Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-12 / 46. szám
2 M A G Y A R PAIZS 1903. november 12. ipari kurzusok. Ausztriában, Németországban évtizedek óta számtalan ipari kurzust létesített a magánvállalat. Természetes, hogy a kiválóbb magániskolákat a városi és állami hatóság is tőle telhetőleg pártolja, felfogván e magánintézeteknek közgazdasági fontosságát. Mi zsenge, fejlődő ipar-állam lévén nálunk még sokkal nagyobb tere lenne az igazi kurzusok felállításának. Mindnyájan tudjuk nagyon jól, hogy a magyar ember a fiát csak a legvégsőbb esetben tereli az ipari pályára. Legtöbb esetben már akkor, midőn az ilju tudományos pályán nehezen boldogul. Vannak azonban számosan, kik érettebb korban, belátván az ipari pálya kiváló fontosságát s számtalan előnyét szívesen lépnének arra, ha módjukban állana a kiképzéshez hozzájuthatni. Hazánkban nincsenek berendezéseink, eszkö zeink aria, hogy 6—8 osztályt végzett 18—22 éves ifjú az ipari szakmában kitanuljon. A fa-, fém-, épitő és gépipar azon ipari szakmák, melyekre már felsőbb ipari iskoláink vannak. Ezen intézmények igen jók, teljesen megfelelnek a hozzáfűzött igényeknek, de nem elégítik ki az összes, ipari pályákra lépők szükségleteit, nem ölelik fel az ipari szakmák tágas keretét. Hosszú a tanítási idő, 3—4 ér. A belépés rendszerint —16 éves korban történik a hallgatók száma korlátolt stb. Különben is e négy szakma még távolról sem meríti ki az iparpálya hazai szükségleteit. Nézzünk csak utána minő ipari kurzusok vannak külföldön rendszeresítve. Németországban régóta tanítják a selyemgyártás, posztó-és vás/onszövészet, női ruhakelme-, szőnyeg- és butorkelme szövés, elektrotechnikai ipar, malomipar, sörfőzés, szeszgyártás, papírgyártásnak stb. iparágait. Kinek nem tünt fei például, hogy a magyarországi sörfőzdék alkalmazottai egytől-egyig idegenek. A üórfőzdetulajdonosok persze azzal indokolják e viszásságot, hogy hazánkban nem kapnak kitanult szakerőket. Arra nem gondolnak az önző ipszék, hogy külföldön a sör gyárosok maguk, tartanak fel egy mintaiskolát, hol mindenkinek módjában van magát e s/akmájaban tökéletesen kiképezni. A malomipar terén vezetünk a kontinensen, de azért a milliomos malmosoknak nem jutott eszükbe a fiatalabb nenr.edeket tökéletes berendezésű szakiskola felállításával e pályára csábítani. Nehéz, időket é'ünk. Számtalan mérnök kenyér és munka nélkül várja összetett kézzel a szebb jövőt. Már én azt h'szem, hogy részben az ő hivatásuk lenne az ily szakiskolák és ipari kurzusok létesítése. Ha arra való egyének veszik a dolgot kezükbe, meg vagyok róla győződve, hogy az állam, városi hatóságok, iparegyesületek, kamarák, nagyobb ipari vállalatok szívesen fogják erkölcsileg és történt a régi Hellassal és Rímival; de azért ők szellemi alkotásaik maradandó emlékeit hátra hagyták az utókornak. Ezen művik, ezen irodalmi em'ékek melyeket főleg Görögország és Róma reánk hagyott, joggal megérdemlik a klassikus művek nevet. S mégis sok nép, mint ilyen is, elpusztult. Miért? Azért, mert rohattá lett az erkölcse, ez a rothadás pedig származott a vallás romlásából. Vaijon ezen népek istenségei csakugyan képeztek-e az emberi szivnek azon örökké jóároD, az szent tükeletességü ősképét, mely által az' az emberi szív a világ s maga fölé emelkedhetett volna? váljon azon istensegek eleget tehettek-e az emberi léleknek a lelkiismeret meghasonlásáfcan, a szenvedés és a halál kínjaiban ? Nem, ők nem voltak olyanok, ők azt megtenni nem voltak képesek! Tényleg a régi kuItura teljesen aristokratikus volt és szívtelen a nagy néptömegre nézve, éppen azért hozott az ujvallás szabadságot a szeretetben. Ez képezi alapját az erkölcsi haladás, mozgalomnak ugy az egyes embereknél, mint egész népeknél. Cselkó József. anyagilag támogatni a szolid magánvállalkozást. Tessék csak külföldről bekérni, az intézeti programmokat, abból meggyőződhetünk aL ilynemű vállalatok anyagi előnyeiről. Csak egy példát. A berlini (női konfekcziÓ3 és bútorszövet) textiliskola egy évi kurzusán a külföldi 800 márka tandijat fizet. A magániskolákon a minimális tandíj évente 130 márka. Ily magas tandijak teltétlenül biztosítják a vállalat anyagi proszperálását. A szülő szívesen fiiét egy éven át 400—600 koronát, ha fiát biztos jövőjű révbe látja behajózni. Mondanom is felesleges, magánipari szakiskolák felállítására különösen hivatottak a kies fekvésű, jó levegőjű, olcsó vidéki városok. 0„t az élet jutányosabb, egészségesebb; az erkölcs nemesebb. A kísértés kisebb. Hisz Németország leghíresebb tudományos intezetei is a kisebb vidéki városokban vannak elhelyezve. Összegezve a fent előadottakat, nézetem a következő : A czóltudatos, magyar iparpolitika feltétlenül megköveteli az ipari szakoktatás fejlesztését és bővítését. Minthogy nem lehet, nem szabad mindent az államtól követelni, az ipari szakoktatás ból vegye ki osztályrészét a társadalom is. Az érettebb ifjúság minél kisebb költséggel, mennél rövidebb idő alatt nyerhessen tökéletes szakképzést s ezért kell bizonyos ipari szakmákra kurzusokat rendszeresíteni. Vegye kezébe az ügyet a magánvállalat, neki is legyen resze e fontos közgazdasági ténykedésből. A bőséges osztalékot fizető bankok és takarékpénztárak, az állami szubvencziókat élvező vállalatok, a meggazdagodott privatiék is áldozhatnának némi csekélységet ily czélokra. Observátor. Országgyűlés. Nem épen kedvező jelenségek között indul'; meg az uj koiminnyal ai oi szággyülés. Gróf Tib/a István kinevezte'é^e idején meg azt. is kritika tárgyává tették sokan, hogy a/, uj kormányelnököt az eletben, legalább a parlamenti életben még nem látták soha mosolyogoi, csak most, mikor a kineve/fST*. 'e küszöbön \olt. Azt még nagyobb knnsa tárgyává tettek, hogy az eskütételnél a kiialy előtt nem polgári rauiósegbeii jelent meg, hanem karonaminőségben, holott csak tartalékos katona a 42 even tui, s hobtt, csík főhadnagy. Kritizálták ugyanis azt, hogy díszesebb é egy katonai főhadnagyi egyenruha, mint a polgári közéletnek kormányelnö&i diazruhaja. D; legnagyobb kritika alá vettek az ellenzéki képviselők s a lapok is — kettőnek a kivételével — az elmondott programbeszednek egyes teteleit, különösen a közös jelvényre vuwitkozó elméletet. Nagy beszedet tartott ellene Holló Lajos képviselő. E'.utáu mir fordult is egy nagyot a rokonszenv. Az ellenzekiek fentartják az obstru'-cziot, s ve^ig küzdenek a magyarnyelv érdekeért. A tisztvrselők országosan zugolodnak a fizetés rendezés elhalasztása miatt. Nincs remeny, hogy gr.Tisza István kormánvelnök8égevel megoldudjek a parlamenti bonyodalom. A képviselők közül beszedet tartott még a programmra vonatkozólag Vlád Aurél, llock János, gr. Zichy János, Polónyi Géza stb. Heti hirek. Helyiek. A vármegyei törvényhatóság e hó 9-en rendkívüli közgyűlést tartott s némely költségekre póthitelt kért. Felhívás. Tekintve, hogy épen a tisztelt olvasóink, magok az előfizetők említik leggyakrab ban, többször szemrehányólag is, hogy a Magyar Paizs igen olcsó lap, mert mesebeli olcsóság egy évig lapot olvasni négy koronáért; tekintve, hogy jóindulattal és méltánylással vannak előfizetőink az ujságkivdónak áldozatkészsége iránt és a szerkesztőnek ingyen munkássága iránt, tekintve ezeket, tisztelettel kérjük olvasóink egy részét, szíveskedjenek az 1903 évre járó iapdijat minél előbb elküldeni, hogy önzetlen munkásságunkat annál jobb kedvvel folytathassuk — elengedve minden munkadijat. Bucsuzások. Dr. Wlassics Gyula volt vallás- és közoktatásügyi miniszter távozása alkalmával búcsúlevelet intézett az összes iskolákhoz, munkatársainak nevezve a tanárodat és tanítókat, kik a közművelődés ápolásában és fejlesztésében neki segédkeztek. A meleg hangú köszönő irat a zalaegerszegi állatni főgimnáziumhoz is megérkezett, honnan a tanári kar már megelőzőleg elhatározta v >lt a bucsu-feliratot. Esküvő. Deák Emmának, Deák Mihály kedves leányának fénye* esküvője volt hétfőn Birc«ay András honv. huszár századossal. — A mighivo mindkét részről a következő: Diák Mihály 03 neje Königmájer Vilma, örömud tud tjákEnni leányuknak 'oárczai Barclay András Bili, c>. és kir. kamarás, ra. kir. hoavéd huszár száíadossal folyó hó 9 én tartandó egybekelését. — Birc-ai Bárczay Andiás Béla, ci. ós kir. kamrás, m. kir. honvéd huszár százados, néhai bírczai Birczay Miklós és neje, néhai vajai Vav Etelka bárónő fia, örömmel taditjaDeáiJ Ennív?lf>lyó hó 9 én tartandó egybekelése:. A felszámolás alatt levő ssövilkazalií í közgvülése lesz 22-én, mint a mellékleten levő meghivó mutatja. Ugyanitt közzéteszi a bizottsága részletes jelentését is, s e lappil egyitet megküldi minden e?yes tagnak. Fi^elm ikDd ajánljuk a tagoknak, olvassák el, hogy tájékozódást nyerjenek az ügyről, főképen pedig erdeklődjeaek a közgyűlés iránt, vegyenek részt a tanácskozásban, indítványban, véleményadásban; mindenek előtt pedig hogv véleményalkotás előtt ismerkedjenek meg a dolgok állásával, mert határozat hozatal után mir késő a nézetek nyilvánítása. Zalavármegye közigazgatasi bizottsága dr. Jankovich László grof főispin elnöklete alatt f. hó 10 ón tartotta h ívi rendes ülését. Az alispáni jelentes szerint a kö/.egészségi állapot eleg kedvező. ní állategészségügy azonban kedvezőnek nem mondható, mert a ragadós száj- és körömfájás, 8ei teavesz, sertésor báncz es e^yéb állati betegség meg mindig uralg. A személy és vagyonbiztonság rendbiu van. Az előfordult tüzesetek közül ez ideig bejelentetett 13, melyeknél az ösizes kár a beérkezett jelentések szerint 170J1 koronát te ft ki, ebből biztosítással megtérült 8768 korona, igy a biztosítatlanul maradt kar 8326 koronara rug. Az őszi verés legnagyobo reizben befejeztetett, jelenleg a tavasziak ala való száutás van folyamatban. A kukcricz.a, burgonya és répa iiimiiek betakariitaitak és álialában jó termést adtak. A hasznos háziállatok forgalmi ertéke magas, a mi karpjtlást nyújt részben a gazdiknak, a silány gabonatermő es alacsony gabona arakbál előállott csekélyebb gudaaági bevétel foHo :,tsára. A pénzügyi aduiiaiotratiót illetőleg a törvényén kívüli állapot nagyon észrevehető, a m innyibea a varmegyonek vaunak olyan községéi is, melyek a mua ev hason idö->zakaoau kincstári tartozásukat majdnem teljesen bsfizettek, jelenleg pedig tetemes hatralekban vannak. Dr. Thassy Gábor orvost a tartalékos katonaságnál tóorvossa neveztek ki. Nyuga omba vonult Ferenczy József csendőrszázados és Pochne: Ferencz adótárnok, aki 40 évig volt pontos, lelkiismeretes tisztviselő. A katonáknal. Bárc«ay András honv. huszár főhadnagyot századossa lépteitek elő, s Faragó Károly századost Papára helyezték át putkerületi parancsnoknak. Makai Zsigmond a mozgó féuykepek között. A szekelyfóldi színház vasarnap este bemutatta városunkban is mozgó fényképéit, köztük az orleansi szűz históriáját ós Makai kepviselőt rs álló képben, amint szekelyiöldi otthonában gazdálkodik. Nem kis derültségét keltett a két igavonó fejér áliat, melyekre a kikiáltó szintén azt jelezte, hogv Zsiga bá gazdalkodik, de Zága bá helyett csak a ket igavonó vala látható. Az agyag kályhaipar vidékünkön és épen Zalaegerszeg-városunkban dicséretesen fejlődött állapotban van. A városunkban készült kemenczék egyúttal diszbutorai is a szobának, amellett hogy egyenletes melegitésőkkel inkább megfelelnek az egészségi követelményeknek, mint a vaskemenczék. A kályhásmesterek, kik szorgalmukkal és szakértelmükkel tökéletességre vitték ezt az ipart, elism e-
