Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-10 / 37. szám

2 MAGYAR PAIZS 1903. szeptember 10. Akié a föld azé az ország. Elmúlt már egy esztendeje, hogy Somogyvár­megye közgyűlési terméből a szürke, unalmas tárgysorozat egyhangúságából elrebbent az ige : akié a íöld, azé az ország. Dr. Kacskovics Kálmán bizottsági fag, a Plutarchus fordítója, erős nem­zeti eszmétől áthatott javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé. Hogy az árverésre juiott földbirtok­nál lépjen előtérbe a magvar korona elővételi joga, az idegenek birtokvásárlása akadályoztassák meg és a külföldön élők, kiknek itt hazánkban van birtokuk, adóztassanak mag. A javaslatot nagy lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés és elha ;ározta, hogy uegküldi pártolás és csatlakozás végett a többi törvényhatóságoknak. Vajha regélne e felirat a rég elmúlt időkről, mikor azoknak a régi kastélyoknak környékén nem idegenek, nem osztrák urak lövöldözték a vadat, hanem kaczagán/os mea'és urak üldözték hol a törököt, hol a németet. Vajha eszükbe jutna, hogy a felvidéken, hol egykor Rákóczy lobogtatta a magyar szabadság zászlaját, ma idegen urak cseh napszámosai túr­ják a földet. De ha elfeledik a multat, jusson eszükbe a jelen. Dunántul Baranyában, a mohácsi sikon, négyezer hold területen német kupiókat énekelve szántja a mi földünket Ausztria szülötte. A zsellórházakban német szóval dicséri ?.z Istent a stájer, a német, hogy ilyen áldott helyre került. Zemplén vármegye 6301.58 P] km. területéből 129 879 katasztrális hold külföldi állampolgár tulajdona. E másfélszázezer hold területen nir>cs egyetlen magyar gazdatiszt, nincs egyetlen magyar ispán, nincs magyar cseléd. Igy van az a többi felvidíki uradalom ul is. Csehországból, Ausztriából ida telepitett sze­mélyzet végzi a munkát. A magyar paraszt pedig mit tehetne mást, — kivándorol. Földje ninc*, parányi viskója felett megperdül a dob s hajlék­talanul marad a saját hazájában Kenyeret, mun­kát nem juttat neki az a föld, amelyhez pedig neki volna a legtöbb joga. Nem marad hazájában egyebe, csupán a koldusbot, megy vele tovább, mig kiszakad a lába alul az ut s az amerikai kohók tüzében pusztul el. Pedig a magyar földmives a vjiág legkitűnőbb munkása. R-gyeitől késő estig túrja a földet. Erős hazaszeretete legyőzött minden külföldről importált szocziális eszmét. Nem kért ettől a földtől, mely hazája, soha mást, csupán éltében egy darabka kenyeret, holta után egy sírhelyet. Itt nem jut részére az első, a másikat megtalálja bárhol. Mit keresne itt a magyar? Az idegen uradalom emberei egy külön államot képeznek az államban fenséges gazdájuk védelme alatt. Elzárkóznak, külön társadalmit alkotnak, de nem lesznek magyarok soha. ségét tovább talán megtarthatja; de ne felejtsék azt, hogy Venus istennő a romaiaknál nemcsak a gyöngédségnek és szépségnek, hanem egyúttal a hullák istennője is vala. S ilyen hullák alatt érthetjük az olyan nő gyermekeit, férjét vagy utóvégre öt magát is. Oly nő, a ki szereti kedves övéit, soha sem fogja csekélynek tartani az olyan dolgot, a mi ha csak némileg is boldogokká tehetTazokat. Egy hi­vatás sem oly kicsiny, hogy azt pontos, lelkiis­meretes, értelmes teljesités által tiszteletteljessé ne tehetnök. A férfi s a nö egyaránt nemesithe­tik, söt isteni foglalkozássá, ténykedéssé tehetik, alakithatják hivatásbeli működésüket; de buta állatiassággá is lealacsonyíthatják azt azzal, ha csak akkor dolgoznak, a mikor éhség vagy ostor kényszeríti őket arra s a munkában csak a ter­het és nem az örömet látják s érzik. Ugyan ki­csoda nevezhetné kicsinyesnek vagy épen talán lealázónak a nőnek házi foglalkozását? Csak a maga igazi hivatásköréböl kizökkentett, torz szellemű és romlott szivü lény tehetné azt! Nem! Semmikép sem mondható csekély dolog­nak az, a mi a tisztaságot s vidámságot köl­csönzi az életnek; a mi együtt tartja az egye­sítést, szaporítja a jobbat; ami biztosítja a tisz­tességes, bőséges jövedelmet, a jólétet; a mi üdvös intézkedéseket hoz létre, a szivek egysé­gét feutartja s igy az egész család boldogságát előmozdítja, biztosítja. Pedig ezekben rejlik áldásos működése, fog­lalkozása a — házias nőnek. Cselkó József. Nem a Jókai Ankerschinidjei ezek. Rideg re­álisan gondolkodó emberek, kik kihasználják a dus Kanaánt ós telt zsebbel tova állanak. Gazdájuk sem tesz máskép. Az óriás uradalom illusztris herczegei, grófjai, eljönnek ide szarvast űzni, vadat hajtani. Valaha őket hajtották a „Hej Rákóczy, hej Bercsényi! akkordjai mellett. Éven • kint egyszer kinyitják a kastélyok nagv terűét s feltálalják a kenyértől a sóig Bécsből hozott élelmet, megiszszák a gyöngyöző magyar bort, aztán Isten veled ország ! Az uradalom óriási jövedelmét elviszi a posta Bécsbe és ott költik el az urak utolsó fillérig. Móg a személyzet sem vásárol itt semmit. Gráczi lódent hord a gazdatiszt, tiroli kucsmába jár a cseléd. A legkisebb szeg, a legnagyobb góp kül földről kerül. Nem hajt nekünk sem ni hasznot az idegen földes ur. A somogyi javaslat nagy horderejű. Gondol­kodjanak felette. A kivándorlás szomorú bizonyítéka a tényeknek. Nincs az Isten ege alatt nép, mely ugy sze­retné a hazáját, mint a magyar piraszt ós ime mégis kivándorol, mert nincs földje, munkája. Csinálhatnak törvényt a kivándorlásról, azért mégis elmegy, mert életösztöne hajtja. Móg egyet. A földet ijesztően vásárolják a nemzetiségi takarókpénztárak. Ha későn ébredünk, azon vesszük észre magunkat, hogy keserűen bi­zonyosodik be rajtunk: „akió a föld azé a haza." Papp Ferencz. A Büdapest székes-fővárosi tanoncz és segéd kiállításról. (II. Folyt.) A kiállított tárgyak, az iparcparnok hatalmas épületének a nyugati főbejárat felőli, két oldal és egy középső termében van elhelyezve, jobról a tanonczok, balról ós a középső teremben a segédeké. A kiállítók száma meghaladja a 2100-at; ezért lehetetlen minden egyes kiállítót, és ezek­nek kiállított tárgyait egyenként megnevezni, csak csoportonkint sorolom fel, és a csoportok­ban az egyes kitünőblf munkákat, de ezt sem birálatkép, csupán a magam szakmájában bírál­hatok. Külön nagy csoportot képez a székes főváros területén levő szakirányú iparos tanoncz iskolákat és tovább képző szaktanfolyamokat ipari szakiskolát, és gyári tanoncziskolákat láto­gató tanulók ós segédek rajmunkáinak Kiállítása A kiállítás kerete nem engedte meg, hogy az összes fővárosi iparoktatási intézmények külön egyenként mutattassanak be, mert ez magában véve is egy nagyszabású kiállítás rendezéset kí­vánná, azonban nem volt mellőzhető a kiállítás keretében, az iparoktatásnak az a része, melyet mester műhelyen kivül ugyan, de azt ós ezáltal támogatván az iskolának kell végeznie. A rajzki­állitásban képviselve vannak, a állami [intézetek közül, 1. a m. kir iparművészeti iskola esti tanfolyamai, 2. a m. kir. állami felső ipariskola szakrajztanfolyamai, 3. a m. kir. állami felső épitő ipariskola építőipari téli tanfolyama ; 4 a m kir, állami mechanikai és órás ipari szak­iskola rendes szakosztálya, mely mechanikus és órás iparos segédeket képez, további ugyanezen intézetnek szakirányú tanoncziskolája ; a székes­főváros által fentartott iparoktatási intézmények közül; 1. az iparrajziskola szakrajzolási tanfo­lyamai; 2. a szakirányú iparos tanonciskolák; a gyári tanoncziskolák közül: 1. a magvar királyi államvasutak északi fő ós nyugati mű­helyeinek tanoncziskolái, 2. a m. kir. állami gépgyárak tanoncziskolája; 3. a Ganz-féle vas­öntő ós gépgyár részvénytársaság tanoncziskoláj a; a testületi szakiskolák közül: a fővárosi czipész ipartestület, továbbá a czukrászok; sütők ós mézeskalácsosok ipartestületének szakiskolája 8 a szállodások ós vendéglősök ipartársulatának önálló szakiskolája, mely már 1895. szeptember 1-én megnyílt, ezen utóbbi szakiskola rajzokat ugyan nem állit ki, hanem naponkint a kiállított 3 fülkében nemes Ízléssel berendezett ebédlő te­remben, mutatják be a terítésben való Ízlésüket ós ügyességüket, a teritett asztalra 3 izben ke­rülnek a szakiskola tanulói által tőzött ételek, ós pedig augusztus 21ién egy reggeli Kovács N, a nemzeti casino vendéglőseinek, szakács segéd ós tanonczai által elkészítve, ós pinczér tanonczai által felszolgálva, augusztus 26 án egy ebéd, Glück Fiigyes szállodai alkalmazottjai által, — augusztus 31 én egy vacsora Gundel János István főherczeg szállodás alkalmazottjai által ; ezen szakiskolában fenállása óta 350—100 tanuló nyert kikópzó t, mert nem csak a szorosan vett szakismeretekben, hanem az elméleti es általános ismeretekben is, u. minta magyar, német, franczia nyelvekben, szállodai és vendéglői könyvvitelben, konyhavegytanban is aUpos oktatást nyújt a tanuló ifjaknak, a tanfolyam 3 évre terjed és az évfolyam két csoportra oszlik, hogy a gazdának is előnyére szolgál, a mennyiben mig a tanonczok egyik fele iskolában van, addig a másik fele az üzletben foglalatoskodik, a szakiskola már több izben nyert kitüntetést fennállása ota, igy nyerte el az 1898-ban a Bécsben tartott Il ik nemzetközi szakács kiállítás nagy arany érmét. A szakiskola hazafi is irányban is kifejti ok­tató ós nemze'i muukásságát; ennek legszebb bizonyítéka, kogy megüaoepli, szabadiagharczunk évfordulóját, egyszerű, de lelket nemesítő ünnep­ségek keretében, részt vesz a szállodás ós ven­déglős ipar terén jeleskedő ama iparoiok ünnep­lésében is, kiknek élete folyása működése a ser­dülő ifjúság elé követendő mintaképül állitható erre a hazafias és kulturális czólra szolgál, a 7 évvel ezelőtt alapított István dij, mely jelesebb tanulóinak, utazasi ösztöndíjul szolgál, kik isme­reteiket külföldön óhajtják gyarapítani; ilyen ösztöndíjat 1897-ben 6 ifjú kapott, és több száz, az iskola tanítványa', megjárta Párizst, Berlint, Londont, hogy tudásban meggazdagodva, a haza javára szolgáljanak. Ezen szakiskola tanulói ki­állításában látható még kiállítva — több étlap gyűjtemény, régi szakácskönyv serlegek és korsók billikomok több nagyobb társasebód ós vacsorára felteritett asztal, fénykép felvétellel; köztük, Sunda Vendel hangszer keszittő iparos, 50 éves iparosi jubeiiumára a vigadóban rendezett 400 terítékű társas ebédre felterített asztalról felvett fénykép és több régi keletű e szakmához tartozó tárgyak. A kiállított rajzok 7 csoportba vannak osztva, 1. díszítő ipari. 2. épitő ipari, 3. fa ipari, 4. fémipari, 5. gépipari, 6. vegyes ipari, 7. altalános rajzoktatási rajzok. A fentirt csoportokban ismét tobb iparág van befoglalva, a rajzkiállitók száma 685, de egyesek több dirabot is áll tottak ki, ezért a k.állított rajzok száma meghaladja az ezeret. Mindenik leköti a figyelmet; különösen megjegyzek egyet. Pancsik János géplakatos ta­noncz Ganzé Társánál, 3 éves tanoncznak a müve ez, egy gőzmjzdony természetes nagyság­ban, tolrajzzal utánozva, igazán remek munka. A rajzok közt vannak, szabad kézi rajzok, ter­vezetek, fénykép utánzatok, mértani rajzok, gép­részek át metszete, épületi vázlatok, és ezek méretei stb. minden egyes darab a legnagyobb tudásra ós kópzettsegre, mondhatni mavészecre vallanak, minden egyes kiállított rajzon a ki­állító neve ós neme végül melyik rajziskola nö­vendéke és a rajztanár neve. A fővárosi czipész ipar testület szakiskolájából 19 tanoncz állított ki különböző czipok rajzait, melyek egy külön füzetbe vaunak kiállítva, itt különösen megem'itésre méltó Simon Károly 3 éves czipész tanoncz Vacsko Józsefnél, tanár Ury Imre, ki külöuféle hibás lábakhoz való czipő szakrajzokat mutat be. Da elism;róst ér­demel a többi is hogy tanoncz létökre mily si­kert érnek el a rajzaikkal a szabászat! képzett­ségben. Ehen felül van még több szabó tanoncz­nak és segédnek szakrajza, különböző ruha da­rabok rajzai, mivel hogy ilyen szabó szakiskola még nincs azért csak néhány kiállító van. E;ek egyes iskolázott szabásztól nyertek kiképzéu; de elég dicséret, hogy törekesznek a maguK erejük­ből a rajzolásra ós ezáltal a szabászatra kiképe­zik magukat, mert erre igen szükségük lesz mi­dőn magukat önállósítják. Kár hogy ilyen] szabó szakiskolát, a kormány vagy a főváros nem lé­tesít, mikor ezen szakmából évenként ezren is nyernek kiképzést. (Folyt, köv.) Jády Károly. — Pozsony. — .... Átléptem Ausztriába. Kapitányunk, német ember lóvén, a ki egyébként a legdurvább módon bánik a tudatlan legénységgel, hozzánk fordalt és mintha valami diadalt jelentett volna, azt mondta: .Ausztriában vagyunk! .. .* Éi ö neki

Next

/
Oldalképek
Tartalom