Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-19 / 47. szám

1903. november 19. Van tehát okunk reá, hogy a magyar gyújtóra büszkék legyünk ós kell, hogy elismeréssel illes­sük a temesváii gyujtógyárat, mely a külföldi küzdelembe bele nem fáradva, bátran a külföldi fogyasztás meghódítását tűzte ki czóljául. — A Magyar Paizsnak pedig jól esik, hogy ebben & munkában ő is vett magának egy kis részt. Magyarok vagyunk ? (II. Folyt.) „Mindenki a saját portája előtt söpörjön,'' — igy tzól egyik találó közmondásunk. Az előbbi ezikkem szerint Nagykanizsán akadtam egy olyan zsidó honfitársra, aki az osztrák sogorokat bol­dogítja nyomtatvány szükségletének előállításával, most meg — mivel jobban körültekintettem — itthon leltem egyre. Hát lesz-e még több is? Ez a kérdés merül fel lelkemben, tapasztalva, hogy leginkább zsidó hcnfitáisairktól*)telikki az a kifelé kacsintgatás. Miben kell keresnünk ennek az okát? Sze­. rintem csak ugy találjuk meg ebben a zűrzavar­tan a helyes nyomot, ha rokoni összeköttetést vesíünk alapul, és tovább haladva ezen a nyo­mon, oda érünk a forráshoz, a kozmopolitizmushoz. Súlyos vád ez, de igy tekintve igaz. Rechníczer IgDácz felsóhahóti szatócs talán abban a szeren­csében részesült, hogy valami cseh atyafival ke­veredett rokonságba, aki aztán annyira lemadza­golta, hogy papiiza skó szükségletét Rechniczer a magyar gyártmányok mellőzésével — Traute nauban (Csehország) készíttette. Érthető, hogy miért. Kedves rokona — férj­hez menetele előtt, mondjuk : magyarnak vallotta magát. Kéz njujtás után azonban cseh aszszonynyá kellett lennie, mert a feleségnek férjét követni kötelesség. Ha tehát előbb magyar volt, most jó cseh lett belőle. Hogyne! hiszen uj hazájá­nak iparát még a külfölddel is megtudja szerettetni. Ő tehát nem vétkezett ezzel ; hanem ugyan est rem mondhatjuk R< ehníczerre. Őtet magyar föld hoidja; a magyarföld terményeiért bevett pénzen kereskedik, s talán még annyira is viszi, hogy idővel néhány hold magyarföldei is magáé­nak mondhat. U tehát magyar ember. De ez az, a mi ő reá nézve szégyen, mert én nem tudok olyan közönyös magyar embert elképzelni, aki elfeledje, hogy neki elengedhetetlen kötelessége a magyar ipar felkarolása. Itt búvik ki a szeg a zsákból; ebből tudja meg mindenki, hogy a milyen jó magyar ember Rechniczer, éppen olyan jó horvát, német, svéd, angol, vagy török lenne belőle, mert: „Ubi bene, ibi patria." Mi ez, ha nem kozmopolitizmus? Lengyel Ferencz. Országgyűlés. Ma sem állunk tovább, mint ezelőtt tíz hónap­pal. Országgyűlés van, de törvényes állapot nincs. Tart az obstiukczió. A Tisza-féle kormány meg­alakult s az ellenállók közül sokan meglágyultak, de eey erős fái or folytalja tovább az ellentállást. Ivánka Oszkár kilépett a kormánypártból, sőt Br. Bánffy Dezső volt kormányelnök most ellen­zéki pártot szervez Gr. Tiszával szemben, nem ugyan teljes függetlenségi ellenzékit, csak 67-est, de mégis Tisza ellenest. — Folytatják a miniszter­elnöki programm feletti vitát, de ma egy hete éjfélutáníg tartott a gyűlés, mert a többség meg­szavazta, hogy a kormányelnöki programm feletti vitát szakitsák félbe s tárgyalják az ujonczjavas­latot. De ezt is obstruálják azóta. Az éjjeli vitá­ban részt vettek ; Lengyel Zoltán, Várady Károly, Udvary Ferencz, Papp Zoltáü, dr. Bakonyi Samu, Eitner Zsiga stb. — Első beszédét megtartotta Nyíri Sándor* honvédelmi miniszter, s ígérte, hogy hazafias lesz. Rokonszenvesen fogadták. A javaslat ellen s a magyarnyelv joga mellett nagy beszé­det tartott Hellebronth Géza, Okolicsányi László, Gál Sándor, Br. Kaas Ivor, Nessi Pál, s Babó Mihály, ki a tisztviselők érdekében is erősen felemelte szavát, továbbá Zalának egyik Ugron­párti képviselője Eitner Zsigmond, ki tartalmas hosszú beszédében anyanyelvünk jogát védi a németnyelvvel szemben, mint Wesselényi Miklós 1831-ben a latinnyelvvel tizemben ; szerinte ugy kell küzdeniök nekik most az ősi jogokért, mint *) Hisszük, hogy csak a foglalkozás miatt. Sz. MAGYAR PAIZS egykor Bocskay, Bethlen, Rákóczi küzdött. Hatá­rozati javaslatában kívánja, hogy Magyarországon a katonai oktatás magyarnyelven történjék. — Az üléseket is meghosszabbították, hogy elérkez­zék az ujonczjavaslat megszavazása, de nem jósolnak neki eredményt. 3 tartott, melyről jövő számunkban hozunk rész­letesebb ismertetést. Helyi heti piacz mm.-ként buza 14 kor. 40 fill. rozs 11 kor. 60 fill. árpa 12 kor. — fill. zab 10 kor. 60 fill. tengeri 12 kor. — fill. krumpli 5 kor. Heti hirek. Helyiek. Erzsébet ünnepély volt ma a főgimnázium­ban, hol Bucsy István tanár tartotta az emlék­beszédet. Átheiyezé8. A pécsi posta- és távírda igazga­tóság Sanics Sándor csáktornyai posta- és távírda tisztet és Szabd György zalaegerszegi postagya­kornokotsaját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Változás a megyei árvaszéknól. Végess János megyei árvaszéki jegyzőt Tolnavármegyében első jegyzővé választották meg s helyére Fangler Béla ideiglenes jegyzőt, ennek helyére pedig dr. Skublics Gábor közjzö jelöltet tette a főispán. Eljegyzések. Reisinger Rudolf, a Reisinger és Eisuer helybeli czég beltagja, eljegyezte Latzer Gizike kisasszonyt, Latzer Jakab ur müvelt'leányát Németujvárról. — Gönczi Gyula vizsolyi kör­jegyző és m. kir. anyakönyvezető eljegyezte Glasgall Zsigmond zalaegerszegi kereskedő kedves leányát. Adóhivatali tisztek. Záborszky József ós Weisz Adolf szombaton ós vasárnap tettek írásbeli ós szóbeli szakvizsgálatot egy bizottság előtt az adó­hivatali tisztviselősóg tigyköróbőj még pedig szép sikerrel. A két tehetséges ós ügybuzgó uj adó­tisztnek üdvözlésére összegyűltek a tiszttársak s özv. Takácsnó vendéglőjében barátságos estélyt rendeztek tiszteletökre. Sár van s ilyenkor mindig eszünkbe jut, hogy a főgimnázium mellett levő 20 méteres járdát, ha uem aszfalttal is, de legalább valami járható kavics félével járhatóvá kellene tenni. Még inkább eszünkbe jut az utczák kavicsozása. Azt az emii­tett pozvai sárga kavicsot erősen ajánljuk. Az megszüntetné a sárt is, a port is. Nem kivihe­tetlen. Tessék elhinni A Deák-ünnepélykor pár szekérrel hintettek a megyeház elé szemfény­vesztésnek. Miért ne léhetne avval tele hordani az utczákat? Igen szerelnénk erre választ kapni. Igaz é? Nem tudjuk biztosan, csak mondják, hogy a város közepén az ovoda mellett egyik kereskedő puskapor raktárt tart. Ha igaz, nem helyes ott tartani a puskaport. Annak elkülöní­tett helyen kell lenni, rendesen a város szélén valahol. Eredeti, igaz magyar saéfeely zamattal írt meséket ad ki Péterfy Tamás, fővárosi hirlapiró. Mikor anyanyelvünket s magyar mivoltunkat annyi idegen befolyás vesztegeti, rontja: köte­lességünk ajánlani a tőrülmetszett magyar irodal­mat. Péterfy legújabb könyvének „Székely Mesék" a czime. Ajánljuk egy koronáért mindenkinek. Mai hirdetésükben is van szó róla. Magyar tehetség. Jövő héten bővebben írunk arról a tehetségről, mely vidékünkön lappang az emberekben különösen a faipar, fa-faragászat s hasonlóknak alapjául. Most csak azt jegyezzük meg, hogy van a Breisach könyvkereskedésben egy kisalakú gőzmozgony (locomobil), melyet a Göcsej közepén faragott csupa fából egy Horváth nevü falusi fiu. Csak ne legyenek ennek is ellen­ségei, mint Csámi tehetségének. Be sok ember­ből ki lehetne húzni a tehetséget, ugy, amint Sokrates kihúzta bábamódra az emberekből a logikát. A Horváth tehetségéről még szólunk. A sárga-fekete gyufa. A linzi-augsburgi »Sakerhats« féle sárga-fekete színű gyufát tolo gátjuk kifelé saját hazájába. Roszul teszi a győri Neubauer-féle gyár, hogy a »Biztonságí« feliratú saját gyufája tokját sárga-feketére festi. Ennek a következő rosz eredménye van. Mi hirdetjük a magyar gyufát s szoritgatjuk kifelé a külföldit. A zalaegerszegi kereskedő négyesztendős lármánk utáu rájött, hogy itt a sajátunkban is van gyufa­gyár, Szombathelyt is, Győrött is s hozat is Győrből Neubauer-féle Biztonsági magyar gyufát, de hozatja alinzi-augsburgi »Sáckerháis«-et is, s a kettőt összekeveri és ugy árulja, mert mind a két fajta egyenlően sárga-fekete szinbe vau öltöztetve. — A hazait akaratlanul kényszerűség­ből árulja, a külföldit erős szeretetből pártolja. — Saját gyárosaink ne fessék a gyufájokat fekete­sárgára. A zalaegerszegi ker. r. kath. tanitói kör Kii ár Károly elnökletével nagy tartalmú gyűlést Q ^ Magyar Paizs nem politikai lap, de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen független társadalmi újság. Megyeiek. Rákóczy-flnnepély volt Tapolczán e hó 15-én, az iparos ifjak önképző egyletében. Nagy hatással énekelték a Káldv-féle kurucz dalokat. Szekeres Ödön keszthelyi adóügyi jegyzőt e hó 14-én egyhangúlag közigazgatási jegyzőnek vá'asztották meg s helyébe adóügyi jegyzőnek szavazattöbbséggel Bognár Imre galamboki segéd­jegyzőt. Gróf Wilczek Frigyes, az alsólendvai kerület­nek népszerű képviselője házasságra lép >tt borsodi Lftinovics Márthával. A lapunkhoz jött értesítő mindkét részről következőleg szól :I. borsodi Latino­?iC8 Albin ós neje szül. alsószopori Nagy Reginaöröm­mel tudatják Martha leányuknak néhai gróf Wilczek Ede Hultschin és Guttenland örökös ós zászlós urának és neje szül. tótprónai és blatniczai báró Prónay Annának fiával, gróf Wilczek Frigyes Hultschin ós Guttenland örökös ós zászlós ura, jogtudor ós orsz. képviselővel f. óvi október hó 27 én d. e. 11 órakor a gráczi székesegyházban kötendő házassági egybekelését. Grácz, 1903 óv október havában. — II. özv. gróf Wilczek Edénó, szül. I báró Prónay Anna örömmel tudatja saját ós férje i néh.i gróf Wilczek Ede fiának, Frigyesnek ! borsodi Latinovics Márthával borsodi Lafiuovics j Albin cs. ós kir. kamarás aranyt-arkantyus vitóz­; nek ós neje szül. alsószopori Nagy Reginának leányával vaió f. évi október hó 27-ón d. e. 11 ' órakor a gráczi székesegyházban kötendő házas­| sági egybekelését. Péczel, 1903 év október havában. | SpitkÓ Lajos székesfejérvári tankerületi fő­igazgató a napokban Sümegen és Keszthelyen | járt iskolalátogatáson. Rákóczi ünnepély lesz Alsólendván is e hó ; 28-án. Kántortanitói választás. Bellatiaczon a r. k. 'kántortanitói állásra nyolezan pályázlak, közülök Csepreghi Károly okleveles helybeli osztálytanítót, ennek helyébe pedig osztálytanítónak Szenté Margit polgári iskolai tanítónőt választották meg. A sümegi róm. kath. tanitókör 21-én tartja közgyűlését Sümegen. Pap József sümegi tanító a fonomimikáról tart felolvasást. Anyakönyvvezetők. Kováts Béla körjegyzőt a hahóti és Vegele Józsefet orosztony-baksaházai. anyakönyvvezetökké a belügyminiszter kineveztei Vásár elnapolás. A kereskedelemügyi minisz­ter megengedte, hogy Kapolcs községben éven­kint május 10 és október 28 kitűzött országos vásárok az esetben, ha e határnapok vasárnap vagy ünnepnapra esnek, ezentúl a reá következő hétköznapon tartassanak meg. Tejszövetkezetek. A keszthelyi gazdakör tit­kára Sztankovics János gazd. íanint. tanár Kaimacson és Sármelléken Í3 megalakította a tejszövetkezetet. Karmacson 178 üzletrészt je­gyeztek, de a remélhető szám 250 re tehető. Az uj szövetkezet elnöke Hertelendy József, alelnöke Bakonyi N. lettek, az igazgatóságban Joós Miklós plébános és Szadeczky Géza s több kisgazda van. A felügyelőbizottság elnöke Ányos Kálmán. A szövetkezet az üzemet e hó végén kezdi meg s nagyszabású transmissiós fölszerelést rendeltek meg 4500 K értékben. Sármelléken 90 üzletrészt jegyeztek. A szövetkezet elnöke Vida János plébános, igazgatósági elnök Major Vendel, felügyelőbizottsági elnök: Reíech Richárd. Sz^an­kovics János gazdaköri titkárt e működésében Voigt Ede megyei gazd. egyleti titkár kisérte és támogatta. A Héviz aj bérlője. A gyógyító hatásáról országszerte hires Héviz fürdő uj bérletének hónapok óta vajúdó ügye a mult napokban meg­oldást nyert. Reiscbl Venczei, a keszthelyi sör­főzögyár tulajdonosa vette bérbe. A bérlet 35 évre szól és az évi bér Hévízért 30.000 korona, a szentandrási birtokért 6000 korona. Ezenfelül

Next

/
Oldalképek
Tartalom