Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

1903. május 21. MAGYAR PAIZS 3 hogy lehetne a horvátországi magyar alkalmazot­takat ehhez hasonló gyors intézkedéssel meg­menteni a horvátok vad dühétől . . . Liges-ti. Legyen olcsó a só. Hát bizony legyen olcsó a só ! Fejtegettük már a Magyar Paizsban a só nagy fontosságát, bősé­get és mégis szerfölötti drágaságát. Fejtegettük, hogy embernek, állatDak egészsége, fejlődése, ereje és éltéke mennyire összefüggésben áll a só használatával. Említettük hogy talán Szicziliát kivéve sóban egyik ország sem olyan gazdag, mint Magyarország, sóban, az istennek emez ingyenes ajándékában; és mégis milyen drága Magyarországon a só. Hogy Bulgária olcsón kap tőlünk sót, ennek okául azt mondják az avatot­tak, hogy ennek oeconomico-polítikai oka van, melyet mi laikusok nem értünk s nem is szük­séges értenünk. Jó. De hát ugyan micsoda politico-oeconomkai kára lenne abból valakinek, ha mi olcsón kapnók a saját sónkat? Ebben a szegény magyar világban ? Mindössze az a különb­ség lenne, hogy nagyobb mértékben müvelnök a bányákat a bővebb fogyasztás okáért s több szegény magyar munkásnak adnánk munkát és kenyeret ebben akivándorló szegény magyar világ­ban. A ki részletesen ivem foglalkozik a geográ­fiával, fogalma sincs arról, milyen óriási sóhegy­ség húzódik keresztül hazánkon Galicziától Oláh­országig. Hegy milyen nagy fontosságú ez a só kérdés s hogy nemcsak a Magyar Paizs gondol­kozik igy, mutatja a Magyarországnak fenti czim alatt levő következő czikke: Sok nemes és üdvös intézkedés történt már a legközelebbi elmúltban, a szegényebb munkás­osztály anyagi érdekének előmozdítására, külö­nösen pedig a mélyen látó és nemesen gondol­kozó földművelésügyi miniszterünk Darányi Ignácz idejében. Mégis igen sok, talán kiapadhatatlan azon forrás, amely még e téren megoldásra vár. Szerény nézetem szerint nem utolsó helyen áll e téren az olcsó konyhasó forgalomba ho­zatala. A marhasó ára, most már másodízben fog államkincstár állal apasztatni, hálások is vagyunk érte mi nagyobb marhatenyésztő gazdák bölcs foldmivelésügyi miniszterünknek, mert ezzel is hatalmss lökést adott állattenyésztésünk előbbre­vitelében. De ugyanakkor az államkincstár ön­magát tetemesen terhelte meg a marhasó-denatu­rálás költségeivel, amennyiben, ha jól tudom, a denaturálásra használt ürömpor, vasoxyd és ezek­nek keverése, különkezelése és elárusítása a kincstárnak sokkal többe kerül, mint maga a só­anyag kiaknázása. Igy ezen marhasón az állam­nak semmi haszna nem lehet. Az állattartó gaz­dának mégis drága. A kis parasztgazda pedig, még ezen most már február 1 -tői tetemesen leszállított árban is, csak szórványosan fogja azt igénybe venni. Ezen rendszerrel tehát csak odáig jutottunk, hogy az olcsobb marhasót csak ismét a nagyobb gazda használhatja, mig a drága konyhasót nagy urnák és szegény embernek egyformán kell használni és fizetni, Mivel pedig a konyhasófogyasztás nincs erszény bez kötve, emberre az nem élvezeti czikk, de életföntartási anyag, abból gazdag, szegény egy­formán fogyaszt. Tehát azon pár millió jövede­lemhez, melyet a sójövedék az államnak hajt, a szegény napszámos ember személyenkint még talán többel járul, mint a leggazdagab börziáner, avagy leggazdagabb földbirtokos, mert amaz alig fogyaszt el egy darab kenyeret, szalonnát vagy zöld paprikát reggelijéhez, de talán ebédjéhez és vacsorájához sem só nélkül, mig emez a fagylalt készítéshez is 'asználhatja az államnak a kon) ha­sónál többe kerülő denaturált sót. Mily egyszerű megoldása lenne ezen közhasznú dolognak az, ha az állam a kisknázási árban, vagy csak igen csekély nyereséggel adná a konyhasót, miáltal adenatuiálás költségeit kimélné meg s mily jót tenne az ország szegényebb a/io részéve.', kik hogy élhessenek, kénytelenek a drága sót fizetni. Az egészen olcsó só behozatalával országos és igen nagy lenne azon haszon, mely ezáltal az állattenyésztésben nyilvánulná*. Mert ha a só nem tápanyag is, de az. emésztést elősegítő szer és a legjobb konzeiváló anyag, melyly el nagyon sok rossz és romlandó lakai mányt lehet élvezetesebbé, cmészthetőbbé és eltarthatóbbá tenni. Ezzel igy pótoltatnék legalább némileg azon takarmány­hiány, amit a belterjesebb gazdálkodással a legelők és kaszálók föltörése által a takarmányban vesz­tett az ország. Mert a feltört területeken termelt czereáliáktól felmaradt törek és szalmát, az olcsó sóval izletesebbé és emészthetőbbé, a zöldtakar mánvokat pedig bőséges só hozzáadásával eltart­hatóbbá lehetne tenni, igy a takarmányhiány pótolva lenne, mely az állattenyésztésre hatha­tósan közreműködnék. Ezen olcsó só behozatalával, meg vagyok győződve, hogy a kisgazdák és a köznép is, kik ez idő szerint vagy semmit, vagy igen kevés sót fogyasztatnak marháikkal, sokszorta oly meny­nyiségben használnák azt fel s esetleg ezen nagy forgalom még fedezhetné is a kincstárnak a só ár-redukálásával vélt fináncziális vesztesé­gét is. Azon sóhegyeket, melyeket a mult évben az akna szlatinai sóbánya mellett láttam, mint oly anyagot, mely kevés földrészt tartalmazott, — azért mint hasznavehetetlent hányták félre, — mind el lehetne ily olcsó árban árusítani. Ennek már a kiaknázási költsége sem kerülne sem­mibe, csak éppen az elszállítása. E sót a ta­karékos gazdának a szive fáj látni, miként mossa szét és semmisiti meg az eső és idő ezen drága és általa eredménynyel értékesíthető anyagot. Szegény ember áldaná lánglelkü földmivelés­ügyi miniszterünket, ha megvalósítaná azt, hogy nemcsak állatainkat, de őket is részesítené az olcsó só élvezetében. Lipt*y Jenő urad. tiszttartó és földbirtokos. Heti hirek. Helyiek. Az olvasó közönség szíves figyelmét kérjük az esetleges hátralékok elküldésére. Ev. ref. istentiszteletet fog tartani Dezse I Dániel ev. ref. leikész f. hó 7 ón vasárnap d. e. i 10 órakor a felső keieskedelmi iskola emeleti . rajz-termében. Tanulmányi kirándulás. A főgymnasiumi ! ifjúságnak egy része, mintegy 50 tagból álló csapat ; hétfőn, junius 8-án a hires jáki templom meg­i szemlélésére, a román stylnek tanulmányozására ii Jákra utazik Tuczy János történelmi, Udvardy j Vincze rajz-szaktanárok és Borbély György tanár j vezetése mellett. A tanulók egy része bicziklin \ teszi meg az utat. Hazajövet meglátogatják Kör­mendet is, hol a herczeg Batthyány-Strattmann kastélyban levő régiségeket fogják megszemlélni. & főgymnasium ifjúsága junius 10-én tartja meg nyári mulatságát a bozsoki szép erdőben. 6-át azért nem lehetett választani, mert akkor kántor-iöjt vaD. — A majális költségére ujabban adott Thassy Kristóf és Kovács János 20—20 kor t A kántor böjtje, A rendezők junius 6-ára akarták tenni a majálist. Később azonban egyházi részről tudtul adták, hogy ekkor tilos a majális, mert káníoi böjtje van. Akik e nép-ethymologiá­val nem voltak tisztában, ugy értették, hogy a kántor böjtje, vagyis Schill Imre kánloinak a böjtje s különösnek tartották, hogy egy embernek a böjtje kedvéért egész iskolának kell böjtölnie. Okos embernek azonban illik tudnia, hogy az nem a kántor böjtje, hanem kántor böjt, a mi pedig lett: quattuor-bo)ibo\. Évenként négy ilyen böjt van . . . Adakozás a főejmnasium segitőegyesülete javára. (Folytatás.) III. osztály Koitai Pál 2 kor. Már József 2 kor. Brücker Keresztely 1 kor. dr. Schmidt Oszkár 1 kor. Hajasz Lajos 50 f, Kluger György 10., Kiuger Józsa 10., Kiuger Mátyás 12., özv Varga Mihályné 20 f., Róstnberger M. 20 f., Zsuppán József 1 kor. Paiaszthy Pál 2 kor. Balássy F. 10 f., Búzás S. 10.. Fiscbbích J. 20 , Tóth J. 20 f.. Singer G. 20 f., Helczer Józsefné 30.. R, L. 10., N. N. 20., Fuchs Malvin 30 f . özv. Schlesinger Ignácz 30.. Névtelenek 16 f., N. N. 1 kor. N. N. 20 f., Part Sándor né 40., Part Géza 30., Horváth K. 20., Kiss Károly 10., Ragendorfer Géza 20 A. N. 10„ F. H. 10., S. A. 10., N. N. 10 Büchler Jakab 20 f, Büchler Albert 10., Bi. József 20., id. Biió J. 60 f., Kiss Márton 1 bor. Máicvics Gyula 20 f„ Bán János 40., Bán J.-né 20., Bán Kálmán 20 f., Bán Lajos 10., Szabó János 10,, Bán Miklósné 30., Bán Márto&né 20., Spiirger József 20 f., Balog Ferencz 10., Oibán János 10 f., Ferenczy F. 10., Bán István 10 f., Alasztics Jenő 20., N. N. 40., Vörös Ferencz 40., Pirity Gáspárné 20., özv. Kovács Károlyné 40., N. N. 20., Rosenberg Zsigmondnó 20., Olvashatatlanok 40., N. N. 30 f., Adamik István 40., dr. Háryné 40., Bagáry 20., Angyal E. 20 f., Összesen: 23 kor. 48 fillér. A zalaegerszegi építő iparossegédek szak­egyletének alapszabal) ait a miniszter jóvá­hagyta s junius 1-én d.u. 2 órakor az ipartestület dísztermében megnyitó közgyűlést tartottak. A gyűlésen dr. Hajós Ignácz ügyvédet választották meg és kérték fel elnöknek, ki a tisztséget elfogadta s beszédet tartott buzdítva őket a szorgalmas munkára és összetartásra. Az egyletnek összehozó mozgató ereje Baranyay Péter munkás volt s az a czéljok az önmivelő­désen kívül, hogy megvédjék magokat a távo­labbi vidékekről beözönlő munkások káros ver­seny-eredményétől. Tisztviselőknek a következőket választották meg : Elnök dr. Hajós Ignácz alelnök, Baranyay Péter egyhangúlag, jegyző Mojzer János, pénztárnok Varga György, háznagy : Németh József, ellenőrök: Missoni Bernát és Radosztics Ferencz, számvevő Bakos István, választmányi tagok: Bölcsföldi Lajos, Horváth István, Miklós István, Horváth Sándor, ifj. Brenner Ferencz, Verasztó József, Kocsis József, Vörös Géza, Tornyos Ernő, Lájer Ferencz Borsos József, Grábner Elek, s póttagok: Fercsel Ferencz, Kovács Ferencz, Kis Gergő, Végh Gyula. Halál. Farkas Lajos szorgalmas iparos polgár­társunk váratlanul rövid betegség után teljes férfi korában (41 éves) meghalt május 30-án öz­vegyet és négy árvát hagyva maga után. Nagy részvettel temették el hétfőn. I Évzaróvizsgálatok. A zalaegerszegi m. kir. állami elemi iskolában az 1902/3.tanóvi záró­vizsgálatok a következő sorrendben tartatnak: a) A vallástanból: Junius hó 10-én d. e. a róm. kath ós izraelita vallású fiuosztályu tanulóké. Junius hó 11-én d. e. az izraelita vallású leány­osztáiyu tannlóké. Junius hó 12-én d. e. a róm. kath valiásu leányosztál)u tanulóké. Junius hó 13-án d. e. az ev. ief. és ágost ev. valiásu fűt­és leány növendékeké. Junius hó 24-én d. u. az olakülvárosi róm. kath, tanulóké, b) Az általá­nos tantárgyakból: Junius hó 20-án d, e. a H. a) fiúosztályban. Junius hó 21-ón d, u. a gaz­dasági ismétlő fiu- és leányiskolában a gazdaság­tanból. Junius hó 22-én d. e. a IV. a) fiu- és a IV. leányosztályban. Junius hó 22-én d. u. az I. a) és II. b) fiu- és az I. a) leány osztályban. Junins hó 23-án d. e. a II. b) fiu- és az I. b) II. b) leányosztályqan. Junius hó 23-án d. u. a III. a), III. b) fiu- és a II. &) leányosztályban. Junius hó 24-én d. e. a IV. b) fiu- ós a III. a) III. b) leányosztályban. Junius hó 24-én d: u. az összes V. VI. fiu-, az összes IV. V. VI. leány és az olakülvárosi összes vegyes I. II. osztályban. Junius hó 29-én „Te Deum" tartaíik és az évi „Értes ;tő"-k osztatnak ki. A vizsgálatok délelőtt 8 órakor és délután 2 órakor kezdődnek. Tisz­telettel kérjük a t. cz. szülőkét és a tanügy iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget, hogy a vizsgálatokon minél nagyobb számban megjelenni méltóztassanak. Az igazgató. A zalaegerszegi kereskedő ifjak egylete f. hó 14-én kedvezőtlen idő esetén 21-én tartja nyári mulatságát. Értesülésünk szerint a mulatság fényének emelésére a helybeli színészek közre­működésével Rákóczy ünnepélyt rendeznek és Tarka színpad czim alatt a közönségnek kelle­mes szórakozást n\ojtanak. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző egylete Neuroan Albertet a zalaegerszegi takarék­pénztár könyvelőjét titkárul választotta meg. A z. egerszegi drága ágról (folyt.) Ami a bolti czibkeket ruhát és egyéb más ipari készítmé­nyeket illeti itt már más dolgok szerepelnek, de nézzük csak hegy miéit drágák ezek a czikkek. Boltosaink (fiiszeres rőfös síb.) és iparosaink miután egy-eg szakmából többen vannak a hagy verseny miatt lehet mondani keves haszonnal dolgoztatnak, ezt legjobban azok tudják, akik közelebbről is ismerik a viszonyokat, nagyon téved a czikk irója ha azt hiszi hogy ezek kap­zsiságok és zsebr^etszést követhetnek el a vevő­ikkel szemben, hisz a vevő válogathat a bevá­sárlásnál ott vehet a hol olcsóbb. Van elég bolt, fűszeres, ruhás és iparos egyaránt nem kell az ilyen czikkekért Bt cs, Budapest, Nagykanizsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom