Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-01 / 40. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. november 12. Megyer 1 u., Nyirád 13 u., Rigács 5 u., Sárosd 17 u., Sümeg 6 u., S/őez 11 u., Akaii 3 u., Alsódőrgicse 2 u., Badacsonytomaj 2 m., Balatoncderics 21 u., Balatonhenye 12 u., Balatonkis8ZŐ11ŐS 5 u., Csicsó 2 u., Diszel 13 u., Gulács 7 u., Gyulakeszi 1 u., Haláp 2 u., Hegyesd 15 u., Hegymagas 9 u., Kapolcs 8 u., Káptalantóti 10 u, Kisapáti 1 p., Köveskálla 4 u., Lesenczetomaj 3 u., Mindszeatkálla 1 u., Monostorapáti 4 u, Nemespecsély 1 u., Nemesvita 4 u., Óbudavár 1 u., Pula 4 u., Raposka 8 u., Petend 1 p., Salföld 1 m., Sáska 12 u., Szentantalfa 5 u ' Szentbókálla 5 u., Szentjakabfa 6 u., Szigliget 7 u^ Tapolcza 1 u., Taliándörögd 13 u., Tördemicz 10 u., Vigánt 3 u. Ivarszervi hólyagos kiütés: Bárhely 1 u., Hegymagas 1 u., Buzita 1 u., Zalaszentistván 5 u.,Rühkór: Balatonfüred 1 u. ló, Gyulakeszi 2 u. ló. Sertésorbáncz: Alsólendvalako3 1 u., Zalamerenye 4 u., Karmacs 3 u., Alsórajk 9 u., Sándorháza 1 u., Szegvár 1 m ., Akaii 3 u., Alsódörgicse 8 u., Balatonedeiics 2 u., Babtonhenye 9 u., Fe'sődörgicse 7 u., Gulács 1 u., Hegyesd 1 u., Káptalantóti 1 p , Köveská'la 10 u., Lesenczenémetfalu 8 u., Monoszló 10 u., örvényes 4 u., Szigliget 2 u., Tagyon 10 u., Vászoly 16 u. Sertésvész: Barabás 5 u., Felsőszenterzsébet 8 u., Kebele 11 u., Lentikápolna 9 u., Nemesnép 6 u., Szentgyörgyvölgy 5 u., Bottornva 2 u, Kistótfalva 1 u., Nagyfalu 1 m., Csapi 1 u., Garaboncz 6 u., Gelsesziget 10 u., Kilimán 11 u., Kiskomárom 7 u., Komárváros 1 u., Korpavár 1 u., Légrád 9 u., Németszentmiklós 9 u., Pölöskefőduzsnok 1 u., Szentjakab 3 u., Zalaszentbalázs 12 u., Keszthely 3 u., Keszthelypolgárváros 1 m., Bánokszentgyörgy 2 u., Szentpéterföld 8 u., Lentiszombathely 1 m., Máhomfa 2 u., Alsórajk 11 u., Egeiaracsa 1 m., Felsőrajk 1 m , Misefa 2 u., Kotor 1 u., Muravid 8 u, Medgyes 4 u., Mihályfa 1 m., Nyirád 1 m., Hegy magas 2 u., Kővágóőrs 13 u., Tapolcza 2 u., Alsóbagod 7 m., Ebergóny 1 m., Pusztaederics 4 u., Puszta szentlászlo 9 u., Ságod 4 u., Zalalövő 3 u., Csáford 1 m., Zalaber 1 u. Vasúti menetrend Érvényes 1903. májns 1-től Indul Zalaegerszeg Érkezik ö P ó. P íiitzel felé reggel*) 5 54 9 15 CsákUrnja felül reg. » » reggel**) 9 29 8 24 » este » » délután 4 12 8 39 Kisczel felöl reg. Csáktornya felé reg. 4 49 5 45 » „ este „ wte 5 52 9 47 Zalaszentiváiira NagyZalaszentiiánról .Nagykanizsa és Bécs***) kanizsa Bécs felöl felé reggel 6 10 7 57 n reg. n „ dél 11 54 1 45 „ „ déla. „ „ délután 2 33 4 48 n n i) „ » este 6 30 7 52 n * este *) Ukkon csatlakozik a 7 óra 53 perczkor induló keszthelyi vonathoz, mely Keszthelyre 10 óra 47 perez és Balatonszentgyörgyre 12 óra 21 perczkor érkezik. "*) Ukkon csatlakozik a délutáni 3 óra 43 pereikor induló keszthelyi vonathoz. Érkezik Keszthelyre 6 óra 46 perczkor este. ***) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé indulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti Bécs felé indulóhoz — Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig ; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. , Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány I" Távoliak. Püspöki főbiztos. Péller Pál apátkarionokot megyés püspök ur ő Excellentiája a veszpremegyházmegye területén levő középiskolák főbiztosává nevezte ki. Felvétel a íöldmivesiskolába Gróf Eszterházy Miklós Móricz csakvári (Fejérmegye) földmivesiskolájába f. évi október havában újból két évrg tartó tanfolyam nyílik meg. Felvétetnek csakis a 17 éves kort betöltött, irui és olvasni tudó egyszerű földmivesek, akiket a tanfolyam igazgatósága a jelentkezők közül kiválaszt. A tanfolyam hallgatói ruházaton kivül évi 70 korona díjazásban részesülnek. Jelentkezni október 10-én délelőtt 9 órakor kell Csák váron személyesen. (Vasúti állomás Bicske vagy Szókesfejórvár.) Földrengés. A veszprómmegyei Várpalota lakosságát egy hót óta állandó izgatottságban tartják a több izben megismétlődő földrengések. Az egész környéken a legidősebb emberek sem emlékeznek hasonló tüneményre s úgyszólván páni rettegés között virrasztják át az éjszakákat. Az első lökéseket szept. 15-én kedden reggel egynegyed 5 órakor érezték s ugyanaznap este kevéssel 8 óra előtt ismét erős rendülós következett tompa földalatti moraj kíséretében. A legerősebb rázkódtatást 21-én, hétfőn, hajnali háromnegyed négy órakor észlelték. A nép ijedten futott ki a házakból 8 attól való teleimében, hogy még több is következik, künn a szabadban várta be a virradatot. A lökések következtében a gyengébb épületek falai több helyütt megrepedeztek. A nép erősen hiszi, hogy a közelfekvő, kétségtelenül vulkanikus alakulásu Baglyas-hegy—a Vértesek legnyugatibb fekvésű nyúlványa — talán több ezeréves pihenés után kitörésre készül. Gotterhalte . . . Egy nagyobb vidéki városban törtónt. Nem moudjuk meg, hogy hol, de egy bizonyos meg nem engedett helyen kellemesen akarták eltölteni az estét a fiatal emberek. Hárman voltak: 1 helybeli 2 vidéki. Ám jó barátok voltak az bizonyos. A zongoramesternek fizettek és ez játszott nekik. Egyszerre csak beállít egy baka. Odamegy a zongoramesterhez ós Gotterhaltót parancsol. Szegény kis topronyos zongoramester ijedtében rázendített a „néphimnuszra. " Csak ekkor riadtak fel a fiatalemberek. Megfogták és kidobták. A gyáva teremtés csak kint kiabálta, hogy „én magyar «agyom!" De persze visszajönni nem mert. Szegény ! Ugylátszik az ő kívánsága is az, hogv a néphimnusznak nevezett gunydal az ország minden „zugában" hongozzók! (L.) (Ott a zugban különben hangozhátik is. Sz.) Hazafias zsidópap. Dr Schwartz Mór, a győri izr. hitközség főrabbija a győrszigeti templomban szept. 26-án kijelenté, hogy tőle soha többé Magyarországban német beszédet ne várjanak. Igy irja ezt a „Győri Napló". Szeretnők ugyanezt a kijelentést hallani Zalaegerszeg ós Magyarország minden zsidópapjától. Mert — éljen a magyar világ! Mai számunkhoz postmtalványokat mellékeltünk. Síireskedjenek felhasználni az érdeklődök. por. Debreczenből táviratozzák, irja a Budapesti Napló: Móricz Pál, a Debreczen szerkesztője, Rudnyánszky Gyula a „Magyarok királya" czimü költeményének közlése miatt királysertéssel ós itatással vádolva állott ma törvényszék előtt. Móricz a költeményt márc/.ius 15 ó.i baráti emlékül kapta és a kéziratot Rudnyánszky tudta és beleegyezése nélkül közölte és a névaláírást elhagyta. A lapot elkobozták. A felelősséget Móricz elvállalta. Az inkriminált költemény igy hangzik: Magyarok királya. Magyarok királya! Mit csinálsz te vélünk? Hát jót mi már tőled Hiába remélünk ? Ha könnyeztél.- sírtunk; S te úgy szeretsz minket, Hogy egyre feltéped Regi sebeinket? Két kezed van, felség. Mienk csak az 'egyik; Mért láttuk oly ritkán A másikat eddig? Jobbodat az osztrák Fogja diadallal: Mifelénk mért sújtasz A mostoha ballal? Mind, ami kegv, pompa, Mért jut a ezudarnak? S mért tűröd, hogy minket Te nevedben marnak ? Mórt vagy Bécsben otthon S csak vendég minálunk ? Mikor mi elébed Igaz szivvel állunk. S meg nem pihen addig Haragunk kaszája, Mig szabaddá nem lesz Magyarok hazája Tizenhárom sebből Vérzett ez ai ország; Ősi szabadságát Pribékek elorzák; Kedvedórt a nagy gyászt Mély sirba temette;* Mért vijjog hát vércséd Még most is felette? Az a gyűlölt nóta Mórt ingerli vérünk? Neked mi, királyunk Egy nótát sem érünk? Az a két szín mért csap Orczánkba galádul? S mórt ne igyunk mámort Rákóczi dalából? Magyarok királya! Szivünket mért téped ? Hisz nincs a magyarnál Hűségesebb néped. Nagy a bizodalmunk, Hires a hűségünk — S ezért mi örökké A gyehennán égjünk ? Te vagy az o'tárunk, Te az imádságunk: De jaj, ha mi egyszer Véres rendet vágunk ! Hogyha elfecsórled Legdrágább javunkat, Magyarok királya, Rettegd haragunkat I Jaj ha mi még egyszer, Veres rendet vágunk : Istenkáromlássá Válik imádságunk ! . . . Rudnyánszky Gyula kihallgatása után a perbeszédek következtek. Nagy hatást keltett az esküdtszék soraiban is Nessi Pálnak szép és tartalmas védőbeszéde, melvnek erejét az ügyész hiábi igyekezett meggyengitb,.i. Az esküd'ek főnöke délután 5 órakor hirdette ki az esküdtszék verdiktjét, mely szerin Móricíot nem vétkesnek mondta ki, mire a törvényszék felmentő Ítéletet hozott. Irodalom. Művészet. „Tanügyi Tárczák" cz. könyv (második önálló kötet, bővített kiadás) került ki éppen ma lapunk nyomdájából. Irta Rézlolli M., aki nem más, mint Nóvák Mihály zalaegerszegi áll. el. isk. tanitó, lapunknak is munkatársa. A könyv 192 lap, ára 2 K. Kapható egyedül a szerzőnel. Tanítóknak való könyv, tele lelkes, eleven, tüzes, ötletes, tárczaszerü tanügyi dolgozatokkal. Lapunk tanitóolvasóit kérjük, hogy a kik még a második kötetet nem b rják, okvetlenül megvegyék e«.í a bővített kiadást. Rjztolli főképp a tanügyi lapokban a tanítók érdeket hatással szolgálja, illő doío'g tehát, hogy támogassák őt azok akikért harczol. Egyébiránt tanügybarátok ís érdekkel olvashatják könyvét. Különfélék. Kedves munkatársainknak üdvözletet küldünk ez évnegyed elején, s tőlük türelmet, kitartást kérünk. Mondd meg, melyik újságot szoktad olvasni s megmondom, kl vagy. A szerk levele. II Alsólendva. Köszönet a buzgóság ért. Bárcsak mindenki jönne még egy társsal. — Fr. I+. Rendre felhasználjuk. Hangulatosak. Szép, hogy gondol reánk. — Lig. Megjött a piros betűs katonalevél maga idejében, de várni kellett rá. — J. K. Hely. Végre sikerült. — V. Gy. A tied még várhat egy kissé. — Ovidius. Igazán jól esik, na ritkán is egy-egy szó.Nagy köszönet. Farkas Antal poétánk Szegeden lakik Fodor-utcza 7. egyúttal a Szegedi Naplónak munkatársa. Gondolom, mi is kapunk tőle nemsokára egy derék verset. — Zsolna. Nincs é valami összeköttetésben egy Mosóez nevti helységgel? Én nem tudom hol van? s ki ott nekem ismerősöm ?