Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-10 / 45. szám

10 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. Buday László oki. tanitót kinevezte a mi­niszter a szoboticzai ellemi iskolához rendes tanítónak. Körorvosválasztás Balatonszentgyörgyön kör orvosnak megválasztották dr: Várkonyi Dezsőt a budapesti Szent-István kórház alorvosát, ki egyszersmind uradalmi és vasúti orvosnak is ki­neveztetett. Tapolczán a Vöiöst-Kereszt Egyesület fiókja novemberben művószestélyt rendez, melyre, mint halljuk, neves művészeket hi meg az egyesület. A keszthelyvidéki helyiérdekű vasút rész­vény-társaság október hó 31-ón Keszthelyen tartotta meg gvüiésót, melyen az igazgatóság el nőkéül Hertelendy Ferenez főispán, alelnökül Stein Miklós és igazgatósági tagul Tapolcza és vidékéről Glazer Sándor lettek megválasztva. Gyilkos Amazon. Dömölki Béni tagyoni lakos összeveszett a feleségével, ki e miatt Kővágóőrsre szüleihez ment. A férj utánna ment és revorver­rel támadt a feleségére, ki védelmére egy somfa botot kapott fel ós ugy találta fejbe ütni férje urát, hogy az másnap a kapott ütlegbe belehalt. A gyilkos asszonyt a tapolczai kir. járásbíróság­hoz kisérték be. — Ez is Tapolcza vidékén történt. — Szeszgyárat épített Zathureczky Márton Zsigmondházán. November 1 én meg is kezdte a a főzést. A Mura áldozatai. Csalapin András 19 éves és Balazsics Iván 20 éves bisztriczei legények Czigány István bisztriczei rév bór lőnél voltak szol­gálatban. A két legény a Mura közepére evezett be, hogy az áradás miatt vizbe merült róvkötelet felemeljék a vízből. Munkaközben a csónak fel­borult s a két vizbeesett nem volt képes a hatalmas árral megbirkózni, alá merültek s két héten belül még holttestüket sem találták meg. Két hót múlva Hótház község határában a murai kisszigetre egy holttestet dobott ki a viz, mely­ben Csalapin András holttetemét ismerték fel. A másik holttest még máig sincs meg. A hűség. Csinos felesége volt a szomszédos község szőlőpásztorának. Nem isoda, ha egy legénv szemet vetett reá ós addig-addig forgo­lódott körülötte, míg megszöktette. Az asszony szívesen követte a legényt, mert ő is nagyon szívelte, de az urától sem akart szó nélkül el­válni, miért is a következőképpen búcsúzott el tőle : Ides gazdám ! Jól voltál hozzám mit ta­gadjam. Algyik meg irte a jóságos ég. Csúfság az mit véled cselekszem, de Isten bocsáss, mert Pistát pzeretem. Gondolok az'rt majd rejád és csókol siriy hí7 volt hites társad. Az apa öröme. Egy sümegi urnák született egy — lánya. Örvendett neki A következő év­ben megint született egy lánya. Ennek is örven­dett. Végre a napokban született harmadiknak egy fiu gyermeke. Ennek a/Jíri igazán örvendett, hogy van koronaörökös, s nagy örömében kifu­tóit az utczára s lőtt egyet a puskájával, mint a régi szüreteken szokás vala. A puskalövésre ott termett a rendőr. — Hogy mer ilyet tenni? kiált rá mérgesen. — De édes barátom, engedje meg, szólt a boldog apa. Látja, ha a trónörökös megszületik, százegyet lőnek — ágyúval, miért nem lőhetnék az én trónörökösöm születésekor én is legalább egyet? A rendőr elgondolkozott, szalutált ós azt mon­dotta: Jojczakát! Leforrázta magát Gét.yón egy éves gyermek egy fazék vízzel, amig anyja Németh .lánosnó távol volt. A gyermek másnapra meghalt. Elvesztettem piros bársony . . . Szökrönyös Lujza henyehegyi urahagyott íiatal menyecske jókedvében elment az audráshidai búcsúra. De tánezra perdült s addig a piros bársony drága kendőjét Fai kas Katalinnak adi a, mig ő egyet-kettőt perdül, Kati meg átadta Bertók Józsi kocsisnak, ez á'adta Naczának, Nacza pedig, hogy kinek adta, azt a jó Isten tudja; Lujza most keservesen panaszol a rendőrségen a piros bársony kendőért. Állatbetegség. Lépfene: 1 u ; Kór és bó'r­fereg : 3 u ; Száj és körömfájás : 47 u ; Hólya­gos kiütés : 1 u ; Sertésorbáncz : 32 u ; Sertés­vész • 410 u. !_J A Magyar Paizs nem politikai lap, de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen független társadalmi újság. Távoliak. Az állami tisztviselők. Budapesten vasárnap értekezletet tartottak a fizetés rendezés ügyében. Az fáj nekik, hogy a Szeli Kálmán féle javaslat félbe maradt s mig a megyei tisztviselők fizefé sét rendezték, addig az államiakat csak személyi pótlók czimén s csak részlegesen javították. Az értekezlet elnöke Hadzsi Achilles főmérnök volt. Hozzá szólottak még Szilágyi József, dr. Andor Endre, Futó Ferenez, Fodor Dezső, Walter Gyula, Barkóczv Jusztin (Budapest), Siposs Bálint (Törökkanizsa), dr. Gulyás Ferenez (Keszthely), Veress Dezső (Dázs), Bongó Lajos (Szombathely). A sérelem épen a kis tisztviselőkön van, s a hosszabb időt szolgáló nagy családos tiszt viselő­kön. Kívánják a végleges fizetés rendezési javas­latnak előterjesztését, esetleg a Széli féle törvény­javaslatnak ujabb benyújtását. Ezt a határozatot az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete elé terjesztik s ha ez november utolsó vasárnapjáig nem hiv össze gyűlést ez ügyben, akkor ön.dlóan fognak működni Tejhamisitás Egyike azoknak az élelmiszerek­nek, amelyeket leggyakrabban szoktak hamisítani, a tej. Éppen tej, amit pedig a szegény néposz­tály számára a fő-élelmiszernek lehet tekinteni. Mily leikiismeretlensóg az, ha ezt az egyetlen táplálékot is erőseu megrongálva, vagy pláne ugy kapja, hogy megbetegedhetik tőle. Nem apró pénzbírság az ilyesminek az orvossága, hanem mindenkorra eltiltás az élelmiszer árulástól, még pedig már az első tett után. Az uj magyar népiskolai törvény. A vallás és közoktatásügyi miniszter a népiskolai törvény változtatását terjesztette az országház elé. Magyar­ország összes népiskoláiban ezentúl Magyarország földrajzát és történelmét magyar nyelven fogják tanitaui. (Jó későn!) Idegenajkú községek iskoláiban, ha a tanulóknak csak 20 százaléka bírja a magyar nyelvet, a tanítási nyelv a magyar. Ismétlő is­kolákban kizárólag magyar nyelven lesz a tanítás. A közoktatásügyi minisztérium felülvizsgálja az összes elemi iskolák tantervét, tankönyveit, esz­közeit könyvtárait. Ha az idegen ajkú iskolák tani'.ói nem képesek magyar nyelven sikeresen tanítani, skkor az iskola fenntartója köteles a raagyar nyelvi oktatáshoz egy tanítójelöltei al­kalmazni Menjünk hát. A sztatisztikai hivatal kimuta­tása szerint augusztusban 13.373 útlevelet adtak ki. Vagyis augusztusban tizenháromezer három­százhetvenhárom ember vándorolt ki Magyaror­szágból, s most már fokozódik is, s ha igy megy, egy év alatt közel negyedmillió ember hagvja el hazánkat. Igen bőséges forrása lehet ez a gon­dolkodásnak. Elgondolkozhattk az ember, hogyha rendre mind ki mennek, kiket igazgatnak akkor felemelt lizetes mellett is a közigazgatási hiva­taloknak az emberei ? Találgatjuk az okaif a kivándorlásnak. Talán a hivata'oknak a dur uás­kodása ? A szegeuység ? Nincs pénz? Nincs kenyér? Nincs munka? — Nincs munka! Ebben a parlag országban nincs mit dolgozni/ Es pró­bálgatjuk a kivándorlás betegsege ellen az or­vosságot becsepegtetni: szolgabirók és ut'evél kiadók marasztaló szavai: Ne menjen kend Pista bá! meglátja jobb lesz itt; iit is csak m g­elüuk valahogy ; igy Í6 lesz segítség, amúgy is lesz segítség, stb. Pedig hát milyen messze an ezektől az igazi ok s az igazi orvoslásnak a mudja. — Iskola kell, sok águ, gy akorlati iskola. Az iskola műveltséget acl: erkölcsi müvebse et a hazához való ragaszkodásra, — leiKÍ müvebse-et a munkaszeretetre, — testi erői és ügyesség a munka végrehajtására ; a műveltség tehát munkát is talál (mert tenni való ám van ebben a pat .ag országban); a munka pedig pénzt és kenyeret ad; a kenyér pedig az élet. Nincs a mindenségnek az a :udósa, aki ezt a logikát megdöntse. Miért nincs hát nagyobb gondviselés alatt, szebb meg­becsülésben az iskola-fogalom — Mennek, men­nek, egyre mennek. 13 ezer, V* millió, 1 millió, 2 millió. Ha nem érez/ük szükséget, hogy erő­sebb akcziót indítsunk e számok apasztására ; ha nem tamad lelkünkben keserűség ezek miatt a számok miatt; ha a „Menjünk hát"-nak nem a keserű gúnyja marja felkünket : at Lor menjünk hát. A lajtapordányi postamester, Szolnoky Gizella, levelet küldött múltkori ama felszóla­lásunkra, hogy Lajtapordányban Doutsch Broders­dorf feliratú bélyegzőt nyomtatna* a levélre. Azt mondja a postamester, hogy nálok megyar feliratú bélyegző van. Tévedés ós félreértés onnan kelet­kezhetik, hogy Lajtapordány a magyar határszólen van, Deutseh Brodersdorf osztrák határszólen, de oly közel, hogy csupán egy híd választja el őket egymástól. A ki a levelet feladta, a híd innenső végéről vagyis Lajtapordányban vehette a magyar bélyeget, de a levelet tul tette prwtára vagyis Brodersdorfbau s igy ott csak Broders­dorf bélyegzőt üthettek rá. Szolnoky Gizella kir. postamester kisasszonynak ez a levele teljesen megnyugtató s meg is köszönjük neki szives fel­világosítását. Derűre ború. A magyar ügyészi karnak egyik legkiválóbb tagja Phleps Ferenez, pécsi kir. fő­ügyész, a napokban vezette oltárhoz Sándor Ág­nest, Sándor János belügyi államtitkár nagymű­veltségű testvérhugát Mező Kipuson. Dj alig pár heti boldog házas élet után Phleps Ferenez sulyo3 tüdőgyuladásba esett s neh íny napi szen­vedés után, boldogsága legszebb napjaiban, elra­gadta a halál. A kiváló férfiút gyászbaborult özvegyén kivül nagy kiterjedésű ós előkelő ro­konság gyászolja. Holttestét Pécsről Me'.ő-Ka­pusra szállították, hol temetése renekivüli nagy­rószvét mellett ment végbe. Egy család elpusztulása. Káptalan Nagy József tordai rendőr volt. Felesége meghalt. Mély bánat nyomult a férfi lelkére, valamely részben a lelkiismeret is bánthatta. Vette a forgó pisz­tolyt egy ejjel s előbb 18 éves leányát, erre 15 éves s végre 11 éves fiá: lőtee agyon. Utolján magamagát is főbe lőtte. Áthelyezés. Tegyey Lajos körmendi kir. köz­jegyzőt az igazságügyminiszter Szombathelyre helvezte át. A körmendi közjegyzői állá* végleges betöltéséig értesülésünk szerint a közjegyzői ka­mara Pulay Ferenez volt szentgotthárdi közjegyző­helyettest rendeli ki a teendők végzésére. lskolaszeki Elnök ur! Gyermekeink magyar 8zellemóert hadat üzenek az idegenből fordított iskolai ajándékkönyveknek, mert e könyvek ide­gen szelleme megmételyezi a magyar gyermek lelkét. Ezeknek még a czimét sem tudja elolvasni a magyar gverek. Hadüzenetem nem puszta szó, i hanem tett! Ezennel isko'ai ajándékkönyvn k felajánlok minden iskolaszók részére legkevesebb ! 10 példány vó'elné! kedvezménnyel a következő munkáimból; „Petőfi R?géí u a Segesvárnál eltűnt nagy költőről szálló népmesék gyűjteménye. Min­denik Petőfi rege egy-egy szép emlékvirág, mely a nép szivéből fakadt. A könyv csino3 kötésben. i Színes képekkel díszítve. Postakölséggel együtt . darabja 40 fillér. „Székely Mesék" jó gye.mekek j számára 20 mese 50 képpel diszit , ;e. Csinos kötésben. Postaköltséggel együtt darabja 40 üliér. E könyvek a mtgyar irodalom gyöngyei, zamatos magyarsággal irva gyermekeink szivének nemesí­tésére. Az lskolaszeki Elaök uraknak mutatvány­számot küldök, ha egy levelezőlapon hoídm for­dulnak. Czim : Péterfy Tamas író, Budapest, IX. kar., Köztelek.' Terjesszetek a „Magyar Paizstl" Irodalom. Művészet. „Barangolások" czimü ujabb könyvemben a forrongo, lazas, pusztító, belső- ós külső erőktől megiámadott ifjú Magyarországnak életébe nyújtok bizalmas betekintést. Ugy érzem, hogv a drága magyar földön,a tömeg kó2éelvegyülten barangolván, támadt néhány o'van őszinte szavam, meiyet mág más nem vetett papirra. Könyvem a következő fejezetekre oszlik: 1. Három magyar vármegyén keresztül. (1901 augusztus havában.) 2. Szászok és oláhok között. (1903 junius és julius havában.) 3. Kint a pusztán _ (1903 julius havában.) 4. Nemesi falun, az Ér-mentén. (1903 augusztus havában.) 5. A tokaji hegy alatt. (1903 szeptem­ber havaban.) 6. A jászberényi sárga kaszárnyá­ban. (1904 augnsztus és szeptember hónapokbau.) Több ívre terjedő müvem árát — a pastakölt­séggel együtt — 1 koronában szabom meg azok számára, akik előzetesen megrendelik; ellenben a könyv bolti ára 2 korona lesz. A tisztelt gyűj­tőknek 10 példány megrendelése után tisztelet­példányt adok. A tiszt Jt megrendelőket kérem, hogy a megrendeléseket es esetleges előfizetési pénzeket legkésőbb deczember 10-ik napjáig szí­veskedjenek czimemre beküldeni, mert a könyvet karácsony napjára kézhez akarom juttatni. (1904 november havában.) Hazafias üdvözlettel ifjabb Móricz Pál Debreczen, Vörösmarty-uícza 5. sz. — Ifj. Móricz Pál nemes hev'Jletü ifjú ember 4 a debreczeni Független Újságnak kitűnő szerkesz­tője. Melegen ajánljuk ezt a könyvét, sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom