Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-19 / 47. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. deczember 10. utóbbit a gazda saját czéljára felhasználni birja, ugy a társadalom is nagy áldozatok árán igyekszik a maga kebeléből kikényszeritett egyedeit az emberiségre hasznosakká idomítani. A mikor tehát társadalmi érintkezésről beszélünk, sohase értsük alatta a bókoknak és hazug hizelgésnek minél szabatosabban való kifejezését, ne a muzsikaszó mellett reggelig tartó duhajkodást és ebből gyakran származó párbaj szabályait, hanem komoly embereknek a haza- és egymás boldogulásán való összhangzatos munkálkodását. Az ilyen munkálkodás czéljaira kétségbevonhatlanul helyességgel alakítottak kaszinókat, társasköröket könyvtárakkal s hírlapokkal, hol a napi események megvitatása után a több oldalról megnyilatkozó véleményekből tisztán szűrődik le a helyes irány, mely a tovább haladásra az utat megmutatja A musthoz hasonlítottam a társadalmat eléggé tragikusan, ha a mustnak anyjára a szőlőre, a társadalomnak mozgatójára a körökre gondolunk. Az egyik nemes gyümölcs, — sokak szerint talán legnemesebb, —a másik nemes intézmény. Az egyiket pusztítja a filoxera, másikat a közöny. Szőlős kertjeinkben csak itt-ott hagyott meg egy-egy tőt a pusztító féreg; kaszinóinkban, társasköreinkben csak elvétve látunk egy-egy uuatkozó tagot. Fut mindeuki saját érdekétől hajtva a koncz után, melyből embertársát minél kevesebbel kívánja részeltetni, vagy — ha szét nem pukkad tőle — egymaga fölhabzsolni. Csiszár József. Szövetkezeti nevelés. A külföld müveit államaiban a szövetkezeti tanítást már felvették az elemi népiskolákban (école piimaire.) A párisi kiállítás alkalmával külön kongresszuson tárgyaltak a szociális nevelés kérdését s szükségesnek jelentették ki, hogy a nyilvános tanintézetek foglalkoznak veie. A szövetkezetek nyereségüknek egy részét a neveles czéljaua áldozzak. A falusi iskolákban nálunk is fonto»abb volna ezt meghonosítani, Bok olyas helyett, aminek a falusi gazda gyermeke az életben gyakorlati hasznát nem veszi. Elismeréssel említjük fel, hogy szövetkezeti téren a magyar tanitók mái Í8 szép eredménynyel buzgólkodnak. Itt ujabb s hálás tere nyílik fáradozásuknak. A szövetkezetek ismeretét, a szövetkezes hajlamát és szeret,etor szinte észrevétlenül sikerül belecsepegtetni a gyermek szivébe s ezer és egy alkalom nyílik olvasmányok, elbeszélések utján kidomborítani s kifejteni a* összetartás, az együttes munka előnyeit. Angliában már szövetkezeti dalok és színjátékok is vannak, melyek ugyanezt a czélt szolgálják. Faluhelyen nem volna kivihetetlen az iskola mellett egy-egy darab földet megszerezni, ahol a gyermekek szabad óráikban vagy a rendes tanórák után, felügyelet alatt közösen zöldséget gyümölcsöt teime8ztenének vagy méhészkednének s a termékeket közösen értékesíthetnék. Az igy nyert fillérek egy részét oly könyvek beszerzésére lehetne fordítani, amelyekből a gyermek nemcsak szórakozást merítene, hanem komolyabb irányban is foglalkozni kezdene a szövetkezeti ügyekkel. A selyemhernyó tenyésztése, a könnyeu elsajátítható háziipari munkák szintén alkalmasak arra, hogy a tanuló ifjúságot együttes munkára szoktassuk. E mellett ezek szórakozást is nyújtanak s meggátolják azt, hogy a gyermek az iskolai órák után henyéléssel, czéltalan kóborlással vagy gyakran erkölcsrontó mulatozással töltse idejét. Akkor nem volna szükség arra a legújabban egyik másik megyében tett intézkedésre sem, amely a 15 éven aluli gyermekeket kizárja a korcsmából. Az angol példára kell utalnunk, ahol kapcsolatban a szövetkezeti központokkal női bizottságok működnek (Women's guildj, amelyek főleg a gyermekek szövetkezeti nevelésével foglalkoznak. A szövetkezeti szellem felébresztésére minden évszakban mulatságokat, kirándu- i lásokat, télen hangversenyeket stb. rendeznek, amelyeken a gyermekek százával vesznek részt. Az összetartás ós testvériség fejlesztésének alkalmas módja ez. Természetes, hogy az a gyermek, akit ilyen irányban neveltek, kikerülve a/, iskolából, az életbe a szövetkezeti kérdenek iiánti érdeklődést viszi magával. Meg fog ragadni mindeu alkalmat, hogy megszerezze azt a nevelést, amelyet a társadalom nyújthat neki. Ezen a téren ismét példát mutat Anglia. A nevelés szellemi vezetése ott a manchesteri cooperativ szövetség kezében van, amely irányítja 8 felülvizsgálja a kerületi központok, az oktató bizottságok 8 a nők szövetségének ténykedését. Előadásokban ismertetik a szövetkezeti mozgalmakat, a sokfele alakulásokat, a nemzetközi törekvéseket, hires szövetkezeti férfiak életét s hogy ezek az előadások necsak tanulságosak, de változatosak is legyenek, sok esetben felhasználják a laterna magica vetített képeit is. Az angol szövetkezetek idősebbek és fiatalabbak részére három évre terjedő szabályszerű tanfolyamokat rendeznek, amelyekben nem csak mindazt megtanulják, amire szövetkezeti embernek szüksége lehet, igy többek közt a könyvvezetést is, hanem behatóan tárgyalják mindazon kérdéseket is, amelyeket minden honpolgárnak ismernie kell, honpolgári kötelességeit teljesíteni s polgári jogaival helyesen élni akar. A szövetkezeti tisztviselők és ellenőrök vizsgájára csak azokat bocsáj'.ják, akik a tanfolyamot követő vizsgát sikerrel tettek le. Két érdemes szövetkezeti férfiú Wansittart Neale és Thomas Hugher oly egyetemi ösztöndíjakat alapítottak, amelyeket csak szövetkezeti férfiak fiai élvezhetnek. A nevelés kitűnő eszköze a szövetkezeti vándorkönyvtár is. Az előadások keretében szó esik a közegészségről, kereskedelmi morálról, Anglia történetéről, a szövetkezeti lelkiismeretről 8 a nők szövetkezeti szerepéről, az egészséges lakásokról, a fogyasztási adók hatásáról a termelőkre, végül megismertetik a szövetkezeti életben és társadalmi reformok terén kitűnt férfiak életét, törekvéseit és az elért sikereket. Ennek a kitűnő társadalmi nevelésnek köszönhető, hogy Augliában a azocíialis nus nem bírt gyökeret verni. Az értelmileg ós erkölcsileg fejlett nép helyesen itel a nemzetközi szoc.ialisraus fölött s bizik a vezető szövetkezeti lerthkban, akiktől nem restel tanácsot kérni. Meg kell em litenünk még az angol sajtót is, amely ezen törekvéseknek buzgó előmozdítója s terjesztője. A szövetkezeti újságok és nyomtatványok Angliában nagyon elterjedtek. Tudják ott, hogy tanulni nem szógyen s hogy sikereket csak megfeszített munkával érhetni el. Nekünk is ezen az uton kell haladni, ha eredményeket elerni akarunk A Magyar Gazdaszövetség ez irányban me^'te tte az első lépést a gazdakörök és téli felolvasások szervezesóvel, amely a társadalmi nefeles hatalmas tényezőivé válhatnak. Újságai es kiadványai szintén a szövetkezők nevelését czélozzik s nüm e^y terv ál! készen 8 csak alkalomra vár, hogy mi is elinduljunk azon az ucon, amelynek czélja, hogy a magyar nemzetnek buzgó és valódi szövetkezeti férfiakat neveljen. Szövetkezeti férfhkat kiket nem az önző erdek vezet, hanem igaz érdeklődés. Az ilyen szövetkezeti ember nem fo^ érzéketlenül elhaladni az újabb alakulások e'őtt; a legkisebb jel is fel fogja ébreszteni érdeklődését. Szabad idejét nem a korcsmában, hanem a gazdakörben vagy olvasókörben fogja tölteni, ahol, hála Darányi földmivelési miniszter ur gondoskodó áldozatkészségének, az adományozott nép könyvtár bő alkalmat nyújt, hogy tudni vágyását kielégíthesse. S mert otthon és az iskolában nem anynyira az anyagi haszon, mint inkább a szövetkezés ethikai haszna áll szeme előtt, vége fog szakadni annak a helytelen felfogásnak, mintha a szövetkezetek egyedüli czélja a könnyebb megélhetés előmozdítása vagy az anyagi haszon gyarapítása volna. Az uj szövetkezeti ember soha sem fogja elfelejteni azt, hogy boldog nemzet csak az lehet, amely nemcsak anyagilag gyarapodik, hanem amely tudásban ós erkölcsben is emelkedik. A tiszta erkölcsökben oly erő rejlik, amely bármily nagy vagyonnál is jobban megvéd minden válságnak bomlasztó hatása ellen. K~yné. A magyar gyújtórólEgy inczidens alkalmából, mely saját megelégedésünkre is, az Emke gyújtók teljes rehabilitácziójával végződött, e kis iparcsikk ismét az általánosabb figyelmet vonia madara és ha mir felszínre került e máskülönben neglígáltapróság, még egjszer akarunk vele foglalkozni, mert bizony megérdemli, hogy néha néha az általános figyelem reá terelődjék, mert gazdaságilag fontosabb czikk, mint a legtöbben hisszük és nálunk a gyújtó bizonyos agitationahs karaktert kapott, mely annak még külön érdekességet is kölcsönöz. A magyar gyujtóipar elég régi, de sokáig bizonyos maradisagban szenvedett. Sokáig najdnem kizárólag csak a kénes gyújtó a „masina* gyártásával foglalkozott a migyar gyújtó ipar ós a jobb fajták, de különösen a mindinkább tért hódító svéd-gyújtók gyártását külföldi gyáraknak engedte át. így azután a svéd gvujtólt használatának rohamos terjedésivel, ró^i ós elég tekintélyes gyujtógyártásunk dacára, a gyújtó behozatal óriási m^don növekedett es végül városi használatban irodákban, klubokban, kávéházakban, ahol a nigy gvnitó fogyasztás történik, mindenütt osztraiés külulJi gyujto díszelgett ós a dohányosok zsebében is csak „Sákerheta Taendstikker" volt talalható. Áruforgalmi statisztikánkban szomorú módon talált ez kifejezést, mert ezeu filléres czikkben behozatalunk volt: 1896. évben 2,355.000 kor. 1897. év ten 2 648.000 „ 1898. évben 2,854.000 „ 1899. évben 2,869 OOO „ Ez a milliókat az országból kivivő gyujtóbehozatal meg beláthatatlan módon növekedett volna, ha a Temesvári Gyujtógyár Részvény Társaság 1898-ban meg nem alakul, azon kitűzött czéllal, hogy a meglevő, főképen kenea gyújtók gyártásával foglalkozó magyar gyárakhalc nem támaszt "ersenyf, hanem a legmodernebb gépekkel berendezve, főkép az óriási osztrák szalon- éa svéd gyújtó behozatal kiszorítását tűzi ki czéljául. A tökéletes berendezésre 430.000 koronát költött a gyár, — hihetetlen áldozatok árán tanította ki a munkásait; de mindezen áldozatok es erőlködések nem használtak volna, célhoz nein is vezettek, mert a külföldi svéd-gyújtók használata mély gyökeret vert már es a szokás nagy hatalmát l özönséges eszközökkel megtörni nem lehet. Itt minden pénzáldozat, minden kereskedelmi élelmessel gyengenek mutatkozott. Más, hatalmasabb fegyver ke'lett tehát hozzá, hogy a magyar ipar 8'ámara ezen milliós fogyasztás meghóditta88ék. — Ezen fegyvert a hazafiság jelszava és az Emke hatalmas társadalmi tekintélye kölcsönözte. Az Emke emelte fel messze elható s<avát a magyar-gyujtó érdekében e3 ennek volt is foganatja. Arai eddig nem sikerült, az most diadalt aratott, az Emke gyújtó kiszorította mindenütt a külföldi gyújtót es a gyújtó behozatal következőkép apadt direct ós kizárólag az E nke akciója tolytán. Az előző 2,869.000 korona behozatal 1900. évben . . . 2,185.000 koronára 1902. évben . . . 2,08i).000 koronára csökkent és ez évben is apad. Ez tehát már nem frázis, ez egy nagy hazafias ós gazdasági konzekvenciákban renki'ül fontos tett volt. Hasznát uem egy gyár, hanem az egész magyar gyujtóipar látta, mert látva, hogy a magyar közönség a magyar svéd-gyújtót veszi, minden magyar g/ujtógyár erősen kultiválta ezek gyártását és kizárólag az Emkének köszönhető, hogy ma a magyar gyujtóipar oly nívón áll, mint talán egy magyar iparág sem. Az osztrák gyárak tehetetlen dühökben az árakat ugyan a veszteség nívójára szorították le, de azért a magyar gyujtóipar elfoglalt pozícióját el nem hagvja ós külföldi gyújtót többé be nem ereszt. Nem elégszik meg, hogy az osztrák versenyt hazánkból kiszorította, hanem ismét úttörőként lépett fel ós mint első hazai gyár a messze keletró kezdte a gyujtókivitelt. Minden magyart büszkeséggel tölthet el, ha látja, hogy a magyar gvujtó, mint a magyar ipar erősségének hirdetője lemegy egészen Dél-Afrikáig, hogy a magyar gyújtó, a temesvári gyártmány, kedvelt ós keresett czikk Smyrnában, Jaffában, Konstantinápolyban ós az egész Bulgáriában. A magvar munka diadalmasan állja a versenyt ott lenn a ré^i angol, svéd, olasz és belga iparral szemben.