Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-22 / 43. szám

1903. október 22. MAGYAR PAIZS « 3 nál már megvannak az esetleges változtatásoknál irányadó szempontok. Mindannak daczára igen sokan is igen gyakran követnek el hibát mind­járt a telepítés kezdetén az által, hogy nem előre elkészített, jól átgondolt terv szerint, hanem csak ötletszerűen kezdik meg az ültetést vagy foltozást. A baj ugyanis az, hogy a filloxera a legszeszélyesebb alakban s a legkiszámíthatatla­nabb formában kezdi meg és folytatja pusztító munkáját ugy, hogy az egyik táblának a végén, a másiknak a közepén, harmadiknak a sarkán támad a gyanús folt és keletkezik a kipusztult terület és igy ha csak szőlőinket egyszerre ki­vágni nem akarjuk, kénytelenek leszünk addig is, a mig a még meg nem támadott részek — esetleg szénkénegezóssel — fentarthatók, a ki­pusztult területeket foltozni ós igy részletekben ujitani fel az egészet. Hogy aztán az ekként fel­újított szőlő kész állapotában rendes táblákra osztva, egyenletes sorokat adjon, ahhoz múlhatat­lan szükséges, hogy a telepítés előre meghatá­rozott terv szerint vitessék keresztül. Ellenkezőleg feltótlenül beáll az az eset, hogy az egyik évi ültetés a másik évivel összhangba nem hozható s igy lesz majd egy kész szőlőnk, a mely talán terem is kedvünk szerint, de a szemünket örö­kön bántani fogja az a dissonantia, a mely annak felosztásában a hibás telepítés folytán előáll. Nem akarom evvel azt mondani, hogy a pusztu­lásnak induló szőlőt nyomban ki kell vágni, hanem csak arra figyelmeztetek mindenkit, hogy mielőtt szőlőjében akár csak egy tőkét is újra ültetne, készítsen az egész szőlő felújítására ki­terjedő részletes tervet, oszsza be területét a Bzükséges táblákba, válaszsza ki előre az ülte­tendő szőlő-fajokat, határozza meg a tőkék sor­távolságát s csak aztán fogjon a munkához. E végből czélirányos, sőt mondhatnám elkerülhet­len szükséges, hogy szőlőterületéről ki-ki pontos térrajzot készítsen vagy készíttessen, s ha tervet akar készíteni vagy szüksége merül fel valamely változtatásnak, vegye kezébe a czeruzát 8 a nélkül, hogy az eredeti vázlatrajzot bepiszkítaná, készítsen arról másolatot annyiszor amennyiszer 3 tervezgessen otthon kényelmesen s csak a meg­hányt-vetett tervvel menjen ki szőlőjébe. Ily el­járás mellett bátran lehet szőlőt bármily kis részletekben évenkint is felújítani ugy, hogy a kész szőlő szemre is és haszonra is megfelelő lesz. A fődolog csak az, hogy a beültetendő te rületen a kezdő tőke helye, továbbá az ettől ki­induló sorok iránya ugy hosszában mint kereszt­ben u tervnek meg felelőleg minden évben előzete­sen kijelöltessék. Olyan szabály ez, a melyet sohasem szabad ügyeimen kivül hagyni. A mi már most magát a területnek a beosz­tását illeti, szükséges, hogy az lehetőleg egyenlő nagyságú, szabályos négyszögű, inkább hosszabb és keskenyebb,' mint rövidebb és szélesebb táblákra hesse s igy külső helyzetét is javíthassa, ha az élet eszmenyeit irgalmatlanul teljesen lerombol­juk s a munkásnak mintegy nyíltan bizonyítgat­juk azt, hogy minden csak tevedés, szédelgés, csalás a papok, gazdagok es hatalmasok részé­ről ; hogy az egész élet csak küzdelem a létért; akkor készen van a vörös internacionális párt­nak az exbere, a ki azonban távol áll attól, hogy boldognak érezze magát, hanem ellenkező­leg, — ő csak mostatja át tiszta szemmel az egesz nyomort, s életinek czélja: a gyilkosság és öngyilkosság. Éppen azért arra törekedtek minden időben a beiató munkaadók különféle kedvezmények által, hogy a munkások sorsát könnyítsék és megelegedést lehetőleg létre hozzák. Mindezt el kell ismernünk, de azért ez által még nem találtuk meg a soczialis kérdés meg­oldását, a mint ezt a socialdemokratia növeke­dése világosan bizonyítja. A megoldás csak a kereszténység elvei szerint remélhető, amint ezt a nagy német kanczellár jelezte is azon jelszóban .praktikus kereszténység! Ennek feladata azon nagy műben rejlik, a melyet jogosan „belső missiónak" neveznek. Az irgalmasságnak minden háza minden gyógy­és ápoló intézet a betegek számára; az erköl­csileg sülyedtek minden menhelye; minden egye­sület mely a bün kiirtását s az erény terjedését ezélozza: mindezek hozzájárulnak a socialis kér­dés helyes megoldásához! Cselkó József. osztassék ugy, hogy a sorok lehetőleg éj szak-dél és kelet-nyugat irányban és a táblák oldalaival párhuzamosan haladjanak, hogy igy a szükség­telen kifutó sorok elkerültessenek. E mellett figyelemmel kell lenni az utaknak olyan beosztá­sára,, hogy a szőlőből és a szőlőbe való közlekedés minél könnyebb legyen. A kinek szőlője olyan keskeny, hogy hosszában két táblára osztani nem lehet, az kénytelen lesz az utat valamelyik szomszéd mellett kihasítani; de én azt tanácso­lom, hogy a hol csak lehet, ezt el kell kerülni és az utat inkább középen kell kijelölni, mert ez által a szomszédok részéről támasztható igen sok kellemetlenségtől szabadulunk meg. Igen fontos feladat a kellő sor ós tőketávol­ság meghatározása is. Ide vonatkozó tanácsom és tapasztalatom az, hogy ojtvány szőlőt egy méter sor és egy méter tőkeiávoiságnál kisebb távolságra soha és semmi körülmények között ne ültessünk. A nemes szőlő a vad alanyon tudvalevőleg sokkal erősebb tőkét s a tőke sokkal terjedel­mesebb lombot növeszt, mint saját alanyán, azért az egy méternél közelebb való ültetés mód mellett szőlőnk nemcsak állandó fészkévé válnék a különböző gomba betegségeknek, hanem az ily szőlőben a fürtök sem tudnának kellőkép kifej­lődni, megérni ós az idő előtti rothadásnak ellentállani. Sik fesvésü, nehezebb agyag talajo­kon legtanácsosabb 1.20 m. sor és ugyanennyi tőketávolságra; könnyebb és különösen dél felé lejtő talajokba pedig a sikirányban 1 m., a lejtő irányban 1.20 m. sor és töketávolságra ültetni. A váltósorokat, a melyeknek semmi kü­lönös praktikus előnyük nincsen s a mellett a munkát megnehezítik, kerülni kell s legjobb a négyes kötésben való ültetési mód. A hol csak lehet, arra is ügyelni kell, hogy az eső viz elvezetése lehetőleg e sorok irányában ós a sorok között történjék, mert különben a fiatal ültetésekben az olyan záporesők, mint a legutóbbi években gyakrai előfordultak, nagy károkat tesznek. Itt mindjárt megjegyzem, hogy a vidékünkön annyira divatos lugasozást sem szépség sem prakti­kusság sem jövedelmezőség szempontjából nem ajánlhatom. Mert eltekintve attól, hogy felállí­tásuk ós fentartásuk aránytalanul sokba kerül, felette megnehezítik a szőlőben való szabad moz­gást ós a nálunk divatos művelési mód mellett egváltalán nem hozzák be a fentartás költségeit. Tulajdonképeni lugas művelési mód ugyanis a mi hegyeinken nem divatozik, de nem is igen alkalmazható, mert a lugas karok a tél folya­mán takarás nélkül az elfagyás veszélyének vannak kitéve, a betakarás pedig költséges mu­latság; ugy, hogy nálunk a lugas müvelés leg­több helyen csak az éves vesszők és az éves hajtások felkötéséből, tehát csak egy, legfeljebb két éves hajtásképletekből áll. Igy pedig a lugasson sem hoz sokkal többet, mint ha sza­badon állana. Mindazonáltal, ha valaki nem tudna megválni lugasaitól, ajánlom neki az egyszetü cordon művelési módot, de mindenesetre csak egy soros formában A mi a talaj előkészitósét illeti, bárha nálunk a forgatást nem tartom is oly elkerülhetetlen szükségesnek, mint a köves és sziklás talajokon mindazonáltal ajánlom mindenkinek, hogy ojtvá nyai alá az ültetést megelőző őszön vagy télen a talajt legalább 60 cm mélyen megforgaltassa s ha a terület kiélt szőlőtalaj. tanácsos azt a for­gatással egyidejűleg a kellő mennyiségű trágyával is ellátni akként, hogy a trágya réteg a megfor­gatott földbe a felülettől legalább 30 cm. mélyen kerüljön. Ily eljárás mellett az ültetéskor való trágyázás, a mely sokkal többe kerül, mellőzhető. A forgatással egyidejűleg különös gondot kell fordítani arra, hogy a cnmaszok lehetőleg teljesen kiirtassanak, mert aki ezzel a körülménynyel nem számol, az snva nézhet majdan zsendülő ojtvány táblájára, a melyben 60—80 százalékát a tökének ez a féreg teszi mindjárt az első évben tönkre. Ültessünk tehdt forgatott és csimaszoktól meg­iisztitott, leülepedett talajba, táblák szerint fel­osztva, megfelelő tőke és sortávolságra, de minden esetben előre kidolgozott terv szerint, ha mindjárt csak évről-évre és darabról-darabra kell is szőlőnket ujjá alakítani. Ez legyen a második szabály. Szüret. Október hava Magyarországon a szüret ideje. A síkságokon már előbb leszedik a fürtökben mutatkozó áldást: de a hegyi borvidékben, amelyeknek a magyar bor világhírét köszönte, amig a borhamisítók el nem rontották,[csak most október közepe táján, préselnek mustot a nemes gyümölcsből. Hogy mennyire változtak a gazdasági viszo­nyok Magyarországon, talán semmi sem mutatja olyan élénken, mint éppen a szüretelés. Valaha a szüret inkább mulatság volt. A szőlőkből nem igen számítottunk jövedelemre, hanem inkább a házi bort állítottuk elő. Ur, paraszt, nagybirtokos, kisbirtokos nem vert vagyont szőlőbe, hanem a szőlő csak mellékes termés valt, mint a gyümölcs is. Ma a filloxera pusztítása után millió készpénz ment be a telepítésbe ugy a hegyeken, mint a homokos síkokon, jórészt, adósságra. A szőlőnek ma készpénz-jövedeimet kell hozni a birtokosok legtöbbjének, másként megbomlik vagyoni egyen­súlya. Valaha az egész országban alig került friss szőlő a kereskedésbe. Ma vaggonszámra szállít­juk a külföldre és hazai városokba. A szüret tehát elvesztette régi patriárchális jellegét. Sőt ilyenkor éppen legkevóbbó gondol a szőlősgazda a mulatságra. Hiszen s átnyögte a szőlőmivelós nagy költségeit. Most vissza kell azokat kapni és a bor árából tartozásokat kell fizetnie. De bár jó termés is van, nem bizonyos benne, hogy kap e a boráért pénzt és mikor ? A magyar bornak két nagy ellensége van : az olasz bor ós a hamis bor. A magyarországi borkereskedőknek nem az volt a légfőbb ambi­cziójuk, hogy bár kisebb nyereséggel jó ós ha­misítatlan magyar bort árusítsanak, hanem az hogy minél uagyobb nyereségük legyen, bármi­lyen is a portékájuk. Ezért került be az olcsó es jó borok hazájába Magyarországba, sok mil­lió hektoliter még olcsóbb, de rossz olasz bor; ezért folyt olyan vigan a borhamisítás, holott az ország bortermelőinek pinczéi teli voltak igazi jó borral amin a gazdájuk potom áron sem tudott túladni. Hát ezeken a veszedelmeken most sem va­gyunk tul. Az ország legfontosabb bortermelő vidékein, a Tokaj-Hegyalján, az Arad Hegyalján, a Balaton mellékén sok bornagykereskedő pinczéje tele van olasz borral. A zamatos magyar borok se­gélyével átalakítódnak ezek a rossz borok ós csinálják a versenyt a valódinak. Hiszen példá­ul 10—15 liter tokaji óborral egy hektoliter olasz borból lehet olyan hegyaljai bort készíteni hogy csak szakértők veszik észre a csalafinta­ságot, sőt azok is nehézen. De nem szűnt meg a borhamisítás sem. Sőt ma ÍJ alig van az országban vendéglő ós korcs­ma, ahol tiszta bort lehessen inni, vagy ahol legalább az olcsó bor tiszta lenne. A nagybari és országszerte űzött borgyártás némileg meg­csappant, de nem szűnt meg. Ez éven jó borárakra volna kilátás. Franczia­országban rosz a bortermés, Olaszországban serrs nagy. Ennélfogva a boráraknak emelkedni kel­lene. Nagy kórdós azonban, hogy az áremelke­dést nem fogják-e e'lensulyozni az országbau benn levő óriási olasz borkészletek és a hamis borok. Igy szűreikor érezzük, hogy nem elég a jó bort megtermelni. Gondoskodnunk kell az érté­kesítés módjairól is, hogy ugy a belföldi forga­lomban, mint a külföldre kivitelben csak a ter­mészetes borok érvényesüljenek. Sok hasznot tehetnek e tekintetben a fogyasz­tási szövetkezetek. Egyrészt azzal, hogy a saját tagjaik részére csak termelőktől vesznek bort másrészt ugy, hogy az eladást nagyobb mennyi­ségekben ők eszközük. Már van is ezzel foglal­kozó fogyasztási szövetkezetünk itt-ott; kellene, hogy a példa sürü követésre találjon. Országgyűlés. A válság naptára. 16-án volt egyesztendeje annak, hogy a mai válságos helyzet alapjául szolgáló katonai refor­mokról az első hivatalos szó elhallatszott, nem lesz érdektelen, ha chronologikus sorrendben e naptól kezdve felsoroljuk, a válságnak főbb mozzanatait:

Next

/
Oldalképek
Tartalom