Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-22 / 43. szám

1903. október 22. MAGYAR PAIZS « 3 nál már megvannak az esetleges változtatásoknál irányadó szempontok. Mindannak daczára igen sokan is igen gyakran követnek el hibát mindjárt a telepítés kezdetén az által, hogy nem előre elkészített, jól átgondolt terv szerint, hanem csak ötletszerűen kezdik meg az ültetést vagy foltozást. A baj ugyanis az, hogy a filloxera a legszeszélyesebb alakban s a legkiszámíthatatlanabb formában kezdi meg és folytatja pusztító munkáját ugy, hogy az egyik táblának a végén, a másiknak a közepén, harmadiknak a sarkán támad a gyanús folt és keletkezik a kipusztult terület és igy ha csak szőlőinket egyszerre kivágni nem akarjuk, kénytelenek leszünk addig is, a mig a még meg nem támadott részek — esetleg szénkénegezóssel — fentarthatók, a kipusztult területeket foltozni ós igy részletekben ujitani fel az egészet. Hogy aztán az ekként felújított szőlő kész állapotában rendes táblákra osztva, egyenletes sorokat adjon, ahhoz múlhatatlan szükséges, hogy a telepítés előre meghatározott terv szerint vitessék keresztül. Ellenkezőleg feltótlenül beáll az az eset, hogy az egyik évi ültetés a másik évivel összhangba nem hozható s igy lesz majd egy kész szőlőnk, a mely talán terem is kedvünk szerint, de a szemünket örökön bántani fogja az a dissonantia, a mely annak felosztásában a hibás telepítés folytán előáll. Nem akarom evvel azt mondani, hogy a pusztulásnak induló szőlőt nyomban ki kell vágni, hanem csak arra figyelmeztetek mindenkit, hogy mielőtt szőlőjében akár csak egy tőkét is újra ültetne, készítsen az egész szőlő felújítására kiterjedő részletes tervet, oszsza be területét a Bzükséges táblákba, válaszsza ki előre az ültetendő szőlő-fajokat, határozza meg a tőkék sortávolságát s csak aztán fogjon a munkához. E végből czélirányos, sőt mondhatnám elkerülhetlen szükséges, hogy szőlőterületéről ki-ki pontos térrajzot készítsen vagy készíttessen, s ha tervet akar készíteni vagy szüksége merül fel valamely változtatásnak, vegye kezébe a czeruzát 8 a nélkül, hogy az eredeti vázlatrajzot bepiszkítaná, készítsen arról másolatot annyiszor amennyiszer 3 tervezgessen otthon kényelmesen s csak a meghányt-vetett tervvel menjen ki szőlőjébe. Ily eljárás mellett bátran lehet szőlőt bármily kis részletekben évenkint is felújítani ugy, hogy a kész szőlő szemre is és haszonra is megfelelő lesz. A fődolog csak az, hogy a beültetendő te rületen a kezdő tőke helye, továbbá az ettől kiinduló sorok iránya ugy hosszában mint keresztben u tervnek meg felelőleg minden évben előzetesen kijelöltessék. Olyan szabály ez, a melyet sohasem szabad ügyeimen kivül hagyni. A mi már most magát a területnek a beosztását illeti, szükséges, hogy az lehetőleg egyenlő nagyságú, szabályos négyszögű, inkább hosszabb és keskenyebb,' mint rövidebb és szélesebb táblákra hesse s igy külső helyzetét is javíthassa, ha az élet eszmenyeit irgalmatlanul teljesen leromboljuk s a munkásnak mintegy nyíltan bizonyítgatjuk azt, hogy minden csak tevedés, szédelgés, csalás a papok, gazdagok es hatalmasok részéről ; hogy az egész élet csak küzdelem a létért; akkor készen van a vörös internacionális pártnak az exbere, a ki azonban távol áll attól, hogy boldognak érezze magát, hanem ellenkezőleg, — ő csak mostatja át tiszta szemmel az egesz nyomort, s életinek czélja: a gyilkosság és öngyilkosság. Éppen azért arra törekedtek minden időben a beiató munkaadók különféle kedvezmények által, hogy a munkások sorsát könnyítsék és megelegedést lehetőleg létre hozzák. Mindezt el kell ismernünk, de azért ez által még nem találtuk meg a soczialis kérdés megoldását, a mint ezt a socialdemokratia növekedése világosan bizonyítja. A megoldás csak a kereszténység elvei szerint remélhető, amint ezt a nagy német kanczellár jelezte is azon jelszóban .praktikus kereszténység! Ennek feladata azon nagy műben rejlik, a melyet jogosan „belső missiónak" neveznek. Az irgalmasságnak minden háza minden gyógyés ápoló intézet a betegek számára; az erkölcsileg sülyedtek minden menhelye; minden egyesület mely a bün kiirtását s az erény terjedését ezélozza: mindezek hozzájárulnak a socialis kérdés helyes megoldásához! Cselkó József. osztassék ugy, hogy a sorok lehetőleg éj szak-dél és kelet-nyugat irányban és a táblák oldalaival párhuzamosan haladjanak, hogy igy a szükségtelen kifutó sorok elkerültessenek. E mellett figyelemmel kell lenni az utaknak olyan beosztására,, hogy a szőlőből és a szőlőbe való közlekedés minél könnyebb legyen. A kinek szőlője olyan keskeny, hogy hosszában két táblára osztani nem lehet, az kénytelen lesz az utat valamelyik szomszéd mellett kihasítani; de én azt tanácsolom, hogy a hol csak lehet, ezt el kell kerülni és az utat inkább középen kell kijelölni, mert ez által a szomszédok részéről támasztható igen sok kellemetlenségtől szabadulunk meg. Igen fontos feladat a kellő sor ós tőketávolság meghatározása is. Ide vonatkozó tanácsom és tapasztalatom az, hogy ojtvány szőlőt egy méter sor és egy méter tőkeiávoiságnál kisebb távolságra soha és semmi körülmények között ne ültessünk. A nemes szőlő a vad alanyon tudvalevőleg sokkal erősebb tőkét s a tőke sokkal terjedelmesebb lombot növeszt, mint saját alanyán, azért az egy méternél közelebb való ültetés mód mellett szőlőnk nemcsak állandó fészkévé válnék a különböző gomba betegségeknek, hanem az ily szőlőben a fürtök sem tudnának kellőkép kifejlődni, megérni ós az idő előtti rothadásnak ellentállani. Sik fesvésü, nehezebb agyag talajokon legtanácsosabb 1.20 m. sor és ugyanennyi tőketávolságra; könnyebb és különösen dél felé lejtő talajokba pedig a sikirányban 1 m., a lejtő irányban 1.20 m. sor és töketávolságra ültetni. A váltósorokat, a melyeknek semmi különös praktikus előnyük nincsen s a mellett a munkát megnehezítik, kerülni kell s legjobb a négyes kötésben való ültetési mód. A hol csak lehet, arra is ügyelni kell, hogy az eső viz elvezetése lehetőleg e sorok irányában ós a sorok között történjék, mert különben a fiatal ültetésekben az olyan záporesők, mint a legutóbbi években gyakrai előfordultak, nagy károkat tesznek. Itt mindjárt megjegyzem, hogy a vidékünkön annyira divatos lugasozást sem szépség sem praktikusság sem jövedelmezőség szempontjából nem ajánlhatom. Mert eltekintve attól, hogy felállításuk ós fentartásuk aránytalanul sokba kerül, felette megnehezítik a szőlőben való szabad mozgást ós a nálunk divatos művelési mód mellett egváltalán nem hozzák be a fentartás költségeit. Tulajdonképeni lugas művelési mód ugyanis a mi hegyeinken nem divatozik, de nem is igen alkalmazható, mert a lugas karok a tél folyamán takarás nélkül az elfagyás veszélyének vannak kitéve, a betakarás pedig költséges mulatság; ugy, hogy nálunk a lugas müvelés legtöbb helyen csak az éves vesszők és az éves hajtások felkötéséből, tehát csak egy, legfeljebb két éves hajtásképletekből áll. Igy pedig a lugasson sem hoz sokkal többet, mint ha szabadon állana. Mindazonáltal, ha valaki nem tudna megválni lugasaitól, ajánlom neki az egyszetü cordon művelési módot, de mindenesetre csak egy soros formában A mi a talaj előkészitósét illeti, bárha nálunk a forgatást nem tartom is oly elkerülhetetlen szükségesnek, mint a köves és sziklás talajokon mindazonáltal ajánlom mindenkinek, hogy ojtvá nyai alá az ültetést megelőző őszön vagy télen a talajt legalább 60 cm mélyen megforgaltassa s ha a terület kiélt szőlőtalaj. tanácsos azt a forgatással egyidejűleg a kellő mennyiségű trágyával is ellátni akként, hogy a trágya réteg a megforgatott földbe a felülettől legalább 30 cm. mélyen kerüljön. Ily eljárás mellett az ültetéskor való trágyázás, a mely sokkal többe kerül, mellőzhető. A forgatással egyidejűleg különös gondot kell fordítani arra, hogy a cnmaszok lehetőleg teljesen kiirtassanak, mert aki ezzel a körülménynyel nem számol, az snva nézhet majdan zsendülő ojtvány táblájára, a melyben 60—80 százalékát a tökének ez a féreg teszi mindjárt az első évben tönkre. Ültessünk tehdt forgatott és csimaszoktól megiisztitott, leülepedett talajba, táblák szerint felosztva, megfelelő tőke és sortávolságra, de minden esetben előre kidolgozott terv szerint, ha mindjárt csak évről-évre és darabról-darabra kell is szőlőnket ujjá alakítani. Ez legyen a második szabály. Szüret. Október hava Magyarországon a szüret ideje. A síkságokon már előbb leszedik a fürtökben mutatkozó áldást: de a hegyi borvidékben, amelyeknek a magyar bor világhírét köszönte, amig a borhamisítók el nem rontották,[csak most október közepe táján, préselnek mustot a nemes gyümölcsből. Hogy mennyire változtak a gazdasági viszonyok Magyarországon, talán semmi sem mutatja olyan élénken, mint éppen a szüretelés. Valaha a szüret inkább mulatság volt. A szőlőkből nem igen számítottunk jövedelemre, hanem inkább a házi bort állítottuk elő. Ur, paraszt, nagybirtokos, kisbirtokos nem vert vagyont szőlőbe, hanem a szőlő csak mellékes termés valt, mint a gyümölcs is. Ma a filloxera pusztítása után millió készpénz ment be a telepítésbe ugy a hegyeken, mint a homokos síkokon, jórészt, adósságra. A szőlőnek ma készpénz-jövedeimet kell hozni a birtokosok legtöbbjének, másként megbomlik vagyoni egyensúlya. Valaha az egész országban alig került friss szőlő a kereskedésbe. Ma vaggonszámra szállítjuk a külföldre és hazai városokba. A szüret tehát elvesztette régi patriárchális jellegét. Sőt ilyenkor éppen legkevóbbó gondol a szőlősgazda a mulatságra. Hiszen s átnyögte a szőlőmivelós nagy költségeit. Most vissza kell azokat kapni és a bor árából tartozásokat kell fizetnie. De bár jó termés is van, nem bizonyos benne, hogy kap e a boráért pénzt és mikor ? A magyar bornak két nagy ellensége van : az olasz bor ós a hamis bor. A magyarországi borkereskedőknek nem az volt a légfőbb ambicziójuk, hogy bár kisebb nyereséggel jó ós hamisítatlan magyar bort árusítsanak, hanem az hogy minél uagyobb nyereségük legyen, bármilyen is a portékájuk. Ezért került be az olcsó es jó borok hazájába Magyarországba, sok millió hektoliter még olcsóbb, de rossz olasz bor; ezért folyt olyan vigan a borhamisítás, holott az ország bortermelőinek pinczéi teli voltak igazi jó borral amin a gazdájuk potom áron sem tudott túladni. Hát ezeken a veszedelmeken most sem vagyunk tul. Az ország legfontosabb bortermelő vidékein, a Tokaj-Hegyalján, az Arad Hegyalján, a Balaton mellékén sok bornagykereskedő pinczéje tele van olasz borral. A zamatos magyar borok segélyével átalakítódnak ezek a rossz borok ós csinálják a versenyt a valódinak. Hiszen például 10—15 liter tokaji óborral egy hektoliter olasz borból lehet olyan hegyaljai bort készíteni hogy csak szakértők veszik észre a csalafintaságot, sőt azok is nehézen. De nem szűnt meg a borhamisítás sem. Sőt ma ÍJ alig van az országban vendéglő ós korcsma, ahol tiszta bort lehessen inni, vagy ahol legalább az olcsó bor tiszta lenne. A nagybari és országszerte űzött borgyártás némileg megcsappant, de nem szűnt meg. Ez éven jó borárakra volna kilátás. Francziaországban rosz a bortermés, Olaszországban serrs nagy. Ennélfogva a boráraknak emelkedni kellene. Nagy kórdós azonban, hogy az áremelkedést nem fogják-e e'lensulyozni az országbau benn levő óriási olasz borkészletek és a hamis borok. Igy szűreikor érezzük, hogy nem elég a jó bort megtermelni. Gondoskodnunk kell az értékesítés módjairól is, hogy ugy a belföldi forgalomban, mint a külföldre kivitelben csak a természetes borok érvényesüljenek. Sok hasznot tehetnek e tekintetben a fogyasztási szövetkezetek. Egyrészt azzal, hogy a saját tagjaik részére csak termelőktől vesznek bort másrészt ugy, hogy az eladást nagyobb mennyiségekben ők eszközük. Már van is ezzel foglalkozó fogyasztási szövetkezetünk itt-ott; kellene, hogy a példa sürü követésre találjon. Országgyűlés. A válság naptára. 16-án volt egyesztendeje annak, hogy a mai válságos helyzet alapjául szolgáló katonai reformokról az első hivatalos szó elhallatszott, nem lesz érdektelen, ha chronologikus sorrendben e naptól kezdve felsoroljuk, a válságnak főbb mozzanatait: