Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-21 / 29. szám

4 MAGYAR PAIZS 1904. junius 228. Ráth Endre — harczban állunk a nyelvünkért" Még azt mondják : nincs itt az ideje. Hát ezer esztendő nem elég? — Nagyhatalom vagyunk s zászlónkat a gyerkőczök bepiszkolják. — A czivilista nagyságából sok százezer ember megélhetne. Nem a kis szegény emberek, hanem a a nagyok csinálják a czuczilistaságot. Hiszi, hogy a haicznak nincs vége. Semetke záró beszédje végeztével az óriási közönség rágyújtott a hymnuira. Este az Orbán vendéglőjeben gyűlt össze nagy társaság a kópvis lők tiszteletére s kedélyesen töltötték az időt éjfélig. A helyieken kivül s a fővárosi vendégeken kivül voltak a beszámolón Csabi eDdekről,Gógáüfáról, Zalaegerszegről, Salornlomvárról s több szomszéd községből. Visszapillantás. — A magyar nemzeti ébredés akadályai. — (XI. Folytatás.) A magyar nemzeti öntudat gyengesége soknál hiánya. — Öntudat annak tudata, hogy én vagyok. Magyar nemzeti öntudat annak tudata, hogy én magyar vagyok! Magyarország becsületes es hfi polgára, melyért kell hogy éljek, tettel, észszel dolgozzam,8 ha kell, ennek szent és nagy érdekeiért meg is haljak. Öntudat, annyit is tesz, mint önérzet, vagyis aki saját becsét (itt: magyarságát) érzi ós azt másokkal is érezteti. Látjuk, hogy körülöttünk alakultak, 8 részben alakuló-felben vannak a nemzeti államok, m<i\ijeV nek első föltétele: a nemzeti öntudat. Sajnos, hogy ezen magyar nemzeti öntudat nálunk nagyon gyenge lábon áll, igen soknál pedig, ez egészen ismeretlen fogalom. Olyan a magyar nemzeti öntudatunk, mint a magyar nemzeti viseletünk. Felvesszük olykor-olykor a parádé kedveért, deazonnallevetjük azt mert kényelmetlen már az nekünk, ebben az elpuhult, elkorc^osodott, elc?enevószeedett elhabanczosodott, elkoldusult feketesárga osztrák-magyar s világban. Bizony, az 1526 iki szerencsótleu mohácsi vesztdelem óta beborult a magyar nemzeti öntudatnak hajdan ragyongó ege. Néhányszor azóta telviliant, szent kápráztató modon ragyogott, de ieinént elborult egünk. Pedig magyar uemzeti öntudatunknak, általánosan, e házának minden fiára új leányára nézve, hova-hamarább fel kell ébrednie , állandóan fenn kell maradnia, ha azt akarjuk, hogy régi dicsőségünkben, s nem lenézésben, mellőzésben, szolgaságban éa nyomoiuságban éljünk. Hogy miben állna ez a magyar nemzeti öntudatra-ébredés ? megmondani könnyű, de megva lósitani felette nehéz a feko.nyosuló akadályok miatt. Ha magyar föld szült, ha magyarnak Bzülettól, légy testestül, lelkestül, igaz szívvel, hiüséggel, tettel, éssztl, erős akaia'tal nyelvben, szokásban, vifcelbtben, mindenféle intézményben, löldmivelósben, iparban, kereskedésben, irodalomban, művé gzetben, szóvalmindenben, mindenhol, s minden körülmények közt megyar, nemcsak azért, mert magyarnak lenni dicsőség, magyarnak nem lenni szégyen a magyarnak hanem azért is, mert ez, edes mindnyájunknak: magyarnak, horvátnak, németnek, tótnak, szerbnek, oláhnak, szásznak, stb. jól felfogott közös érdeke, minthogy csakis igy lehetünkerős:k, igy tehetjük hazánkat viráglóvá, hatalmassá, népét boldoggá! Vagy hát ki az az oktalan, rövidlátó, s annyi féle variációban hánytorgatot hazífi, ki nem ezt akaija ?! A jövőfen csak az egységesen nemzeti államok boldogulhatnak. A kérdés jogosult nemcsak azért, mert ebben az államban egyedül a magyar az államalkotó feltm, hanem azéit is, mert abszolút többségben vagyunk, s mert ezen a helyen általános emberi ^tempómból semmi féle nemzet, vagy nemzetiség gém töltheti be gondviselésszerű hivatását ugy, mint a magyar. Nagy baj, hogy már ez is megrogyott, veszedelmesen züllik, koldussága miatt a közérdekekkel nem aokat törődik. Meg nagyobb baj, hogy a magyarság legua gyobb rós^e óvatosan ügyel arra, hogy valahogy, erős soviniszta magyarlak ne mutassa magát, az osztrákot bármi fele ügyeiben meg ne bántsa, mert akkor nem juthat a hu oí fazekakhoz, nem kap jó fizetést, állást, rangot kitüntetést, móltóságot stb. E rengeteg többséggel szemben vaunak u .van (szomorú ic lenne, ha ne volnának) öntudatra ébredt magyarok, elenyésző kevés számban, kik tettleg testestül, lelkestül, mindenestül magyarok. Járják is ezért a Oolgothát, mert ezek azt tartják hogy az olyan haladás, a mely nem szorosan magyar nemzeti haladás, nekünk semmit sem ér, e nélkül nincs erősségünk, nincs hatalmunk, nincs dicsőségünk, nincs — pénzünk, mert magyarságunk megerősödésével, roagvar nemzeti öntudatra ébredésünkkel vele jái gazdasági megerősödésünk, művelődési és erkölcsi nivónk emelkedése is. Vájjon mire lennénk képesek, ha e hazában minden ember, a legelsőtől a legutolsóig magyar nemzeti öntudatra ébredne, s ebben mindig, mindig mindenkivel szemben megmaradna? ! „Legyetek azon hogy e szép kor mielőbb elérkezzék ! Dr. Kéle Antal. (Folyt, köv.) Göcseji levelek XVII. Házosodás „Jábo húzódozott Keetök az elH a lyán elü, mier ítí. essög ollan szokás van, hogyha a fejórnep ettzör a szömgyeibe teként a förtinek, rögvest feleségi löszi„ — aszongya jaz Tottyos májsztör, mikó elmondtuk nekijje hogy miilen szereluaetös szömökkel nézö^ettü egy szöm Kolera Iván az komát. Esönyen nézött rám az Koma, reszketödött a szájo széli, attu fél, ha essög haza menögetünk mögmondom az feleséginek hogy itt is egy szöm fejérnépet tsipött, nion kö nadrágóli. Röggel, mikó a: nap kezdött ébredöznyi, mögkoezóták a zajtót. KünyitoUam hát essög valami niégy szöm Kolera, Köztik, az a lyán is, sok madár kaliczkákkel gyüttek bé, aszongyák : Je Kiu szu, avve neki erögették az madarakat. A Koma ott dülleszkedett a zágy mellett, az a lyán oda lépködött az Komáhol, essög ollan tzuppantá8sel tsolkolta pofon, mintha Én a tenyereimeket összü vágom. „No-má isze-dusszon" ; szégyönködött az koma, essö^ annak az tsolkuak a helyözetit töiügettö. Az egyik előszödeködött a zsebgyeibü valamit, elkezdőt* az lyánynyel összütt imádkoznyi, avve addig bukogattak az Koma felé, ettzör tsak egy szöm szijjel összü gomboléjtotta az lyán Kezgyeit a Komájjéval. Ippog akkó lépőtt bé a Tottyos májsztör ur, aszongya : „No, hát az a tis/tös szömély a Keedé, tsak áso, Kapa váloszti el tőlö. Gyüjjenek az lakodalomba." Aszongya jaz Koma De, izé, neköm má van feleségöm otthuu,- mög osztán a zinnepi dómányomat söm hoztok el ... " „Nöm baj, aszongya jaz májsztör, dómánynyel fö őtöztetik, ez. mög az második feleségi Keenek ..." Muszáj vót menögetnyi. OJa éltünk az Koma feleségi házáhol, má az Kapuual hegyibénk teréjtöttek ollan tzifia lepedőt mint az i'itiglie. Hiimar a zaszlal ho terepéjtöttek bennünket, az Koma melle a tdeségit, az m^lle inog engöm, awa fsak hozak a tzutuos ri/.skását. S'ödö't az Koma, de mive ha.nar mögémés/tötre, az feleségi rakogatott a sc.ijib), mindig unadígitta : „Slapp, sluppa Tottyos májsztör mög is bogy az aztot töszi: egyél t/.itzám. Halom bor nöm vót Pálinkável Kezdöttük az lakodalmait az Komi a feleségi olvadozó szömgyeitü! iá Kezdött egy szö u danajra, igy-e : Teli teliött szerelőmmel a szűvem, Ha iád nézők Köuybe borul a szömen, S<!Ömgyeiml)ül az Köpyeket A szüvembiil a szerelmet Jábo is töiügetöm. Mögveri a Zuristen azt a zembőrt Aki jaz lyányok kedvéért vet kendői t; Mer a kendeibül mazzagot, Katsintássel nagy bánatot Fony a zembör szüvére. Költ Fsing-Peng Vájban, az lakodalom közben. tisztöle'ömet ajánlom t Én Likvőgyi Ferenoz. Országgyűlés. A civillista mellett ezen a héteu beszólt egy szabadelvű párti • Br. Dániel Ernő volt mini«zter. De Polányi Géza erősen megkritizálta, rosaa logikájúnak bizouyitva az ilyen beszédet: magyar udvaitartás van, de nem szükséges, hogy legyen, egvébiránt lesz. A javaslat ellen beszéltek még: Sebess Dene«, dr. Vertán Endre, Pap Zoltán, Eqry Béla. dr. Bakonyi Samu, Okolcsányi László, Veress József, Endrey Gyula, Polcaner Jenő, br. Bán ffy Dezső, Eötvös Károly, Mukits Simon, Oüntler Antal, Marjay Péter, Darányi Ferencz, Bakó József, Ráth Endre, Kecskeméthy Ferencz, Ivánka Uszkár, Györgypál Domokos, Lengtel Zoltán és Moluár Jenő. A szabadelvűek nem hoznak fel ellenérveket. 30, 40 ellenzékire egy kormánypárti szónok esik-. Pár nap múlva jön a szavazás. Heti hirek. Helyiek. Művészek Zalaegerszegen A zeneértők és zenekedvelők figyelmébe ajánljuk ezt az esetet, s ajánljuk különösen az irodalmi éa művészeti kör zenei osztályának s azok tagjainak a figyelmébe. A pesti operának három kitűnő tagja: Vallent Mátyás, Velten Ferencs é«* Baumgartner Károly rövid ideig tartó körutat tesznek Dunántulnak néhány városában s köztök Zalaegerszegen is. Városunkba már megérkeztek s holnap, péntekeii este Va9 órakor a Korona vendéglő kaszinói helyiségében tartanak előadást. A három művészt Matthiász Arthur szentgróthi gimnáziumi tanár kiséri és kalauzolja. A művészeket itt Lányi Kálmán főmérnök és Sándor Zsigmond hegedűművész, zenei osztályok elnökei fogadták. Sándor meleg ajánlással beszél róluk, főként Vallentról, kinek tehetségét személyesen ismeri. Sajnáljuk, hogy városunkból e vakácziós melegben igen sokan távol vannak, akik különben érdeklődnének az estély iránt. A kik azonban jelen vannik, ajánlju'-r ne mulaszs/ák el az alkalmat, amely ritkán szokott ismétlődni. A belépő jegyek két koronások és egy koronások, melyeket előre is meglehet szerezni dr. Klein Lajos ur gyógyszertárában. A négy zenész másnap szombaton ^ste már Kőszegen játszik. Dr. Kováci Gynla főgimnáziumi tanárt saját kéresére áthelyezte a minister Zalaegerszegről Verseezre. s helyébe Verseczről Havas Tivadar főreáliskolai tanárt tette. A zalaegerszagi faipar Sokszor ismerte tük ós megde-ertük vármegyeuk egyik-másik elsőrendű iparágát, nem utolsó helyen a faipart. A faipar elős/metetétői indíttatva, 1> 'lepek tegnip Keszli Ferencz bútor av/.talos mű íslyebe, csupán magánórdeklődésből, ho^v !á*i*aiu. mit keszit a sopiDui ipaikiállitásra. Ennek cuk a terviajiát láthattam meg, csak most kezdenek hozzá; de láttam helyette egvebet, mely igazán gyónyöiütógi;el töltött el. Épsn csomagoltak két ruhaszekrénvt, hogy küldjék Budapestre. Budapestre! Oda. Ilit megfordul a termést: A vidéki iparosok készítenek a fővárosi szalonok számara bútorokat! Ugy látszik. És ez elégj) jel. Egyikegyik 300 koiona értékű s a Keszli mulelye a. munkáért megelégszik az érte járó tisztes polgári haszonnal; azonban egészen bizonyos, hogy ha pesti vagy becsi raktárokból vásárolná az illető azokat a bútorokat, jóval többe kerülne neki. Mahagóni fényezett szekrények tükörrel s különböző ajtókkal ós fiókokkal; láttam egy csinos kis magahoni pálma áliváuyt, egy diófa íróasztalt nők számára. Gyönyörűséggel néztem a szóp munkákat s a következő észrevételeket teszem. A szekrények stiíusa nem czikornvas, hanem egészséges ízlésű. Egyszerű s épen ezért olyan i-zép. Másodszor maga a mester tervezi eredeti felfogással. Hirmuds/oi szép eredmény hogj i'e»rre hordják a munkáját. Negyedszer, ha még ilyen munkák mellett is Bécsből hozunk czikkeket, akkor igazán elmondhatjuk hogy mégis htiuczfa* a német.