Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-29 / 5. szám
1903. január 29. MAGYAR PA I Z S Hogy a? ifjúsági egyesület léte biztosittassék, itt a tanítók előbb az utat egyengetve, az uj szülöttnek melegágyat, készítenek, mely a felnőttek esti oktatásával, — hetenkint 3-szor 6tól xj29-ig — foglalatoskodik. — Tannanyaga irás, olvasás, és a gazdaság köréből veit szükséges tudni való, s dal. Ily módon a felnőttek, — kikkel az ifjúság is feljár, azzal mintegy -egybeolvad, — megtanulják az említett hasznos dolgokat, ezen idő alatt pedig az ifjakban az ifjúsági egyesület eszméje szülém!ik s fogamzik meg; a zord fél hava multával a felnőttek gazdálkodáshoz fognak, az ifjak pedig észrevétlenül az egyesületet ahkitják meg. A 80—90 felnőtt oktatása körül Tihanyi L. é.s laludi Géza állami tanitó buzgólkodik. A tantermek kivilágítására szolgáló lámpákat teljes felszerelésben, Kozma György ur hazafias érzettel és a legnagyobb készséggel ajánlotta fel. Vajha siker koronázná törekvésüket. — V. Alapszabály jóváhagyása. A Csáktornya 1 községi elemi népiskola tantestülete önsegélyző egyesületének módosított alapszabályait a belügyminiszter a bemutatási záradékkal ellátta. Névváltoztatás. Klein Lipót nagykanizsai lakos és kiskorú Ernő, Margit, János, Oszkár és Jenő gyermekei nevének »Biró*-ra, kiskorú K'ohn Zoltán keszthelyi lakós »Kardos«-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Kosárkötósi tanfolyam A Tapolczán rendezett kosárkötési tanfolyamot annak vezetője, Szigethy Ödön nyitotta meg. A tanfolyamra 39-en jelentkeztek, a hely szűke miatt azonban csak 20 hallgatót vettek fői. Az oktatást Hunyadi János m. kir. vinczellériskolai munkavezető végzi. A tanfolyam négy hétig tart, melynek végeztével a készített munkadarabokat kiállítják. Pusztul a magyar. A keszthelyi járásból temérdek ember vándorol ki Horvátországba, iija a Keszthelyi Hirlap. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy száraz számok czim alutt az Eszéken megjelenő Narodna Obrana egyik január havi számában czikket közöl az 1900. évben HorvátSzlavonországba beköltözött magyarokról. Eszerint Horvát Szlaavonországban van összesen 70.589 (hetvenezerötszáznyolcyvankilencz) magyar, akik legnagyobb részt földmivelők. Van közöttük sok hivatalnok — és "különösen nagy számmal uradalmi cseléd ; mert az itteni uradalmak egy része túlnyomóan magyar cseledséget alkalmaz. Érdekes a magyaroknak megyék szerinti elosztása. Legtöbb van Verőcze megyében . 31.001. A dolnjimiholjáczi kerületben van : 2.707. DolnjiMiholácz mezővárosban : 700 ; Valpón : 615. A többi megyék igy sorakoznak : Szeretem. 22.783, Pozsega : 13.762 magyar lakossal, a többi eloszlik más megyékre. Kiemeli az említet'lap, hogy a magyarok könnyebben elhorvátosodnak, mint a németek. Ahol nem voltak nagyobb számban együtt, már a beköltözőitek gyermekei elfeledték anyanyelvüket. Ujabb időben mesterséges módon őrzik meg nemzetiségüke f, a református lelkészek, ezek iskolái által, amiben segítségükre van a kormány is. A németek a horvát nyelvet nehezen és később tanulják meg, mint a magyarok. Az összes Szlavónia magyaroknak 59.46 százaléka beszél horvátul. Ezek az adatok lehetnek a horvátokra nézve „száraz számok„, de nekünk magyaroknak hangosan beszélnek, szinte kiáltanak. Egy család a halál torkában. Ráczkanizsáról irják, hogy a községben f. hó 20-án este i/»9 órakor, Pintericz István nevü földmives családjának csendes nyugalma csaknem halál nyugalommá változott, Az anya 4 gyermekével — — férje távollétében, nyugalomra tért, s család hamar fulladás és eszméletlen állapotba jutott. Egyedül a gondviselésnek köszönhető, hogy a legkisebb fiu anyja oldalán aludva, ideje korán megérezte a fulladást és sirásával az elalélt anyát mély álmából fölébresztő. Tihanyi és Faludi tanítók, a közelben hallva a vészt jelző jajsikoltást, oda siettek, s ajtót nyitva azonnal életmentéshez fogtak. — Borogatás ós hideg vizzel eszközölt mosással, az őrüléssel határos félelmet és önkivüli állapotot átélt családot 2 óra alattt teljes eszméletre hozták. A fulladást, a kívülről légmentesen elzárt rozoga sütőkemenczéből kiáradó, a tlzelésre használt nyers szilvafából kifejlődőt gáz okozta. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Távoliak. Állami jutalmad ipari iKunkásofcEak k kereskedelmi miniszter értesítette az Országos Jparegyesületet, hogy ipari munka <• kiváló szor galmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására 100, egyenkint százkoronás állami jutalomdijat rendszeresített. Ezenkívül a jutalmazott munkások elismerő okmányt is kapnak. A jutalmazások iránti javaslattétel és a jutalmak kiosztásává 1 a miniszter a kereskedelmi- és iparkamarákat bízta meg, amelyekkel a gyárosok és kisiparosok junius hó végéig közölhetik azon munkásoknévsorát, akiket a jutalomra nlemeseknek tartanak. A jutalomra való igény feltételei: magyar állampolgárság, tényleges ipari alkalmazás, legalább 15 évi, megszakítás nélkül működés és 2000 koronát meg nem haladó kereset. A jutalmakat lehetőleg a karácsonyi ünnepek és újév között fogják a kamarák kellő ünnepélyességgel kiosztani. A száz jutalomból a budapesti kamara kerületéra 15 esik, a többi kerületek munkásai 4—7 közt váltakozó számban részesülnek jutalomban. Nesay Pál Ügy0 Országyülési kép\ ; s a mellett tartalékos honvédhadaagy. A Mátyásszobór ünnepélyén Kolozsvárott tüntetett a Gotterhalté, vagy amint nevezik a néphimnusz ellen. Az ügy országos port vert fel. A katonák fegyelmi elé állították. Tudnivaló, hogy -ez csak forma. A lényeg az, hogy a hadnagyi rangtól meg kell fosztani. De a képviselő elébe vágott s a fegyelmi biróság előtt letette kardját a bojttal együtt az asztalra, mert nem örömest tagja, úgymond, olyan testületnek, mely ellentétben van a magyar érzelemmel. Igy aztán nem volt kit lefokozni. Gazdák öcuepe. Baranyai levelezőnk irja, hogy az Újvári Géza plébánostól alapított szentkirályi »Gazdaszövetkezet« vasárnap tartó tta első ünnepélyét, a szentkirályi dalárda közreműködése mellett, melyet Csáky Zsigmond tanított be nagy szorgalommal. Többen sikerrel szavaltak, az ünnepély központjaként kitűnt Hugauff Ede gerdei főtanitó gazdasági előadása, ki »Pál ur bajai« czimen igen sikerült felolvasást tartott, mely humoros tartalmánál fogva általános derültségben tartotta a hallgatóságot mindvégig. Az ünnepélyt Ujváry Géza rrndezte. Kivándorlás a Felvidékről. Zsolnáról írják, hogy a kivándorlás a munkahiány, a téli inség és a kivándorlási ügynökök rábeszélése következtében a Felvidéken az eddiginél is nagyobb arányokat kezd ölteni. E hó 20-án is nagy csoport kivándorló verődött össze a zsolnai állomáson, hogy a reggel 9 órakor Oderbergbe induló vonattal tovább utazzanak Hamburgba és ott hajóra szálljanak. New-Yorkba szóló jegyekkel és útiköltséggel el voltak látva. A kivándorlók többnyire javakorban levő férfiak voltak, de volt közöttük néhány fiatal asszony és leány is. Legtöbben a nyitrarnegyei Miaváról és Brezováról jöttek, de voltak néhányan Rózsahegyről és Puchóról is. A csendőrség mindjárt tudta mi járatban vannak és minthogy útlevele egyiküknek sem volt, valamennyit bekísérték a főszolgabirósághoz, ahol pénzüket elvették és az illetékes községi elöljárósághoz küldték a kivándorlókat pedig visszatérésre bírták. A vigyázatlanság áldozatai. Vasvár és Molnári között a pályatesten ballagott két csendőr szolgálatban, kik nem vették észre a közeledő vonatot, s mind kettőt elgázolta. Az egyik azonnal meghalt, mig a másik súlyosan megsebesült. Siomoru statisztika. Nemrég tették közzé az északamerikai Egyesült-Államokba való bevándorlásról szóló statisztikai adatokat. Ezek az adatok igen szomorúak ránk nézve, mert hiteles számok mutatják, mily óriás nagy a kivándorlás Magyarországból. A mondott esztendőben a monarkiából összesen 171.989 személy vándoréit ki az Egyesült-Államokba, mig az előző évben csak 113.390 személy. A legutóbbi esztendőben kivándorlottak között volt 36.609 tót, 23.900 magyar ós 30.223 horvát-szlavon ; a magyar korona országaiból összesen 90.732 személy, vagyis a monarkiából kivándorlottaknak 52.70 százaléka hagyta el hazáját. Ebből a hányadból esik a tótra 21.41, a magyarra 13.72 és a horvátra 17.57 százalék. A főszám azonban mindenesetre nagyobb lesz, mert a külön felsorolt monarkiabeli németek, ruthének, zsidók és egyéb nemzetiségek között bizonyosan lesz még magyarországi is elég számmal, ugy hogy a főarányszámot bátran tehetjük legalább is 53 százalékra. Ez a szomorú kimutatás kétségkívül még szomorúbb volna, ha rendelkezésre állana a Dél Amerikába kivándorlottak statisztikája. Mily nagyok és súlyosak lehetnek közállapotaink sebei, hogy ily roppant számmal szánják el magukat az emberek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, mely eddig táplálta, nevelte őket, pedig az amerikai törvények most meg is nehezítik a bevándorlást. Nagybecskerek városa ós az osztrák ipar. Az »Oesterreichiscber Ceutral-Anzeiger für das öffenttiché Lieferungsweseru czimi közlönyben, amely az osztrák kereskedelemügyi minisztérium támogatásival jelenik meg, Nagy becskerek város polgármestere hirdetést tesz közzé, amely egv hidépités ügyében ajánlattételre szólítja " fel a külföldi vállalkozást. Ez az eljárás a legszigorúbb megítélés alá esik, tekintve, hogy a magyar hidépitészet — ugy az állami müveknél, mint a magángyártásnál — a legmagasabb igényeknek is megfelel és köztudomás szerint magasabb színvonalon áll, mint az osztrák iiidépitészet.|— Ha ladunk! ffiás országban. Olasz és Francziaországban a katonák üres idejét legutóbb arra használják, hogy őket mezőgazdasági oktatásban részesitik. E tekintetben annyira mennek, hogy a kaszárnyák közelében az oktatás eredményesebbé tétele végett még apró mintagazdaságokat is rendeznek be. Ez a munka nemcsak azért üdvös, mert a mezőgazdaság érdekében áll, hogy a többnyire parasztfiukból álló katonaság eredeti hivatásától el ne hidegüljön, hanem azért is, mert ez uton sok okos dolgot lehet a nép közé juttatni. Persze arról nem igen lehet szó, hogy nálunk ilyen valami történjék, pedig ha valahol, ugy itt volna szükséges, hogy a mezőgazdaság érdekeit minden tőlünk telhető módon előmozdítsuk. Apróbb hirek. Egy Dickmann nevü könyvelő a budapesti soroksári takarékpénztárnál elsikkasztott 23 ezer koronát. — Nagyváradon a Löbl-féle szeszgyár felrobbant egy czigaretta eldobása után. A tűzoltók elfojtották a tüzet. A kár azonban 15 ezer korona. SJHSF" Csak magyar gyufái vásároljatok, Emke gyufát s Tanitókhása gyufáját. A szövetkezetben van elég. "Hü r 1 — ui s Irodalom. Művészet. KttVáCS Laura szavaló művésznő városunkban töltött néhány napot s magáról jó emléket hagyott. Két este tartott előadást. Egyet a nagy közönség számára, egyet a tanuló ifjúság számára. A mult számban közölt műsorát végig játszotta az első estén. A tanulók előtt egyes költeményeket szavalt, melyek alkalmasak a fejlődő ifjúság tehetségének és ügyességének a fokozására. Legnagyobb hatást ért el itt a Heten vagyunk uram, heten költeménynyel. A közönség részéről általában nem lehetett valami nagy érdeklődést tapasztalni. Ennek egyik oka az, hogy sok felemás úgynevezett művész kóborol az országban s a rosszak rossz előítéletet alkottatnak a jók felöl is. Misik oka ... de minek mondjuk ? azon már nem segit még Herkó Páter sem. A közönség nagy része azért megy akár a színházba akár a templomba, hogy őt magát nézzék és bámulják. Maga a közönség az elsőrendű művésze a — hiúságnak. Kovács Laura megnyerő színpadi alak, szép külsővel, értelmes lelki világával, illő szerénységgel de határozott önérzettel. — A magyar költőknek különböző komoly és tréfás műveiből kedves csoportokat alakit s egymásba fonó finom összeköttetésekkel szavalja el azokat kellemesen váltakozó hanglétráján, hű utánzattal, a természet festésévelésemberiszenvedélylyel. Pl »Egy reményteljes ifjú" czime alatt elszavalta Bolond Istókot, ezt a tréfás színezetű, de valójában Petőfinek egyik legkomolyabb és pazar-szépségű költeményét. — Minden kritikánál jobb, ha fölemlítem, hogy Kovács Laura ennek a szilaj-vidám külsejű versnek mesteri elszavalásával a közönséget nagyon komolylyá teszi, sőt a figyelmes hallgatónak a szemét megtölti könynyel. B.
