Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-07 / 27. szám

5 MAGYAR PAIZS 1904. junius 23. mázzák föl a kultuszminisztert, hogy a magyar­talan nyelvű sajtótermékeket egy időre betilthassa. A közgyűlés az indítványokat tudomásul vette és az előadónak köszönetet mondott. A szövetkezeti törvény revíziója Félhivata­los forrás jelenti : Az igazságügyminiszter közzétette a szövetke­zetekről szóló törvényjavaslatnak dr. Nagy Ferencz egyetemi tanár, országgyűlési képviselő által ké­szite't újonnan átdolgozott tervezetét A közzété­tel czélja, hogy a tervezet minél szélesebb körben bírálat tárgyává tétessék s a bitálati anyag az őszi hónapokban megtartandó ^zakértekezleten fel­használhat legyen. A munkálat a kereskedelmi törvény szövetkezeti részének (I. Rész, Xl.Cira.) reviz óját czólzó, ugyancsak dr. Nagy Feiencz által készített s éppen 10 óv előtt közzétett első előadói tervezetnek ujbol való átdolgozása, amit különösen a szövetkezeti ügynek azóta beáilott nagyarányú fejlődése tett szükségessé. A tervezet­nek törekvése: törvényi garancziákat alkotni oly irányban, hogy a szövetkezetek altruisztikus ren­deltetésüknek megfelelően működjenek, a szövet­kezeti társasági forma sem nyerészkedésre, sem a tagok kizsákmányolására felhasználható ne legyen s ehhez képest különösen az u. n. „korona szövetkezetek" működése tekintetében felpanaszolt nagyméivü visszaélések megakadályoztassanak; a fogyasztási szövetkezi tek működése a kiskereskedő osztály érdekével összhangba hozassék s általában az ellenőrzés és felügyelet hatályossága különösen periodikus vizsgálatok által minél teljesebben biztosittassék. Örömmel üdvözöljük a revizió régebbi tel vének a megoldás felé közeledését; a reform keresztül viteléhez a Magyar Gazdaszövetség jáiult hozzá igen értékes anyaggyüjteménnyel. Nincs oly intéz­mény, melynél kisebb-nagyobb visszaélések elő ne fordulnának, de ezeknek hatá.a az altru zmus elvéie alapított szövetkezeteknél hatványozott mértékben káros s ezért fokozott erővel kell megakadályozására törekednünk sha módját ^ehet­jük, eleve megakadályoznunk. Fontos a puiifikáczió különösen oly fiatal intéz­ménynél, minők a szövetkezetek. A nép jelleme határozottan konzervatív; jobban ragaszkodik régi házához, mini az újonnan épült palotához, nagyobb tekintély előtte a régi tekintetes, mint újmódi nagjságos ur, A szövetkezet, mint íövid ruuitu intézmény, a nép szemeben még általában véve az újmódi dolog szerepét ját.-za, ezért l'ell minél nagyobb bizalmat kelteni iránta s üldözni min­dent, — különösen visszaéléseket — ami a bizal­mat megingathatná. Ha innjd a nép evek múlva latja, hogy az intézménynek gyökeiéi mind mé lyebbre és melyebbre nyúlnak, hogy a szövetke­zet vele egy Utt öregedett meg, ha majd az uj generácziónak már apáitól örökölt öreg bútor lesz, akkor a szövetkezetek is konzervatív intéz meny lesznek, melyeket a nép becsülni fog s akkor fognak csak a szövetkezetek egész szociál­politikai jelentőségükbnn kidomborodni. Ennek feltételeit kell most biztosítanunk. Ehhez a mun­kához azonban sok szeretet és sok jóindulat kell s szükséges, hogy a iefoim az altruisztikus irány­ban leformaljon, kinövéseket nyesegessen, de alapeszmtje kell hogy a szövetkezeti eszme fej­lesztése legyen. Gábor Aroa emlékünnep. Julius 2-án, szom­baton volt 55 esztendeje annak, hogy szabadság­harezunk egyik felistene, a nagy szekely ág^u hős Gábor Áron az uzoni véres csatában, orosz­ág) u goiyótol találva, elesett. Mint minden évben, ebben az esztendőben is elzarándokoltak a hálás utódok az eresztevényi temetőbe, hol a nagyhős porló tetemei pihennek, hogy leróják iránta a kegyelet adóját, hogy koszorút, virágokat helyez­zenek fiijára s az emlékezés fényénél áldozzanak az ő nagv, halhatatlan emlékének. Az emlékün­nepélyre, mely az eresztevényi temetőben szombaton d. u. 3 óiator foht le, nagy számú közönség sereglett egybe a közeli és távoli v dékrői egy­aránt. Az ünnepélyt a zágoni dalküi a „Szózat" eléneKÍésévei nyitotta meg, mire Schmidt Frigyes tanárjelölt szavalta el Molnár Emilnek ez alka lomra irt i'd.íját, hévvel, lelkesedéssel, melyet a dalárda éneke követett. — Ezután Veress G\örgy papuövendék, az unitárius iheologiáuak e j>.-!es, kiváló szónoka mondott hatásos, szép emlékbe­szédet Gábor Áron lelett, beszédjében méltatva a nagy székel) ágyuliősnek azokat az érdeireit melyekkel nemcsak a töíténejem fényes lapjain szerzett magának ölök éL'et, de örök életet szerzett a nép- a székelynép szivében, lelkében is. Most ismét a dali'rda énekelt, mely után Redő Gábor theologus szavalta el Petőfi: „Hazámhoz" cimü költeményét, mire az emlékkő megkoszorúzása következett, A sepsiiszentgyörgyi Kossuth- asztaltársaság koszorúját dr. Rene Ist­ván ügwéd, a székely egyetemi hallgatók koszo­luját pedig Veress György papnövendék helyezte az emiékkőre, mire aztán felhangzottak a közön­ség ajkaiiól „Isten áld meg a magyart" örökké szép dallamai s ezzel a szépen sikerült, léleke­melő ünnepély végét ért. Ünnepély végeztével az ünnepély szereplőit s a vendégsereget Benke Géza földbirtokos látta szíves vendégjéül. Alfa. Terjesszétek a „Magyar-Paizst!" Irodalom. Művészet. Az Ellenzék kolozsvári napilap, s egyúttal azeidélyi részeknek legtekintélyesebb első lapja, érdekes köntösben jelent meg jul. 1-én ; azazhogy csak eddigi köntöséhez viszonyítva érdekes. Mert a lap hosszú 25 éves derék pályafutásában terjedel­mes nagylepedő ruhában járt, mint pl. az Egyetér­tés, amint a légiesebb méltóságteljes ízlés kí­vánta. Most azonban az olvasó közönsége a kezelhetőségnek gyakorlati szempontjából oliaj­totta, hogy kisebb, rövidebb szoknyában járjon, vagyis modem legyen az alakja, mint a többiek­nek Csak első tekintetre nézünk nagyot rajta külömbség azéit nincs benne. Két levél helyett négy levele, forgat az olvasó — kényelmesebben, s mindig egyenlő kedvvel. Nem is csuda, mert Bartha Miklós teremtette ezt a lapot, ő irta bele az első czikkeket az igaz demokraczia érdekében, a tulkapásők ostorául. Most is ő a főszerkesztője a/zal a külömbsóggel, hogy azóta Kolozsvárnak és vidékének több több szellemi erője csatlako zott a iapiiak a gárdájához. A„Budapesti Újságírók Egyesülete" segély­alapja javára egy Alraanacht ad ki, melyben 100 magyar író munkája fog megjelenni és 25 neves festőművész festményei, mint különálló mümellékletek lesznek a műben. Az Almanach igazán szemet és lelket gyönyörködtető nagy al­bumalaku diszmii lesz. üt a 5 forint. — Megren­delések a „Budapesti Újságírók Egyesülete Al­manachja" kiadóhivatalához küldendők Budapet-t, VII, Károly-körüt 9. Eiöfizetési felhívás. A Budipesten megjelenő «Hazánk»-ra 1904 julius elsejével uj előfizetés nyílt és amennyiben t. olvasóink nevezett lapot megakarják ismerni, forduljanak annak kiadó­hivatalához (Bpest, VIII. Szentkirályi u. 28/a.) a ki készséggel küld mindenkinek 6 napon át ingyen mutatványszámot. A „Hazáuk"-at Buday Batna szerkeszti és az egyedüli magyar agrár politikai napilap. Igazán ajánlhatjuk a „Hazánk,, at olvasóinknak, mert egyike a legjobban és leg­ólenkebben szerkesztett magyar napilapoknak A Hazánk előfizetői vasárnoponkint megkapják mel lekietül a „Vasárnap" czimii szépirodalmi mel­lekletet és a „Szövetkezés" czimii gardasági és szociálpolitikai folyóiratot. Előbbit Prém József, utóbbit Bernát István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója szerkeszti. Az ev végén pedig meg­kapja minden előfizető az „Aglár-Albumot", mely az elmúlt év agrár-eseményeinek hü tükrét képezi. A „Hazánk" előfizetési áia negyedévre 7 koiona. Tessék mutatványszámot kérni. Az eÉrdekes Könyvtár') legujibb füzetének tartalma a következő : Bérezik Árpád : A rab szolga. Verne Gyula : Egy borzasztó óra. Gozsdu Elek : A veréb. Erminio Franchi : A bányászfiu anyja. Thury Zoltán : A farkas. — Eibeszélések, novellák, humoros rajzok stb Bárd Miklós : A vén kutya (Kö'temény) Gazdag az ismerettel'­jeztő apróságok ak és irodalomnak a rovata is. A folyóiratnak Vi é-i dija I kor. Bpkt V. Kálmán u'cza 2. sz. Különfélék. Soroutí gyógyfürdő ismertetésedül). Gyógy­források : I. Fő kut. E forrás vize kitűnő szén­savas vasas vú, melyet Di. Hankó Vilmos tanár vegyelemezett s melyiől a következőleg nyilat­kozik : „A korondi ivó-fonás vize a légéi tékasebb savanyúvizek egyike, meiy még a hírneves schwjlbachi (Weinbrunnen) mellett is megáilja helyét. A vízben a va--bicarbo: átou kivüí lényeges j alkatrészek: a szabad szénsav, a nátrium és i magnp-iurrt-bie.>rbonát. Az oivosok sikerrel hasz­| nálhatják mindazon esetekben, melyekben a szén­savban és natrium-bikarbonátban gazdag vasas­vizek javalva vannak. A korondi víznek a vasasvizek legtöbbje felett elsőbbséget ad az a körülmény, hogy a vas- éz a többi bicarbonátnak egymáshoz való viszonya o'van, hogy a vérszegénységben és a más bajokban szenvedők emésztésének meg­zavarásától nincs mit tartani. A korondi víz ezenkívül mint asztali és üditő víz is kitűnő, méltó az orvosok figyelmére s a közönség pár­tolására". 2. Az előbbi fonástól néhány lépésre hasonló összetérelü bő szénsavas vasas források fakadnak, melyek vize fürdésre hisználtatik ; e víz hőfoka 12° C. A fürdőteleptől V* órányira magas hegyen fakad a bővizű szónsavas vasa3 konyhasóban gazdag forrás, melynek vize veze'ék segélyével a a fürdőtelephez közel vezettetett le és fürdésre használtatik. E vízről Dr. Hankó Vilmos követ­kezőleg nyilatkozik: „A koio.idi sósforrás vize egyike a legkitinőbb sósvizeknek, a melyben a konyhasón ki/ül fontos alkatrészek : a sósvizek­ben szokatlan sok szabad szénsav a vas- és a nátrium bicaibonát." A fő kut és sós-forrás vegyelmezése 1893 ban, az Erzsébet vasas-forrásé pedig 1899-ben történt. A Micsey színtársulatáról. „Na, Borbála! mit adtak a színházban?" — Jegyet. Paradoxon „Hol voltál ma reggel pajtás ?" — Két helyen. „Lehetetlen 1 Nem lehetetlen. Először is Egerszegen voltara. ,,És még?" — £s még — részegen. Eladó olcsón pakkoló újság papir a kiadó­hivatalban. o—l ivintesszsiiGziák. Fehér liliomnak is fekete az árnyéka. Inkább egy rosrz esztendő, mint egy rossz szomszéd. — Montenegro. Mélyen fekszik az arany, tenger fenekén a gyöngy; szállj alá hozzájuk, ha bírni akarod. Kelet' közm. Kívánsz nagy nyereményt ? ezt halld meg üzér 1 Ha kergeted a haszuocska szagát: Végy embert oly áron, a mennyit megér; S add el, amennyire tartja magát. Moore. Sast nemzenek a sasok, S nem szül gyáva nyulat Nubia párdueza. Berzsenyi. Virág mit ér, mit ér a bérez nekem? Hazát kiván, hazáért ver szivem. Eötvös. Aiany elmének gjöngy a fogla'atja. Arvai. Árlejtések. A budapesti posta-és távírda igaz­gatósághoz julius 20 ig benzin szállításra. — A budapesti államépitészeti hivatalhoz julius 18-ig a monori iskola építésére. — Pozsony szab. kir. város számvevőséghez julius 23-ig ezedlaktanya építésére. — A székesfehérvári törvényszék elnö­kéhez julius 22-ig stearingyertya szállítások biz­tosítására. — Az aradi törvényszék elnökéhez julius 25-ig könyvkötői munkákra. — Torontál­vármegye alispánjához julius 9 ig gőzhenger szál­lításának biztosítására. — A marosvásárhelyi államépitészeti hivatalhoz julius 9-ig építési mun­kákra. — A zilahi államépitészeti hivatalhoz jul. 30-ig műtárgyak építésére. - A lugosiállamépi­tészeti hivatalhoz julius 12-ig 'építési munkákra. — A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezető­sédhez tűzifa szállítására julius 11-ig. —X buda­pesti államépitészeti hivatalhoz jul. 8-ig gőzhenger szállítására. — A pozsonyi államépitészeti hivatal­hoz jul. 19 ig paplak tatarozási munkákra. — A balassagyarmati államépitészeti hivatalhoz julius 14-ig építési munkákra. —A zalaegerszegi állam­épitészeti hivatalhoz julius 16-ig í'ahidak javitá­sara. — A topolyai járásbírósághoz aug. 17-íg gyertyánfa szállítására. — A szentgotthárdi ydr&s­bírósághoz jul. 22 ig tüzita szállítására. — A marosvásárhelyi ügyészséghez aug. 9-ig tisztaság fentartásra. — Az aradi törvényszék elnökéhez julius 30-ig irodai szerek szállítására. —.kolozs­vári államépitészeti hivatalhoz jul. 9-ig tahid építésére. — A vallás és közoktatási minisztérium segédhivatali főigazgatóságához aug. 6-ig építési munkákra. A szerk levele. T. J. Hetés. Megjött mind a négy. Ha azonban liib.is is a te számitásod, a ért ne fájjon fejed. — Czigány ka. Helyt. Pom­pás. Köszönjük Jövő héíeu kiadjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom