Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-11 / 6. szám

1904 február 18. MAGYAR PAIZS 5 Egy fogadás. A Kolozsvárt megjelenő Ellenzéknek egyik munkatársa pár héttel ezelőtt beszélgetésbe, vitatkozásba elegyedett egy társaságban a magyarnyelv jogosságáról, az obstrukczióról stb. Az ellenfele bátran a szemébe vágta, hogy hát magáuak az Ellenzéknek az olvasói sem helyeslik az obstrukcziót s fogadni merne, hogy alig lennének néhányan azok a helyeslök. Na! lennének bízott százan is, feleié az újságíró. Fogadjunk, hogy nem! mondá az ellenfél. Diktum faktum fogadtak. S a mint a fogadást világgá bocsátotta a nyomdafesték, egy óra múlva már meg volt a száz helyeslő, másnap már ezerre szaporodott s ázóta hatványozottan emelkedik a szám, ugy hogy most nem lehet tudni, hányszor tizezeren vannak. A fogadást egyik elvesztette, de a másik megnyerte. A Budapesti Dávid Fetencz Eoyesölet, Józan Miklós esperes buzgalmából kifolyólag estélyt rendez ma, melyen előkelő társaság hangversenyez, s neves irók tartanak előadásokat, többek között Vészi József. Bársony István, Péterfy Tamás. Magyar iparpártolás A kolozsvári nemzeti színház építési tervét Gr. Tisza István belügyminiszter bécsi czéggel csináltatta meg. De ennek ellenemond a Magyar Iparművészeti Egyesület, a mérnökök és építészek egyesülete. Ezek azt mondják, hogy megcsinálják ők a tervezetet, mégpedig ingyen És versenyre merik állítani műveiket a külföldivel, had lássék meg csakugyan olyan gyenge elméjűek vagyunk. Sőt áldozuak is az egyesület tagjai. Sárdy Gyula pl. 20 ezer koronát ajánlott föl a költségekre. A kolozsváriaknak szintén nem tetszik a bécsi munka. A közmunka tanács és a törvényhatóság elhatározta, hogy az építést nem engedik meg; a főrendü társaság pedig iveket köröz, hogy a bécsiektől építendő színházba be nem teszik a lábukat. Selyemíonó gyárat építtet a kormány Lúgoson 15,100 korona előirányzattal, Mohácson is szándékszik s a várostól ingyen telket és 120 ezer korona hozzájárulást kér. Terjesszétek a „Magyar PaizstI Irodalom. Művészet A Hazánk szerkesztője ir a borpancsolásról szép hosszú czikket. Ezt a néhány sort kivágtuk: 1893 óta, mióta a bortörvény megszületett, mintegy tizenkét millió hektoliter idegen bor jött be a közös vámterületre. Nagy részét ennek mi fogyasztottuk el. Még pedig megittuk és megfizettük, mint hazai fajbort. Csak a mult év folyamán egymillió kétszázezer hektoliter olasz bor jött öe Magyarországba. Hol árulják az olasz bort? Sehol. Tokaj hegyalja szőlősgazdái alig adnak el évente 50—100 hordó aszút. Hol árulják a tokaji bort ? Mindenütt. A sashegyi, a bikavér kiveszőben van, mint a bölény. De kaphatod mindenütt. Az olasz bort azonban, mely elárasztotta Fiumét, saját neve alatt senki sem kínálja. Ez, amint pinczébe u t, tóilettet változtat s lesz belőle magyar hegyvidéki fajbor, mely a szomorodnit leveri a saját piaczán. S megakadályozni a hamisítás gazságait a törvény végrehajtói képtelenek. Az «Érdekes Könyvtár* szépirodalmi havi folyóirat, mely már első januári füzetével is magára vonta a közfigyelmet, közölvén Mikszáth Kálmán «A bátyus zsidó lánya» és «Pletyka» czimü gyönyörű elbeszéléseit, most megjelent februári füzetében újból, nagy lépéssel haladt előre kitűzött czélja felé. — Minden betűje — elsőtől a/, utolsóig — magyar író munkája száműzve vannak belőle a külföldi seiejtes regény- és elbeszélés-fordítások, s a legkiválóbb magyar irók legjobb munkáit|adja a közönség ke-ebe. A füzet páiatlanul gazdag tartalmából kiemeljük Eötvös Károly «Két biró kútja» czimü remek elbeszélését mely egyike a legkiválóbb, legzamatosabb, tősgyökeres magyar nyelvezettel megirt novelláknak. Magyar a levegője, magyarok az alakjai Gárdonyi Géza «Kóifele nóta» e/imü novellájának is. A nagynevű szerző ebben is csillogtatja hasonlíthatatlan magyaros irályát, píratlanul kedves humorát. Belső értékre nazve méltán sorakozik az előbbi ketőhöz Jakab Ödön «Vulkántulajdonos» czimü elbeszélése, kedves, derűs milieujével, és elsőrendű munka Szabó Endre «Vándor ló uraság » czimü életképe is; köztünk elő, s rendkívül e^es megfigyelőképességgel megrajzolt alakjait a jóizü magyaros humor derűje aranyozza be. A költészetet Dalmady Győző, a Kisfaludy társaság kiváló tagja képviseli. Ezeken kívül nagyon érdekes az ismeretterjesztő apróságok rovata úgyszintén az «Érdekes könyvt.íi» sp°cziáli)ása, a rejtvénypályázati rovat is. Specialitásnak nevezzük, mert csak ez a lap nyújtja olvasóinak azt a kedvezményt. hogy kivétel nélkül, minden egves rejtvény megfejtőnek egy szépirodalmi müvet ad jutalomképpen. A dúsgazdag tartalom és rendkívüli előnyök mellett a folyóirat előfizetési ára példátlanul ol"só: negyedévre csak egy korona, meiy összeg az «Érdekes Könyvtár,, kiadóhivatalába (Budapest, V., Kálmán utcza 2)küldendő. Nagyon ajánljuk a pártolásra méltó, előkelő színvonalú, hazafias vállalatot olvasóink figyemébe. Minden magyar honpolgár, magyar iparostol szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! Különfélék. A helybeli előfizetőket tisztelettel kérjük, hogy a lehetőleg inkább a nyugtával járó lapkihordónál fizessenek a lapért. A Magyar Paizs egyes számait meg lehet kapni Fülöp János könyvkötőnél a körmendi utczában, Breisach Sámuel könyvkereskedésében a főtéren, Léránth György vegyeskereskedésében a Kossuth-utc/ában és a vasútnál Töröknél. A Zalamindszent községhez tarto® zó Pacsa-pusztai mm E gc r vár y-féle erdőben (Zalalövő község mellett) tölgy-, cser-, bükk- és fenyőfákat adok el, melyek e czélból számokkal vannak megjelelve. Az eladásra kijelölt fákra nézve Czinder János zalalövői lakos ad felvilágosítást. A vételárra nézve nálam, alólirott dr. Czinder István ügyvédnél Zalaegerszegen teendők njánlatok, a ki egvesség esetén az adásvevést is megkötöm. Dr. Czinder István. Kiadó egy különbejáratu egészséges és kényelme* uri szoba — a templom szomszédágában. Utasítást adhatunk mi is. 3 A Baross-ligeti vendéglőben Fischer Mór vendéglős kitűnő kis őrsi bort m 'r, minthogy már megérkezett. 3—5 A szerk. levele. Sz M. Bpest. Mostanában igazán túlságosan fl vagyunk halmozva ilyenekkel. Pedig az ilyen a mi programmuuk szerint e*ak ritkán, izelitő'il valók. — Lenárik I. ket lakás van b 'jelentve. Melyik az igazi: Jakabszallas é, vagy S a; .kő — Sopron m. ? — 2. Rúczkanizsa. Ma még sehogy sem lehetett helyet szorítni neki. És ez még soknak szól. — J. A. Budapest. Üdv. Köszönet. V árjuk. — Th. Ilona. A pesti lakását nem tudjuk. — L Semmi sem eszett el. Igyekszünk mindent kívánsága sze int tenni. De tülelmet is kérünk. Földmivelés. Állattenyésztés. Í3ö5E~ A kié a föld, azé az ország! Gyümölcsfáink csekély termést hozamának oka. Földmivelési kormányunk évek óta megtesz mindent, hogy az ország gyümölcsfa állományát, megszaporítsa s annyi gyümölcsfa van ma már az országban tényleg kiültetve, hogy csak «zok termését kell fokozni és biztosítani hogy gyű mölcstermelésünk jövedelmezővé váljék.jEzt azonban eddig szokásos trágyázási eljárásunkal elérni nem fogjuk, mert e tekintetben szokásos eljárásunk nincs, amennyiben gyümölcsfáinkat trágyázni nem szoktuk, pedig semmiből azok sem produkálhatnak semmit, s ha egyszer kiélték azt a talajt, a melybe bele vannak ültetve, többé gyümölcsöt teremni nem fognak. Nem trágyázza pedig a mi gazdaközönségünk a gyümölcsfákat azért, mert composzt készítéssel nem szeret foglalkozni, az i istálló trágyát pedig sajnálja a gyümölcsöstől,, de legtöbnvire nem is rendelkezik elegendő mennyiséggel. Kü'fildön is ez az oka annak, hogy a gyümölcsösök trágyázására mindég kiterjedtebben kezdik a műtrágyákat használni, a mely eljárás igen czélszerünek s valóban hasznosnak bizonyult. A külföldi tapasztalatok szerint legczélszerübb a műtrágyát a gyümölcsös egész talajára kiszórni, aláásni s a talajon valamely kerti növényt vagy burgonyát termeszteni. Az ilyen közöttes termelésnek az az előnye', hogy a talaj eke, kapa vagy ásó segélyével ismételten meglazittatik, az esővíz napsugár, fagy jobban behatol, mire a fák valósággal felujulnak a rendkívül bötermésnek indulnak. Ezen esetben természetesen egész erősen kell trágyázni, hogy a közöttes növény mellett a fáknak ís elegendő tápláló anyag jusson, a mit egyedül istállótrágya alkalmazásával eh rni nem lehet. A gyümölcsfák műtrágyázásával kölönösen Németországban értek el rendkívül kedvező eredményeket. Legutóbb Vagner közölte erre vonatkozólag kísérleti eredményeit. 11 éves meggy-fáit trágyázta 2800 gramm kainittal 1212 gramm szuperfoszfáttal és 665 gramm salétrommal. A trágyázott fák teremtek darabonként 7.30 kg. moggyet, a trágyázatlanokkal szemben, melyek 2,9 kgot teremtek. 22 éves renet-almafáit trágyázta 500 gramm klorkáliummat 1030 gramm szuperfoszfáttal és 900 gramm kainittal; a trágyázottak termésátlaga volt 1262 kg. alma, a nem trágyázottaké 843 kg. Kasseli renet allmáját trágyázta 1050 gratnm klorkaliummal 2285 gramm szuperfoszfáttal és 1365 gramm chilisalétrommal. A trágyázott fák adtak darabonként 5050 kg. almát a nem trágyázottak 1365 kgot. Ez adatok teh it kézzel foghatóvá teszik, hogy a műtrágyák segélyével egyszerűen, olcsón óriási módon lehet a gyümölcsfáit termését fokozni, a mi nagyon is indokolttá tenné, hogy gyümölcsöseinkben a műtrágyaféléket eddiginél kiterjedtebben alkalmazzuk. Hogyan lehet a bnza kifagyását meggátolni. Az utóbbi évek, s különösen a mult év szigorú tele ugyancsak megviselte az őszi vetéseket, a melyek helyenként annyit szenvedtek, hogy az aratás alkalmával alig valami termést adtak. Ezen körülmény eredményezte, hogy több szakember tanulmány tárgyává tette azt a kérdést, hogyan, lehetne a gabonafélék kifagyása ellen legjobban védekezni. Az ezúton keletkezett észleleíeket a következőkben lehet összefoglalni. A buza ellentálló képességére mindenek előtt a talaj megmunkálása van befolyással. Nagyon sokan azt tapasztalták, hogy azon buza, a mel" teljesen porhanyó talajban ősszel igen szépei sikerült, tavaszra teljeseu kipuszíul', ellenben a mellette levő göröngyös talajon a bu a igen jól kitelelt. Miután ez számos helyen észleltetett, azon következtetésre lehet jutni, hogy olyan helyeken, a hol a fagy károkat tesz, az őszi vetések alá nem indokolt a talajnak porhanyóra való megmunkálása. Épen ugy minta talaj megmunkálása befolyással van a buza fagyállóságára, a vetés ideje is. A németországi tapasztalatok szerint nem a korán vetett, erőteljesen fejlfdött, hanem a késő vetésű gyenge buza táblák telelték át jobban s ezért a Rajna vidékén azt tartják, hogy a mely buza nincs elvetve októb írben, azt jobb ha deczemberben vetjük. Szabályt ebből nagyon természetes uem szabad alkotni, mert amúgy sem lehet minden búzatáblát egyszerre bevetni, de megdeczemberben többnyire olyan idő van, hogy az eke is kifagy a talajból, mégis ezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a kései vetéseket nem kell annyira féltenünk, mint a koraiakat. Tapasztaltatott azután, hogy a mélyen vetett buza fagyállóbb, mint a sekélyen vetett és hogy különösen a felfagyás ellen lehet a mély vetéssel védekezni. Az :« tapasztaltatott, hogy a nyirkos földbe vetett buza jobban áttelel, mini a száraz földbe ve

fett. Minél közelebb van tehát a buzavetés ideje a télhez aunál biztosabb annak fagyálló képessége. Az igen korán vagy későn vetett bu'-a biztosabban áttelel, mint a közepes időben áttelelt. A talaj előkészítésekor verés előtt ne lazítsuk, meg a talajt túlságos mélyen s mélyen vessünk, hogy a csírázó buza gyökerei hamar etősehb támpontot találjanak, A talaj felületét ne egyengessük el nagyon, hanem inkább hagyjuk göröngyösen. A nedves időben vetett buza fagyvállóbb lesz. A kifagyásról szólva meg kell emlékeznünk az őszi vetések tavaszi kezeléséről is. AJ első felad\