Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-10 / 50. szám

Wo év, Í9Ö3, dsczsmbeíf 10, 50. szám Előfizetési ár: Pigy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. •Segyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai iparczikkek hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK EE E T E 3ST IKI É 3ST T CSŰTÖHT ÜKÖN ESTE. á Magyar Paizs. Előfizetése 4 Korona félévre 2 Korona három hónapra 1 Korona. A lap olvasóit tisztelettel kérjük, küldjék el a folyó évi lapdijakat, liogy megszakítás nélkül küldhessük minden eddigi olvasónknak a Magyar Paizst. lilelszövcikezGÍok szöYGÍsógG falában. Gazdák szövefkezt te. Földbirtokosok szövetkezete. A nemzetfentartó elemeknek a szövetkezete. Hát mégis csak halad, mint az áradat. Mindegy akar tejszövetkezet, akár fogyasztási szövetkezet, akár értékesítő szövetkezet, akár pénztári szövetkezei, akár cséplő szövetkezet legyen a neve. Csakhogy magyar szövetkezet legyen. A n

j nzeífentartó elemeknek a szövetkezete, melyet Darányi Ignácz ni óhajtott. Talán most is óhajtja, amert nem miniszter, valam'nt mi is dicsőítjük őt, hogyha most nem miniszter is. Halad a szövetkezet, eszméje, mint az áradat. Egyik-másik szövetkezet megbukik, jön helyébe más, s megy a meg nem bukottakkal egy utoa. S nem szünteti meg a viz folyamatját az az eset, ha egy egy locscsanás a parira vetődik s elvész a száiazou. Krisztus uiunk szántóvetője is vetegeti vala a magot, melyből egy rész a tövisek közé, másrósz a kövek köz • hull, hol kiperzseli a nap tüze, harmadik rész az útszélre esik, honnan a ragadozó éhes madarak kapkodjak fel, de jut egy rész a jó tö'dbe is, mely tízszeresen megtermi a/ elveszetteknek is az értékét. Terjed n.or.dom, a szövetkezeti eszme ezer akadáhnak ellenére is s megy előre, mint az áradat feltartózhatatlanul. S kell is, hogy ter fdjen, mert ha van még valami remény a pusztuló magyar faj fentartására, olyan bizonyos, mint kétszerkettő?/gy, hogy a mai körülmények között egyesegyedül csak a szövetkezet eszméjének diadalra jutása az, a mi még megmentheti ezt a sok oldalról kikezdett szegény népet. Ezt a kis megjegyzést abból az alkalomból tettem, hogy vasárnap gyűlést tartottak a gazdák s a hitelszövetkezetek tagjai a gazdasági egyletben Hertelendy Ferencz orsz. képviselő elnökletével. Megelőzőleg néhányhéttel ezelőtt Keszthelyen is tartottak értekezletet, amint említettük volt, hol Pallavicini Ede őrgróf somogyi gazda intézett felhívó szózatot a zalaiakhoz, hogy alakítsák meg Zalában is a hitelszövetkezetek szövetségét. Somogyban ez megvan. Mert ott már nagyon sok hitelszövetkezet van. Épen a Pallovicini gróf ur elöljáróságával. Ám Zalában még kevés a hitelszövetkezet. De már ott Keszthelyen elfogadták elvül, hogy szervezkednek. A zalaegerszegi 'gyűlésen a fővárosi központ megbízásából megjelent Jancsics Endre ur is, a kaposvári szövetség ellenőre s előadást tartott gyakorlati utmuíatásul. Arról tanácskoztak, hogy előbb alkossák é meg a szövetséget, hogy ez a -zövétség alkosson azután kellő .számú, vagy minél több hitelszövetkezetet, vagy pedig előbb állítsanak fel minél több hitelszövetkezetet, hogy ezekből alakuljon meg a szövetseg. Mindegy akar deductiv, akár inductív, a fődolog az, hogy tenni kell, szervezkedni keli. Megállapodtak abban, hogy az ügyet kezébe veszi a gazdasági egylet, melynek elnöke Hertelendy Ferencz orsz. képviselő. Az egylet felhívásokat bocsát ki a megyében a hitelszövetkezetek elnökeihez s a községek főbb emberi ihaz, hogy érleljék az eszmét a nép között. Nagy László indítványára központi alapszabályokat is küldenek szét a községekbe, hogy tanulmányozhassák idejekorán. Thassy Imre indítványára a hitelszövetkezetekkel párhuzamosan propagandát csinálnák a tejszövetkezeteknek is. E működésében tehát a gazdasági egylet induktív módszerrel jár el. Előbb a hitelszövetkezetek létesítésén fáradozik, melyeknek majd meg fog alakulni a szövetsége is. Ennek egységes vezetésére, mint Jancs/cs kiküldött említi, küldeni fog a központ egy rendesen díjazott hivatalnokot. Az értekezlet a Giizdasági Egylet működése mellett egy vidékenkénti bizottságot is választott az eszme terjesztésére. E bizottságnak a tagjai: Zalaegerszeg környékén Szily Dezső és Nagy László, Zalaszentgrót vidéken Heyden Sándor és Illés Rafael, Nagykanizsán Jerfy Adolf s Berkovits József plébános, a pacsai kerületben Bosnyák Géza és Szebtmihályi Dezső, Csáktornyán Langer Makár s Tóth János esperes plébános, Alsólendván Strausz Flórián plébános és Isoó Ferencz, Nova környékén Farkasovszky Endre, Stadel János, Perlakon Szabó Imre és Vargha Mihály plébános. Bárcsak minél jobb eredménynyel végeznék megbízatásukat. B. Gy. Vázlatok a szölötenyésztés köréből. Közli: Dr. Eereszlúry Jó seí. (IV. folytatás.) V. A fajok megválasztása. Mielőtt a kellő időben megforgatott és szakszerűen előkészített szőlőta'aj b> ültetéséhez foghatnánk, még egy igen fontos, sőt talán a legfontosabb kérdessel kei! tisztába jönnünk. T. í. meg kell választanunk az ültetendő szőlőfajokat és az alanyt, a mire azok ojtva legyenek. Oly fontos kérdés ez, hogv ennek helyes vagy helvtelen megoldásától függ vállalkozásunk összes eredménye. De a mily fontos ennek a kéidésnek a megoldása, ep oly nehéz is a helyes utat es modot megválasztani. Legyünk tehát körültekintők ós inkább foglalkozzunk talán szükségtelen részletességgel is ezzel a, kéide-seí, sem hogy ellnm.irkodo't felületességünk később mpgboszulja magát. Eljárásunk annál natjyobb nehézségekbe ütközik, mert általános szabályt a fajok helyes megválasztására felállítani lehetetlen s mindenki kénytelen lesz ezzel a kérdéssel saját spee/ialis köiüíményei szempontjából foglalkozni. Azéit én is c^ak általánosságban mondom el ide vonatkozó tapasztalataimat. borrendben első helyen áll az amerikai ahiny faj megválasztása. E tekintetben első sorban a talaj mésztartalma az irányadó szempont. Ebből a szempontból tekintve a dolgot, az oiyan talajba, a mely 60°|o-on felül fartalmaz meszet, különösen szénsavas meszet és pataiakban, legjobb, ha ojtvány szőlőt nem ültetünk, mert a mai napig ismeretes amerikai alany lajtákkai eredményesen nem telepithetünk. Ezt az allitásomat fényesen igazolják 8.Z D Italánosan messzes hegyvidéke* síőlé-szeti viszonyai s az a köxüimény, hogy ebeken a vidékeken az ojtvány szőlőkkel való leconstiuetio még máig sem biit „nagyobb arányokat ölteni, és hogy az érdekeltek elpuszlult szőlőjüket ezeken a vidéKeken inkább a gyéritő eljárással igyekesznek felújítani, a mely eljárás az efajta talajoknak a szé jkénegezésre rendszerint alkalmas volta miatt ugy látszik jobb eredményinél is kecsegtet. A 65°

lo-nál magasabb mésztárialmat. ugyanis a legtöbb alany fajta nem csak megsínyli, hanem ily talajban csakhamar áldoza'ul is esik a chlorosisnak s igy veszendőbe megy fáradozásunk még mielőtt annak kamatait élvezhettük volna. Vannak ugyan alanyfajták, a melyek meg ennél nagjobb mésztartalommal biró talajban is megélnek, de ezek meg egyéb szempontból alkalmtlanok a telepítésre. pl •I o 9j H gep Van szerencsém a t, gazdaközönség tudomására hozni, hogy a műtrágya, kénsav és Vegyiipar jy E3Zum.ga.ria." részvénytársaság képviseletét egész Zalamegyére kiterjedőleg átvettem és kérem, hogy a műtrágyaszükséglet fedezése ügyében bizalommal hozzám fordulni szíveskedjenek. — Legolcsóbb átszámításról és 2—8 figyelmes kiszolgálásról biztosítva a t. gazdaközönséget, maradok kiváló tisztelettel :R,e±o:b_eja-:felcL G-^r'Lxla ISTagylsiarn i zsán.