láb szánkó és a téli turistaság ról szóló ismertetés budit a téli kirándulá&oKra, Zakariás János dr pedig a Brassóvármegyei csángók néprajzi viszonyait ecseteli, hogy e derék nep küzdelm i iránt rokonérzést keltsen. A Székelyéi vízesésekről Czárán Gyula ir, kinek, Biharfüreui kalauz néven megjelent ós valódi reklrraszámbameuő lelkes turistakönyve a folyóiratban megóideinelt külön méltatásban is részeiül. Az idegen forgalom az erdélyi részekben és az E. K. E Csukás-teszlai menedékházat ismertető czikkelyek utáu a Különfélék rovatában több érdekes apróság és az egyesületi életet bemutató közlemény egészili ki a sikerült illusztrácziókkal díszített csinos k'állitásu füzetet A csángó női népviseletet feltüntető nagy csoportkép különösen figyelmet érdemel. A folyóirat előfizetési ára egész évre 10 korona, az egyesület rendes tagjai 6 k nr évi tjárulék fejében ingyen kapják. Hazafias missziót teljesítvén érdemes a pártolásra. Különfélék. A ki kertjét szereti, szép virágokat és kitüná konyhakerti terményeket akar, az fedezze magszükségletét Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedésében Budapesten, Rottenbiller- utca 33. A czeg idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen jegyzék az általánosan ismert, világhírű kitüuő magvakon kivü', rnég a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágujdonságoknak sorozatát is tartalmazza. Eladó nagyobb mennyiségű Riparia Portális amerikai vad sima vessző szokványszerü minőségben, I-ső osztályúnak ezere 18 korona, 11-od osztályúnak ezere 5 korona helyben átvéve. — Bővebb felvilágosítást ad Besenyőn, u. p. Zalaegerszeg SKUBLICS Károly földbirtokos. o-l Vinczeller és szölöojtványok. Vinczellérnek ajánlkozik egy nőtlen, gyakorlatilag képzett szerény igényű vinczellér. Megkeresések a fizetés feltüntetésével Bekefi Elekhez Zalakoppányban intézendők; kinél 1000 db sárga Ortliebi, 10000 db olasz Rizling, 10000 db piros és fehér saszla gyökeres fás ojtványok 200 koronájával ezrenkint, továbbá 3000 nagyburgondi és oporto zöld sima ojtvány is rip. portaliszon 110 koronájával hapható. Árlejtések. (A kiuölt árlejtésekre vonatkozó kizelebbi adatok az illető hivataloknál esetwkint pedig a m. kir. Kereakedelrni Muzeumhan is megtudhatók.) Á m. kir. államvasutak aradi üzletvezetőségéhez márczius 29 ig. — a debreczeni dohánygyár igazgatóságához mirczíus 28 ik dinámogép felállítására, — a szamosujvári fegyiatézei igazgatósághoz mátcz. 24 ig gyapjú beszerzésre. Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét 1 Csak honi terméket használjunk! Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! A Iuczerra tah;j igényei. A luc erna élettartama a tilij melységével minősegevei szoros öszsztfüggésben vau s e szerint 4—25 évig tart ki. Ezéit, oly fontos az, hogy mindig oty talajon fermeltescék, mely uiely té'.egii s melynek talaja jominősegü. A luc/erna gyökérzetét nagyon melyen bocsátja a ta.'ajba, de ha mar köves ka'ic os egyszóval olyan talajréteget ert el, avval a mely igényeitek meg nem felel ritkulni kezd s végül ivé3z. A gazda 'ehát saját jói felfogott érdekeben oda kell hogy törekedjék, hogy azt lehe őleg mindig oly talajnemeken termelje, a melyek már minősegüknél , továbbá mélységüknél ío^va keilo garancziát nyújtanak arra nézve, hogy ott a luezerna sokáig és szépin fog diszleni. Kedveli a kötöttebb talajnemeket, középkötött agvagraíjt, agyagos vályogot a vályogtalajt minden valtozataban s a könynyebb talajnemeket is. Általában elmondható, hogy talaj iráut nagyobb igényeket nem formál s ha az mólyretegü, akkor feltétlenül alkalmas luezerna termelésére. Fontos azonban az hogy a talaj kellő mennyiségű tápanyagot tártaimizzou, továbbá anuak légjárhatósága s ezzel együtt tevékenysége normális legyen, mert hi nem az, a benne felhalmozott uyeisuövényi tápanyagok nehezen alakulnak át kész a növény által könnyen felvehető tápanyagokka. Különösen gyakori eset ez vizenyős talajnemeken, a melveknek légját hatósága épen túlságos víztartalmuknál lógva túlságosan csekély, mert a talajlevegő heiyet a viz tölti ki. llyeu talajokon uiás módon mintalagcsövezéssel segíteni nem lehet. Ha a növényi tápanyagokat luezernásunkon pótolni akarjuk, azt más módon nem érhetjük el, mint a mű.rágyák alkalmazásával, mert ezen trágyafélék azok a melyekben konczentrált alakban juttathatjuk azokat rendelkezésére. A különböző tápláló anvagok