Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-08 / 41. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. november 12. 11 u, Lentikápolna 9 u., Nemesnép 6 u., Szentgyörg'yvölgy 5 u., Bottomva 2 u , Krístóffalva í a., Nagyfalu 1 m., Csapi 1 u., Garaboncz 6 u., Gelsesziget 10 u., Kilimán 11 u., Kiskomárom 7 'u., Komárvaios 11 u., Korpavár 2 u., Nómetszentmiklós 9 u., Pölöskefőduzsnok 9 u., Szentjakab 3 u., Zalaszentbalázs 12 u., Keszthely 3 u., Keszthelypolgárváros 1 m., Bánokszentgyörgy 2 u., Szentpéterföld 8 u., Máhomfa 14 u., Alsórajk 11 u., Egeraracsa 1 m., Felsőrajk 1 m., Misefa 2 u., Kotor 1 u., Muravid 8 u., Medgyes 4 u., Mihály fa 1 m., Hegymagas 2 u., Kővágóőrs 13 u., Tapalcza 2 u., Abóbagod 7 m., Ebergény 1 m, Pu»ztaederics 4 u., Pusztaszentlászló 9 u.. Üágod 4 u., Zalalövő 3 u., Csáford 1 m., Zalaber 6 u. Távoliak. A Magyar Védő Egyesület a nyári szünidő elmultaval fokozott erővel kezdte meg működését. Az ügyvezető-bizottság ülésén a nagy számban megjelent tagok örömmel látták, hogy az egyesület által indított mozgalmak hu'lámai a társadalom legszélesebb rétegeibe is eljutottak. A fokozottabb tevékenység érdekében a bizottság az eddigi főtitkári állás megszüntetésével ügyvezetői igazgatói állást szervezett, amelyre egyhangúlag Löherer Andor ismert uevü közgazdasági irót választotta meg. A főtitkári állásról lemondott Jerémiás Arnoldnak buzgó működéséért köszönetet szavazott a bizottság. A Magyar Védő-Egyesület uj hivatalos helyisége Vili. ker. József-körut 19. szám alatt van. Magyar találmány. Nem hiányzik ész, lelemény, ügyebtég; megvan a munkaszerettt, tud dolgozni es gondolkozni is tud a magyar. A Szabadalmi Ujsag mondja, hogy Csikszentmihályi Sándor Kálmán ny. tablai biro Marosvásárhelyen egy zsebben hordható gyertyatartót talált fel. A gyertyatartó széles talp helyett lábakon nyugszik, melyeket egy rugó tart szétfeszítve. A főváros és a német nyelv tanítása. Egyik-másik fővárosi iskolaigazgatónak, ugy látszik, sehogy sincs ínyére a fővárosnak az a határozata, amelylyel az elemi iskolákban a németnyelv tanítását eltöiüite. Ezek az urak fájlalják hogy a fővár ós lassan-lassan szükebre vonja azokat, a körgyűrűket, melyeken belül a németnyelv hosszú évtizedeken át háborittatlairul terjedhetett. A németesedés terjedésének meggátlásáüan hatalmas tényező volt a főváros lépése, amikor ugyanis az elemi jskolában eltörölte a németnyelv tanítását s most mégis akadnak olyanok, akik visszasírják a régi állapotokat. Annál csodálutiaméltóbb ez a jelenség, mert magából a tanári karból történt ilyen nemű felszólalás. Velősi Lipót iskolaigazgató (Velősi is, Lipít is, igazgató is)ugyar

Js a szülők óhajára hivatkozva, engedelmet kert a tanácstól, hogy tanfolyamot nyithasson a német nyelv tanítására. A tanfolyamon tumészetesen c^ak azok vesznek részt akik önként beiratkoznak. A tanács a kérelmet elutasította, meit nem akar re>t ütni a főváros határozatán, mely az elemi iskolában a német nyelv tanításának végtt vetett. A GOaerfcr.Uét a s?atmári kir. főgimnáziumnak rgy r.°gyobb ünnepélyén akarta énekeltetni dr Beiz,r Gyöigy hit^nár. De a diákok alaposan lep'~zr

a ek, k ityöliék s kevésbe mult, hogy ki nem ebudrlták a dísz-teremből. Minek is nem küld'k Gác irrz'gba az ilyeneket? Hiszen van itt Magyaróra'ágon elég magyar ember. Dúdolni is tudnak Reizer ur nélkül i«. Mire való, hogy rrind idegen emberek legyenek vezetői és pprmcsoloi a magyarnak?! A szathmári hirrap a Re

;zer nevét gyászkeretbe foglalta. A körmendi iskola botránya. A nagy hírnévre szert tett igazgatót nemcsak lefokozták, de most vád alá is helyezték, amint az Esti Újság irja. A körmendi hires históriát ismerjüü már. Mocsári Ignácznak, a don juonnak távoznia keliett az iskolai padok mellől, Knaute igazgatót, kinek tudomása volt Mocsári elvecemültségéről, egy évig pihenésre ítélték, azután lefokozva áthelyezték. (Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatot sem nem tanfelügyelőség sem nem főigazgatóság, hanem érdektelen embsrek végezték.) Farkas Iván Zsigmondot és feleségét Harsányi Marit akik nem tűrték az elveíemílltségét s feljelentették volt a Mocsári kompániát, előbb ] szintén pénz büntetésre ítélték, de a miniszter felmentette, a csak áthelyezte Hódmezővásárhelyre. Evvel azt hittük, hogy vége van a körmendi csúfos históliának. De ugy látszik, még nincs vége. Fenti czim alatt az Esti Újság a következőt irja: „Harmadfél évi fegyházra ítélte a biróság Mocsári Ignácz körmendi polgári leányiskolái tanárt, aki a gondjaira bizott leánynövendékek közül többet elcsábított. Az elvetemedett ember „rkö!c>te1en üzelmeiről Farkasné'Harsányi Mariski, az intézet kézimuuka tanítónője tett följe|en

fest a tanár illetékes hatóságánál s e czélból férjével, Farkas Iván körmendi tanárral együtt Budapestre jött. Itt Budapesten egy újságíró beszélgetést folytatott a Farkasházaspárral s e beszélgetés alapján keményen megtámadta Knaute Rezsőt, az intézet igazgatóját. Knaute Rezső erre durva támadással felelt s egy budapesti lapban mindenfele vádakkal illette őket. Farkas Iván és neje a rágalmazó czikk miatt följelentést tettek Knaute igazgató ellen s a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa ma az igazgatót rágalmazás miatt vád alá is helyezte, s az ügy tárgyalását az esküdtbíróság ele utalta." Magyar gyufakartell. A Neubauer-féle győri a temesvári, a Reiter féle kolozsvári és a R-:isnerféle eszéki gyufagyárak elhatározták, hogy egy közös gyufagyári részvénytársaságot alapítanak, melynek czélja közös bevásárlás es eláru^itás. A gyufatörzs létesítésére a/ szolgált inditó ouul, hogy a legnagyobb osztrák gyufagyárak éppen a közelmúltban részvénytársasági alapon egymással szövetségre léptek a magyar gyufagyárak elnyo mása czéljából, mely kartell müködiaét a magyar gyárak máris nagyon érezték. Miniszteri határozatok iparüqyekben Láng Lajos kereskedelmi miniszter valamennyi másodfokú ipaihatósághoz rendeletet intézett, amelyben fölmenti az ipai hatósági megbízottakat az I. fokú iparhatóság székhelyén kívül eddig tarto:t miihely- és gyárvizsgálat, valamint a városok külterületén levő gyártelepek megvizsgulásának kötelezettsége alól, még pedig azért, mert a legközelebb eletbe lépő 1901 : XX. t. cz. szerint az iparkihágási ítéletek alapján befolyt büntetés pénzek fele része a községet illeti, az ípardijak pedig kereskedelmi oktatási czélokra fordítandók s igy az ipar hatósági megbízottak fuvarköltségének fedezésére alap ezidő szerint nincsen. Egy másik határozatot is hozott a kereskedelmi miniszter, kimondván, hogy az ipartestület kötele kébe tartozó iparosokat alkalmazottaik biztositá sánál a kerületi és ipartestületi betegsegitő pénztár között szabad választási jog illeti meg. A kisiparosok érdekében az Országos Gazdasági egylet fölvette a küzdelmet a Köztelek szerint, s kívánja hogy a katonaszállitásoknál ezután nagyobb tekintettel legyenek a magvarok ipartermékeire s itt is első sorban a kisipaio rosokra, inkább mint a gazdag gyátosokia, kik amúgy is Ausztriába szállítják a pénzt. Irodalom. Művészet. Netf'.eii Iskola. Fájdalom és öröm váltakozik bennem. S ha valakit csak egy percig is megf7>'l a gondolkozó, lehetetlen, hog/ ne fájjon ja l°'ke, ak^- ha a Nemzeti Iskolára gondol, akár ha a nem-e'

7 iskolára. Hát nemzeti 'sko'ínak a folyom-í-iya-é hogy laknak Magyarországon magy?" emoerek, kik a külföldi nyelvnek adják a-5 előnyt, a magvar fölött? Hát hazatixs, nemzeti erényben nevelkedteké azok? Avagy csak próbálták is é definiálni a nemzet szó fogalmit? Tudják e, érzik e, miiven viszonyban van a nemzet a nyelvével? Mint a madár a szárnyával^ mint élő hal a vízzel,, mint ember a lélegzéssel. Csúszó-mászó féreg, döglött hal ós kiterített hulla a nemzet az ő nyelve nélkül. M'ivelődóa történelmünknek kivált mai napjaiban nagy tényező az ujságirás. Predikáczió az a nemzeti erények temlomában. Pótolja a miskor nagy hatalmú könyvet. Pótolja nagy részben magát az iskolát, de mindenképen istápolja, védi, ellenőrzi és sarkalja azt. Van ó országot ujsígja ai elemi népiskolának ? Van é hírlapja a polgári és kereskedelmi iskolának? Szerkesztenek é lapot a gymnasiumi és reáliskolai munkások érdekébea ? Avagy mind egybevéve, az összes tanügyi világnak van é egyetlen egy lapja Magyarországon ? A felelet szomoiú. Mert a hivatalos lapok nem felelet erre a kéidésre. S az sem felelet, ha egyik másik vidéken van egv egy helyhez időhöz, kötött heti, hónapi újság. De a mi az országos nemzeti iskola ügyét alkotmányosan, akarom mondani nem hivatalosan: tehát társadalmilag képviselné, olyan nincs. Azaz, hogy volt „Nemzeti Iskola" czimen kílencz esztendeig egy jó heti lap. Benedek Elek szerkesztette az ő szép lelkii tollával ós m-íllette volt Földes Gézi tanár igaziág érzetével vagyis erős demokracziájával, s mindketten hamisítatlan faj szeretettel. Ez az egyetlen heti lap képviselte (társadalmilag) az egész iskola világot Magyarországon. Hány iskola? Hány tanitó? Hány tanügy birát van Magyarországon ? Gondolták nemelyek, hogy ez a rengeteg osztály megérdemelne egy napi lapot. A két lelkes szerkesztő hozzá is fogott a Nemzeti Iskoli helyében egy napi laphoz. De a „Magyar Világ" megbukott. Nem arc.piri'ó szégyen é ez Magyarország iskoláira? A fájdalmat az okozhatja tehát, hogy sem „Magyar Világ" sem „Nemzeti Isko'a " Örömöt, okoz azonban most az, ho^y Földes Gé- z újból fölvette a küzdelmet október 3 án. Háromn»g»ed évi szünet u án újra megindította az eredeti Nemzeti Iskolát. A volt szerkesztő Benedek Elek most főmunkatárs. Ugy tartom megörvendezteti ez az iskolák emberét. A ki nem ismerné, annak megjegyezzük hogv a ..Nemzeti Iskola" független lap. Mindenik iskolát, s mindenik iskolának a tanítóját érdekli, e mi tanítót, egyeterri tanárt,tollnokot, tanfelügye' )t egyaránt. Egyfelől ostorozza a nyegleséget s Htja a gyomot, másfílől védelmezi az üldözöttet, a gyeugót 8 keresi, kutatjx a tanító számára az igazságot. Azt akarja, hogy ne üldözött napszámosa, hanem első bizalmi embere legyen a tanitó a nemzetnek. Mondauunk sem kell, hogy nemzeti nyelvünk megtámadtatásának e szomorú napjaiban háromszorosan szükség van ilyen nemzeti kulturális újságra. Háromszorosan üdvözöljük! (y). A következő meghívónak a közlésére szólítottak föl : A „11. országos zenésze'i kongresszu s"-ra, mely méltóságos es főtisztelendő Bogisich Vlihály cz. püspök, apát-kanonok ur elnöklése alatt f. évi október hó 13— 16-án lesz megtartva Budapesten vagyunk, oátrak felhívni az összes, Magyarországban élő zenetanárokat, zeneirókat, — zeneművészeket egyhá'i és világi zenészeket stb. hogy a kongresszuson résztvenni szíveskedjenek. A „II. országos zeuószeti kongresszus" ezúttal nemcsak zenei kulturánk napi- és égető kérdiseit fogja tárgyalni, hanem zenepedagógiai és ismeretterjesztő, valamint egyházi és világi zenei előadásaival fogja fűszerezni az összejöveteleket. Kívánatos lenne, ha a hazánk városaiban működő összes zenetanárok, zenetanárnők, zeneszerzők, zeneirók, egyházi és világi zenészek mind itt lennének ezen a három napen Budapt :en, hogy minél impozánsabban adhassunk kifej' :t összejöveteleiknek. Szakítson mindenki időt erre a 3 napra, mert kell, hogy zenei kulturügyünk emelése érdekében végié is fölemeljük közös erővel ós akarattal szavunkat. A jelentkezéseket kérjük Ságh Józsefnél (Budapesten, Vili. ker., Baross-utcza 81.) mint az állandó zenei szaktanács intéző igazgatójánál minél hamarabb A m. t. höl^yközönség 9) ^J

j ^ 1 f ^tt J <uvataru-raJKtaximk&t a téli idényre dúsan fölszereltük. 1

3 A m. t. közönség szives látogatását kérve, a legpontosabb és legjobb \\ KISKR ÉS POLLÁK kiszolgálásról biztosítjuk. - Telje

s tisztelettel dwatárukereskedök: Zalaegerszeg,