Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-01 / 35. szám

4 MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 22. Panasz a papokra Levelezőnk írja, hogy a muraközi papság kevés kivétellel gátolja a tanítóságnak magvai munkásságát, magyarosítását. Egyik másik minduntalan üldözi amagyar érzelmű tanítót. Most Znoinir Jurák horvát születésű plébánosról irják, hogy előbb Tliszái Miklóst, majd Szlamek József tanítót piszkálta mindig addig, mig kikergette őket Viziszentgyörgvről. Most Major Károly tanítón a sor. Ezt egvszerüen mint a vándor az ő rongyos köpönyegét ha megunta, le akarja dobni a községről, önhatalmúlag felfüggesztette. Majoi pedig nagyot nevet a dolgon, inert tudja, hogy a plébános a magyar falóságáról ismeretes, s hogy ő neki a magyar „kuty/i magyar," s a délszláveszraéknek a leglelkesebb apostola. Tehát a magjar tanitó is kuiya tanitó. Tudja tehát Major, hogy ha igazság van, akkor neki semmi baja sem lesz s azért nevet Znonimiinak a buzgóságán. A kutyamagyarnak titulált tani ó beperelte a plébánost s a plébános megütötte a bokáját. Ezért üldözi tovább a tanitőt. Pedig ennek nem ez az orvossága. A hazafiság az első s azután a czimbor^ág. szakadjon meg minden baráti kötelék, ha a hazafiiui kötelék veszélyeztetve van, irji helyesen a tudósítónk. Ha szükség lesz rá, bővebben is tárgyaljuk az esetet. Vasúti menetrend Érvényes 1904 májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óra 54 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 12 parcz. Csáktornya felé : reggel 4 óra 59 perez, este 5 óra 45 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 9 órakor. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felöl: reggel 8 óra 39 perez.; délután 5 óra 45 perez, este 9 óra 47 perez. Csáktornya felöl-, reggel 9 óra 15 perez, este 8 óra 24 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 cra 57 perez, délután 2 óra 01 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 peiczkor. Terjesszétek a „Magyar PaisstI* Távoliak. Thamás&y Ilona 8/aimáti ev. ref. felső leány iskolai tanítónőt, lapunknak egyik munkatársát a békéscsabai állami féltőbb leány iskolába nevezte ki a miniszter. Követésre méltó példa. A mezőtúri czípészek és csizmadiák elhatározták, hogy gyárilag készült lábbelit a kisipar védelme szempontjából nem javítanak Ezt nagyon okosan tették ; jó lenne ; ha valamennyien igy gondolkoznának, akkor aligha jönne be idegenbői akkora tömegben a magyar kisipart megrontó gyári készítmény. A íéltoronyi eset. Nezsiderből irják a Magyarországnak : „Errefelé, hol az osztrák szellő oly vígan lengedez az ország nyugoti határán, sok minden csoda esik, melyeken észrevétlenül keresztül siklik az amúgy sem igen éber közvélemény. De hát nem is csoda ! Igen sok hivatalos ember is csak töri a magyar nyelvet ; aztán meg egyugrás az osztrák, annak nyelvét beszéli, oda jár vásárolni, oda viszr a magyar föld termését s hozza helyettük az osztrák rongyot. Ebben a környezetben esett meg az alábbi história, mely szomoiú n világítja meg a magyar viszonyokat, és azt, hogy maholnap nem magyar az ur az országban. Van itt az ország nyugati felén közel a határhoz egy főherczegi uradalom. Nagyon természetes, hogy ebben a sok sok ezer holdas uradalomban, mely magvat föld, minden — német ; kezdve a lovászgyerekektől fel az igazgatókig. No de ez mellékes is lehet, fő az, hogy a központban, hol a főherczegi kastély is van az udvarral, a mult heteken a községi templomra óriási díszképpen felrakták a magyarok gyűlölt madarát, a kétfejű sast. Hogy-hogy nem, egy pozsonyi lap megírta az esetet. Lett nagy libillió és családi konferenczia ! No3za, rögtön bedeszkáztatták a szép madarat, és kérdés ment táviratilag Tisza István grófhoz, mi is legven a madár soisa V Hogy mi lett a felelet, azt biztosan ma sem tudni, de az tény, hogy a napokban levették a boritó lepelt a madárról s ma ott ragyog teljes utált díszében a templom falán, mely templom furcsán hirdeti igy az Ur igéjét. Ezzel egyidejűleg az uradilom felmondta az egyetlen magyar uradalmi orvosának állását állítólag azért, mert őt gyanúsították azzal, hogy szellőztette a gyűlölt madár históriáját, Most, aztán minden rendben van ; ott díszeleg a madár, mint szégyenfoltja a magyar birkatűrelemnek és meg van az áldozat is." Szilágyi és Diskánt miskolczi gép^yáros czég kitűnő borsajtóira, valami it legújabb „Vílám" centrifugális bogyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink ügyeimét. Kiemelendők különösen a czég által feltalált és készített „Kincsem" ós „Hegyalja" borsajtók, nem különben a nagy üzemü préseléshez készített kettős kosaru sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése geniali«an egyesítve van a modern teknika vívmányaival. A sajtó felső része aczél, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, a must szinét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könynyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri ós pozsonyi II mezőgazdasági országos kiállításon a czég borsajtót első díjjal, arany éremmel tűntettek ki. A czég Ízléses árjegyzékét kívánatra minden érdeklődnek megküldi. EUÖ magyar predikáczió TörökbálintonSzinte el sem lehet hinni, hogy Törökbáliuton, mely a magyar főváros mellett van, németül tartják a misét. Mint a „Magyarországot" tudósírják, a mult vasárnap Veicher láíklós ottani plébáuos magyar prédikácziót tartott. Azután hálát adott az Istennek, hogy prédikált ott, ő először, aho! eddig németül miséztek. De sajnos az elöljárók és tanítónők, akiknek jó példával kellett volna járniok, nem voltak jelen. Orczátlan „magyarok." A híres erfurti magkereskedésnel egyik czeg Liebau ésTársa, tekintve azt, hogv sok magyarországi vásárlója van, a becsületes rend kedviert, udvariasságból, magyaruyelvü árjegyzéket küldözyetett hazánkba. Azonban Magyarországból némelvik „magyai* kereskedő még erre is németnyelvű levelet küldött. Erfurtba, sőt ném lyikök kérte is az erfurti embert, hogy maradjanak meg cs^k a német nyelv meilett. Ezek a „magyai" vert-hkedők nem magyar kereskedők, csak a magyrnon kereskedők. Ha pedig veletlenül magyarok volnának, akkor oiczátlan magyarok. Uj gyársk. Kfnder és lengyárat akarnak csinálni Szabadkán. — Villamos világítást akarnak a következő !i Ijeken: Líptószeiitmíklóson, Csongrádon Nagybányán. Veszprémben dohánygyárat. akarnak létesíteni. Pozsonyban tetőfedő gyár lesz. | | A Magyar I'aizs nem politikai lap de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen tfüggjeSSeíS társadalmi újság. Irodalom. Művészet. Horváth Ignácz alezredes emlékkönyve. Petoti halálának évfordulója napján ünnepeltek Kolozsvárt Horváth Ignácz Mátyashuszár alezredes élete 90-ik év fo/dulóját. Az ünnepély alkatraára Kolozsvárt Kuszkó István szerkesztésében emlékkönyv jelent meg. ki emlékkönyv az ünnepelt arckepevei s a honvédbajtársak csoportképével van díszítve. A könyv 50-et meghaladó honvedegylet és más testület emléksorait tartalmazza. Üdvözlő sorokat és verseket irtak: Szabolcska Mihály, Kapácsy Dezső, Haller János gróf, Hollaky Arthur főispán, Estei házi Miguei gróf és mások. Az emlékkönyv tartalmazza az emlékbeszédeket s az ünnepély lefolyását. Érdekes fejezete a könyvnek a kolozsvári honvédegylet életben lévő tagjainak névsora, melyet zászlóaljanként állított össze a szerkesztő. A könyv ára 1 kor. Magrendelhető a kolozsvári ereklye muzeumnál. A jövedelmet a Horvát lgnac alezredes neve fenntartására fordítják. „Zalavármegye az 1848—49 ik évi szabadságharezbaa." — Megrendelési felhívás ily czimü könyvnek bővített kiadására. — A fönti czim alatt 1889-ben, 176 lapra terjedő könyvben megörökítettem azon főbb eseményeket, a melyek Zalavármegve területén történtek 1848— 49-ben. A munka nem volt teljes, nem volt hézagtalan pedig csak megyénk levéltárából is 12 napig' szedtem hozzá az adatokat; de hézagossága mellett is amnira érdekes volt, hogy az első kiadás (500 példány) már régen elfogyott. A könyv el ő megjelenése óta 15 esztendő telt el. Ez idő alatt uj nemzedék lép-tt az élet színpadára Zalában; az akkori 6 eves gyermek is ma már 21 éves ifjú; az ujabb nemzedék nem ismeri könyvemet, nem ismerheti oly részletesen azon eseményeket, melyek a nagy nemzeti dráma idején lefolytak szűkebb hazánk -- Zilavárraegye területén. De hány 40—50 éves ember van még megyénkben, akik csak annyit tudnak 48 ról: hogy bizony jártak itt az I llyrek, hor vátok, németek, s'táboroztak itt a nemzetőrök es honvédek. Hit eleg ez? Nem. A zalai magyarnak hazaft kötelessége részletesen tudni azt is: kicsoda, kinek a nagyapja, apja, anyja, testvérei hol ós mit segítettek a haza' ügyén ; mely városok ós falvak hogyaa viselkedtek az ellenséggel szemben; ez és az az űtkö<et a megye területén hogyan folyt le? Könyvem első megjelenése óta ón nem nyugodtam. Sarkalt a becsvágy, tüzelt valami arra, hogy munkámat minél teljesebbé, hézagtalanabbá tegyem. Legyen benne minden, a mi csak törtónt a megyében, a minek csak értéke, becsülete van ; legyen benne mindenki fölemlítve, akinek csak nemi fontosabb szerepe is ha volt akkor a megye területén, sőt a határokon tul is; legyenek megörökítve 8 emlékül hátrahagyva, hogy — „kik voltak a honvédek, — hogy annyit emlegetik nevöket?" — kik voltak főkép a zalai honvédek ? Össze is szedtem a 15 év alatt megint annyi ujabb meg ujabb adatot, hogy köuyvem bővített kiadása 350—400 nyomtatott lapra fog terjedni. Vaskos könyv lesz tehát érdekesebbnél-erdekesebb tartalommal. Nincs valamire való család Zilában, melynek neve elő ne jönne a kör.y/ben; nincs város, de nagyobb falu sincs a megyében, melyről a könyvben szót ne ejtenék. Összeszedtem, amit csak lehetett. Mindazáltal akinek birtokában volna valami vonatkozatos irat, nyomtatvány, újság, a melyről gondolja, hogy arról én aligha tudhatok : küldje azt be nekem, hogy feldolgozhassam, hálás köszönettel fogadom. Könyvem kiadásához azonban pénz kell, sok pénz. De nekem pénzem ninca. Oly an Mecenásom sincs, aki viselné az előleges és nyomtatási költségeket. Én tehát Zalavármegye liazafiasan érző és gondolkozó közönségéhez fordulok azon kéréssel, hogy előleges megrendelésekkel tegye lehetővé ki-ki nekem, hogy könyvem bővített kiadása raegjelenhesbék. Ha a pártolás, a megrendelés nagyarányú lesz, képeket is vehetek fel a munkába. A könjv megjelenik 1905. év húsvét napjára. Az előleges megrendelők 3 korona kedvezményes áron kapjak meg a könyvet. A megjelenés kután 4 korona lesz az ára. A 3 koronát be lehet küldeni azonnal. Lehet pénzbeküldés nélkül is rendelui előlegesen, de ez esetben az alairas kötelezi az illetőket a könyvnek kiváltására azonnal, mihelyt a munka a sajtóc elhagyja, miről a megyei lapok utján vehetnek tudomást. De két em a zalaiak pártolását, megrendelését azért is, mert ez a munka egy megyere, Zalára szól csupán, má'< megyéből megrendelesre tebat nem. számithatok. Aki tehát zalai magyai e felhívásomat olvassa, az ne várjon másokra, hanem — rendeljen azonnal. Minél több lesz a megrendelő, amiai terjedelmesebb lesz a könyv, annál csinosabb lesz a kiállítása. Ugy akaiom, hogy méltó legyen Zalavármegye jó hiréhez, a múltban szerzett dicsőségéhez. Megrendelést gyűjtőknek minden 10 példányra egy ingyen példányt adok. Siessen ki ki a megrendeléssel, hogy a folyó 1904 október l-ig, legkésőbben október 15-ig mar tudhassam, hány példányt nyomassak a munkáoól, s a nyomda is hozzáfoghasson a dologhoz, mert bizony idő kell a nyomdának is, könyvkötőnek is. Jó barátaimat, ismerőseimet különösen is kerem megrendelések gyűjtésére. Zalaegerszegen, 1904 szeptember 1. Maradtam hazafias tisztelettel Nóvák Mihály. „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!"