Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-29 / 5. szám

1903. január 29. MAGYAR PA I Z S Hogy a? ifjúsági egyesület léte biztosittassék, itt a tanítók előbb az utat egyengetve, az uj szülöttnek melegágyat, készítenek, mely a fel­nőttek esti oktatásával, — hetenkint 3-szor 6­tól xj29-ig — foglalatoskodik. — Tannanyaga irás, olvasás, és a gazdaság köréből veit szük­séges tudni való, s dal. Ily módon a felnőttek, — kikkel az ifjúság is feljár, azzal mintegy -egybeolvad, — megta­nulják az említett hasznos dolgokat, ezen idő alatt pedig az ifjakban az ifjúsági egyesület eszméje szülém!ik s fogamzik meg; a zord fél hava multával a felnőttek gazdálkodáshoz fognak, az ifjak pedig észrevétlenül az egyesületet ah­kitják meg. A 80—90 felnőtt oktatása körül Tihanyi L. é.s laludi Géza állami tanitó buzgólkodik. A tan­termek kivilágítására szolgáló lámpákat teljes felszerelésben, Kozma György ur hazafias ér­zettel és a legnagyobb készséggel ajánlotta fel. Vajha siker koronázná törekvésüket. — V. Alapszabály jóváhagyása. A Csáktornya 1 községi elemi népiskola tantestülete önsegélyző egyesületének módosított alapszabályait a belügy­miniszter a bemutatási záradékkal ellátta. Névváltoztatás. Klein Lipót nagykanizsai lakos és kiskorú Ernő, Margit, János, Oszkár és Jenő gyermekei nevének »Biró*-ra, kiskorú K'ohn Zoltán keszthelyi lakós »Kardos«-ra kért átvál­toztatása megengedtetett. Kosárkötósi tanfolyam A Tapolczán rendezett kosárkötési tanfolyamot annak vezetője, Szigethy Ödön nyitotta meg. A tanfolyamra 39-en jelent­keztek, a hely szűke miatt azonban csak 20 hallgatót vettek fői. Az oktatást Hunyadi János m. kir. vinczellériskolai munkavezető végzi. A tanfolyam négy hétig tart, melynek végeztével a készített munkadarabokat kiállítják. Pusztul a magyar. A keszthelyi járásból te­mérdek ember vándorol ki Horvátországba, iija a Keszthelyi Hirlap. Nem érdektelen megemlíte­nünk, hogy száraz számok czim alutt az Eszéken megjelenő Narodna Obrana egyik január havi számában czikket közöl az 1900. évben Horvát­Szlavonországba beköltözött magyarokról. Eszerint Horvát Szlaavonországban van összesen 70.589 (hetvenezerötszáznyolcyvankilencz) magyar, akik legnagyobb részt földmivelők. Van közöttük sok hivatalnok — és "különösen nagy számmal ura­dalmi cseléd ; mert az itteni uradalmak egy része túlnyomóan magyar cseledséget alkalmaz. Érdekes a magyaroknak megyék szerinti elosz­tása. Legtöbb van Verőcze megyében . 31.001. A dolnjimiholjáczi kerületben van : 2.707. Dolnji­Miholácz mezővárosban : 700 ; Valpón : 615. A többi megyék igy sorakoznak : Szeretem. 22.783, Pozsega : 13.762 magyar lakossal, a többi eloszlik más megyékre. Kiemeli az említet'lap, hogy a ma­gyarok könnyebben elhorvátosodnak, mint a németek. Ahol nem voltak nagyobb számban együtt, már a beköltözőitek gyermekei elfeled­ték anyanyelvüket. Ujabb időben mesterséges módon őrzik meg nemzetiségüke f, a re­formátus lelkészek, ezek iskolái által, amiben segítségükre van a kormány is. A németek a horvát nyelvet nehezen és később tanulják meg, mint a magyarok. Az összes Szlavónia magya­roknak 59.46 százaléka beszél horvátul. Ezek az adatok lehetnek a horvátokra nézve „száraz számok„, de nekünk magyaroknak hangosan beszélnek, szinte kiáltanak. Egy család a halál torkában. Ráczkanizsáról irják, hogy a községben f. hó 20-án este i/»9 órakor, Pintericz István nevü földmives család­jának csendes nyugalma csaknem halál nyuga­lommá változott, Az anya 4 gyermekével — — férje távollétében, nyugalomra tért, s család hamar fulladás és eszméletlen állapotba jutott. Egyedül a gondviselésnek köszönhető, hogy a legkisebb fiu anyja oldalán aludva, ideje korán megérezte a fulladást és sirásával az elalélt anyát mély álmából fölébresztő. Tihanyi és Faludi tanítók, a közelben hallva a vészt jelző jajsikol­tást, oda siettek, s ajtót nyitva azonnal életmen­téshez fogtak. — Borogatás ós hideg vizzel esz­közölt mosással, az őrüléssel határos félelmet és önkivüli állapotot átélt családot 2 óra alattt teljes eszméletre hozták. A fulladást, a kívülről légmentesen elzárt rozoga sütőkemenczéből ki­áradó, a tlzelésre használt nyers szilvafából kifejlődőt gáz okozta. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Távoliak. Állami jutalmad ipari iKunkásofcEak k ke­reskedelmi miniszter értesítette az Országos Jparegyesületet, hogy ipari munka <• kiváló szor galmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására 100, egyenkint százkoronás állami jutalomdijat rendszeresített. Ezenkívül a jutal­mazott munkások elismerő okmányt is kapnak. A jutalmazások iránti javaslattétel és a jutalmak kiosztásává 1 a miniszter a kereskedelmi- és ipar­kamarákat bízta meg, amelyekkel a gyárosok és kisiparosok junius hó végéig közölhetik azon munkásoknévsorát, akiket a jutalomra nlemesek­nek tartanak. A jutalomra való igény feltételei: magyar állampolgárság, tényleges ipari alkalma­zás, legalább 15 évi, megszakítás nélkül műkö­dés és 2000 koronát meg nem haladó kereset. A jutalmakat lehetőleg a karácsonyi ünnepek és újév között fogják a kamarák kellő ünnepélyes­séggel kiosztani. A száz jutalomból a budapesti kamara kerületéra 15 esik, a többi kerületek munkásai 4—7 közt váltakozó számban részesül­nek jutalomban. Nesay Pál Ügy0 Országyülési kép\ ; s a mellett tartalékos honvédhadaagy. A Mátyásszobór ünnepélyén Kolozsvárott tüntetett a Gotterhalté, vagy amint nevezik a néphimnusz ellen. Az ügy or­szágos port vert fel. A katonák fegyelmi elé állították. Tudnivaló, hogy -ez csak forma. A lényeg az, hogy a hadnagyi rangtól meg kell fosztani. De a képviselő elébe vágott s a fegyelmi biróság előtt letette kardját a bojttal együtt az asztalra, mert nem örömest tagja, úgymond, olyan testületnek, mely ellentétben van a magyar érzelemmel. Igy aztán nem volt kit lefokozni. Gazdák öcuepe. Baranyai levelezőnk irja, hogy az Újvári Géza plébánostól alapított szentkirályi »Gazdaszövetkezet« vasárnap tartó tta első ünne­pélyét, a szentkirályi dalárda közreműködése mellett, melyet Csáky Zsigmond tanított be nagy szorgalommal. Többen sikerrel szavaltak, az ünnepély központjaként kitűnt Hugauff Ede gerdei főtanitó gazdasági előadása, ki »Pál ur bajai« czimen igen sikerült felolvasást tartott, mely humoros tartalmánál fogva általános derültség­ben tartotta a hallgatóságot mindvégig. Az ünne­pélyt Ujváry Géza rrndezte. Kivándorlás a Felvidékről. Zsolnáról írják, hogy a kivándorlás a munkahiány, a téli inség és a kivándorlási ügynökök rábeszélése követ­keztében a Felvidéken az eddiginél is nagyobb arányokat kezd ölteni. E hó 20-án is nagy csoport kivándorló verődött össze a zsolnai állomáson, hogy a reggel 9 órakor Oderbergbe induló vonattal tovább utazzanak Hamburgba és ott hajóra szálljanak. New-Yorkba szóló jegyekkel és útiköltséggel el voltak látva. A kivándorlók többnyire javakorban levő férfiak voltak, de volt közöttük néhány fiatal asszony és leány is. Leg­többen a nyitrarnegyei Miaváról és Brezováról jöttek, de voltak néhányan Rózsahegyről és Puchó­ról is. A csendőrség mindjárt tudta mi járatban vannak és minthogy útlevele egyiküknek sem volt, valamennyit bekísérték a főszolgabirósághoz, ahol pénzüket elvették és az illetékes községi elöljárósághoz küldték a kivándorlókat pedig visszatérésre bírták. A vigyázatlanság áldozatai. Vasvár és Molnári között a pályatesten ballagott két csendőr szol­gálatban, kik nem vették észre a közeledő vonatot, s mind kettőt elgázolta. Az egyik azonnal meghalt, mig a másik súlyosan megsebesült. Siomoru statisztika. Nemrég tették közzé az északamerikai Egyesült-Államokba való beván­dorlásról szóló statisztikai adatokat. Ezek az adatok igen szomorúak ránk nézve, mert hite­les számok mutatják, mily óriás nagy a kiván­dorlás Magyarországból. A mondott esztendőben a monarkiából összesen 171.989 személy vándo­réit ki az Egyesült-Államokba, mig az előző év­ben csak 113.390 személy. A legutóbbi esztendő­ben kivándorlottak között volt 36.609 tót, 23.900 magyar ós 30.223 horvát-szlavon ; a magyar korona országaiból összesen 90.732 személy, vagyis a monarkiából kivándorlottaknak 52.70 százaléka hagyta el hazáját. Ebből a hányadból esik a tótra 21.41, a magyarra 13.72 és a hor­vátra 17.57 százalék. A főszám azonban minden­esetre nagyobb lesz, mert a külön felsorolt monarkiabeli németek, ruthének, zsidók és egyéb nemzetiségek között bizonyosan lesz még magyarországi is elég számmal, ugy hogy a fő­arányszámot bátran tehetjük legalább is 53 százalékra. Ez a szomorú kimutatás kétségkívül még szomorúbb volna, ha rendelkezésre állana a Dél Amerikába kivándorlottak statisztikája. Mily nagyok és súlyosak lehetnek közállapotaink sebei, hogy ily roppant számmal szánják el magukat az emberek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket, mely eddig táplálta, nevelte őket, pedig az ame­rikai törvények most meg is nehezítik a beván­dorlást. Nagybecskerek városa ós az osztrák ipar. Az »Oesterreichiscber Ceutral-Anzeiger für das öffenttiché Lieferungsweseru czimi közlönyben, amely az osztrák kereskedelemügyi minisztérium támogatásival jelenik meg, Nagy becskerek város polgármestere hirdetést tesz közzé, amely egv hidépités ügyében ajánlattételre szólítja " fel a külföldi vállalkozást. Ez az eljárás a legszigorúbb megítélés alá esik, tekintve, hogy a magyar hid­épitészet — ugy az állami müveknél, mint a magángyártásnál — a legmagasabb igényeknek is megfelel és köztudomás szerint magasabb színvonalon áll, mint az osztrák iiidépitészet.|— Ha ladunk! ffiás országban. Olasz és Francziaországban a katonák üres idejét legutóbb arra használják, hogy őket mezőgazdasági oktatásban részesitik. E tekintetben annyira mennek, hogy a kaszár­nyák közelében az oktatás eredményesebbé tétele végett még apró mintagazdaságokat is rendez­nek be. Ez a munka nemcsak azért üdvös, mert a mezőgazdaság érdekében áll, hogy a többnyire parasztfiukból álló katonaság eredeti hivatásától el ne hidegüljön, hanem azért is, mert ez uton sok okos dolgot lehet a nép közé juttatni. Persze arról nem igen lehet szó, hogy nálunk ilyen valami történjék, pedig ha valahol, ugy itt volna szükséges, hogy a mezőgazdaság érdekeit minden tőlünk telhető módon előmozdítsuk. Apróbb hirek. Egy Dickmann nevü könyvelő a budapesti soroksári takarékpénztárnál elsikkasz­tott 23 ezer koronát. — Nagyváradon a Löbl-féle szeszgyár felrobbant egy czigaretta eldobása után. A tűzoltók elfojtották a tüzet. A kár azonban 15 ezer korona. SJHSF" Csak magyar gyufái vásároljatok, Emke gyufát s Tanitókhása gyufáját. A szövetkezetben van elég. "Hü r 1 — ui s Irodalom. Művészet. KttVáCS Laura szavaló művésznő városunkban töltött néhány napot s magáról jó emléket ha­gyott. Két este tartott előadást. Egyet a nagy közönség számára, egyet a tanuló ifjúság számára. A mult számban közölt műsorát végig játszotta az első estén. A tanulók előtt egyes költemé­nyeket szavalt, melyek alkalmasak a fejlődő ifjúság tehetségének és ügyességének a fokozá­sára. Legnagyobb hatást ért el itt a Heten vagyunk uram, heten költeménynyel. A közönség részéről általában nem lehetett valami nagy érdeklődést tapasztalni. Ennek egyik oka az, hogy sok fele­más úgynevezett művész kóborol az országban s a rosszak rossz előítéletet alkottatnak a jók felöl is. Misik oka ... de minek mondjuk ? azon már nem segit még Herkó Páter sem. A közön­ség nagy része azért megy akár a színházba akár a templomba, hogy őt magát nézzék és bámulják. Maga a közönség az elsőrendű mű­vésze a — hiúságnak. Kovács Laura megnyerő színpadi alak, szép külsővel, értelmes lelki világával, illő szerény­séggel de határozott önérzettel. — A magyar költőknek különböző komoly és tréfás műveiből kedves csoportokat alakit s egymásba fonó finom összeköttetésekkel szavalja el azokat kellemesen váltakozó hanglétráján, hű utánzattal, a természet festésévelésemberiszenvedélylyel. Pl »Egy remény­teljes ifjú" czime alatt elszavalta Bolond Istókot, ezt a tréfás színezetű, de valójában Petőfinek egyik legkomolyabb és pazar-szépségű költemé­nyét. — Minden kritikánál jobb, ha fölemlítem, hogy Kovács Laura ennek a szilaj-vidám külsejű versnek mesteri elszavalásával a közönséget nagyon komolylyá teszi, sőt a figyelmes hallgató­nak a szemét megtölti könynyel. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom