Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-11 / 32. szám
4 MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 22. diszbutordarabokat állit ki: ingaóra állvány, virágállvány és képkeret. 14. Miszory Béla ifjú ember, lakatos mesterséget tanult; most azonban egy hatalmas csillárt (20 gyertyára) tinóm fa-faragászattal csinált avval az apró fürészszel. Kitaitó n«gy munkára vall az a bonyodalmas sok fa-lánczolat. 140 korona. Szabó ipar. 15. Jády Károly kitűnő szolid, erős munkákat szokott csinálni Minden üdvös mozgalomban elől szokott járni. Sokat köszönhet ez a mozgalom is az ő tevékenységének. Sopronba egy fekete teli nagy kabátot visz, asztrakán gallérral; az egész mű kézi varrás. Ő is már egy megiendelt 120 koronás gyönyörű darabot visz. 16. lndra Gasparich műhelye kitüntetést nyert nemrégiben is a József főherczeg udvarábói. Igen Ízléses öltönyöket készítettek a kiállításra. 17. Neufeld Izidor. Magyar ruhát állit ki. Sa'nos, hogy ezen a vidéken kevés magyar luhát rendelnek szabóinknál. Ezért a kiállításon is ke"eset fogunk láthatni. Bőripar. 18. Kovács István czipész egy pár férfi s egy pár női czipőt állit ki. Egyik 24, a másik 14 korona. — Csudálatos, hogy ebben a városban rengeteg lábbeli készitő van s egyetler. egy ember áll ki a versenyre. Nagy erőt. vehetett rajtuk az a nembánomság. Ke/ e. ipa r_ 19. Pupp Alajos kefésmester nem is igen szorul a dicséretünkre. Az ő kiállítása egyik büszkesége lesz a zalaegerszegi iparnak. A meszelőtől s géptakaritóktól elkezdve a legfinomabb diszkefékig rendkivüii szép nagy gyüjtemenyt állított össze. Eszembe jutnak a pozsonyi Grünebergnek hire3 kefei, melyeknek kezdő szerepök van a legújabb iparpáitolási mozgalomban. Még pedig azért, mert Hegedűs Sándorné, a volt miniszternő ujságczikket irt Grüneberg kefeiről, hogy mi'yen csinosak, Ízlésesek, jók, — ne vegyünk tehát külföldit, mert a mienk is jó s'b. Innen indult ki az iparpártolási mozgalom é& a miniszternő levele egyúttal jó reklám is volt Grüneberg urnák. En ismerem a pozsonvi gyár keféjét is, ismerem a Papp Alajos keféit is s mondhatom, Papp Alajos keléi is volnának olyan jók, mint a Grünebergei, ha én miníszterné volnék, vagy legaiább csak miniszter a akkor írnék rólok ujságczikket. r. . Festő ipar. 20. Schmidt Vilmos festő különböző butor-fák színeit utánozza készített festékeivel, s ezt mutatja be. Irodakezelés. 21. Gombás István a kerületi betegsegélyző pénztár titkára. Ez nem kézi munka, nem is ipar, hanem szellemi munka, és igen érdekes önálló gondolkodás egy irodavezetébnól. Bemutatja Gombás a pénztárnak ügykezelését, egy havi forgalomnak részletes kimutatását, évi zárlattal, be mutatja könyvelése módszerét, ami ritkaság és érdekesség számba megy egy ilyen iparkiállitáson. Művének a tartalma : Bejelentő lapok. Törzskönyv, Egyén 1 főkönyvek. BetüsOiosok a tagok részére. Muukaadók nyilvántartása betüsorosokkal. Pénztári napló. Ellenőri napló. Havi ós letét napló. Főkönyv. Számlakönyv. Bizalmi férfiak elszámolása. Beutalások. Kiutalások. Betegbejelentő lapok. Betegnyilvántartás betüsorossal. Kijelentósi nyilvántartás lapokkal Atjelentósi nyilvántartás lapokkal. Feljelentesi nyilvántartás. Iktató ós postakönyv. Irattári jelzés. Jegyzőkönyv. Hátralék összeírása ós elküldése. Zárszámadás. Grafikai kimutatás. Sokat buzgólkodott e mozgalomban Klosovszky Ernő, a testületnek fáradhatatlan itkára. B. Gy. Visszapillantás. — A magyar nemzeti ébredés akadályai. — (XII. Folytatás.) Szocziáldemokraczia, gróf Széchenyi István tintás levese, s ezek következménye: a magyarság züllése. A szocziáldemokraczia is, mint sok más, idegen palánta, nem magyar földre, nem magyar talajba való. Bevallott czóíja ugyan a szegény munkás osztálynak a nagy tőkével szemben »aló megvédése; de hogy az általa kitűzött, ÓB be nem vallott czélja más: minden szavából, tettéből, s egész működéséből kitűnik. Mir.den régi, kipróbált intézménynek, tekintélynek esküdt ellensége. Tagad Istent, hazát; ellene van a családnak, s a magán tulajdonnak, minden létezőt, — mely Isten, haza és család szeretetén, s a magán tulajdon megvédésén alapszik, — tövestől ós gyökerestől felforgatni akar anélkül, hogy ezek helyett — az abszolút igazságnak megfelelőleg—jobbat létesíteni tudna, mely a népeket ós nemzeteket bolgogabbá, megelógedetebbekkó tehetné. Hirdeti, hogy egyenlőkké akarja tenni az embereket a fzó szoros értelmében, holott annyit >jem tud az abszurd tanok hirdetője, hogy az emberek, akár szellemi képességüket, műveltségüket, irodalmi, művészeti, ipari, kereskedelmi, földmivelési készültségüket, rátermettségüket, testi erejüket, ügyességüket, takarékosságukat, okosságukat, erkölcsiségüket, vallásosságukat, jellemességüket, tanulékonyságukat, éberségüket, munkásságukat, józanságukat, előretátásukat, vagy hebehurgyaságukat, bölcsességüket, okosságukat, vagy otromba butaságukat, szelidségüket, jároborságukat, vagy vadságukat, embertelenségüket, undorító erkölcstelenségüket, s fajtalanságukat, komolyságukat, vagy könnyelműségüket, táradhatatlan szorgalmukat, vagy renyheségüket, józanságukat, vagy iszákosságukat stb. stb. tekintjük, mindegyik más és más, s abszolúte ki van zárva a lehetősége annak, hogy emberi erővel ezen lelkileg, testileg, vagyonilag ós erkölcsileg nagyon is különböző embereket, emberi gyarló erővel minden tekintetben, vagy csak megközelítőleg is egyenlőkké tehetnék a hazátlan népbolonditók. De hiszen mindezt, hogy képtelenség, népbutítás, nóprontás, — maguk a nyomorúság és szegénység vámszedői legjobban tudják, azonban tele szájjal és tüdővel hirdetik, mert ebből ők igen könnyen és jól megélnek, 8 a szegény embernek, különösen, ha műveletlen, nagyon jól esik azt hallania, hogy nem lesz sokáig szegeny ember, mert nem sokára lesz földosztás stb. A kíncu kevés a vágott dohánya, hát még el is hiszi az ily ostobaságokat. De tegyük fel — habár képtelenség is, — hogy lenne olyan felfordított világ, mikor egesz hirteleneben a fából vaskarika, a botból borotva, az összes emberek pedig — föld-, pénz-, vagyon- ós mindenfele osztás folytán — vagyonilag egyformák lennének. Szellemi, B műveltségi egyformaságról azonban még igy ábrándozva sem beszélhetünk, mert a szellemi képességet ós műveltséget nem lehet tölcsérrel á'önteni a gyengébb koponyákba. Azonban csak maradjunk, az elerhetetlen ugyan, de nem abszolúte lehetetlen vagyoni egyformaság mellett, vagyis, hogy ez valamikor megtörtennék. Hogy ezen ábrándos egyformaság a lehető legrövidebb ideig tartana, — ismerve a különböző emberi természeteket, — nagyon könuyü belátni. Lennének igen számosak kik a legközelebbi órában a könnyen jött vag>ont elkartyáznák, meginnák, vagy egyébként inproduktive elköltenek, mások kapott vagyonukat hamarosan megkétszereznék, s akkor megint csak ott lennénk, a hol voltunk, s kezdhetnők minden reggel újra, feltéve, hogy a szorgalmasok, munkások, takarékosok, beosztok, s az okosok is sokáig bolondok lennének, s Keresnének a dologtalanoknak, köunyelmüeknek, részegeseknek, a pazarlóknak, és a bolondságbol ismét vissza kellene térni az előbbi állapothoz, a magántulajdonhoz, annak respektálásához, mely nélkül az emberi társadalom fenn nem állhat. Szegény ember mindig volt, s mindig lesz. A szegény-ügy rendezése korunknak egyik legnagyobb problémája. Megoldása nem lehetetlenség Krisztus szeretetparancsa alapján, s a jobb módúak támogatása, és állami segítség mellett. Ezen utakon és módokon sem lehet eltüntetni a szegénységet, de lehet arról tenni okos társadalmi akcióval, hogy a szegénység tűrhető lígyen, s nyomorusággá ne fajuljon. Csodálom, hogy a szocziáldemokraczia ezen jótékony intézmények létesítését sehol életbe nem lépteti, pedig, ha igaz az, hogy a szegénységen akar segíteni, akkor ezen a téren kellene erejének legnagyobb részét kifejtenie. (Folyt, köv.) Di"- Antal. Följegyzések a bagonyai iskolázásról. „Örömet hirdetek . . Zala-Bagonya róro. kath. egyházközségnek, (mely Bakónak, Sztrelecz, Filócz ót Zala-Iváncz fiu-egyházközségeket egyesíti magában) tanügyéről szól e tanügytörtóneti közleményem. Nem lesz érdektelen bepillantani a nópoktatásügy iránt érdeklődőknek ezen egyházközség örvendetes népoktatásügyi fejlődésének érdekes mozzanauibv Megismerhetjük ebben és követhetjük agilis egyházférfiunknak : ft. Horváth József plébános urnnb egyházi ós hazafias munkásságát, mely egyházi ós vi'ági téren méltán felkeltheti a figyelmet. Egyházközségünk az ő ernyedetlen buzgalmának köszönheti maa;as színvonalú 8 maholnap —ugyancsak az ő buzgó fáradozásai folytán —• a teljes fejlődés fokát is elérni hivatott népiskoláját. E/,en egyházi ós tanügyi lankadatlan munkássága — mint a/.t. alább látni fogjuk — immár a teljes sikert mutatja. Hosszú 35 evnek hiteles adatai vannak előttem, malyek egyfelől Bagonya egyházközség népoktatásügyi fejiődesóre átalában, másrészt e fejlődés majdnem egyedüli szervezője, irányítója, megtestesítő szelleme: ft. Horvátti József plébános úrra ós energikus munkásságára vetnek világosságot. ós dicsőséget. íme az adatok ezek. 1869. május 27-ón az ,,1868. évi október 6-áu. szentesitett Ország Gyűlési törvények értelmeben" főtiszt. Reiszár István akkori plébinos vezetése és elnöksége élén az iskolaszók megalakul; 1870. évi márczius 22 én a „jelen tanoda szűk volta* miatt ugyanennek nagyobbitásáról, „egy második tanoda és a leendő segédtanítónak szükséges szobaópitósóről tanácskozván, „szükséges anyagok megszerzésében" megegyezik s a szükséges pinzö3szeget „az összes fára lakosságára" kivetni határozza al iskolaszék; 1871. évi deczember 9 ón ft. R. J., plébános, elnök »Egy uj rendes iskolaszéki tagot mutat be — a jelenlévőknek — lelki segédjében. Horváth Józsefben. Üres lévén a jegyzői tisztség, felkéri segédjet, vállalná magára e terhet, mit ez szívesen elvállalt.* It f kezdődik tehát Horváth János plébános ur szereplése Bagonya egyházközség nópnevelése történeteben. — Nemcsak mint segód-Ielkesz az egyházi teendőkben, de mint iskszéki jegyző i« tevékeny ró.azt vesz ezentúl az iskolaszéki tanácskozások irányításában és kialakulásában ; «tanács kozáaok végeredményét feltüntető általa szerkesztett jegyzőkönyvekben az ő ifjú, energikus szellemének befolyását látjuk. — Érdekes összetalálakozásnak találjuk, hogy éppen az Ő bemutatása alkalmával döntetett el, hogy Bagonya anyaegyházközség a fiu-egyházközségekkel együtt állítanak föl a törvénynek megfelelő iskolát. Ez az iskola szervezés adta meg egyszersmindenkorra az egyházközsé J nópoktatásügy ének sziláid alapját. A döntés határozott formát 1872. evi február 21-iki ülésen nyert, — amikor u már nemcsak a „második" tanterem és tanítói „lakszoba" tölópitóae iránti előbbi határozatukat megerősítették, hanem azon dicseretes megokolással, hogy: „mert egg fűtőnek is 300 forint fizetése van és tehát a tanítónak, aki oly terhes munkát végez, ennél kevesebb fizetése nem lehet," nem mint elóbb akarták csupán „segéd% de „rendes" tanítói állomást szerveztek 300 trt evi fizetéssel. A követKező 1873. es 1874 években elkészült a második tanterem ós a tanítói lakszoba és — 1875. — évben már a „második" tanteremben is e^y „második" rendes tanítóval kezüetet vette a tanítás. Ez a korszak óppeu 25 évig tartott. Hogy különösen az utóbbi evekoeu a novendekek folyton fek izódó nagyszáma miatt a ket tanerő már netn boldogulhatott, az bizonyoi, de ezen, mar csak azért is, hogy a legi »szük tanoda« 1870. evi márczius 22-iki határozat daczára sem nagyobbodom, csodálkozni nem lehet, legföiebb e'isuaeróssel kell adóznunk a szereplő tanerőknek; bizonyos azonban az is, hogy 1»87. evben, midőn ft. Horváth Juzsel plébános ur önállóan foglalta el jelenlegi állomásat, az iskola eletében — mint azt azonnal látni fogjuk — egészen uj éra, friss, pezsgő élet vette kezdetét. Mar 1887. évi aprilia 21-én tartott üiósen való elsó elnöki székfoglalója is erről tanúskodik: „ ... az isksz. tagokat üdvözölvén, szivökre kötötte a nevelés és oktatds iránti érdeklődést, mert első sorban az isksz. tagoknak szent kötelessége oda hatni, hogy az iskola ügy felkaroltassek és virágozzék, s hogy a gyermekek rendesen járattassanak az iskolába, mert csak ugy leszen a megkívánható siker elérhető., a a vallásosság, a haza iránti szeretet csak is üy körülmények mellett olthatók be gyökeresen a gyermekek gyönge szívébe s csak igy lehet belőlük derék, eszes, józan, becsülettudó és vallásos polgárokat képezni a hazának." E lelkes szavaiban benne van addigi ós későbbi munkásságának egész programmja, öntudatos, czólravezető körvonalozása, haditerve. Vezéri képességét, rátermettségét és a népoktatásügyek iránti lángoló szeretetét, kiváló hivatottsagát dekumeatálta e megnyitójával.
