Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-04 / 31. szám

1904. augusztus 4. magyar paizs 3 vismtéirtink. csak a millenniumi évtől napjainkig. Figyelemre méltó és gyors tempójú haladást észlelünk, melyet meghpően elismer a világ. A kormány állami i»kolár ott szervez, ahol egyrészt a magyar nyelv tanitása, a követelményeknek meg nem felelően, gyatrán, tehát csakis szemfényvesztésből végeztetik; a magyar érzelem terjesztése, annak a zsenge gvmneki szívbe való beplántálása, más idegen ós előtérbe helyezett törekvések s befolyások hatása miatt, silány, vagy éppen semmi eredményt sem tüntet fel, vagy pfdig ott, ahol a község szegény, iskolát létesíteni s fentartani és tanitót fizetni képtelen. Az iskoláknak folvtonos szünet nélküli szervezésével kapcsolatban azonban korántse gondoljuk és el ne tévesszük azt, hogy egyidejűleg mindenütt uj és díszes iskolai épületek kupolái emelkednek, az esdi sötétség baczillus telt rétegéből a magasba, a nap-ugár beragyogta légkörbe, o nem! az a kívánalom, a lehetetlenség öiok törvényébe ütközik, mert ennek a képzeleti tervnek, az egész vonalon, s hálózaton való keresztül vitele, temérdek pénz áldozatba kei ülne. melyet felemészt és szétdurrant a sziklák belsejébe, az emberi bábok gyomrába ós az erdei fák leveleinek foszlányokká való tépésóvel, azok gaiyaiba, nem különben a sós tenger medrébe, az uj ágyuk és fegyverek neme; — tehát meg nem valósulhat, testet nem ölthet. Ezen alapos, de méltánytalan oknál fogva, jsok helyen az állami iskolák, bérelt helyiségben vannak és lesznek, a világbékét biztosító paktum megkötéséig elhelyezve, Nézzük most má

1' e közleménynek másik szinvegyülékét. Ha megfontoljuk és közelebbről vizsgáljuk, azt a több helyen előforduló bérleti műveletet, a midőn a bérbeadók jól tudva, hogy az államnak képzelt „Dárius" kincsével állanak szemben, tehát iozoga, szük, sötét, avagy más tekintetben egészségtelen épületek szobáiért, évi 480 koronától felfelé, rohamosan emelkedő bért húznak, akkor, a mikor a tanterem csak e gy zugoly. Tekintve ezen évi, meg nem vetendő összegek kamatát, ebből kifolyólag előnyösebbnek mutatkozik, ha az állam az oly helyeken, ahol az éjiület iskolának egeszségi és imponálni képtelen volta mia

ft, avagy egyeseknek a Dagy évi bóiösszegek kiszipolyozására törekvő furfangja szempootjabi 1 meg nem felel, iskolai é

v. tanitói lakból álló épületet emel. Ez által eléretnék az, a mi fő, egészséges levegőben nőnének fel a gyermekek, mei t lerom bolhatatlan igazság, hogy: „csakis egészséges testben, lakhauk egészséges lelek." De egyidejűleg az ily bérletek mellőzésével, a sűrűbben eíőfoiduló helyeken, jelesül t határszéleken, a hol a nemzetiségű és felekezeti isko'ák színvonalával szemben imponálni kell, működésükkel éltöket a hazának feláldozó tanítók, nem lennének a föides ur, főbíró, más hivatalnok, vállalkozó, avagy egy föidmives házigazda gyám sága, lelügvelete és henczegő, s nagyképű intrigája alatt; azok őrületes es önzc szeszélyeinek és esztelen, a régi korszakba illő kívánalmainak es kiváltságos állapota, nyűge és pressiója s azok alaptalan besugáRai alól, fel lennének szabadítva. Az igényeknek s czélnak jobban megfelelő és bérletben lévő iskolai épületet vegye meg az állam, s a mutatkozó és helyrehozható, kisebbszerű hiányokac pótolva, azt tervszerűen a kor kívánalmaihoz képest átalakítva, rendeltetésének át adná, abban az esetben, ha ez cíéltalan voltánál fogva, nem lenne keresztül vihető, ott föltétlenül indokolttá válik új állami iskolai épület felállítása, melyben a tanitói lakások is nyernének elhelyezést. Ezen eljárással egyrészt megszűnik a több birtokos és egy birtok kinos helyzetet szülő viszonya, s ezzel kapcsolatban sok mindenféle elemnek, ugy éjjei mint nappal az iskola udvarán zajt ütve szabadon és kényelmesen való be és kijárása; de egyúttal megszabadul a tanító a házi gazdától, családjától a vele szemben méltatlanul űzött, legduivább magatartástól ós önkónyszexü, s fensőbbségét éreztető bánásmódtól, helyébe az egy birtokos és egy birtok, nyugalma lép. (A házigazda most zsellérnek tekinti a tanitót.) Igen 1 mert van a határszélen olyan bérelt helyiségben elhelyezett állami iskola, melynek épületében eltekintve a meg nem felelő, szük tantermeket, éa az ig. tanító laKezobáját, maga a löldmives is nagy családjával lakik ; van olyan bérelt iskolai épület, a hová a házi gazda nyaralni, vagy csak a szőlő mustot lemérni meg jön. Ej, de kedvesebben, örömmé! és több lelki nyugalommal gördítenék el és győznék le a hydra8zerüleg előbukkanó nagy akadályokat ?! s töltenék be hivatásukat, a lelkesedni tudó magyar tanítók, ha ezek elenyésznének ! Tihanyi Lajos. Országgyűlés. A költségvetésnek különböző ágairól van szóA földművelési ág volna a legfontosabb. Itt Marjay Péter szólt először s javaslatot adott be a fokozatos adózás behozatalára, az útadó - eltörlésére, a kincstári illetékek leszállítására s a külföldön lakó magyar birtokosok kétszeres megadóztatására. — Bedőházy János a „székely akczió" szószólója szerint a közös bajok forrása a terményértékesités hiánya, a szőlők pusztulása, a legeltetési viszonyok megnehezítése, az arányosítás ós a közös vámterület. — Sebess Dénes panaszolja, hogy nálunk a tőke nem szolgálja a mezőgazdaság érdekeit ; gyengén áll a faipar, holott hazánknak 27°/o a erdő. — Bartha Ödön irtózik az olasz bor beözönlésótől. Beszólt még Molnár Ákos, Stmonyi Szemadáu. — Bernáth Béla szólt a szőlő és borértékesítéséről, sürgeti a borértékesitő szö vétkeseteket 8 védelmet az olasz bor ellen. — Kaas Ivor: Idegen állampolgároknak ne engedtesbék meg a birtokvásárlás. Melegen szól a szövetkezetekről s az uj földtehermentesitésről. — Visontai Soma szintén a szőlőgazdákat kívánja védelmeztetni. — Ezek után Tallián Béla földmivelesügyi miniszter tartott programmbeszédet igérve a gazdáknak minden irányban való támogatását. — Szombaton megkezdtek a vallás és közoktatásügyi költségvetés tárgyalását. Előbb Dr. Berzeviczy Albert miniszter mondta el programmját, három részre osztva: egyház, művészet és oktatás.— Veress József a népoktatási reformnál erős nemzeti szellemű tanügy-politikát követel. — Csemoch János a kath. au'onomiával foglal kőzik. — Udvary Ferencz a pol?. isk. reformra tett megjegyzést. — Eötvös Károly keményen beszólt, mindameilet hogy tréfás burkolattal. Szégyenteljes állapotnak mondja, hogy a kormány olyan operát, zeneakadémiat s zenei társulatokat segélyez és portál, amelyek esküdt ellenségei a magyar zenének. Ott sem beszólni, sem zenélni magyarul nem szabad. Veszedelmes germanizálást végeznek. Sürgeti a protestáns papokon való segi<est is. — Bedőházy Jaius a 7. oszt. polgári iskolának nem híve, a tanítóképzésnél biztosítva legyen a magyar érzés. — Gál Sándor felháborodással említi fel, hogy a szászrégeni gimnáziumnak tankönyve kalandom .k nevezi ideálunkat, ff Rákóczyt. — Lendl Adolf felhozta azt a botrányos tankönyvvásárt, amit fájdalmasan ismer minden szülő, hogy t. i. a könvvkereskedők ós tankönyvírók, hányszor adnak javított kiadást javitatlannl a ross- tankönyvekből, hogy minden évben kelljen beiőiők vásárolni (két szónak a helyét felcserélik s : javított kndás!) — Rakovszky István is e •éren beszélt. — Trubinyi János hevesen támadja a germanizácziót, mely irodalmunkban megdöbbentő módon tért foglalt. A magyar irói gárda kihalt, az uj nemzedék kerékbe töri a magyar nyelvet. A színműirodalom valóságos ganejdomb (pornograáa), erkölcstelenség, trágárság, — pedig ezt a sokat szenvedett hazát az erkölcsös nevelés tartotta fön ezer esztendőn át. — Beszélt még Melczer Vilim> védve a szászrégeni gimnáziumot eredmény' l-uüi. — A költségvetést elfogadták. A rész.b te^ ne' dr. Vertán Endre gimnáziumot kér Tordára. hol egesz nagy megyében egyetlen legnagyob > i*ko a egy kis polgári iskola. — Jött az igazságügyi költségvetés. Beszédet tartott Bizony Ákos, Simonyi Szemadán, Sebess Dénes, Udvary Ferenc;. Heti hirek. Helyiek. Adórendszer. Záborszky József, zalaegerszegi m. kir. adóhivatali segedtiszt olyan munkát csinált, a mely e nemben páratlan. Müvének czime ez: „Térképszerű adó áttekintő és utmutató Magyarország összes egyenes adóírói, egyenes adók módjára behajtandó köztartozásokról és azoknak kezeléséről." Az adóügy a legbonyolultabb, mondjuk: a legborzasztóbb ügy a világon. Egy országnak összes adóügyét megírni, fokos könyvek kellenek hozzá s a végén nem lehet rajta eligazodni. Záborszky József fogta magát s nagy könyv helyet' egyetlen lapon, egy jó nagy mappa oldalon kidolgozta az országnak adóügyét. Ez a felfogása kitűnő. Helyes gyakorlati yondolat. Az adóügy terén teljesen új munka ez. 16 uagy c oportbaii állítja össze a tengernyi apróbb osztályokat. S'erző is tudta, hogy a polgáiok tájékozatlanok az adóügynek borzasztó labyri'itusában : az adók alapja, tárgya, rendeltetése, kivetése, beszedese, esedékessége, sérelmek orvoslása, fellebbezések stb. felől. Azért készítette tehát ezt a „távirati" rövidsógü, de lényeges tartalmú munkát, hogy minden adózó polgár tájékozást, útbaigazítást nyerjen benne. Szerző a munkájával igen nagy szolgálatot tesz az adózó polgároknak. Mi igazán nagyrabecsüljük s a polgárok érdekében óhajtjuk, hogy a legnagyobb mértékben elterjedjen az egész országban. A nagy térképszerű műnek az ára 2 korona, de az adózó polgároknak csak egy korona, a mi igen olcsó. Szerzőjénél kell mesznerezni Zalaegerszegen, Wiassics Gyuia utcza 19, aki a mű árának elküldését elfogadás után 5 napon belül kéri. A helyi iparosokhoz. A kik városunkból nemes versenyre keltek, hogy kiállítandó tárgyakat készítsenek a soproni kiállításra, elkészített tárgyaikat szíveskedjenek e hó 6 ig az ipartestület nagy termébe szállítani, hogy 7-én városunk közönsége is megnézhesse, mert a következő napon már elszállítják Sopronba. Előre is üdvözöljük azokat a polgártársainkat, kik nemes versenyre keltek a magyar ipar érdekében. A betegsególyző pénztár ünnepe Erre az elnökség a következő meghívót bocsátotta ki. „A zalaegerszegi kerületi betegsególyző pénztár folvó évi julius 8-án töltötte be 10 éves fenállását. Az igazgatóság a mult hó 28-án tartott ülésében elhatározta, hogy a 10 éves fenállás emlékére folyó hó 6-án (szombat) este 8 órakor a Korona szálló emeleti nagytermében Társas estély lesz, melyre van szerencsénk ugy a jelenlegi, mint a lefolyt 10 évben volt igazgatósági, felügyelő bizottsági és választott bírósági tag urakat tisztelettel meghívni. Tisztelettel meghívjuk az egylet barátjait, az ügy iránt érdeklődőket is. A tagok hozhatnak magukkal vendégeket. — Hazafias tisztelettel. Zalaegerszeg, 1904. augusztus 2-án. A? igazgatóság nevében Kováts László elnök, Gombás István titkár." A soproni iparkiállitásra, ha 10 es csoportok jelentkeznek (20 kilométeren felüli távolságnál), hétköznapokon 33°/o kedvezményes menettérti vasúti jegyet nyernek, vasár- és ünnepnap pedig 50

0|o kedvezményest, melyek csak 24 óráig érvónvesek. A kik igénybe akarják venni, jelentkezzenek az ipartestületnél e hó 14-ig. — A kiállítás 20 án nyílik meg. —- Akik később akarnak Sopronba utazni, 14 én tul is jelentkezhetnek az ipartestületnél. Ebben a nagy melegben, hát mi

f csináljon az ember, — a ki nem mehet sem tengeri fürdőre, sem a berlini hársfák alá hüsöln ; hát kimegy a Baross-ligetbe. Gyönyörű kis ligetünk van, ha hiszitek, ha nem; hanem egy pad ott nincs, hogy az ember leülhessen. A város három ellenvetést tesz : 1. nem tesz oda padot, mert el találják lopni, 2. nem tesz pidot, mert drága, a pénz p^dig kevés, 8 főképen nincs felvéve a költségvetésbe. (,A macska egye meg! Hát miért nincs felvéve?) 3. nem tesznek padot, hogy az emberek ne üljenek oda, hanem üljenek a vendéglői padra, hogy kikerüljön a házbér. — Olyan ez, mint az állami bérletben levő pálinka, fia Kipusztít is a pálinka minden embert a föld kereksegóről, csak az állam gazdagodjék. Polgármester ur! ? Talált tárgyak. A Fő-téien 10 koronát, a Baross-ligetben pedig 1 kor. 31 fill. pénzt egy bőrtárczával és egy zsebkendővel együtt, találtak s átadták a rendőrségnek, a hol azo'at jogos tulajdonosa átveheti. Helyi heti piacz. Mmnkét buza 20 20 kor., rozs 15'— kor., áipa 14 — kor , tengeri 16 — kor., zab 13"— kor. Árverések statisztikája A mult 1903. évben a zalaege. szegi és novai telekkönyvi területen 229 Á.velés volt. Legtöbbet árvereztetett az államkincstár, 38-at legkevesebbet a zalavármegyei takarék és az önsegélyző, 6—6-ot. A Hitelszövetkezet egyet sem. Januárban volt 23, februárban 20, márcziuoban 19, áprilisban 22, májusban 18, juniusban 23, juliusban 20, augusztusban 18, szeptemberben 19, októberban 21, novemberben 9, deczemberben 16. — Összesen 58 községben történt árverés. Ezek között első helyen díszeleg Zalaegerszeg város. Itt, egy helyen,