Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-29 / 39. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 29. Hazai mezőgazdasági gépeink. A magvar ipar védelmére a Magyar Paizs megalakulásától kezdve mindvégig a leghathato­sabban küzdött hasábjain Ep azéit ugyancsak e lap hasábjain nem iesz érdektelen, ha néhány szóval megemlékezünk egy örvendetes jelenségről, amely különösen a hazai gyáripar — különösen pedig gépgyáraink hatalmas fejlődéséről tesznek tanúbizonyságot. Ha figyelemmel kísérjük gépiparunk fejlődé, séta lefolyt két évtized alatt, azt látjuk, hogy ha­talmas erőnek, vállalkozási kedvnek, nagy tőké­nek, óriási szorgalomnak kellett együtt munkál­kodnia az emberi agygyal, hogy mai fejlődését el tudta érni a magyar gépipar. Mindeneseire — gépgyáraink vezetőinek kitortása — és munkás akaiatának, mely le ludta a fejlő dés okozta akadályokat küzdeni, kellett legelső sói ban kivennie a részét a hatalmas küzdelem­ből : ami annál is inkább nehéz volt, mert hisz minden téren, ahol az emberi erőt a gépek által fejlesztett erőnek kellett helyettesíteni, a külföldi gyárak gépei jelentek meg a küzdőtéren, s a a magyar gépek szerénven húzódtak meg, mert azokiól nálunk nem igen vettek eddig tudomást. Igy volt ez különösen a mezőgazdasági téren. Ma már — hála Isten — ez nem igy van. Legelső sorban érdeme ez a magvar gyárak legelsejének — a magyar államvasutak gépgyárának, amely a legmesszebb menő áldozatok árán is bár, de minden téren gépeit odaállítja a külföldi gepek mellé és büszke eredménynyel, meit az összehasonlítás, a verzenyzés eredménye a magyar elmének és munkának legszebb di dala. A „Magyar Paizs" olvasói — bizonyosan szí­vesen veszik, ha a magyar gyáripar terói. leg­első helyen munkálkodó gépgyárnak, a magyar államvasutak gépgyárának, amely tisztán a ma­gyar elmét, a magyar munkások erejét köti le magának a magyar anyag feldolgozásánál, egy sikerült küzdelemről teszek emlitóst, amelynek vakácziómban véletlenül szemtanuja voltara és a melvlyel hatalmasan bebizonyította, hogy a mező­gazdaságainkban alkalmazott külföldi gepeket ma már csaknem utolérték, sőt sok tekintetben gazda­sági szempontból tulezárnvalták a magyar gépek. Ugyanis Somogymegye egyik legnagyobb és legintenzívebb mezőgazdaságában — mezőgazdasági Ipar részvénytársaság kaposvári uradalmának úgy­nevezett „Répási" gazdasági kerületében voltam látogatóban e kerület kiváló sza-ikép-ettségü in­tézőjénél. Kellemes beszélgetések kö/ött töltöttük az időt, amidőn egyszer csak betoppanik a magyar államvasutak gépgyárának egyik mérnöke Szme­tányi László, aki azonnal meghitt, hogy gyönyör­Fegyvertárunk egy ritka példánnyal dicsekszik. Van ugyanis benne egy ti'es kaliberű, igen hosszú ruczázó puska, mely is valami régi csata­kigyóhoz igeu hasonlatos. Családunkban egész mondakör kerekedett a vén fegyver körül. Néhai való jó öreganyám, ez a tudományok minden ágába belekóstolt uri hölgy komolyan állította, hogy ama fegyver még az ősapánké, egy turopóljai nemesé volt, aki is ezzel a fegy­verrel vadászott a szlavóniai e'dőkben bölényekre, melvek tudvalevőleg a masztodonok egyedüli, kihalni készülő utódai. — íme — szóltam, kezembe véve a rengeteg fegyvert — te fogod nekem visszaadni napjaim nyugalmát. — Het gramm puskaport eresztettem tágas öb­lébe, lefojtottam, felajzottam a régi módi szerint. Amint a tülök megszólalt, kézhez kapom a tégy vert s rohanok a tó túlsó partjára. A ttílkös és társai rémülten futnak, magukkal czipelve a tülköt. — Megálj, gazficzkó! — kiáltok; majd meg­célozom a tó közepét 8 eldörditem a fegyert .... Még uchacziu8 sem szól ekkorát. Ma sem hallok a jobb fülemre .... A nagy durranásra kiesik a tülök a vadul száguldó kondásfi kezéből; odasietek, lefoglalom. Sohasem lőttem ily keresett vadat. * Több hónapja, hogy e történet megesett velem. A masztodonoktól származó szlavóniai bölények réme olyant rúgott a vállamon, hogy az most is kék, zöld; de — ami fő — végképpen hallgat a tülök. Mikron. ködjem a kerületben próbaképen cséplő benzin­motor munkájában. Annál érdekesebbnek tetszett e szíves meghívás, mert akkor tudtam raeg, hogv ugyanakkor két benzinmotor i< csépel, és alkal­mam leend egy szép párbajban gyönyörködni amelyben a külföldi és a magyar elme és munka móiik össze hatalmas fegyvereiket. Soha kellemesebben nem éreztem magama', mint e pár órában. A büszkeséggel párosult öröm, melyet a magyar agynak és munkának diadala fakasztott bennem, elfeledtető velem a rettenetes hőség s por okozta kínlódásomat. A benzinmoto­rok felügyeletével megbízott mérnök oly oda­adással. világos szakszerűséggel magyarázott meg mindent, ami csak a motorok szeikezetére, munka­képességére. anyag elhasználására vonatkozott, hogy bármily lai'us is teljes felvilágosítást sze­rezhet. A motorok munkájának, a munka gazda­ságos kivitelének összehasonlításából csakhamar meggyőződtünk, hogy a magyar motor mennyi­vel gazdaságosabb, mint a külföldi. De nemcsak végzett munkájábin tökéletesebb, hanem nagy egyszerűsége, csinos kiállítása, anyagjósága is arról győzött meg bennünket, hogy most már nem kell a külföldre szorulni mezőgazdáinak gazdasági gépekért; megtalálják idehaza jóval jutányosabban és jobbat is, mint amilyent a kül föld produkál. Ama kérdésemre, hogy a cséplőbenzin, illetve szeszmotorok, minő előnyben vaunak a nagyon elterjedt gőzlokomobilok felett, a legnagyobb szí­vességgel adta raeg a választ barátságos modorú mérnökiluk. Csak látni kell a motort munká­jában, azonnal szembeötlenek az előnyök, amelyek közül csak egy párt emlitek m^g.- a tűzveszély kizárása, — amennyiben mágneses patkókból nyert villamosság zárt kamarában robbantja el a hajtóerő* szolgáltató benzint, — a t(i»elő anyag nak csekély elhasználása, a szükséges vízmennyi­ségnek csekélysége, a vizsgázott gépész nélktilöz­hetese. mind olyan előnyök, amelyek valóban érdemesek arra, hogy mezőgazdáink a magyar benzin, illetve a szeszmotorok felé fordítsák a figvelmöket 8 mezőgazdaságaikban a gyakran oly nagy veszedelmeket okozó gőzgépek helyett ezeket a raagyar szeszmotorokat alkalmazzák. Nem tudom eléggé ajánlani éideklődő gazdáinknak e gazda­, ságba való kirándulást, a hol azután személyesen í győződhetnének meg, hogy mindaz, amit itt igen | röviden elmondtam, a valóságban ugv is van. . Mint tudom, még e hónapban az előbb emiitett i gazdaságban csepelni fog a motor, ne sajnálják j tehát a fáradtságot! A költség, araivei ez a ki­| rándulás jár, bőségesen meghozza * maga gyü­' mölcsét; ha e mmtagazdaságbai látottakat ide­haza azután értékesitik. De ettől eltekintve — a raagyar gyáriparnak a külföldi gyári alkotások feletti győzelme, annak közvetlen szemlélete maga is megéri, hogy a gazda némi költségek áran is, de megismerje a mezőgazdaságban alkalmazott és olyannyira bevált magyar benzinmotort és annak kiválóan gazdasá­gos munkáját. Szives néhány nap után szinte fájón hagytam el e kedves helyet, de gondolatban gyakran át­élve látom e küzdelme', melyben a raagyar szel­lemi munkásnak tudása, szorgalma és életrevaló­sága szerezte meg nemzetünknek a XX. században a legértésesebb diadalt. Kauffmann Mátyás. „Yarasd-Teplicz" gyógyforrásának ismertetése. Már a régiek is azt mondották: „mens sana in corpore sano", vagyis: egészséges testben van egészseges lélek. Ez a közmondás, mint arany­sarkigazság, hosszú idők tapasztalait és egész élet.bölcsesóget fejez ki. A legelső felada. tehát a test ápolása, az egószég fentartása,— a nélkül a gazdaság mit sem ér és boldogság nem le­hetséges. Önkényt felmerül most már az a kérdés, hogy a mostani században az emberiségnek, hány °/o a egészséges? Hisz 30—36 évtől kezdve felfelé ha­ladva, akár automobilon avagy kerékpáron, a rohamosan megérlelő kor lépcsőjén, elmondhatjuk, hogv mai uapság kevés ember található kifogás­talanul egészségesnek. Hogy tehát eme villamos és benzines korszak delelőjén, az élet harczában, megtépett, lerombolt és a száguldó korral elrabolt egészségünket tel- 1 jesen, avagy csak ideig óráig is helyrehozzuk az elhasznált anyagot pótoljuk, orvosi beavatko­zásra ran szükségünk, epe keserüségü folyékony gyógyszereket, avagy lapdacsokat szedünk be, vagy pedig ostyában porokat nyeldesünk. — Hisz a beteg gyomor, az élethez való ragaszkodás, min­denre képesit ós áhítattal szedjük be azokat; — tehát belülről gyógyítjuk a meghibbant, elkop­ta foít és a további munkát beszüntetni akaró, strájkoló testi szerveket, azokat ezáltal további működésre serkentjük. Ha pedig látjuk, hogy ezen kisérletezé.-Unk nem felel meg, akkor gyógyfürdőhöz folyamodunk ; hogy igy egészségünket annál biztosabban visz­szanyerve, krónikus és üdült betegségünktől mielőbb szabaduljunk, s a küzdóstelt életet tovább folytathassuk. Én is, hogy a csúzos reuraatikus lábfájdalmak gyötrelmeitől, —• szabaduljak ; siettem gyógy­fürdőbe s Varasd-Tepliczre vezérelt a végzet ereje, mostoha kegyelme. Ott sziva az életerőt nyújtó és kedélyt fel­villanyozó balzsam-írt, s nem mulaszthatom el, hogy a fürdő fekvéséről és gyógyhatásáról, a szerkesztő Úr engedelmével, — lakonikus rö­vidséggel,* be ne számoljak ; az igen tisztelt olvasó közönséggel meg ismertessem a gyógy­fürdő nevezetes mozzanatait, s a mi fő, tudassam^ hogy ép lábakkal tértem haza. A „Várasd-Teplicz" i kénes gyógyfürdő, régi hírneves bő hőforrásával, Horvátország egyik csodás szépségű vidéken van ; és pedig a varasdi hegységnek dali lejtőjón ; — legalsóbb plateau­ján azon terras-szerüen emeikedő dombnak^ mely a gyönyörű „Bednya"-völgyet éjszakról be­zárja ; — a tenger színe felett — 198.70 méter magasságban, mintegy 8/«-ed órányi távol ságban az úgynevezett Zágráb-Csáktornyai (Zagarjei). vasút voual Turcsin (Varasd-Teplicz) állomásától és 13.- Kmtre Varasd váró ától. Körül van véve kisebb-nagyobb dombok, szől­lŐk, hegyek és erdők lánczolatával. melyek dél­ről a kálniki hegylánczhoz fűződnek. — Jól védett fekvésénél fogva, enyhe és egészséges ég­hajlata van ; a levegő közép bő mérséke május­tól-októbetig 135ÍL 14 5?. R. közt változik. Hő forrásában a többi különféle elem, alkatrész közt,, legnagyobb mennyiségben a kén-kőszén található. A gyógyforrásán kívül, iszap fürdője is van. Érdekes es figyelmet érdemel azon előnye a fürdőnek, hogy berendezésenól fogva, télen is használható ! A hőforrás gyógyhatása a gyógykeze'ósnól,. három módon érvényefül . fölszivódás a gvomor­nyák hártyáján (ivó gyógymód), lélegzés ós föl­szivódás által a bőrön keresztül (fürdés) ; tehát a hőforrás alkotórészei : a gyomron, tcdőn és bőrön át hatolnak a testbe. Az ivó gyógymód ós hőforrás kigőzölgésónek belélegzése által elért hatás : az anyagcsere, a bél működés gyorsítása, idült torok gége és légcső-hurutnál és az epe kiválasztásának foko­zásánál tapasztalható. A fürdés határa : lábdaganatok, köszvény, reuma, csontszú, a tulidegesség ellen ; bőrbajok­nál s buja komál. Iszap fürdők hatása : a makacs betegségek ellen, a melyek más gyógymóddal daczolnak ; a bőr ezáltal ruganyosabb lesz s a gyógyulás következik. A gyógyforrásnak általában gyógytani hatása: Az idült izom ós érzületi gyuladás, izületi lob, idült izzadmányok. görvélykor, bujakor, idült fémmérgezÓBek, idegek betegségei, a lógző szer­vek betegségei, emésztő szervek bántál mai, ivar­szervek bántalmai, idült bőrbetegségek és sérü­lések ellen. Hányan, de hányan szabadultak raeg a betegség kinos fájdalmaitól ós visszanyerték egészségüket, óltöket. Egy esetet felhozoK. Az utóbbi időben, oda hoztak egy 14—15 éves katona iskolai növendéket, akit csakis kis kocsin toltak ide-s oda. S mi történt? A kis kadét, távozásom előtt egy pár nappal, örömünkre már lassacskán be­járhatta a séta teret ós a virányos liget útait. A fürdőnek 4 fürdő helyisége van : 1.) Konstantin fürdő — a vele kapcsolatban lévő gyógyházzal, melynek 100 lakószobája van. A hasonnevű császártól vette nevét. Ebben 36 fürdő fülke van porczellán, márvány ós czemeut kádakkal ; 5 helyiség iszap füidőre berendezve. A Konstantin fürdő, a legszigorúbb télen is ' N«m mondliatnok Ukouikusnak, Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom