Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-14 / 20. szám

1903. április 16. M AGYAR P A IZ S 159 Majális az Alsó-erdőn. Mult számaink egyiké ben mai emiitettük, hogy a Társaskör a szabad termeszetben, vagyis nem a menteikéit módon elrendezett zöldben és tánczhelyen tart mulatságot. A hely tehát az Alsó-erdőn, hatalmas tölgyek alatt és dus lombozatú bokrokkal kerített tisztáson van, melynek a láb alá igazításán naponkint dolgoznak. Szerencsés gondolat ilyen teljes kedvű majálist rendezni. Ki a szabadba tehát! e hó 17 én d. n. 2 órakor zenekiséretfel! A tagokat és a közönséget fairagaszszal hivta meg a társaskör. Belépő 1 kor. Lesz sok tréfás verseny is. Vendéglődről gondoskodtak. Kedvezőtlen idő esetén e hó 21-én tartják meg külön meghívó nélkül. — Megjegyezzük, hogy ez a meghivó nem csupán — mint ahogyan híresztelik — a köri tagokhoz szól, hanem mindenkihez és a mulatságon a nem társasköri tagok is kedvesen látott vendégek lesznek akár csak a tagok; sőt ez utóbbiak tudják az előbbiek iránti előzékenységből álló kötelességöket is. Kolompárak négyén mentek be Grész Károly udvarára s elloptak négy tyúkot. Azután mind a négyen a járásbírósághoz mentek. Helyi heti piacz mmként. Buza 14 kor. 40 fii. íozs 12 kor. 60 fit), árpa 12 kor. 20 fii. Zab 12 kor, — fii., Krumpli 6 kor. — fill. kukorícza, 14 kor. 60 fillér. Terjesszétek a „Magyar PaizstI* Megyeiek. A csáktornyai tanilóképiö intézetnél harmincz tanitó részere továbbképző tanfolyam taitását rendelte el a miniszter julius havára. Bérmálás. A kapornaki esperesi kerület bérmálasi sorrendjében az a változás történt hogy május 21-én nem Szepetken, hanem Nemesapáiiban lesz bérmálás. Darnay kitüntetése. A párisi világkiállítás nemzetközi zsűrije az időben Darnay Kálmán muzeumát a régi magvar huszárság múltját feltüntető, több száz hadtörténeti emlékekből álló sorozatiért, melyek a történelmi csarnok huszártermének falát diszitették díszoklevéllel tüntette ki, mely művészi kivitelű oklevelet csak most kézbesítették Darnay Kálmánnak. Beleszarta a kést. Döbrétén Barthelmes Walter kanásza becsípett s feleségét meg akarta verni, az após meg akarta akadályozni s a részeg ember ennek a homlokába szúrta a kést életveszélyesen. A horvátok zajongnak, zendülnek, különösen a vasúti tisztviselőkre támadnak, mert azok magyarok. — Ha Magyarországon az idegen nyelvű tisztviselőkre rontanának, be sok zajongás lenne. A söjtöri második országos vásár is igen látogatott volt. Sok volt a felhajtás szarvasmarkákból, a lóvásár kissé néptelenebb volt. Több marhatenyésztő gazda szép állatjáért dijat is kapott. Az egész vásár a legszebb rendben folyt le, csak az volna óhajtandó, hogy a zsibvásár is mielőbb engedélyezve legyen, mert ha kisebb helyeken jogosult a zsibvásár megtartása, akkor Söjtöi községben népes környékére való tekintettel móg inkább jogosult, sőt nagyon is szükséges! Zalavármegye állatbetegsége. Lépfene: Murasiklós 1 u, Pötréte 1 u., Kávás 1 u., Aranyad 1 u. Veszettség: Drávacsány 1 u. Ragadós szájés körömfájás ; Karmacs 1 u. lvarszervi hólyagos kiütés: Drávavashid 1 u., III. Hegykerület 3 u., Homokkomárom 5 u., Szepetnek 1 u., Csörnyeföld 2 u., Dobri 2 u., Egyeduta 2 u., Felsőszemenye 1 u., Kútfej 1 u., Letenye 1 u., Oltárc 3 u., Rátka 1 m., Tótszentmárton 1 u , Nagylengyel 1 u., Pókafa 3 u. Rühkór: Arács 1 u., Tapolca 1. u. Sertésorlánc: Gógánfa 5 u., Lesencetomaj 2 u. Sertésvész: Baksa 12 u.. Csesztreg 14 u., Völgyifalu 3 u., Balatonmagyaród 1 u., Komárváros 7 u., Móticz 7 u., Rátka 1 m., Tormaföld 1 p., Mumor 7 u., Nova 5{u., Lentiszombathely 1 m., Káptalanfa 1 m., Megyer 7 u., Háshágy 1 m., Pusztaederics 4 u., Söjtör 3 u., Zalai stvánd 8 u., Tűrje 1 u. • • " • 1 - - . r- fi-. iu» • • . . „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány I" Távoliak. Wlassics az alkoholizmus ellen. Wlassics Gyula miniszter legközelebb nevezetes rendeletet ád ki, melyben utasítja mindenfoku iskolának igazgatóit, hogy az olvasókönyv, az egészségtan, az embertan, a tanítóképző intézetekben p

udig a neveléstan tanítása fonalán világosítsák föi, oktassák ki a tanulóifjúságot a

z alkoholizmmnak az emberi szervezetre gyakorolt gyilkos halasáról. A miniszter egyidejűleg figyelmezteti a tankönyvilókat, hogy a rendelet kiboc-ájtása urán megjelenő iskolai olvasókönyvet, egés,>egtant, embertant és neveléstant iskolai használatra engedélyezni nem fog, ha az alkoholizmus ellen való mozgalmat egy-egy olvasmánynyal szolgálni nem tojjak, vagy az alkoholizmus, káros voltát erkölcsi, anyagi, egészségügyi, t

ís közgazdasági tekintetben, a növendékek szellemi fejlettségének fokához mérten es ez illető osztály tantervéhez alkalmazkodva, kellőkép -n meg nem világítják. A rendelet egyaránt szól a fiu- és a leányiskolákra. A székelyföldi minia baromfitelepe*. A földművelésügyi m. kir. minister a székelyföldi baromfitenyésztés feljavítását igen nagy arányokban s igen erélyes és gyors eszközökkel óhajtja elérni. Többek között 5 mintaszerű baromfitenyésztőtelepet létesit. A legnagyobb' több lyuk és egyébfa ju baromfival benépesített telep lesz Marosvásárhelyen, a székely kormánybiztos székhelyén, a hol a város nagyobb összeggel járul a telep létesítéséhez. Kz a telep azonban csak az 1903. év őszén lesz megnyitható. Kisebb telepek lesznek Székelykereszturou az ottani tanítóképző intézettel kapcso'atosan. Ide engedélyezve van 2.8 langsántyuk, 1'5 pekingi kacsa és 14 emrleni lud Sepsiszentgyörgyön a szeretetháznál lesz felállítva a telep, melynek benépesítésére 'engedélyezve van 2 8 plimut és 15 pekingi kacsa. A kézdivásárhelyi szeretetháznál ugyancsak lesz egy minta baromfitelep s ide 2-8 langsát, 15 pekingi kacsát, 14 emdeni ludat és l-5 bronzpulykát küldtek. Végre a csíkszeredai gazdasági iskolánál 2 8 langsán és 1'5 pekingi kacsából álló tenyésztörzset helyezett el a minister. — A czél a telepekea az, hogy e telivér és félvér tenyész-baromfiak és tenyésztojások a Székelyföldön minél nagyobb mennyiségbe kioszthatók leyyenek s ez által a kistenyésztésben található baromfianyag javíttatnék. De czélja az is, hogy e telepek helyes és okszerű, czélirányos és olcsó kezelésével a nép és a gazdaközönség a tenyésztési eljárásokat is elsajátíthassa. •0C Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! FöldmiYelés. Állattenyésztés. ssg- A kié a föld, azé az ország! -aa Ipari baromfitenyésztő-telepek. A közelmúltban kimerítően méltattam az ipari baromfitenyésztés meghonosításának gazdasági jelentőségét s túlzás nélkül állitható, hogy a mezőgazdasági üzem hazánkban, ha kezdetét vette, — rövid időn belül nem várt hetalmas lendületet fog venni. Egy ipari baromfitenyésztő-telep legközelebb egy nyolcz hold kiterjedésű homokos tele/ényes helyen létesült, melyet egy egy közeli rét levezető csatornája szel keresztül. A szükséges épületeken kivül a telep amerikai rendszer szerint a legpraktikusabban van felszerelve és 50.000 drb baromfinak a felnevelésére van berendezve. Ezen telep, melylyel itt foglalkozunk, évenkint 25.000 kacsát és 25.000 tyúkot (pulár) kiván termelni. Az üzem két osztályra oszlik. Az egyik osztályban, melynek rekeszei, ha kell fűthetők is, — tekintet nélkül az idényre, a keltéshez szükséges tojások termeltetnek. A másik osztályban pedig mesterséges keltés utján a baromfi tömegesen felneveltetvén, a piaczra előkészíttetik. Az egész üzemet megfelelő segédszemélyzettel, egy Amerikában gyakorolt tenyésztő mester vezeti, aki az üzemért felelősséget is vállalt. Figyelme a legkisebb dologra is kiterjed: ő válogatja és vizsgálja meg a keltésre szánt tojásokat, melyek a tyúk vagy a kacsa alól kivéve, a legóvatosabban kezeltettek, hogy avarképességük veszélyeztetve ne legyen. Szóval, mint mestere a tenyésztésnek, figyelmes munkájával eléri azt, hogy az üzem folytonosságában hézag nem támad, mi esetleg idő- vagy pénzveszteségbe kerülne. Az üzemnél az év 24 turnusba van osztva és igy minden 15 napban kerül vagy 2500 válogatott tojás keltésre s a felnevelt baromfi is ilyen időközökben válik piaczképessé. Nézzük már most, hogy ezen intenzív üzemnél ezer darab barorutlnak a felnevelése mennyibe kerül s milyen mennyiségű és értékű takarmány szükséges, hogy az évi eredményt megállapíthassuk. 1000 db pekingi kacsa előállításához kell tehát: 1200 drb keltő tojás 120— K. 250 drb tojás etetési czélokra (tojások, melyek fejletlenek vagy nem avarképesek) 10.— » 5000 kiló apró burgonya, á 3 K. 150.— » 500 kiló árpa, rozs és kukoriczadara, á 12 K. 60.- ,> 500 kiló hushulladék, á 40 fillér 200.— » 300 kiló korpa és malomocsu, á 12 K. 3ó.— » 40 kiló turó, á 28 fillér 11.20 » Fűtőanyag 28.40 » Munkabér és egyéb felnevelési költségek 47.60 » E szerint 1000 kacsa 663.20 koronába kerül. Ezen felsorolt takarmányfélékhez járul még vagy 1200 kg. zúzott csalán és répalevél, továbbá fű és gödrökben termelt kukacz, aminek az értéke igen csekély Ezer tyúknak (pulár) a felnevelése költségesebb, mert ahhoz 1500 kilóval több kukorícza, árpa és rozsdara szükséges s igy az előállítási költség 843 korona 20 fillérben állapitható meg. Most összegezzük az évi eredményt. Tegyük fel, hogy a telep — bár ötvenezer darab baromfinak az előállítására van berendezve — az év zárultával betegség és egyéb okoknál fogva csak húszezer kacsát és húszezer tyúkot (pulár) volt képes termelni, de ezek mind kifejlett, nehéz példányok. A telep tehát ötvenezer darab baromfit kívánt előállítani s ebből évközben elpusztult tizezer darab. De számítsuk az előállítási költséget ötvenezer darab után: 25.000 db kacsa került 16.580 koronába, 25.000 tyúk pedig 21.080 koronába, az összköltség volt tebát 37.660 korona. Az előállított 40.000 drb baromfi, miután mind szép és nehéz példányok voltak, 1 kor. 75 f. keltek el, ami 70.000 koronát teszen ki. Az eredmény tehát 32.340 korona nyershaszon, daczára annak, hogy 10.000 db baromfi elpusztult és ezek után 7532 kor. előállítási költség veszett el. Ezen nyershaszonból leirandók még a következő költségek és terhek : tenyésztőmester 3000 K, igazgató 4000 K, irodaszemélyzet 5000 K, adó és illetékek 4000 K, igazgatóság 5000 K, előre nem látott kiadások 1340 K, összesen tehát 22.340 K a kiadás. Marad a részvényeseknek osztalékként 10.000 K. ami még mindig 10 százaléknak felel meg. Mint láttuk, itt egy igen rossz üzletévről számoltunk be, mert egyrészt az elpusztult baromfinál, habár az előállít isi érték megtérült, 9968 K eladási értéket vesztettünk, másrészt pedig a termelt baromfit, tekintve a hazai árviszonyokat, igen alacsony ár mellett értékesítettük, habár ezen nehéz áruért könnyen 2 koronát érhettünk volna el, ami ismét 10.000 K többletet"jelent: nem is szólok arról, hogy a szedett kacsatoilakat 5000 koronáért értékesítettük. Ha ezen esetleges 24,968 K. értéktöbbletet a tiszta haszonhoz számítjuk, láthatjuk, hogy a részvényeseknek könnyén 15°/o-os osztalék fizethető s marad még tőketörlesztésre 10%, vagyis 10,000 K és a tartalékalap majdnem ugyanannyiban részesedik. Mindezekből látható, hogy az ipari baromfitenyésztésnek hazánkban kitűnő üzleti esélye és gazdaságilag nagy jövője van. Foglalkozzék tehát az eszmével minden gazda és vállalkozó, hogy ez a mezőgazdasági ipar minél nagyobb tért hódítson hazánkban. Barlay József. Baromfikivitelünk akadályai. A mult hetekben nagy ijedelmet okozott a német kormánynak azon szándéka, hogy állategészségügyi kifogások hangoztatása mellett oly egységes rendszabályokat szándékozik a mi baromfikivitelünkkel szemben is éleibe léptetni, a melyeknek érvényesülése esetén baromfikivitelünk teljesen lehetet-