Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-03 / 36. szám

1903. szeptember 3. MAGYAR P AIZ S 3 kezdet nagy sikerre visz. Ezen kiállításon két dolog áll előttünk, ugyanis a nagy közönség megláthatja, hogy a legfiatalabb iparos generáció mutatja be azt az előrehaladást, tudást ós szakértelmet, melyet egyrészt az iparoktatás, másrészt a mester gondos vezetése mellett elsajátított; megláthatják a szülők, kik gyermekeiket, tudományos pályán nem tudják taníttatni, hogy az ipari pálya is biztosit tisztességes megélhetést (mert a mesterség felér egy birtokkal) s nálunk átment a köztudatba, hogy az inas csak cselédje a gazdának, vagy a segédjének és ezáltal nem a mesterségét tanulja; ezen felfogás téves, mert nagyon is ipaikod k minden egyik iparos, hogy inasát minél előbb használhassa, mert ez által olcsó munkaerőt kap és törekszik, hogy minél sikeresebb és minél tökéletesebb legyen a nevelése és hogy ezáltal hasznos iparos váljék belőle, de gondoskodik az inas nevelésről az állam, törvényhatóság, ipartestület is. A városligeti 'parcsarnok termei meg fogják győzni a nagy közönséget arról, hogy nem olyan fekete az ördög, mint a milyennek festik, tehát nem kell a szülőknek vissza riadniok, hogy az inas-gyerek haszontalan munkával fecséreli el inas éveit és az inas gyereknek sem kell félni, mert az iparos pálya kezdete is hasznos ós becsületes munkában telik el. Szerintem nincs alkalmasabb eszköz, az ipaii pálya megkedveltetésére. mint ilynemű kíállitások állandósítása, mert igy alitalma nyilik a gyermeknek az iparban pályát választani, melyik iparhoz van kedve, s megláthatja, megismerheti azon ipart melyhez kedve van ; a mely pedig már bent van valamely iparbaa, és a jelenben nem állított ki, nagyobb szorgalom mai fog iparában haladni, hogy ő is a versenyzők közé álljon, a ki pedig a kiállított munkájá val nem érte el a kellő sikert, még nagyobb szorgalommal lógja tudását pótolni, hogy jövőre o is a legnagyobb elismerést vivja ki magának és ezáltal valóságos verseny fog fejlődni, mely maga után vonja a szakma valódi megtanulását és a kézbeli ügyesség fejlesztését, önálló gondolkozást és saját tervezgetési ügyességét. A másik iődolog ilyen kiállításoknál, a honi ipir-termókek bemutatása a nagyközönségnek, hol megláthatja, hogy nem kell kimenni külföldre áruért, mert iparunk előállítja ha már jobban nem is, de ugy föltétlen bárminemű iparczikket, mint a külföld. Nem gondolható el oly ipaiczikk, a mit nálunk elő nem lehetne állítani, hiszen iparunk az utolsó évtizedek alatt oly hatalmas előhaladást mutat fel, hogy már majdnem művészi kivitelű dolgokat lát szemünk, hogy azért gondoskodik a magas kormány az ilynemű kiállítások rendezéséről, hogy a nagyközönség láthassa, tapasztalhassa, hogy meg kap nálunk is bárminemű ipari czikket olyan kiállításban, hogy felesleges külföldre mennie ; akit pedig nem elégít ki ipartermékünk. azt már bátran a magyar ipar ellen gégének lehet nevezni. Jelen kiállítás csak segédés tanonczok kiállítása, de azért gazdag, s a leleltményesstg, a tervezet, kivitel kéz ügyessége oly dolgokat tár szemeink elé, hogy leköti a figyelmünket, mintha nem is emberi kéz csinálta voina, ilyen kiállítások mutatják ipari előmenetelünket és ezáltal nemzeti jobblétünk biztos alapját. Az angol és német államok csak az iparoktatás révén érték el kiváló sikereiket. Adja az Isten, hogy hazánk is az ipara után viruljon és legyen boldog. A kiállítás Szent István napján délelőtt 10 órakor nyillott meg, már 9 órakor sürüen érkeztek a magán fogatok ós a nagy közönség a megnyitásra. Csak a kiállítók és névre szóló meghívottak vehettek részt, de a vidéki küldöttek ig be mehettek a megnyitásra; városunkból Dyolczan rándultak fel. Miután Láng Lajos kereskedelmi miniszter ur 5 nagyméltósága megígérte, hogy személyesen lógja megnyitani a kiállítást, ezért kellett várni egy darab ideig, mert a Szent Istvánnapi Budán tartott körmenetben volt, igy később jöhetett. Megérkezésekor Thék Endre, a biráló bizottság elnöke fogadta és Kovács Gyula, a kereskedelmi muzeum aligazgatója várta, megérkezésekor viharos éljenzés tört ki. Vele jöttek Héderváry gróf miniszterelnök, Schmidt József államtitkár, Lakatos Aladár miniszteri tanácsos, Gelléri Mór az országos iparegyesület igazgatója, több miniszteri tisztviselő, rajz iskolák igazgatói és tanárai, köztük Faragó Ödön vároeunkbéli ember, az állami felsőipariskola iészéről. Midőn elhelyezkedtek, Thék Eridre bírálóbizottsági elnök üdvözölte a minisztert, hogy ezea kis kiállítást, melyet anyagilag nem támogattak, sem nagy gyári vállalatok, sem az állam, sem vagyonos iparosok: nyissa meg. Ezen kiállítás—úgymond, — melyben az ifjú nemzedék részt vesz, bemutatja azt a jövőt, a mely gazdag lesz eredményekben. Utána Láng Lajos ur ó nagymóltósága válaszolt. Örömmel nyitja meg ezen kis kiállítást, mert lelkének erős a meggyőződése, hogy hazánk jövőbeli felvirágzása, az ipar fejlődésétől függ. Számos eszközök sorában, a melyekkel at ipart fejleszteni lehet, egyik sem olyan fontos, mint az ifjúságnak, a haladás örökké megujuló gárdájának a nevelése. ígéri, hogy a magyar kormány az iparfejlődés előmozdítását tekinti egyik legnagyobb kötelességének-, már ez ideig sem vádolható a magyar kormány, hogy iparoktatás terén ne működött volna, ezzel a kiállítást megnyitotta. — Utána gróf Hederváry miniszterelnök ur beszólt, röviden vázolta, hogv csak az itju nemzedék előrehaladásában találja alapját nemzetünk megerősödésének, melyet szivéből kiván. Utána a magyar állam gépgyárának dalosköre elénekelte a Szózatot, (vagy 120 ember a kik zászló alatt vonultak fel) ezután a miniszterek és kísérőik megtekintették a kiállítást é9 nagy elismeréssel nyilatkozta

1' s nem egy kiállítót tüntettek ki megszólításukkal és dicséretükkel. D. u. 1 óra volt már, midőn a miniszterek a közönség nagy éljenzése közt távoztak a kiállításról. (Folyt, köv.) Jády Károly. Göcseji levelek. IX. A hegy ön. Jaz Latymak saógor kéttzör is küszavallotta, hogyha neki olan nevi vóna mint essög a zenyim megfojtotta vóna magát. Mondok há'szen a keetökét söm fábrikáták valami naon szépre, mög essög ha rühelli az aevezetit, tsak fójti mög magát, isze ugy söm zárik bé értó a zurak. Hát izé . .. legalább olyan nevi lehetnö aszongya jaz saógor a kinek az vógin „i" bötő van, miét aszongya jaz Koplalónó komasszony: akiébányos ur aszonta mast olyan az divat. Jó van saógor, mondok keetöknek az nyelvezettyét is essög naon jó vóna divatnak tseleködnyi egy kapu lábfáro jaz Koplalónéjjóvel összütt láti kee miég söm tsinálik mög ... no halom azét ha a hegyön leszünk majd kü magyaro8ójtom az nevezetűmet. A zuj tarisznyámbo — a kit mast vart az Králi — beraktam a tsukogató igyókezetöket, egy t8Írkót is bele tekeróntöttem, hogy a zasszony nöm tudi, mög szalonnát is kanyarójtottam hogy essög legyek az kenyér mellé. Jaz Latymak saógor a Lipityloty komável szintényesleg kügyütt. miét aszonygya jaz komaüis szeretnö egy olyant látnyi. Háromszor is kórdözi: hogyan küő asztot izenyi ? . . . majd mögláti koetök ha eztöt kéttzör ki üreséjti, mondok, egy bágyog szájtlit essög a kezgveibe tseleködtem, a mikó kü tsukdoztam a zajtót a hordóvei összUtt. Bötsületösen kü üreséjtötte, akkó aszongya : nohát hadd nézőm hogyan . . . halom kü söm szóhatta esztöt, essög arra rójtati az Nyüszlett kümives, a ki mikó mögláti a szájtlit rögvest bégyütt, elvöszi a komátul asztot, aszongya az az Uvejjé vót, valaki a zablaktyábul megléptettü. De mondok, tsak nöm vüszi el, isze azét hoztam idö, hogy essög a májsztör ur is itt legyek ezön az zinnepön. „Mitsoda innepön?" kérdözi az Nyüszlett A nevezetöraet magyaroséjtom mó, mondok. „No akkó tsak adi idö a szájtlit teli bőrrel, essög fő köszöntöm, miét ón eztöt Pestön tanultam a mikó a czoplipápisták gyegzőnek kandikátok." A miég az Nyüszlett szavallott addig az Lipityloty koma a szömgyeit törligettö, aszongya: keetöket tsak le küő foráznyi, miét nöm adik idö a szájtlit a ki ippeg akkora mint az én torkom. Az Nyüszlett májsztör ur addig köszöngetött miég ettző tsak az gatyájo mazzagi is Uüleflent, a mikó aszonta: gyójtsék keetök pipitsöt. Az Lipityloty koma essög kUszóIIi; ehen ez a zsírozó igyeközet, tsak eztöt bele küő tenernyi, rögvest mög löszi az velág; 'avve az Nyüszlett gatyamazzagi darabgyát — a ki küleflent — a metégető igyeközettjével lemetczötte. Mind az mérgeb kanypóka olyan lött az Nyüszlett, essög a bágyog szájtlit ugy hozzá közvetótötte, hogy az mög mint a nyul, ugy futi hazafelé a bágyog szájtlivel. Az Nyüszlett egy darabig futi után no, halom a mivel az mazzagi nöm éri áti az derekát utánno kiáti az kománok: Egye mög keetöket & rosssebb ott a hun futi. Költ Zöhhentőben künn a hegyön. tisztöletömet ajálom t Én LikYőgyi Ferenci. Országgyűlés. Király őfelsége tárgyalt a nagyobb nevü politikusokkal, de senk' sem tudja, hogyan s eredményre sem jutottak. Néhány napra ez is félbeszakadt, mert Bécsbe jött VII. ,Edvárd angol király s ennek fogadására ment haza a király. Ma megint folytatja a megbeszéléseket. S hogy az országgyűlés mikor folytatódik, azt ma nem tudjuk még. — A három évet kitöltött sorkatonákat visszatartották még deczember 31-ig nekik nem nagy örömükre. A tisztviselők fizetósjavitásával mikor mi lesz, azt sem lehet most tudni. Az országban mindenki arról töpreng hogy mi lesz? Belsejében meglehet mindenki azt vitatja, hogy minek kellene lenni. Leghevesebben a Magyarország küzd a mellett, hogy Magyarországon a magyar nyelv legyen az ur. — Országgyűlés tehát még nincs. Heti hirek. Helyiek. Zalaegerszeg Táros költségelőirányzata. A város rendes kiadásainak összege 139088 K 86 f., a rendkívüli kiadások összege 119.201 kör. 30 fillér. Főösszeg 258290 korona 16 fillér. Ebből az egyenes állami adó minden nemét^terheli 235.477 korona 16 fillér, a földadó kivételével egyéb adó nemeket terhel 20973 korona; kizárólag a földadót 1840 kor. A bevételi összeg tesz 176.292 korona 43 fillér t, mutatkozik hiány 81997 korona 73 fillér, amely Zalaegerszeg és Ola külváros összes adózói terhére kivetett 111700 korona 62 fillér összes adóra 54

7/io°/« és a földadó kivételével a többi adónemre, vagyw 94162 korona 11 fillér adóra 22

3/io%> községi pótadó kivetésével fedeztetik. ZalaYármegye rendes közgyüléie f. hó szept 13 ón lesz, melynek 113 pontban vannak sorba szedve tárgyalandó ügyei; ni van nyomtatva az alispáni jdlentés 'is, melyből egyelőre csak a gabona termést közöljük a megyei hirek közt. Eljegyzés. Fülöp János zalaegerszegi könyvkötő és papírkereskedő eljegyezte Pochiner Ferencz zalaegerszegi adópénztárnok bájos leányát Uj tanár. A főgimnáziumunkhoz kinevezett dr/ Sárkány Lóránd tanár időközben Dézsen foglalta el állását, s igy helyébe a miniszter ur Deli Géza tanárt Devezte ki iskolánkhoz. Kolozsvárról. A magpergető gyár kitüntetése. „Budapesti Közlöny" hivatalos lap 177. száma 1903 augusztus 30-án irja a következőt: Ö császári és királyi felsége augusztus 24-én Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával Faragó Béla zalaegerszegi lakósrak a „Magyar Magpergető Gyár" tulajdonosának a csász. és kir. udvari szállítói czimet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott A zalaegerszegi kath. legény egylet zászló szentelési ünnepélyén a következő hölgyek voltak szívesek koszorús leányként megjelenni. Antos Miczi (Nagykanizs), Bita nővérek, Baumgartner Mari, Benkő Mariska, Bita Mariska, Bali nővérek, Benkő Matild, Bencze Róza, Bakonyi Annuska, Csertán Miczi ke. Cselesznik Mariska, Cseresnyés Anna, Domokos Irén, Dombi Irén, Ekler Mariska, Farkas nővérek, Fitos Annuska, Gerencsér Mariska, Grész nővérek Gecsovics M czi, Grubics Róza, Giuber Marisk? Hartl Anna, Hegedűs nővérek Harrich nővérek, Horváth nővérek, Horváth Ilonka, Hajmássy Erzse és Ilona, Hompó Ilonka, Horváth Mariska és Vilma, Horváth Mariska, Janzsó Bözsi, Jálicj Mari, Károlyi Anna, Kiss nővérek, Kellerman Mari Kovács nővérek, (ola) Kozma nővérek, Kovács Erzse, Kéner nővérek, Lakics Anna és Mari, Láng Anna, Lendvay nővér ek, Lónyay Mariska, Molnár Mariska, Mojzer Anna és Mari, Medvéssy nővérek, Medvéssy