Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-22 / 38. szám

1904. szeptember 22. magyar paizs 3 Vili. csoport. Szűcs Károly, Szabó Ferencz Sopron, Horváth János Soprou, Wámoscher József. Wachtek Frigyes Sopron, Varga Sándor Beled. Orsz. iparegyesületi ezüstérem. / csoport Hoffman Bezsö lakatos és érczöutó Sopron. II. csoport. Karnitzer János czipész, Bók László Czipófelsörészkészitó, Kurzweil János czipész Sopron. IV csoport. Preis és Dvorák fa és asbestpipa gyár Kertes. VI. csoport Bechnitzer J. gazdasági fakereskedö Szombathely. Orsz. iparegyesületi bronzérem. /. csoport. Baly Béla gép- és épület lakatos Zalaegerszeg, Grauber J. toronyórás Szombathely, Hozmán József kovács, Biedl Bezső hangszerkészítő Sopron. II. csoport. Koller Alajos szőnyeggyár Pinkafő, Kozák Endre szabó, Neubauer András czipész Sopron, Kunczi Gyula szabó Kapuvár, Farkas Ferencz szabó Sopron. IV. csoport. Cmarits Utván szobafestő Szombathely, Pitterman ltván kályhás Zalaegerszeg VI. csoport. Moluái' Vincze asztalos Magyaróvár. Visszapillantás. — A magyar nemzeti ébredés akadályai. — (.XIV. Folytatás.) Szocziáldemokracna, gróf Széchenyi István tintás levese, s ezek követ kezménye : a magyarság züllése Munkái-otthon, oly értelemben, mint emiitettem : hazánkban még nincs. — Ez mutatja, hogy nálunk a szegény néppel, a vagyontalan munkásokkal mily keveset törődnek, s ezeket nyomorúságukban önmagukra hagyják. Szövetkezeti alapon létesült nálunk néhány munkás-otthon fotma, mely által a munkások olcsóbb ós jobb lakáshoz jutottak. Ilyen: a rákospalotai munkás otthon, az ózdi vasaczélgyári alkalmazottak B budai munkások házépítő szövet kezete stb. Dic^eretes Békés Csaba képviselőtestületének határozata. Békés-Csaba város képviselőtestülete u. i. folyó év nyarán, 80 000 kor. költséggel munkás-otthon létesitéset határozta el, melynek c/.alja: munkaközvetítés, népíanitá-f, o'c^ó ellátás és a munkás népnek a korcsmától való távoltartása lesz. A földmivelósügyi miniszter is nekik erre a czólra 8000 Koronát adott. — A munkás-otthon építését a jövő tavas/,szal már magkezdik. Vajha követnék nemes példájukat mas városok is. Az ily nemes és emberbarati czélra kiadott össz

r-g mindig meghozza busásan áldásos gyümölcsét, melynek nemcsak a szegény munkások veszik hasznát, de a vagyonosabb osztály ia az által, hogy vidéke megszabadul a társadalom-bontó elemektől. Hol a nemes, emberbaráti intézmények virágoznak, hol a szegénység látja, hogy a vagvonosabb osztály őt szeretettel karolja fe' : ott nem tudnak lábra kapui a szoc'.iáldemokraczia uépbolondito maszlagjai, melyek el akarják a szegény munkasokkal hitetni, hogy nincs Isten, nem kell haza, család, éljen a szabad szerelem, s vesszen a magántulajdon stb. Aki nem látja önmagában, t.este-lelke csodás konstrukciójában, a termászet fenségében, a legkisebb fűszáltól mindenben a csodás rendet, erőt, hatalmat, fenséget. szeretetet s a véghetetlen jóságot ós bölcsességet a ragyogó csillagok milliárdjáig, a kinek a gondos, szeretetteljes édes anya csak olyan asszony, mint akármelyik másik asszony, a ki nem érez különös, csodás melegséget, kiváló, megkülönböztetett .szeretetet ódes anyja es édes hazája iránt; az megtagadja önmagat, s legszentebb emberi érzelmeit. Az ilyen sem nem jo szülőbecsülő, sem nem jó családfentartó, sem nem jó hazafi. Ilyenekre nekünk, magyaroknak szükségünk nincs, «őt ahol találjuk, irtanunk ós pusztítanunk ' kell egesz erővei, hogy a métely el ne terjedjen. Magyaros'.ágot a magyaiok rajongó hazaszeretete tartotta fenn eddig, s tartja fei.n ezután is. Nem f-.zabad engednünk, hogy akinek nincs hazája, az tegye a magyart hazátlanná, s csökkentse a hazfszeietetet, mely minden időben csodákat művelt, s müvei most is, mint az oroszlán módon • küzdő japánoknál is látjuk. Kis nemzeteknél, — mir.t mi is vagyunk — különösen őrködni kell a felett, hogy társadalom — és állambontó tanok, melyek c^ak erőtlenné tennék a nemzetet — el ne terjedjenek. Minél kisebb, s kevesebb valamely nemzet, annál inkább őrködnie kell a felett, hogy polgárai kö/öft minél kevesebb legyen a kiue'ö, s lehetőleg minden polgára becsülettel megállja a helyét. Mert kicsiny is legyen, meg közte sok a kivetnivaló, akkor mekkorára zsugorodik össze az államfeutartó elem, s képes leszen-e ez igy betölteni hivatását?! Erre a feleletet megadni igen könnyű. Nem tudja m.-gállni helyét a nagy versenyben; előbb háttérbe szorul, s aztán: elpusztul. Nekünk semmi kedvünk t>incs eze'u dicstelen szerepre. Legrégibb alkotmán)os nemzet vagyunk, z már ezért is elül akarunk jani; s minthogy a fentebbiek szei int a hazátlan nemzetközi azoczializ mus ezen czélunk kivitelében nemcsak hátráltatni, de megakadályozni is akar, ezért az nekünk nem kell. Aztán ostobaság is azt állítani, hogy a szegénységen csak ugy tudunk segíteni; ha megtagadunk : Is eiit, hazát, családot, mágáiitulajdont, állami és társadalmi íendet! O't a felebaráti szeretet. Kövessétek. Ott vannak a s/ámta'an |ótékony intézmények. Alapítsatok ilyeneket. Gyámolítsátok, segélyezzétek, kik arra hivatva vag} tok, s hozzátok össze közös erővel, közös akarattal szerteszét e hazában ; akkor majd meglátjátok, hosy lesznek ugyan béKetiirő, ittenfélő szegények, de nem érzik a szeretet ölén szegénységük nyomasztó voltát, mert neua elhagyatottak, nem nyomorultak s tudják, hogy nem lehetünk mindnyájan egyformák másban, csak — szeretetben! Ily ertelemben szükség van mindé ik hazadnak buzgó, fáradhatatlan, s kitartó munkálkodására ! (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Fővárosi levél. i. Bartha Miklós a főváros magyartalanságáról és bűneiről \ Itt mindenki (a magjar köröket értem) el van ragadtatva a Bartha Miklós vezércikkétől, a melyben a főváros magyartalanságát ós bűneit találó színekkel ecseteli s oly elénk világítássá helyezi. Vendéglőkben és kavehá/.akhan nyilvános felolvasásokat taitottak róla szombaton este. Minden magyar helyeselte, mindenki örvendett, hogy akadt egy hivatott férfiú, aki ezeket az igazságokat, olv leplezetlenül s olyan szépen megírta. Vajon lesz-e hatása? Nem tudjuk. De napirenden kell tartani ezeket az ideakat, — mert a fejétől romlik a hal, a főváros romlottsága, magyartalansága ós tömegének hazafiatlansága fertő/.i meg a vidéket. II. Rikkancsok. Harsány hangon kiáltják a boulevardokon : „Tisza István ö igyilkossága." Tisza István felvágta a hasát késsel.!" A közönség megilletődik ekkora rettenetes hirnek a hallatára. Veszi a lapot, lázasan keiesi benne a szenzácziót. Forgatja jobbra-balra. Mire rá jön, hogy be van csapva, a markába nevető rikkancs, már a messze levő mellék ut. czákban jár. Tegnap a Kerepesi-uton azt kiabálták: „Tömeges zsidó mészárlás Aradon! Leölték a zsidókat". A közönség tömegesen vette s kíváncsian olvasta a lapot. E?y betű sem volt benne. A rikkancsok pillanat alatt eltűntek ismét. A milyenek a rikkancsok, olyanok a lapjk. A milyen a sajtó, olyan a főváros. Szemlélő. Izgatás Mnraközben. Muraköz tőszomszédságában Varazsdon egy lap indult meg „Naté Pravice" czim alatt, a melynek bevallott czólja terjeszteni a muraközi nep között a horvát szellemet, izgatni a magyar haza ellen ós annak törvényes intézményei ellen. Szerkesztője ós tulajdonosa e lapaak dr. Peró Magadic, egyike azoknak a véresszájú agitátoroknak, akik a mult évben előidézői volta-c a horvátországi zavargásoknak. Foglalkozására nézve ügyvéd, ez azonban csak névleges foglalkozása, tényleg a szegeny nép félrevezetésével foglalatoskodik, izgat, fanatizál, hol szóval, hol irásban ós mindezt azért teszi, hogy magának tőkét kovácsoljon belőle. Mert Magadic pénzgyüjtési forrásnak tekinti ezt a foglalkozást. Felhívást intéz a tulbuzgó horvátokhoz, gyűjt, némi összegeket és azokról sohasem számol el. Maguk a horvát lapok, a melyek pedig rokonszenveztek volt a mult évi zavargásokkal, még azok sem hagyhatták szó nélkül Magdic eredeti pénzgyüjtési módját. Megírták, hogy Magdic 5000 koronát kapott az amerikai horvátoktól, hogy a zavargások által elszegényedett honfitársak között ossza szét és Magdic e/.t az összeget s/épen zsebrevágta ... A továbbiakról hallgat a krónika. És Magdic ur most szintén gyűjtést íendez a horvátok között. Vannak tuibuzgóak, a kik lépre mennek és küldenek kisebb-nagyobb összegeket. Terme .zetes dolog, ho?y Magdic ur ezekiől is csak ugy fog elszámolni, mint anól a bizonyos 5 ezerről. Es ennek a tifztá'al n kezüembernek mégis akadnak barátai, elvtársai Muraközben. Vannak a lelkész urak között igen sokan, a kik Magdic szekerét tolják. Diákccskák, iparosok stb. szintén ezek mellé csoportosulnak és alkotják Magdic muraközi fiók gárdáját. Ezeket fölösleges jellemezni. Ugyanolyan elbírálás alá esnek, miút az ő főnökj ük, dr. Magdic u;'! Hogy mi mégis foglalkozunk ezekkel az inakkal itt, nem az ő érdemük, de piszkos voltuk az oka. Mi félünk, hogy az a piszok, a melylyel az ő lelkük van bevonva, hogy az másokra is fog ragadni, mivelhogy a piszok ragad legkönynyebbeu. Felünk, hogy azok a tanok, a miket ők hirdetnek, megbolygatják a muraközi népet hazafias érzületében, megzavarják c-endes békéjét. Mert ezek az utak nem szűnnek meg dolgozni. Röpiratokat terjesztenek itt Muraközben, teleszórják az utakat vele, az általuk telefirkált „Nasé Pravice"' lapot a szegény emberek udvarába dobják, felaggatják a fákra, a vonatból szórják ki, hogy délszláv eszméiket terjesztgessék. Különösen vásárok alkalmával szórják a nép közé kont'olyhintő pamphletteiket. Hogy mi minden van ezekben a röpiratokban és a „Nase Pravicé"-ban? arról hosszadalmasan is lehetne irni. Mi azonban csak azokra mutatunk rá, a melyek főbbek. Igy izgatja a népet, hogy az iskolákban miért nem tanítanak horvátul, illetve csak horvátul ? Ráaalmakat szór a magyar intelügentiára, a tisztviselőkre, a hivatalnokokra, tanítókra stb. Ijesztgeti a népet, hogy nemsokára a templomban is magyarul fognak misézni, ós hogy meg lesz fosztva a nyelvétől. Szóval minden áron az a törekvése, hogy Muraközt elszakítsa politikailag is az anyaországtól ós a „Délszláv biroda!om''-ba kebelezze. Ujabban e ősen agitál a mellett is, hogy Murakö/beu egv délszláv iiodalmi társulat is létesüljön. Felhívást intéz a néphez, hogy horvát nemzetiségi követet válaszszanak és ne mást stb. stb. Hogy czélját minél jobban elérje Magdic ur a zágrábi horvát takarékpénztárai rábírta, hogy Varasdon fiókot alapítson. Műit hónapban nyílt meg ez a fiók takaiékpénztár ás célja a muraközi és zágoriai nép „fölsegéiyezóse." Főágense e takarékpénztárnak Magdic ur, a ki ugylátszik igen szeret pén/.t „kezelni." Éi Magdic ut felhívásokat intéz a muraközi néphez, hogy csakis Varazsdon az ő takarókpénztárából vegyenek fel pénzt. A magyar takarékpénztárakat zsarnokíészkeknek mondja. És ezt megint csak azért teszi Magdic ur, hogy pénzt szerezzen általa. Néhány vonásban ecseteltük tehát azt az izgatást, a me'y most folyik Muraközben. Mindez miért lehetséges itt? könnyű a felelet: mert Muraköz még miudig a zágrábi érsekséghez tartozik. A lelkészi kar Horvátországban nyeri kikópeztetósét és gyakran horvát származású is. A pródikálószók tehát a legtöbb helyen a horvát eszmék birtokában van. Az a kevés jó érzésű magyar lelkész, a ki van, annak is hallgatnia kell, mert a ,,szentszék"-tői fél. De nagyon kevés az ilyen lelkészek száma. A mostani muraközi kanonok Peczek sam igen kiismerhető ember. Folyton hirdeti, hogy ő magyar, a horvát lapok meg ujongnak egyik beszédén, a melyben igéri, hogv most majd a horvát nép számára is tenni fog valamit. Vegyük el Muraközt a zágrábi érsektől, a kí úgysem érdemli meg azt a méltóságot, a melyre a sors szeszélye segítette őt. Adjuk Muraközt vissza a magyar katholikus anyaszentegyháznak, melynek körében oly sok nagy hazafi élt és ól mai napság is. Mulassuk meg ezzel az ábrándozó délszláv apostoloknak, hogv Muraköz a magyaroké és semmi keresetök itten. F. L. S.