Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-26 / 9. szám
4 MAGYAR P A I Z S 1903. febgiár 26, a nemes apátiban" Szalay József n. apáti a novaban ifj : Martincsevits Ferencz novai, a tá.moki ban id. Martincsevits Ferencz tárnoki, a letenyeiben Haeeneszt Károly erdődfai, a k sztmiklósiban Fehér Jenő polai, az alsó-lendvaiban Koller Ferencz alsó-lendvai, a belatincziban Fekete Géza ganicsai perlakiban Tóth Sándor perlaki, a galambokiban Pcsty Lajos récsei, a gelseiben Sáringer Károly mnrasíerdalielyi, a csáktornyaiban Danitz Sándor stridói igazgató tanítók. Barl&ngok Tapolcza alatt A Tapolcai Lapokból ó vassuk, hogy Tóth Pál pékmester ud varán kutat ástak s már 15 méterre is lehaladtak, anélkül, hogy vi/et éltek volna ; értek azonban egy oldalrészt melyen hasrafekiíve bemászott egy ember sazontúl tágasabb meg tágasabb üregekre akadt, melyek tele vannak vizzel. Már föl fedeztek 8 nagyobb barlangot Az érdekes felfedezést Loczy Lr.josegyetemi tanár is megnézi amint ígérte, mávcíius első felében. Vármegyénk 1092. évi termés eredménye a m. kir. központi statisztikai hivatal kimutatása szerint: őszi buza learattatott 50.666 hektár, termett átlag egy hektáron 12 56 q, összesen 636,297 q, tavaszi buza learattatott 120 hektár, termett átlag egy hektáron 11.74 q. összesen 1.429 q, őszi rozs learattatott 46.222 hektár, termett, átlag egy hektáron 11.07 q, összesen 511.631 q ; tavaszi rozs leaiattatott 479 hektár termett ? átlag egy hektáron 9.07 q. összesen 4.348 p; kétszeres learattatott 48 hek tár, termett átlak egy hektáron 10.90 q, összesen 436 q ; őszi árpa learattatott 647 hektár, termett átlag egy hektáron 10.38 q, összesen 9 718 q; tavaszi árpa learattatott 18.982 hektár termett atlag egy hektáron 12.44 q. őszesen 236.142 q; zab learattatott 12.291 hektár, termetr átlag egy hektárou 11.67 q. összesen 143.457 q ; szpmes tengeri learattatott 35 606 hektár, teimttt átlag egy hektáron 11.92 q, összesen 424.472 q Csőd HofTmann Samuné alsólendvai lakós vásári szabó üzlettulajdonos ellen a zalaegerszegi kir. törvényszék a csődöt megnyitotta. A nagypáli lakodalom ugy történt, hogy Németh I. ifj a legény nem szerette a bátyja házasságát s elkeseredésében mikor hozzá mentek a vőfélyek, ezeket összeszurkálta n bicskával. Névváltoztatás. Kácz Lipót tapolczai lakos Kovécsra változtatta a nevét. Kivándorlás Zalamegyéböl. A mult félévben Zala megyéből a kimutatások szerint következő száma van a kivándorlásoknak. A tapolczai járásból kiment 9 ember (négy napszános, öt földmíves,) a sümegi járásból 27 földm a nagykanizsaiból egy iparos, a csáktornyaiból egy lakós, összesen 38 lakós. Ezenkívül rövidebb hosszabb időre mentek ál még a szomszéd Morvátországba is. Hü cselédek megjutalmazása. {A körmendi járásban három cseledet tüntetett ki a födm. meniszíer. A jutalmazottak ; Rádi Ferencz kocsis Körmenden, Szabó Pál gazda, cseléd Szaknyéron és Kovács Mátyás gazda Kölkeden. kikhez a jutalom kiosztása alkalmával Babos Kálmán nvug. tábornok intézett szívhez szóló intelmet további hűségre intve őket és buzdidva, hogy ezt a hűséget az ifjabb nem zedékben is ápolják. Csak magyar gyufát vásároljatok Emke gyufát s Tanitókliáza gyufáját A szövetkezetben vau meg. Távoliak. A szegedi paprika. Ezt a kis históriát a Magyar világban olvassuk. Nem kell magyarázni. Könnyen megértheli ebből mindenki, hogy milyen nagyszerű ember a magyar ember, a magyar honpolgár, s az ő kezében milyei nagyszerű a magyar ipanak, magyar terméknek a pártolása. — Iine a história! Egy Marer Ármin nevű szegedi kereskedő Spanyolországból hozatott egv csomó paprikát, raerc igen dcsón kapta aztán árusította, hogy minél több pénzt kapjon érte. A rendőrség vizsgálatot tartott, rájött hogy a spanyol paprika rosz, élvezhetetlen. De arra is rájött hogy a spanyol paprikát szegedi nevén árusították. Ebből aztán az njságok utján az a gyönyörűséges hir ment világgá, hogy a szegedi paprikát hamisítják, a szegedi paprika rosz. Ebből aztán az következik, hogy a szegedi paprikát ne vegye ós ne egye senki hanem helyette vegyenek és eg\enek ausztriai vagy ausztráliai vagy épen spanyol paprikát —- Marer Ármin urnák pedig nem ártana egy kis spanyolviasz. Párbaj u!án. A szombathalyí párbajózót, Stieder Györgyöt, aki Ermuszt Géza ügyvédet párbajban agyonlőtte volt, a szombathelyi törvényszék elítélte két és félévi állam fogságra. Mindkét fél felpbbezett. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Különfélék. A magyar nyelv a hivatalban A nagy közönségnek nagy része rendesen téves Ítéletet alkot arról az emberről, aki a hivatalos magyarnyelv mellett kardot ránt, vagy az idegen befolyás ellen paizst tart. A/, egyoldalú közönség azt itéli a/. ilyen emberről, hogy vagy nem ismeri a szomszéd nyelvet (amit ugyau nem is köteles ismerni,) vagy ellenzsenvvel viseltetik a szomszéd nyelviért (ami már nagyobb hiba ugyan, de nem végzetes), vagy valami különce tanatikuz. Hát hogy ez helytelen, igazságtalan ítélet, fényesen bizonyítja egy első renáü miniszteri hivatalnok. Dr. Makay Bála miniszteri tanácsos nagy műveltségű ós erős korakterü ember hírében áli. Sok tudása van, és hat nyelven beszól — ha szüksége van rá ; ezek között bizonyosan tud németül is. Da ugy tartja, hogy a magyar ministeriumbin, magyar honpolgárral szemben csak magyarul kell tudnia. Meg is esett vele az az eset, hogy németül fordult hozzá egy ember, amint ez nagyon divat Magyarországon, s a tanácsos ezt mondá neki: Uram! én tudok hat nyelven btszélni de ebben a hivatalbán csak magyarul tudok, minthogy én magyar minisztert tanácsos vagyok. Csak magyar felírású portékát vásároljatok ! Esküdtszéki fötárgyaiás. A zalaegerszegi kir. törvényszéken bárom ügyet tárgyalnak hétfőtói fogva. I. Csey/.trcgen 1902. decz. 22. Xagy Sándor fiatal házas ember, ki bugának, Júliának gyámja volt, nem egyezett bele, hogy a leáav a csordás famíliába menjen feleségül, de Júlia férjhez akart menni. Összeszólalkoztak és Sándor ' hirtelen dühében egy sodrófával ufty mepkóllintotta hu^át hogy ez meghalt — Ezt az ügyet hélfön tárgyalták le. A kir. Törvényszék : Sztaniszlavszky A. elnök. Skódav Aurél s Sperlágh Géza birák, Domby Imre jegyző. Közvádló Schneider Gábor. Védő dr. Hajós Ignácz. Esküdtszéki tagok : idősb Reszner József, Friss László, Takács Gyüla, Oravecz Győző, dr. Gzinder István, Vastagh János, Bárdió György, Békefi Elek, Nagy János er. Jámbor Márton, Kaszás Kálmán, Büchler Jakab, Pótesküdt: Gsendes József.Naqy Sándort heves felindulásban elkövetett emberölésért elitélték hét évi fegyházra. II. Örök rejtélyü érzés, szerelem! Te nagy folyó, mely egyszer szemetet, Máskor virágot hordasz vizeden, S mind egy helyről: az emberek szivéből. Oh szerelem, te végtelnn oczeáu — . . . hogyha nyugoszol, Meglátja széles tükrödben magát a Határtalan menny minden csillaga; S ha háborogsz : fölszineden csatáznak Az alvilágnak minden szörnyei. Mindenható erő vagy, szerelem, . . . angyallá az embert, Az angyalt ördöggé, az ördögöt Emberré könnyen átváltoztatod . . . (Pet.) Lendvavidékén Alsóseenterzsébeten 1902. nov. 6-án Sós Ftrenczné Batek Zsófi a szomszéd Bali Jánossal egyetértöleg megölte az urát. Balinak van felesége s gyermeke, 43 éves. Sósnénak is volt vagyonos dolgos ura s van 14 éves leánya, maga a 40 felé jár. Szerették egymást Balival s orvul fejszével és késsel gyilkolták meg Sóst. Kedd óta tárgyalják az izgalmas históriát. Még a tanuk között is sok szerelmese volt az asszonynak, s mind ellene vallottak. Bali a vizsgálat alatt még sokat tagadott,_de most, amint derültséget keltve mondja: »Ofelsége a király nevébeu<" mindent megmond igazán. A törvényszék: elnök: dr. Fritz József biró, trv. Skoday Aurél és Sperlágh Géza szavazó birák; jegyző Sinkovits Géza, kózvádló dr. Rézler Kornél, alügyész. Sósnét dr. Obersohn Mór ügyvéd védi, Bilit dr. Hajós Ignácz. Az esküdtszék: Kaszás Kálmán, Nagy Yincze, Köszeghi Kálmán, Horváth Miklós, Gráner Géza, Frisch László, Voigt Ede, Kaszás Kálmán asztalos, Nagy János, Kozárv Gyula, Büchler Jakab, dr. Jámbor Márton rendes, s Voigt Richárd és dr. Bárdió György pótesküdtek. Lapunk zártakor még csak a vád és védbeszédek tartanak. Csarnok. Éijei. • •! Fent az égen sötét felhő Csillagokat takarja, Idelent a játszi s/ellő Az arezomat csókolja. Keresem a sötét égen A két fényes cillagot, De a sűrű sötétségben Nem látom, hogy hol ragyog. Két szép szemnek ragyogása Látható a sötétségben, Felhő soha nem takarja, Fényes nappal sötét éjben. Kijei mint a csiszolt gyémánt És mint a csillag ugy ragyog ; Nappal pedig pillantását Elviselni nem tudod. Szép szemednek ragyogása Megvakított engemet, Vakságomban, sötétségben Loptad el a szivemet. Azért járok sötét éjjel Keresni mim elveszett. Talán szemed szép fenyében Megtalálom szivemet. Igricz Lajos. Kapitány up a rettenetes. Irta: Tirolt János. Brrr .... A hátam is borzad a drukktól, hogy mi lesz velem, ha Ö megtudja, hogy én mos*: róla írok! ? És még hozzá az újságba, mely intézményt ő teljes életében fölösleges schmárnnak tartott. Szent, hogy megfordul sírjában a marezona öreg és ugy lesz, — jajj nekem! — hogy egyik dörgő, villámló zivataros ójelen bekopjgtat hálószobámba és megismétli egyikét azon rettenetes rapportoknak, a milyeneket a 17-ik Kompánián kívül ember még nem hallott, nem látott ! Fogcsikorgatva fog elém állani és arezomhoz fogja vágni a mit első s utolsó büntetésemkor (Strenger Verweiss!) mondott: „So ! ! ! ? So ! ! ? Alsó das ist der Dank fiir meine — Güte ? ? /" Hogy ő ezeket hogyan mondotta, azt leírni nem lehet; azt hallani sőt látni kellett. Ölnyi magas, herkulesi testalkatú, cseh-némeember volt! Arasztnyi hosszú, százfelé álló tort zonborz bajuszszal és olyan szemekkel, sazok fölött olyan szemüldökkel, hogyha rád nézett, önkénytelenül összerezzentél s azt vélted, sötét felhős égből az ördögök királya toppant eéd!! Sarkanytyus czizmás lábával ha egyet toppantott, hát még a főhadnagy ur is elejtette a kezében hátra tartott czigarettát! Tedig hát a mi főhadnagyunk nem volt ám valami „zsákbéli" természet ! ! Nem a'! Ellenben a kicsike, herczig különben áldott szelíd lelkű hagnagyunk. Öregünknek még a sarkantyú pengősére is megremegett, akár a miskolczi kocsonya. Az 6 hangját nem tudom megközelítőleg sem ecsetelni, de azért ugy a ,hogy megkísérlem. Hangjában 8 hanglejtésében volt valami a megsebzett oroszlánéból, az éhező hiénájából, a kivert bikáéból, IJI-ik Richárdéból, Hamletéből a Machbetbeli boszorkányokéból; sőt Romeo és Julidjéból is, avval a különbséggel hogy a mikor ó susogott, akkor nem szerelmi dal zengett ajkán, ha nem olyas valami ióle, mint a mikor Jaszay Mari