Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-21 / 21. szám

1903. május 21. magyar paizs 5, éves sírt. 40 drága karperecz volt benne. Egy szép asszonyé volt. Bekerült a Darnay muzeumba, Szentgróthi ünnepségek. Lelket emelő s szivet lelkesítő ünnepség élvezése jutott Szt.-Giót város lakosságának e hó 17 én és 18-án ; ekkor fogadta őszinte szeretettel a veszprémi püspök ő méltóságát a katholikus vallás főpásztorát; 17-én az egész város más ünnepi jelleget öltött, a házak fellobogózva voltak ; ezen napon utazott ő méltó­sága a városon keresztül, reggel Sümegről Zala­szentlászlóia s délután 4V2 órakor vissza Sümegre, 18-án reggel 8 órakor erkezett a városba a bér­málás szentségének kiosztása '.égett, a határnál a város nagy közönségé fogadta bandériummal Horváth Imre váiosbiró élén. aki a vallás érzü­letétől áthatva őszinte szeretettel üdvözölte a főpapot, akit útjában mindenütt Malatinszky Lajos főszolgabíró kisért, a bérmálás szentség kiosz­tása után — amely a legmagasztosabb vallási áhítattal osztatott ki — a plébános asztalánál tértek pihenőre, honnét délutáni órákban távozott a főpap Türjére. Z. Szt.Gróton E hó 24-én ujabb ünnep­ségre készül a város; ezen a napon fogadja nagy lelkesedéssel szeretett osz. gyűlési kepviselőjet Eitcer Zsigmondot, aki a katonai javaslatok ellen tiltakozo gyűlés megtaitása végett jön Zulaszent­grótra; társaságában jönnek a függetlenségi párt vezéiférliai közül Bariba Miklós, Lovászy Márton, Lengyel Zoltán es Rá fh Endre orsz. kepviselők ; a jövetelről a választó palgárok lelkes hangú falragasz utján vannak értesítve, kik a jeles politikusokat a legnagyobb örömmel fogadják; ugy,látszik Zalamegye sem marad hátra. Nován, folyó hó 3-án tartott műkedvelői előadás anyagilag nagyon szépen, erkölcsileg kitűnően sikerült. Bevétel volt 102 kor. 80 fillér ; tiszta jövedelem 33 kor. 21 fillér, a Nován szer­vezendő önkéntes tűzoltó egylet javára. Szinre került a „Gyimesi Vadvirág". A szereplők mind egyformán, kiváló igyekezettel törekedtek arra, hogy a vállalkozás jól üssön ki. llogv tényleg így történt, az mégis csak Fazekas Vilmos ur agilis tevékenységének köszönhető. 0 indította meg e szép irányú mozgalmat, nagy buzgalom­mal igyekezett azt sikerre vezetni s ezt el is érte. Mindenesetre a legnagyobb dicséret és elismerés illeti lankadhátlanságáért. Tüzeset Söjlörön. Folyó hó 10-én kevéssel dél után kigyuladt Festetics Mária grófnő istálója, melynek tetőzete daczára hogy cseréppel fedett volt, teljesen leégett. A félelmetes erős szél szörnyű ijedelmet keltett, mert könnyen végze­tessé válhatott volna az egész községre nézve. A gyors segítség azonban csakhamar megfékezte a vad elemet, ugy. hogy nagyobb kár nem tör­tént. Egy darab értékes ökör a lángok martaléka lett, a másik 3 darab is súlyos égést szenvedett és gyógyulásuk bizonytalan. A tüzeset keletke­zésének okozója a grófnő cselédje volt, aki pipájára gyújtván, az elhasznált gyufaszálat gondatlanul eldobta, melytől az istállóban volt alom tüzet fogott és rövid idő alatt lángba borította az egész ípületet. A kár megközelítőleg 3000 korona, mely biztosítás által megtérül. Ösgyiíkcs. Benyó György 59 éves gépész, Bucsuszentlászlón főbe lőtte magát, s két óiai vergődés után meghalt. Tettének oka ismeretlen, hihetőleg pillanatnyi elmezavarban volt. Nyári mulaísáy. A tö'csányi uradalomhoz tar­tozó „Tótflja" fenyvesben I'akod község iskola­széke idei is .olai mulatságát ma tartotta meg szép eredményűvel. ffieghivó. Az alsólendvai róm. kath. tanítói kör. 1. e.i tavaszi gyűlését május 23-án d. e. 9Vs órakor kezdve fogja Csesztregen megtartani, melyre az egylet alapító, pártoló, tiszteletbeli és rendes tagjai, nemkülönben a tanügy barátai tisztelettel meghívatnak. Tárgysorozat: 1. „Veni Sancte" és szent mise. 2. A gyűlés megnyitása. 3. Gyakorlati tanítás 4. a gyakorlati tanítás megbitálása. 5. A központi bizottság ta vaszi gyűléséről felvett jegyzőkönyv felolvasása: 6. A mult őszi gyűlés jegyzőkönyvének felolva­sása ós hitelesítése. 7. Dolgozatok felolvasása. 8. Tanítók házára, „Eötvös-alapi" és a tagsági dijak beszedese. 9. Pénztárnok jelentése a hátra­lékos tagsági dijakról. 10. Uj tagok felvétele és a kilépők törlése. 11. Esetleges indítványok. 12. Az őszi gyüléshelyének megállapítása. Alsólendván, 1903. május 12. Koller FYrencz, elnök. Zalavármegye állatbetegsége. Veszettség: Drávacsány 1 u. Ragadós száj• és körömfájás: Pölöske 1 u., Katmacs 1 u. Ivarszervi hólyagos kiütés: Drávavashid 1 u., III. Hegykerület 3 u., Homokkoraárom 5 u., S/epetnek 1 u., Csörnye­föld 2 u.. Djbri 2 u., Egyeduta 2 u., Felsősze­menye 1 u., Kútfej 1 u., L'iteiiye 1 u., Oltárcz 3 u., Rátka 1 m., Tótszentmárton 1 u., „Nagy­lengyel 1 u , Felsőraik 1 u., Pokata 3 u. Rühkór: Aráci 1 u. ló, Tapolcza 1 u. ló, Sertésorbáncz: Gógánfa 5 u., Sztpezd 5 u t í Vászoly 16 u., Zala­bér 1 u. Sertésvész : Alsíiszentemébet, 4 u., Btksa 12 u„ Csesvtreg 14 u., Völgyifalu 3 u., Balatou­magyaród 1 u., Galambok 9 u. Komái város 3 u.. Móricz 7 u., Rátka lm., Tormaföld 1 p., Mumor 7 u., Nova 5 u., Lentiszombathely 1 m., Káptalanfa 1 m., Megver 7 u , Háshágy 1 m., Kemendollár 4 u., Pusztaedei i,cs 4 u., Söjtör 3 u., Zalaistvánd 8 u., Tüije 1 u Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezne be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! -laa Távoliak. Az E m. K. E. XIX közgyűlése Nacjyeayeden. Az erdélyrészi magyarság hatalmas nemzeti intéz­ményének nagy ünnepé l'jsz június 2-án Nagy­enyeden. Alsófejénnegy o előkelősége meghívta az Emkét Nagjenyedre s gr. Réldi Ákos főispán, Emke elnök és Sándor József tiszt, elnök főtitkár kibocsátották a meghívót az össszos tagokhoz és érd'-klődőkhoz. Fejérmegye meghívója többek között igy szól: Az E. M. K. E f. évi juuius hó 2-án, pünkösd harmadnapján tartja XiX. évi rendes közgyűlését Nagvenyeden. Az erdélyi részek eme sokat szenvedett, történelmileg neve­zetes városa, egyesülve Alsófehérvármegyei E. M. K. E.- választmány tagjaival, szerencsésnek érzi magát ez alkalommal az ország legnagyobb közművelődési egyesületét falai közt tisztelhetni, i lladd merítsen a magyar nemzeti társadalom előkelőségeinek megjelenéséből is a magyar nem­zeti faj-z&retet vértanú városa erőt és lelkesedést a küzdelemre, kitartást a munkára és a jövőben vetett tántoríthatatlan hitére. A baromfitenyésztés terjedsse. Gömörmegyei levelezőnk iija, hogy a nép azon a vidéken is ezer csapástól sújtva rohamosan kezd siilyedni. Legnagyobb csapás talán, azt mondja, a b-iván­doiolt idegeneknek a páiinkamérése a sok „üzlet", külföldi iparcikkeknek e közvetítők utján való behurczolása, mely maga után vonja a házi ipirféióknek a hanyatlásit, az általános munkátalaiiságot, a kényelemszeretetete. s a legrombolóbb fényűzést még a szegényebb osz­tálynál Í3, Ezek miatt a nép fo lyton szegényedik. Nagy áldás volna ott Í3 valami népmentási ak­cziój valamely közgazdasági ágnak a felkarotusa. j Kokova községben, iija levelezőnk, indul is egy I akcziő, a népszerűségnek indult baromfitenyész­tésnek nagyobb mértékben való terjesztése. Itt Ch ászár Károly né, egy nemesen gondolkozó asszony foglalkozik a tervvel, hogy egy telepet létesítsen. — Mindenesetre jó volna,.ha többen segítségére mennének, — előbb cs.tk kisebb alapon, s ha ked­vező a remóuv, segélyt is kérhetnének a kormány­tól, hogy nagyobb munkakörrel dolgozzanak. A temesvári negjvennyolczasok kegyelete. Atemesvári negyvennyolezas honvédek Damjanich János özvegyét, János napján kegyeletes emlék­kel lepték meg. A kisbecskereki és temesvári csatatéren szedett virágból díszes bokrétát készí­tettek, melynek közepét harmínczkilencz rózsa foglalja el, harminczkilenoz még élő temesvári szabadsághős jelképéül. A diszes koszorút lelkes hódoló levél kíséretében küldték el. Baromíikiáiliiáá CzegS.éden. Pestmegye Gaz­dasági Egyesülete a vármegye baromfitenyészté­sének előmozdítása érdekében baromfitenyésztési szakosztályt létesített, amely ez év ős-én, szep­tember végén Czegléden vármegyei jellegű, vá­sárral egybekötött bvromfikiállitást fog rendezni. A szakosztály már most felhívja a baromfitenyésztő gazdaközönsóg figyelmét, hogy amennyiben a ki­állításon részt óhajt venni, a kiállítási anyag összeállításáról eleve gondoskodhassék. Egyébként a részletes programm megjelenéseig a pestmegyei gazdasági egyesillet titkári hivatala (Budapest, Vármegyeház) ad felvilágosítást 50 000 korona jól tejelő-teheneknek véte­lére. Miklós Ödön elnöklésével a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület gyűlést tartott, amelyen Miklós előterjesztette, hogy Darányi földmivelés­ügyi miniszter támogatásával 50.000 korona kedvezményes állami kölcsön volna felveendő . jobb tejelő-teheneknek a kis gazdák sorában való szétosztására. Az egyesület fölirat küldését ha­rozta el. Egy körjegyző halála Gömötmegyének egyik falujában történt. A halálról mindig komoly mél­tósággal, kegyelettel, sőt szentséggel szoktak meg­emlékezni az emberek. S ha néha néha mégis tréfa vegyül belé, ennek bizonyosan meg van az oka. aí alábbi gyász-históriába is sok ko­mikum vegyült s tréfás?n is előadhatnék a dol­got, ha nem volna olyau felette szomorú. A szóban ievő körjegyző haláláról annak melegé­ben egy teljes trilógia keletkezett a járásban. I. Haldoklás alatt csak u^y ömlött a szójáték, pl. hogy Szent Peter nem ereszti be a kapun, két Szent Pétert nem tűr meg az ég. (A most bekéredzkedőt is Szent Peteiynek hívták.) Az igazi Szent Péter nem szereti az iszákos dru­szákat, és tekiiuve a kul.us/miniszternek az al­koholizmus ellen kiadón üdvös rendeletét, bizony nein eszkö/.ölt volna ki annyi kocsma jogot, mint ez a földi Szent Pétery, a méreg mérők zsirosodásár.a s a szegény göaiöii népnek a pusz­títását;!. II. A kisértet, Az emberek sokat kom­bináltak, de biztost máig sem tudnak abból, hogy mi történt aztán a két Pdterrel. A körjegyző csakugyan meghalt. S a jó falusi szokás szerint virrasztottak fölötte. De a mint szokás mon­dani, a h:ilott „megindult" s a közönség kény­telen volt a másik szobába vonulni; itt aztán egven-egyen el is szenderegtek, s egy másik szó­játék kedviért alva virrasztottak. A bánatos özvegy a harmadik szobában pihent. Halott lá­togató azonban még jött., ki előbb a halottat siratta a ravatal mellett, aztán az özvegy előtt is kifejezte részvétét, de az alva virrasztók megébredtek a csendes zajra s né­melyek meg valami párbaj felere is gondoltak. Sokan kísértetnek tartották. III. A hála. Ezt megelőzi annak a tudása, hogy a közönség ré­széről többször följelentették voltajegyzőt s állásá­ból el is mozdították. Most pedig ráírták a koszom szalagjára: „K. nagy község Sz. P, jegy­zőnknek — hálából." — (Levelező.) Háziipari kiállítások. A? iglói nőegyesület Szepes vármegye többi társegyesiileteivel egye­temben Csáky Eszterházi Leontiu grófnő, Csáky Zeno grot főispán neje védősége alatt május hónap 30 án az egész vármegye területére kiterjedő női háziipar kiállítást rendez, A kereskedelmi miniszter a kiállítás czéljára 300 korona állami segítséget engedélyezett. — A Bács-Bodrog vár­megyei Gazdasági Egyesület a hódsági íiókegye­sületének közreműködésével Hódságon e hónap 26—31-ig bezárólag megyei mezőgazdasági házi­ipar kiállítást rendez, melyet Latinovlts Pál fő­ispán személyesen fog megnyitni. A kiállításon a vármegye területén megtartott háziipari tan­folyamokon készült tárgyakat állítják ki. Uj gazdasági egyesület a Székelyföldön. A Oitmenti gazdák elhatározták G időfalván tar­tott értekezletükön, hogy gazdasági egyesületet alakítanak. A megalakulás napján eke- és szántás versenyt rendeznek. „ Csak oly magyar felírású portékát vásárolja­tok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!" Különfélék. A szereucsö-kerók és a szerencse szekér. Az öreg Faludy Ferencz csak Fortuna hiutóját ismerte és szepm megénekelte, hogy tenne mindenki okosan üljön és ugy forgassa tengelyét, hogy ki ne dűljön. A szerencse kereket ^-gha ismerte, mert akkoi eriői bizonyára dicshimnu­szokat zengedezett volna a költő. Hogy is ne, midőn a szerenese-kerekből jut el az emberhez a legkézzelfoghatóbb szerencse: a főnyeremény ! Csak kormányoznunk keil a saját elhatározásun­kat és oda irányítani, hogy sorsjegyet vásárol­junk. És pedig .osztálysorsjegyet. Mert ezzel leg­könnvebbeu el ju. hat hozzánk az igazi szerenc 3. Azután okosan kell kitartanunk a már birtokunkba jutott szám mellett, mert Fortuna asszony nem­csak megbecsüli, hanem fényesen is jutalmazza állandó hűségünket. Ez a módja annak, hogy a szerencse-kerékből Fortuna asszony fogatán jusson el hozzánk a főnyeremény. A legutóbbi 600.000 koronás főnyereményt is igy nyerte 4 szerencsés csalad a Török A. és Társa bank­házában (Budapest, főüzlet: VI. Teréz-körút 45.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom