Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-03 / 36. szám

1903. szeptember 3. MAGYAR P AIZ S 3 tesszük, hogy hány család boldogságát dúlja fel -a pálinka, a részegeskedés és hány embernek okozza vagyoni és erkölcsi romlását, bevallhatjuk — hogy ennél üdvösebb rendeletet egyhamar nem hozathatnának. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Különfélék. Az olvasókat tisztelettel kérjük, hogy a netán hátralékban levő lapdijat 1903-ra szíveskedjenek elküldeni, hogy a lap­küldés ne szűnjék meg. Szilágyi és Diskánt miskolczi gépgyáros czég kitünö borsajtóira, valamint legújabb »Villám« czentrifugális bogyózó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendök különösen a xzég által feltalált és készített »Kincsem« és »Hegyalja« borsajtók, nemkülönben a nagy üzemü préseléshez készített »kettös kosaru« sajtók, a melyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern technika vív­mányaival. A sajtó felső része aczél-, alsó része faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érint­kezik a vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1902. évi egii és pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a czég borsajtói első díjjal, arany éremmel lettek kitüntetve. A czég izlésos ár­jegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek meg­küldi. Árlejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál e^etenkint pedig a m. kir. Kereske­delmi Muzeumban is megtudhatók.) A lipótvúri kir. orsz fegyintézet igazgatóságá­hoz szeptember 16-ikáig a bőrnemüekre és pedig 600 kg. finom barna pitiing, 600 kg. sima tehén­bőr, 1800 kg. cropontalp, 500 kg. talpbélés és kisebb mennyiségben egyéb borfajták. Bánatpénz «00 K. A zöldtrágyával elérendő hatás szempontjából azonban nem mindegy, hogy az év mely szaká­ban szántjuk azt alá. Erre vonatkozólag igen érdekes kísérleteket végzett dr. Baettler Pome­rániában 1895-től kezdve 1901-ig. A kísérlete­zésre használt parczellák kálifoszfát trágyázásban részesültek s egyszerre lettek fehér ós kék csillag­fürttel bevetve, de nem egyszerre alászántva. Alászántás után valamennyi táblába rozs lett vetve, a melvnek termése igen változó volt, a szerint, a mint a csillagfürt korán vagy későn szántatott alá. A julius 31-én alászán'-ott kék csillagfürt után termett hectáronként 10.8 ram rozs a szeptember 28-án alászántott után termett 25.0 q. A julius 31-én elszántott sárga-csillag­fürt után termett 13.0 q a szeptember 28-án alászántott után termett 28.2 q És hasonló eredmények érettek el minden parczellán, vagyis tehát a későn alászántott zöldtrágván t k teteme­sen nagyobb terméáfokozó hitási volt, mint a korán alászántottnak. A nyáron alászántott zöld­trágya költségei a termes eredményben nem is térülnek meg, ellenben az őszi alászántás nagyon is jövedelmezőnek bizonyul. Pedig a nyári alá­szántással is alig kehesebb nitrogén került a talajba, mint az őázi alásiántással, tehát a cse­kély eredmény nem a trágyában levő tápláló anjagok elégtelenségében, hanem egyebekben ke­resendő. A nyáron alászántott trágya tulerős er­jedésnek indul értékes alkotó részeik gyorsan felbomlanak és nagy mennyiség tönkre megy belőlük, a nyári időszakban alászántott zöld­trágyatalajt jobban meglazítja semmint az a rozsnak előnyére volna. Ezzel szemben az ősszel alászántott trágya bomlása sokkal lassúbb, ennél fogva értékes alkotó részei sem mennek veszen­dőbe s a zöldtrágya nitiogénje csaknem teljes egészében a növények rendelkezésére áll s a következő év tavaszán fokozottan használtatik fel, midőn a talaj lassú felmelegedésével kapcso­latosan a nitrogén bomlása is lassan fokozódik. Ezen pontosan ós uagy szakértelemmel végre­hajtott kiserletből tehát azon határozott követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a zöldtrágya alá­száutására legalkalmasabb időpont augusztus vége — szeptember közepe. 6483/1903. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir törvényszék, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Öri Erzsébet ós társainak önkéntes árverés iránti kérvényi ügyében a végrehajtási joghatálylyal biró árverés a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a zalaegerszegi 517 sztjkvben Őri Erzse, Teréz, Mári és Ágnes tulajdonául fölvett következő ingatlanokra f 625. hrszálí alattira 13.952 kor. f 614/a hrsz. alattira 10 kor. f 612/b hrszám alattira 20 kor. II. a c^acs—bozsoki 144. sz. tjkvben és csácsbozsoki 146. sz telekjegyzőkönyv­ben f 452. és 456. szám alatt felvett ingat­lanokra együttesen 2376 kor. ezennel megálla­pított kikiáltási árban az v árverés elrendeltetik ós hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi október hó 13 ik napján d. e. 10 órájakor Zalaegerszegen a tlkvi hatóság irodájában meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok bejárának 10°|o-át, vagvis 1395 k 20 f. és 237 k. 60 fill. készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri renbelet 6. §-ában ki­jelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. CÍ. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő­leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Zalaegerszegen, 1903. évi junius hó 28 án. A kir. tszék, mint telekkönyvi hatóság. Rutich, kir. tszéki biró Igy hmmmú portómentesen küld az orvosszövetség sorsjáté­kához egy sorsjegyet az Országos Sajtóiroda, Budapest Kemény Zsigmond-utcza 11. = Húzás már október 10-én. = 1840 nyeremény. 1 főnyeremény 40000 K. Legnagyobb nyeremény legkedvezőbb esetben 5ÖOOO korona. Egy hm Szerencse fel! k egy sorsjegy. egy sorsjegy. 6941. sz./tkv. 903. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Bak köz­ség végrehajtatónak Balogh István,'. Gerencsér Katalin és Cseh Péter : végrehajtást szenvedő elleni 239 kor. 63 fill. tőke követelés és járulékok iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő a baki 443. sztjkvbeu f 398/a hrsz. alatt Balogh István ós neje Gerencsér Katalin tulajdonául fölvett ingatlanra 439 kor. II. a baki 441. sztjkvben f 205/a sz. a. Cseh Péter inlajdonául fölvett ingatlanra 168 koroná­ban ezennel megállapitdtt kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi november hó 3-ik napjá­nak d. e. lOórakor Bakon a község házánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alul is elfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°|o-át vagyis 43 k. 90 f, 16 k. 30 f. készpénzben vagv ovadékképes értékpapírban az 1881. LX. t.cz. 48. §-a alatf jelzett árfolyammal számított ósaz 1881. évi no vember hó 1 én 3333. sz. a. kelti. M.§-ában kijelölt ovadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. Zalaegerszegen, 1903. évi május 15-én. Rutich kir. trvszéki biró. A lipótvári kir. orsz. fegyintézet igazgutóságá­hoz szeptember 15-ikéig : 2500 mmázsa I. minő­ségű hazai kőszén v. brikettre. Bánatpénz 600 -korona. A nagykanizsai kir. törvényszékhez szemptem­ber 24-ig 3 éven át évenkint mintegy 480 m 3 bükkfára. Bánatpénz 150 kor. A szerk, levele. Névtelen. Azt nem tudjuk, hogy F. J. képviselő ur milyen nézeten van, de nincs okunk kétel­kedni. Született magyarember nem lehet ellensége a -a magyar nyelvnek sem ithon sem az országházban. — Kíváncsi: A hány ember, annyi tulajdonság, — a hány hírlap, annyi szellem. Mi abban különbözünk a szóban levő újság társunktól, hogy a Magyar Paizs nem jegyzőköny­veket közöl, nem személyek hiúságára számit egyáltalán nem pénzszerzésre alapult. — Kettőnek. Az 1902, •évi 2. és 22. számokat köszönjük. — R. Kanizsa. A kí­vánt dolgok megtörténtek. Köszönet. Tartozás nincs. — S. gépész Arad-Nádas Megkaptuk. Intézkedtünk. Elég szomorú dolog, hogy a posta rendetlenség miatt szenved­nünk kell, önök hiányt, mi pedig rosz véleményt. — Egy vsaldd apának. A 33. számban levő, érdekében közlött adakozók névsorához csatolt megjegyzésünket — ugy látszik — nem olvasta. — f. A. Szeged. Köszönöm a levelet. Légy üdvözölve mindnyáj unktol. A Sz. Napló derék lap ám ! — Bátya Ar. Rákos. Köszönöm. Már előbb kaptam másoktól. Jó mind en darabot megőrizni. Ha gyűjti, visszakíldhetem már. — Nova. Későn jött. Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! -aaa Mikor szántsuk alá a zöld trágyát. A zöldtrágyázásnak jelentősége hova tovább növekszik. Helyesen alkalmazva homok terüle­teknek legkitűnőbb trágyázási módja, alkalmaz­hatósága azonban, nem csupán homokterületekre terjed, de hegyvidéki gazdaságokban is megbe­csülhetetlen s magasabban fekvő szántóföldterü­leteken a hova az istállótrágyát felhordani igen nehéz, zöldtrágyával és szuperfoszfáttal az istálló­trágyát teljesen nélkülözhetővé teszzük. A zöld­trágyák által ugyanis olyan mennyiségű humuszt és nitrogént juttatunk a talajba, akár az istálló­trágyával csupán foszforsav tartalma csekélyebb mint amazé, a mint azonban a szuperfoszfát egy­idejű alkalmazásával igen egyszerűen ós olcsón segíthetünk. Felelős szerkesztő: Z Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. 7139. sz. tkv. 903. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Zalamegyei központi takarékpénztár végrehaj tatónak özvegy Hajgató Ferenczné végrehajtást szenvedő elleni 23 ebi tőkekövetelés és járu'ékok iránti végrehajtási ügyében Hajgató Gyula vasvári lakos utóajánlata folytán az ujabb árverés a zala egerszegi kir. törvényszék területén levő a zala­egerszegi 244. sztjkvben fölvert következő ingat­lanokból végrehajtást szenvedett Vs rész jutalé­kaira és pedig a f 289 számú jutalékra 2035 kor. f 2128 számú jutalékra 48 kor. f 2693/b|2. számú jutalékra 68 kor. f 2111/a számú juta­lékra 52 kor, f 290/b számú jutalékra 4 kor. II. a zalaegerszegi 1398. sz. tjkvben f 2107. hrsz. alattiból ugyanannak 6/io rész jutalókáia 59 korona kikiáltási árban a szolgalmi jog fen­cartása nélkül az alábbi feltételek mellett az árverés elrendeltetik, és hogv a fentebb meg­jelólt ingatlanok az 1903. szeptember 29-ik napjának d. e. 10 órájakor Zalaegerszegen, a telekkönyvi hatóság irodájában megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Árveiezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°|o-át 203 kor. 50 f, 4 kor. 80 f, 6 kor, 80 f, 5 kor. 20 f, 40 f, 5 kor. 90 fill, készpénzben vagy az 1881. LX. tcz. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhe­lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. A kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. Zalaegerszegen, 1903. évi julius hó 28-án. Rutich kir. tszéki biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom