Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-24 / 52. szám

2 életben maradt kedveseiknek a sikoltása, az adófizetőknek halk hanga panasza, a lázadóknak bujtogató suttogása s a fölkelőknek nyilt rikoltasa; a rügvfakasztó tavasznak szelid lehellete s apusztitó őszi viharnak a zúgása. S a táborozóknak halált megvető dóvajkodása. Benne van a betyárnak a kurjantása s a papnak az imádsága. Benne van f. kétségbeesés s a remény, a vágy ós a szeretet, a haza féltett földjének a szeretete; a hazafiaknak a bizalma, önérzete ós büszkesége, az igazságba vetett hit s a diadalmi előérzet ... De, fájdalom, benne van a kibujdosás keserűsége is : a bujdosóknak tompa hangja, mint egy virrasztó Ezekből áll a Rákóczi induló, a mi nemzeti kincsünk. De nem oknélkül soroltam fel. S nem tréfából mondom, hogy kincsünk nekünk ez a nóta. Olyan áldás, mint a melegség, ámbár kihamvadt tűznek a melege. De olyan, mint a nap íügara. Távol a nap s le is megy, mégis erezzük hatását. Meghalt Rákóczi, de ránk néz, mint a távoli nap ságara; szétfutottak és elhallgattak a kuruczok, de a századok, mint a hegyek a pásztorhangját, iánk visszaverik a csatakiáltást. A napnak a sugara ós melege, századodnak a viszhanaja, s Rákóczinak a lelke ez a nóta. — — Fogjuk fel. Fogjátok fel különösen ti ifjak, ti termékeny talaja a nemzetnek. Megmondom azt is, hogyan tehetitek ezt. Olvassátok a történelmet, mert a történelem a nepek lelke. A magyar történelem a magyarnemzetnek a lelke. De a Rákóczi-történet a jobb lelke. Ugy-é, nem olvastátok még! Háromszáz közül egy, ezer közül három ha olvasta. Az iskolákban egy két órán át tanuljátok, hogy született, és meghalt Mikes Kelemennel együtt Rodos tóban, száműzetésben. Pedig nem ez a fődolog. Kihalt nemzeteknek kétezer eves historiájábóT: Szirákuzó állapotjáról ós Amfipoíis ostromáról talán többet tudtok, mint a saját hazátok törté nelméből a fórum romanumot jobban ismeritek, mint Verbőczi szónoklatját, a dadogó Demosthenes nagyobb szónok előttetek, mint Kossuth Lajos ; a versfaragó és tányerváltó, Horáczius nagyobb költő Petőfinél, a költők költőjénél s a rettenthetetlen magyar karakternél; a hitszegő és hazaáruló Alkibiades híresebb embir előttetek, mint Zápoiya János, Bethlen Gábor vagy Zrinyi Miklós; s a nagy Bercsényi Miklósnak hirit^sem hallottátok. Nagy kuruez katona volt A legnagyobb. Ö biztatta Rákóczit is. A műveletien korszakban ezerekre menő könyvtára volt. Az országgyűlésén két-két óráig szónokolt s ő is itthagyta minden birtokát, Rodosóban halt meg a fejedelemmel, és sohasem rimánkodott kegyelemért, mint Ovidius ós Ciceró, akiket ti talán módfelett it is'enittek. Itt kezdődd már a mi idegen bálvány imádásunk s tart az utolsó nyakravaló vásárlásig Igen, Bercsényi nagy kuruez volt. Sohasem tetszett a bécsieknek. A tankönyvekben nem is látjátok meg egyhamar a dicsőítését. De hát a nem tankönyvekkel is hogy áll a dolog? Hiszitek-é, hogy az egész Rákóczi történetről kétszáz esztendő alatt azámbavehetőleg két ember irt? Prózában egy költő: Br. Jósika Miklós, regénviró s egy költői történetíró : Thaly Kálmán politikus. Van még egy harmadik : a hivatalos törtínetiró, a ki nagy tárgyilagossággal megirja, hogy azületett, csatázott ós meghalt. Megtanulja ezt az ifjúság az iskolákban egy két óra alatt, — épen ugy, mint azt is megtanulja, hogy Galba, Ottó, Viteiius római császárok szü lettek, ettek és meghaltak. De szerintem ez nem tárgyilagos történetírás. Mert a Rákóczi történetbe bele kell írni vastag betűkkel a nemzet fájdalmát is, jobban, mint a hogy teszik, mert itt a nemzet fájdalma töiténet és nem mese. Persze, eunek az okát ti nem tudjátok. Régebben nem is volt szabad Rákóczi-történelmet írni. Istentelen lázadónak bélyegezték. Az 1735 iki törvény hazaárulónak nyilvánította. De hát ez is a mi gyászunk. Hog' ilyen dolgok töiténhetnek. Most már 82abad róla irni, de nem igen merészkedünk. S ez is nekünk a gyászunk. Szégyen és gyalázat, hogv egyetlenegy ember, csak Thaly Kál mán foglalkozik igazában evvel a kuruez világgal. Az iskolákban egy idő óta hová tovább több több idő jut a nemzeti történelmünk tanulására. De még mindig több kellene. Mert tudjátok meg, hogy a nemzeti történelem tanulásának nagy jellemképző ereje van. Mint a kis gyermeknek anyatejjel kell táplálkoznia, hogy emberré nőjjön: akként az ifjúságnak a nemzeti történelemből kell magába szívni a hazafiasság Tórét, hogy derék férfivá erősödjók. Én azt tarMAGYAR PAIZS tom, hogy hátrányára van nemzeti ügyünknek az, ha nem ismerjük eléggé nemzeti történelmünket. Vannak bizony bővön országos törvényhozóink között is olyanok, akik nem szívtak magokba elég életerőt, elég tejel és vért gazdag történelmünkből. Pedig ismétlem onnan szerzünk magunknak hazánk javára legerősebb jellemet. Ugy szeretném, ha ez az órai leczke, reátok tanuló ifjúságra, sőt ha általában a magyar ifjúságnak a lelkére hatna — hogy minél többet olvassátok, tanuljátok a Rákóczi-történelmet — s ha az iskolában nem jut elég idő reá, olvassátok, taruljátok az iskolán kivül is.— A lelketekre kötöm : olvassátok minél többet. Maraközi Izgatók. (Peterka káplán esetéhez.) 1903. deczember 24. hívja Muraközből, mijd lesz gondja rá, hogy a jövő káplán még Peterkánál i« „peterkább" legyen ! . . . Ne c<irógas8uk mi azokat, a kik bennünket ütnek. Minden nemesebb teremtmény védi magát, ha báutják, hát csak mi legyünk oly Istentől elrugaszkodott barmok, hogy tűrjük ezeknek a csapásait? P. L. — 8. Országgyűlés. A magyarnyelvnek Magyarországon való jogájogáról van szó. Védik agj tizennyolcan.Több senki. E tekintetben három csoportja van az embereknek. A negyediknek a létezését nem szabad föltételezni sem. Legalább is nem kell beszélni róla. Ne legyen ember Magyarországon, aki a magyar nyelvnek ellensége. Az első csoportot teszik tehát a közönyösek Itt lehet 8 millió ember. A második csoportot, akik titkon sóhajtoznak a nemzeti nyelv jogaután. Ez talán a legnagyobb részt. De nincs szerepük és hatalmuk. Lehetnek 10 millión. A harmadik csoportban 18 ember: Szederkényi Nándor, Ugrón Gábor, Bartha Miklós, Holló Lajos, Okolicsányi László, Lovászy Mártó a, Eituer Zsigmynd, Hellebronth Géza, Fáy Sándor, Zboray Miklós, Mukits Simon, Kováts Pál, Szluha István, Gsávolszky Lajos, Uray Imre, Várady Károly, Molnár Jenő, Leudl Adolf orsz, képviselők. Ezek állanak őrt a magyarnyelv joga mellett. A történelem fényes lapra fogja irni a nevoket Kossuth Ferencz meghátrálása miatt országszerte óriási a felháborodás. — Ezen a héten a Bartha Miklós hatalmas beszédje volt esemény Dr. Ráth Endre szónoklata utáu jönek a záróbeszédek, 18, melyek január közepéig kibírják a küzdelmet. — Enuek a hétnek a nevezetessége köze tartozik az, hogy előterjesztettek a tisztviselőkre nézve egy javaslatot olyant t i. hogy 1903 ra az ígért, de el nem következett fizetés javítás helyett kinek több kinek kevesebb pénzt osztogatnak ki kárpótlásul,, egészben igazságtalanul, s arészekben aránytalanul, ezért ebben az ügyben nagy elégedetlenségre van kilátás. A Magyar Paizs. Előfizetése 4 Korona félévre 2 Korona három hónapra 1 Korona. lap olvasóit tisztelettel kérjük, küldjék el a folyó évi lapdijakat, hogy megszakítás nélkül küldhessük minden eddigi olvasónknak a Magyar Paizst. Heti hirek. Helyien. Karácsoni, ünnepén szeretettel üdvözöljük kedves olvasóinkat és lelkes munkatársainkat! Zalavármegye főispánjává kinevezték llertelendy Ferencz orsz. képviselőt. Az esküdtszék elnökei A győri kir. tábla elnöke a zalaegerszegi törvényszéknél szervezett esküdtbíróság einökévé Sztaniszlavszky '

t Adolf törvényszéki elnököt, elnökhelyettesévé Fritz József törvényszéki bírót jelölte ki. Rákóczi ünnepélyt tartott vasárnap a felső kereskedelmi iskoláuak lelkesifjuuga. Dicsétetre méltó uálok a zenei műveltségre való törekvés. A/.énekkart Kauíiuaann Mátyás vármegyei aljegyző vezeti nagy buzgalommal, a zenekfrt pedig Stolpa K. felső oszt. tanuló. A csinosan összeállított műsort igen ügyesen betöltötték. Zsúfoltig megtelt a terem közönséggel, a folyosó ia tele volt, mint rendesen szokott itt ilyen ünnepélyeknél. Állva hallgatták a hymnust. Megnyitót mondott Csiszár A. felső oszt. tanuló. Petőfinek a Rákóczi cz. költeményét szavalta Czípotc Átpád k. o. tan. Ezután az énekkar kuruez dalokat énekelt. Kákossy Jenő felső oszt. tanuló igea ügyesen megirt tanulmányát hatással adta elő Rákócziról. A zenekar most népdalokit éneke't. Fángler Ferencz felső oszt. tan. SzabolcsUa Mihálynak „Rákóczi sírja" cz. gyönyörű költeményét szavalta. A Szózatot szinten fennáll** Ki izgat Muraközben? Atanitók nem, a jegyzők sem, a hivatalnokok mind magvai érzelműek és a magyarosításért mindent elkövetnek. De hát akkor kik izgatnak itt? Azok a nácziók, a kiket a zágrábi püspök küld a muraköziek nyakára, a kiknek Isten igéjének a hiidetése volna a hivatásuk, ha ott Zágrábban, mielőtt ide küldik őket, egy hallgatólagos misszió apostolaivá nem avatnák őket. És mi nap nap után látjuk ezeket a nácziókat feltűnni, majd itt majd amott ütik fel a fejüket; látjuk őket, köztünk élnek, halljuk vérlázító szavaikat és mit teszünk ? . . . Semmit. Hallgatjuk piszkos szavaikat, talán komolyan fel sem vesszük piszkolódásaikat, pedig nem volna szabad elfelejtenünk, kogy a piszok a legragadósabb a világon. Egyik laptársunk elég merész kimondani, hogy az áldatlan politikai viszon\ok a melyek megakasztották a parlamenti rendet, az okai a muraközi izgatásoknak. Már ezt kereken tagadjuk. Ismerjük jól a muraközi állapotokat, hiába beszelnek nekünk. Nem mostani keletünk az izgatások. Régi, elfojtott törekvések újjászületése ez. Csak nem kell szépíteni a dolgot. Valamikor nem volt ex-lex és Muraközben mégis voltak i?gatók. Hogy most is vannak, ezt csakis a mi gyengeségünk rovására lehet felirni. Ismerjük mi jól ezeket a muraközi nácziókat. Minden képzelhető es'közt felhasználnak ezek, hogy kifejezést, adjanak a magyarok elleni gyűlöletnek. Ha itt nem képesek boldogulni a néppel, egyesek őrködése miatt, találnak ők alkalmat gonoszságuk keresztülvitelére olyankor is, a mikor nem kell fémiök a tiltakozó kéz sujtásától. Elég példa az is, hogv mikor a répet kiviszik horvátországr butv-ukra, felkokáidáz ák őket. és lobogó:kat horvát színekkel es ugy jönnek velük haza. Megtörtént már az H, hogy a község káutorja latva ett: a hogv eleibe ment a bucsusoknak, ugy vissza is fo,dalt — egyedül. Legyünk esik őszinték. Ne támogassuk senkinek a szekerét siolgai módon. N-i igyekezzünk a muraközi izgatásokból kimagyarázni olyan dolgokat, a melyek szembetűnő valótlanságok. Ne adjuuk bátorságot ezáltal a mi elleneinknek. Ne gátoljon bennünket a szokimodásban semm i Vagy ha észrevesszük, hogy igazunk kimondását gátolja vaiami, inkább dobjuk félre u to'lat, sem hogy vele az Ugy ártalmára szolgáljunk. Ne keressük a hazafiságot ott, a hol nincs. Szeretnők látni azt az embert, a ki tíz hazafias muraközi papot tudna mutatni. De olyant ám, a hi nemcsak a bor mellett, de tettel is szolgálja a magyar hazát.. Ne apelláljunk tehát az ő hazafiságukra. Ne tegyük magunkat nevetségesekké. Mert ez a náczió, a mely idejön potrohát hizlalni és zavart csinálni, hátunk mögött kinevet benuünket. Otthon van a helye a sovinismusnak. Horvát, országban horvát. Magyarországon magyar sovinismus. De Magyarországon horvát s^vinismus I Ez részükről galádság, részünkről hülyeség. Annyit jajgatunk, de nem teszünk semmit. Azaz, hogy azok nem tesznek, a kiknek ez tehetségükben állana. Máshol maga a nép kel ki az ilyen nácziók ellen, ám a muraküzi nép ezt nem teszi, mert ez fanatizálva van az ubzoristak és Starcsevicsék eszméit hirdető papoktól. Az intelligentiának kellene cselekedni, különösen azoknak, kiknek módjukban áll, hogy Muraköz fölszabaduljon a zágrábi iga alól. Hiába apollálni a zágrábi érsek úrra. Ha Peterkát, a ki elég gyalázatos módon izgatott, el is