Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

1903. november 5. MAGYAR PAIZS melyet rendesen tavasszal, a fagyok multával, tehát március körül szoktunk végeztetni. A beoltást bízzuk állatorvosra. Azonban a fecskendő és szérum beszerzése után az ügyesebb gazda maga is elvégezheti azt. Ezen esetben első ós legfőbb kellók a fecskendő tisztántartása ós használat előtti feriőtelenítése. A másik dolog pedig, amire figyelemmel kell lenni az, hogy a szórum nem régi, hanem lehetőleg fris legyen. A fecskendőnek p-dig jói kell működni, vagyis úgy a fecskendő tűnek, mint az üveghengernek a befecskendezés elő t a szérum között teljesen légmentesen szérummal kell tíle lenni vagyis lógbuborékoknak a szérum közt nem szabad előfordulni. Kifejlett nagy állatoknál az üveghengert, mely köbcentiméterenként van számozva s a melyet srre a célra külön gyártanak) tele szívatjuk szérummal. Ezt megelőzőleg az összes beoltandó állatokat jobb oldalon az első láb könyökétől hátra, kissé fölfelé egy jó arasznyi távolságban ollóval bőrig nyírjuk. Ezen megnyírt helyen a bőrt 2 ujj közé összefogjuk. Az így összeszorított s ezen eljárással a két ujj közé fölhúzott bőrbe a másik szabadon álló kézzel, az oldalbordára ferde irányba a fecsekendő tűjét egy elég erős és biztos nyomással beleszurjuk, a mikor rögtön az üveghenger dugattyújára nyomást gyakorlunk, mialatt a szérum a bőr alá nyomatik. Ezután a fecskendőt kivesszük és a beszúrás fölött a bőrt jó erősen megdörzsöljük, hogy a szérum mennél gyotsabban oszoljon szét. Ezen műtétet az állatok kevés kivétellel, nyugalommal tűrik, mert a bőr összeszoritásával azon a helyen zsibbadás áll elő, a finom ós igen hegyes tű szúrasa pedig csak pár pillanat műve. Fontos még tudni a besegség jeleit. A lépfene egyik alakja a gutaütés. Megismerhető arról, hogv a különben ép, egészséges állat egyszerre összerogy, az oi iából véres, habos savó foly, néhánv percig lángatód/ik, aztán kimúl. Ezen alakja a lépfenének rendesen akkor mutatkozik, mikor fejlődő, kövéren tartott állatokat támad meg. Egy másik alakja, amely hosszabb lefolyású, de legtöbb esetben szintén halált okoz, fölismerhető arról hogy az állat szomoiu levert, remeg, a íázóhideg gyakran megjelenik, a lélegzés gyors, rendetlen lihegő, később nyögő lesz, a te^t föIülete helyenként fonó, máshol hideg, a szem homályos, a szempillák felig csukottak, az orr és száj nyákhártyai kekesek vagy vórrei befutottak, az étvágy megszűnik, a szomj fokozódik, a bélsái híg és véresen csikóit, és ha a lázas állapot emelkedik, az állat izgatott, dühöngő lesz (mint a lovak a napszurásnál) és ha ezek a rohamok elmúlnak, az erőtlenség, lehangoltság, bág\adi.ág, semmivel nemtörődés jellemzi a beteg állatot. A járás tántorgó, bizonytalan és az állat legszívesebben szeret feküdni. Legjobb ilyenkor j >1 szalmázott, tágas ketrecbe • rekeszteni, ahol szabadon mozoghat. Az ilyen kifejezések: pokolvar, íorokgyik, fene stb. gyakian hallhatók a nép ajkáról. Ezek szín tén nem egyebek, m

:nt a lépfenének alakjai. Megismerhetők arról, hogy a bőrön, ha tapog'tjuk, több helyen fordu'nak elő daganatok (pokoLar), melyek vagy élesen határoltak vagy elmosodottak azaz: szétterülnek. Ezen daganatok, ha fölhasadriak, gennyei ömleszteoek és fekélyes, mély se beket mutatnak. Ha a nyelven fordulnak elő, nyelv-fenének ; a torkon, torokgyíünak és a végbélen pokolvarnak neveztetnek. A betegség ezeu harmadik neme hosszabb le folyású s így a gyógyulás is valószínűbb. Ennél legveszedelmesebb az, hogy a fölfakadó fekélyeket a legyek meg szálljak és azután a betegséget mintegy mesterségesen oltják be más egésszéges állatba. Innen mag; arázható meg az is igen természetesen, hogy egy légycsípés akárhányszor okozza az ember halálát is. Éppen ezért az ilyen sebsk karbolos, creolines, szublimátos stb, oldattal mosandók, hogy így tisztán taitassanak és egyúttal fertőteleníttessenek is. Még csak azt említem meg, hogy az ilyen állat lépe boncolás alkalmával duzzadt és sötetveres színt mutat. Cs Péterffy József. Csarnok. IjeVél a messzcmer^t baráthoz.*) . . . Partra szállottál az idegen hazában . . . Milyen érzés volt, mely elfogott, a mikor elhagytad a Kárpátoktól övedzett magyar hazát, a melynek megszűntél fia lenni. Nem fájt a szived mikor utolsót léptél itt s elsőt léptél ott az ismeretlenben? Nem omlottak e könynyeid, mikor egyedül álltál az idegen hazában, nem ismervén senkit, nem ismerve senkitől? Hát amikor az első est beállt és nem volt az idegen hazában hajlékod, a hova fejedet lehajthattad volna, mond: mit éreztél? Mikor felvirradt idegen uj hazádban az első reggel, mikor a nap sugarát ismeretlen halmok verték vissza: nem bántott valami? Más hazának lettél polgára ? . . Jó] tetted ! Hiszen azért nevelt fel a magyarhaza, hogy hagyd el ; a mikor már tettel, ésszel segíthetnéd ! Jól tetted ha itt hagytad a magyar hont, hisz nem tudja fiának méltányolni érdemeit!! Oh a külföld ! . . . A külföld olyan szives, olyan előzékeny : a kibujdosoltnak érdemeit czimuael, ranggal, kitüntetéssel pénzzel, birtokkal jutalmazza! Jól tetted, hog) itt hagytad a magyart, hiszen a magyar háládatlan, csak a külföld, a külföld háladatos ! . . . * Mit neked a magyar haza! Semmivel sem külömb az újnál ! . . Tán az érdem, hogy felnevelt ? . . . Dehogy éidem az !! ... Azt megtelte volna a külföld, az idegen is ! Hogy étellel, itallal ellátott, hogy édes anya tejjel tapláP, hogy hajlékot, jó gondozó szülőket s szerető testvért, rokont adott, — azért kellene szeretni a hazát, az édes magyar hazát ? Oh ! hiszen, mind ezr megadná az idegen is! Ételt adna bir is n ;reJ ;nt |— italt adna idegent, anyatejet, de külföldit, hajlékot, de bizonytalant. Lám, csak rövid ideje, hogy kint vagy uj hazát cserélvén, menynyi minden kedvezményt nyújtott az idegen haza ! . . . Haza ? . . . Mi az a haza ? . . . A haza: üres beszéd, puszta frázis; leírhatja Pósa bácsi „mi a haza?" A haza egy földrósz : ma magyar, holnap, német, holnap után Sveicí vagy Amerika ! Mindegy ! Csak a bolond tart ma „egy" földet hazájának ! . . . A hazafiság bolondság ! . . . Ugy kell tenni, mint te tettél, elhagyni a hazát, hiszen ugy is sokan vagyunk ! Ugy sincs szüksége, sem eszünkre, sem karunkra hazánknak ! Mikor ugy néha néha, szabad óráidban gondolatid az elhagyót hazába szállnak, eszedbe hozván ámulták emlékeit, mikor a kedves helyek, a melyeken gyermek-korod töltötted; az ifjú honibarátok, testvéreid, szülőid, kiket örökre elhagytál, jelennek meg fenyítő árnyként előtted : van e benned sziv. a mely nem sajogna arra a tudati a, hogy mind azt, a mi kedves és szent csak volt előtted, örökre elvesztetted. Ha vészfelhő tornyosulna magyar hazánk felett és e vészfrilhő uj hazád felől jönne : mit tennél te ? . . . Azt, mit uj hazád parancsolna : ellenhad élén jönnél ha/ád ellen, barátodat, testvéredet, szülődet lelőnéd ugy é ? ! Látod, mily szerencsés lehetnél, esetleg neked jutna osztályrészül az a szerencse, hogy ledöfhesd azt az embert, a ki testvéred, apád, anyád, szeretőd, hitvesed volt. Melled ékesítenék harczi jelvények, csillag arany-rojt, s a sok kitüntetésért mi csak azt mondán )k neked: „Áruló!" * * * Szülőid öröíre örömtelen álmot álmodnának a sírban, s nyugtalan nyugalmukban vádat éreznének maguk ellen. A nemzeti Géniusz vádolná őket, hogy téged a vilagra szültek. Mit gondolsz ? Mit érzesz ? V. Gy. \ *) Nem költemény. Katona-szökevény volc és tekintélyes állásba jutott. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. 804. sz. v. 1903. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881, LX. évi t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1903. V. II. 704 számú végzése által a zalamegyei központi takarékpénztár végrehajtató javára Tóth Ferencz és neje Ferencz János és Bali Jeromos ellen 524 kor. tőke, ennek 1901. évi julius hó 27 tői járó 6°jo kamatja, ugy járulókai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 2523 koronára becsült szarvasmarhák, lovak, gazdasági eszközök és buicrokból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Botfában leendő eszközlésére 1903. év november hó 16-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitűzik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értei uében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. óvi IX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszegen, 1903. október hó 18-án. Nagy Sándor kir. bír. végrehajtó. 650. sz. v. 1903. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. b r. végrehajtó az 1881. évi LXt. cz. 102. §-a értelmeben ezennel közhírré teszi hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1903. V. II. 532J számú vügzése által Nova és vidéke takarékpénztár végrehajtató javára Salamon Márton es társai mileji lakosok ellen 82 kor. tőke, ennek 1903. évi augusztus hó 29-tól járó 6% kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégíteni végrehajtás alkalmával bitóilag lefoglalt 1000 koronára becsült két pár jármos ökörből álló ingóságok ujilvános árveres utján leendő eladatása elrendeltetvén, —- ennek a helyszínén vagyis Milejben leendő eszközlésére 1903. évi november hó 17-ik napjának d. e. 10 órája hataiidúül kitiizetik'és ahhoz a venni száiidéíozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érinte:t ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t. cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszegen. 1903, évi október 18-án. Nagy Sándor kir. bir. végrehajtó. Kitüntetve az ezredéves orsz. kiállításon. Van szerencsém a nagyérdemű közönségnek és a magas aristokratziának becses tudomására hozni, hogy itt Zalaegerszegen, Ujváros-ntczábaa 23. szánul saját házhelyiségemben levő műkálvha készítő telepemen és dúsan berendezett raktáromon minden a mai-kor- és divat kívánalmainak teljesen megfelelő s nagy választékú kályha készletben tartok a legujabbi „Secession, Bárok és Empirie" rendszerű díszes kiállítású kalyh kat; s ezenkívül egyszerűbb és szemes kályhákat, virágedényeket és épiilet diszitmén / eket; melyeknek ugy a diszes kiállításáért, valamint a szilárdságáért kezeskedem és legjutányosabb árban számítom. Szíves megrendeléseket várva kiváló tisztelettel maradok agyag-, disz- és műkályhakészitö lalaegerszeg, Ejváros-uicza 23. 0-9