Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-15 / 3. szám

zavaros (elekkönyveket. A miniszternek az a szándéka, hogyha ez az eljárás kellő eredmény­űvel jár, — a* összes székely megyékbe küldjön ki ilyen bizottságokat. Az igazságügyminiszternek ez ujabb intézkedése is bizonysága annak a fi­gyelemnek és jóakaratnak, melylyel a kormány a székelység támogatása es erősítése iránt visel­tetik. — Jó, jó, de mennyi költségbe keiülnek azok a küldöttségek? az a kérdés. Irodalom. Művészet. Uj napilap a fővárosban. A fővárosban, mint nekünk irják. nagy érdeklőpéssel néznek egy uj politikai napilapnak, a Magyar Világnak a jövendője elé. Ez az érdeklődés érthető és jogo­sult. A Magyar Világ,melynek felelős szerkesztője Benedek Elek, a magyar irodalomnek ez a régi, kiváló munkása lett, deczemher 20-án jelent meg először. A felelős szerkesztő köré seregle­nek hazai ujságirásunk igen jeles erői és kétség nem férhet tehát hozzá, hogy a Magyar Világ eleven, érdekes módon lesz szerkesztve, hogy tartalmilag ez a lap magas színvonalon fog állani. A magyar Világ lesz a főváros legolcsóbb napi­lapja, mert az előfizetési ára egész óvre mind­össze 8 frt. (16 korona), félévre 8 korona, ne­gyedévre 4 korona, egy hóra 1 korona 40 fillér. Ez a páratlanul olcsó ár lehetővé teszi, hogy a legszerényebb vizonyok közt élő család is járat­hasson napilapot, amely igényeinek minden te­kintethen megtelel. Mert a Magyar Világ nagy olcsósága mellett is a müveit közönségnek ké­szül. Bátor szókimondás, erős nemzeti irány, s a szó fiemes értelmében vett szabadelvüség, hamisítatlan demokrácia, a magyarság erősbödé­seért, terjedéseért, az ország gazdasági érdekei­ért a nemzet igazaiért való küzdelem : ez a Ma­gyar Világ programmja. Kerülni fog ez a lap minden bótrányhajhászást, minden ízléstelenséget, léhaságot, ugy, hogy teljes értelmében a csalá- í dok lapja lesz. A Magyar Világ kiadóhivatala, mely Budapesten a VI. ker. Vácikörut 23. sz. alatt van, kívánatra készséggel küld mutatvány­számot. A magyar Világ este jelenik meg s igy már másnap reggel az ország legtávolabb fekvő helyiségeiben is ott van. Csak magyar gyufát vásároljatok, Ernke gyufát s Tanitókháza gyufáját. A szövetkezetben van elég. Különfélék. A szerk. levele. Z. Nem tudok róla. Talán eltévedt valahol. Mindig jó, ha másolatban meg­marad. T.-Lendva. Kívánság szerint irtuk be. — Cs. Cserszeg. 9 k. jött s 1902. végéig szól. — Sz. Sorok. Minthogy eddig már 14 kor. jött, 1904. ápril l-ig van rendezve. Ha csak tévedés­ből nincs igen sok bejegyezve. A jegyzőkönyv igy szól: Jött 4 + 4+6. — T. E. Zalaegerszeg. Nem alkalmazható. — Olympia. Nem kaptam meg mindeniket. Makó csak egy van a világon, a melyik nagyon messze esik Jeruzsálemtől, kitűnő vörös hagymái vannak — a költők meg­koszorúzására. Attilát miudenese're köszönjük. Egyikkel sem bántunk el hanyagul. Nem is / akarunk. Th-t nem ismerem. Többiről később. — F. Véged. Csudálkozom: Pótoltam. Helyi heti piacz mmként. Buza 14 "kor. 50 fii. rozs 12 kor. 50 fill. árpa 11 kor. 20 fii. Zab 12 kor, 20 fii., Krumpli 5 kor. - fill. kukoricza 13 kor. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Földmivelés. Állattenyésztés. fi®r A kié a föld, azé az ország! Hagy m.a. A Makó és vidéke hagyma- és zöldség ter­melök szövetkezetének 1902. évi működése. (Kivonat a szövetkezet igazgatóságának jelentéséből.) Az 1901/1902. évi idényben összesen 41,988 métermázsa hagyma és zöldségfélét szállítottunk el 359,132 korona értékben: az elszállított ter­mények súlya 14,388 mmázsával, értéke pedig MAGYAR P A IZ S 149,129 koronával volt több az előző évinél, százalékban kifejezve a mennyiségnél 54% >al, az értéknél pedig 69%-kal emelkedett a forgalom. A különféle termények átlagára, daczára a nagyobb termelésnek, átlagban körülbelül 15°/o­kal magasabb volt az előző évi átlagárnál. Termékeink rendszeres értékesítése czéljából az importáló államok minden nagyobb városában ügynökségeket létesítettünk. A forgalomba hozott terményeket a következő államokba szállították el: Magyarország: Vöröshagyma 10,81290 q Foghagyma 61687 « Zöldség 334 42 « Torna (4012 « Dughagyma ...,....' 382.78 <t Ausztria is osztrák tartományok: Vöröshagyma 12,93150 q Foghagvma 825-15 « Zöldség" '50 « Torma 222 36 « Dughagyma 6'1 « Bosznia és Herczegovina: Vöröshagyma 2,084 55 q Foghagyma . . • 24-25 « Zöldség 4.15 « Torma 18'48 « Dughagyma 2854 « Bajorország: Vöröshagyma 6,839 50 q Baden: Vöröshagyma 400'— q Szászország: Vöröshagyma . - 600'— q Poroszország: Vöröshagyma 4 200"— q Összesen 12,039.50 q Svájcz: Vöröshagyma 1,200-— q Oroszország: Torma 274 89 q Összbevételünk 456,331 K 66 f Összkiadásunk pedig . . . 455,599 K 71 f tett ki. Elérhettük volna a kimutatottnál kedvezőbb eredményt, de tekintettel voltunk arra, hogy a szövetkezeti tagok áruit lehető legcsekélyebb köz­vetítési dij mellett értékesítsük, hogy a tagok áruikért a legmagasabb napi árakat érhessék el. Ezen intencziónak nemcsak megfeleltük, hanem az évad utolsó két hónapjában egy nagy meny­nyiségü árut miuden közvetítési dij felszámítása nélkül adtunk el, csakhogy a termelők áruja ki ne maradjon s el ne értéktelenedjék; e törek­vésünket siker koronázta, amennyiben az évad végén nom volt Makón semminemű áru, minden értékesíttetett. Ezek előre bocsátása után a felügyelő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált 1902. évre szóló mérleget 4467 korona 20 fillér tiszta nyere­séggel mutatjuk be és javasoljuk, hogy a fel­ügyelő bizottság javadalmazására fordítandó ősz­szegen felül maradó 4020 korona 43 fillér nyereség a tartalékalap javára fordittassék. Az őszi vetések trágyázása. A gazdaközönsóg nagyobb része már saját tapasztalásából és gyakorlatából tudja, hogy a műtrágyáknak holyes ós szakértelmes alkalma­zása rendszerint kifizeti magát. Habár a mű­trágyák csak mint kiegészítő trágyák sze­repelnek. mégis nemcsak az istállótrágya kiegé­szítése alkalmával, hanem tisztán használva is nagyobb jövedelmet, illetőleg tiszta nyereséget engednek elérni. Általánosan ismert dolog, hogy a mUtrágvázott őszi vetések nemcsak sokkal jobb ós erősebb fejlődóst tanúsítanak, szebb ós súlyo­sabb magot teremnek, mint a tisztán istálló trá­gyával trágyázott Tagy egyáltalán trágyázás nélkül maradt ősziek; de a mütrágyázott gabo­nák ke/ósbó vannak kitéve a megdíllésnek, ós ellentállóbbak mindennemű növényi ós állati pa­raziták támadásáinak, kártóteleinek. Különösen ezen utóbb emiitett két eset az, mely a gazdád nézve nagyobb fontosságai bir és a meíy jelen viszonyok között a folytonosan fellépő legkülön­bözőbb növényi betegségek és kártótelek idősza­kában figyelemre méltó. 1603. január 15. Ha a műtrágyák csak az istállótrágja mellett mint kiegészítő trágyák alkalmaztatnak, akkor IIáronként az istálló trágyázás erőssége szerint 300—400 kg. kainit, ^illetőleg 100—150 kg. 40°/o-os káli és 100 kg. chilisalétrom ;adandó kivétel nélkül minden őszivetósre. Az esetben azonban ha az istállótrágyázás elmarad, akkor a műtrágyák sokkal nagyobb mennyiségben szó­randók el, igy könnyebb talajokon. Háronkónt kell a szuperfoszfátból 200—300 kg. ugyanannyi kainit, chilisalétromból pedig a talaj erejéhez mérten 150—200 kg. szükségeltetik. Nehéz kö­tött talajokon a kainit trágyázás nem czólszerü s e helyett ha szükség van 150—250 kg 40°/o-os káli alkalmazandó. Mindazon esetekben, a mikor az őszi vetésbe tavaszszal egy herefólét szándékozunk vetni, czólszerü lesz a káli szuperfoszfát trágyázást némileg emelni, mivel a herefélék rendszerint meghálálják. Ilyen körülmények között könnvti talajon 250-300 kg. szuperfoszfát és ugyan­annyi kainit, nehéz talajon 800—1000 kg. thomas salak és 250—300 kg. 40°/o-os kálitrágya lesz elhintendő, egy Há-ra, mig chilisalétrom ugyan­azon mennyiségben alkalmazandó, mint az előbbi esettkben. Öszi repczónél ugyan olyan kálifoszfát trágyázás lesz czélszerü, mint a gabonanemüek­nól, csak a cbilisalétrom fog 260—400 kg-ra emelkedni. A szuperfoszfátot ós kálitrágyát a vetőszán­tás előtt kell kiszórni, úgy hogy ez a szántással alátakartassék. A chilisalétrom tavaszszal alkal­mazandó és pedig a vegetatio megindulta után 3 részletben. Az elszórás ideje függ az egyes körülményektől, a vetés állásától, az idő járás­tól, a talaj nedvességi á llapotától stb. — Minden esetre vigyázva kell alkalmazni, nehogy kárba vesszen, vagy pláne kárt okozzon ; megdülés kilá­tásának esetén — a mi azonban az idén aligha fog megtörténni — a salétrom trágyázás elha­gyandó. Viszont pedig ősszel, ha a vetés gyen­gén és egyenlőtlenül kó!; czélszerü egy kis chili­salétrommal azt, felsegélyezni, de ez esetben is a szükségeltető trágyamennyisógben csak legfel­jebb 15-e használandó. Az idei gyenge vetések felsegélyezésóre a tavaszszal nagyon is indokolt lesz salétromot használni, A ki ez itt feltüntetett szabályokat szem előtt tartja, feltéve, hogy a műtrágya teljes értékű, mit a garantia melletti vásárlás által érhető el,, az nehezen fog a műtrágyák eredménytelensége miatt panaszkodni. Csarnok. f)érütött fának . . . Dér ütött fának ritkuló ágán Árva madárka csicsereg: Társai régen délre húzódtak Lombot keresve, napfényt, meleget. — Árván maradva, szomorún nézi, A kórlelhetlen idő mit mivel, A szél hogy rázza az ákácz ágát, Mint bánik féltett, piczi fészkevei. Mely betöltötte kis szive vágyát S nem kivánt semmi más örömöt, Boldogságának kezdete, vége Ott volt a vén fa dus lombja közötr. A meleg, pelyhes, a puha fészek, Benn csiripelve repeső fiak ; E kis fészektől nyert szive kedvet . Ám üressé lett, árvára maradt. A haldoklásnak szomorú képe, A sárguló ősz rá csak bút hozott; Bárhova nézdel, más a virág is, S<in sugár, iilat. minden elfogyott. Nem csattog immár a bokor alján Szerény zenészünk, a bús fülmile, Mindannyi elszállt szebb hont keresni . . . Csak ő maradt meg ákáczom hive. S nem is fog tőle soha megválni, Jöjjön csak óite ide a halál, Az üres fészek, édene romján, Csak itt keresse, bízvást rá talál. S ha már az élet rut ellensége Fehér lepelben, ül az ágakon : Kis madárkámat nem látom többé S mert olyan hü volt, el is siratom. Frászt Luiza_

Next

/
Oldalképek
Tartalom