Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-22 / 4. szám

1*903. január 22. MAGYAR PAIZS 3 felszívta már teljesen; minket sem nyelvi rokonság, sem hagyományok nem kötnek a latinhoz és göröghöz, mint a nyugat népeit, melyeknek hatása alól magunkat kivonni nem tudjuk. Fenyegetett nemzetiségük gyors és határozott cselekvést várnak tőlünk. — Az együgyűek tájékozására megjegyzem, hogy dr. Körösy Gy. nem fizikát tanit. Ó klassikus műveltségű. Felolvasása remélhetőleg nagyobb hullámot is fel fog verni. A kör már gratulált neki s ebben az irányban akarja folytatni a működését. Muravidéki levelek. XIV. Muraköz magyarosodása. Hogy Muraköznek egyházilag Hovátorszígboz való tartozandósága mily nagy hátrányára van a magyarosodásnak, arról ne is szóljunk. Oly sokszor vitatták már ezt a dolgot, hogy szinte unalmas róla beszélni. Kényes kérdés. Olyan, mint a darázsfészek: felvértezve kell hozzányúlni. A hazafias érzelmű papságnak kellene első sorban is követelnie, hogy Muraközt egyházilag is adják vissza az anyaországnak. Nem hagyhatom szó nélkül még azt is, hogy ahsurdumnak ne nyilvánítsam az a feltevést, hogy Muraközt csak azért nem lehet visszacsatolni, mert akkor Horvátország visszakövetelné a pécsi egyházmegyétől a slavoniai falvakat . . . Szegény hazám! . . . Ezt csak azr . említem, mert czikkem keretébe tartozik. Meg n:>t a mit mások lehetetlenségnek tartanak, én pon az ellenkezőjét vallom ; igenis Muzaközt "lehetne csatolni; kisebb érdekek mellőzésével semmiféle akadályba nem ütköznék az. Csak akarat kellene hozzá. De Ítéljen kiki maga ebben a dologban. Én nem fejtegetem tovább, hanem rátérek egy másik tényezőre, amely szintén — bár első pillanatra csekélynek látszik — mégis hátráltatj'

5 a magyarosodást. Itt van a csáktornyai horvát katonaság. Bármit j is szóljon valaki, de bizony én azt nem tartom ' helyesnek, hogy a szépen magyarosodásnak induló város nyakába veszi a horvát katonaságot, amely hátrányára van a magyarosodásnak. Én tisztán csak ebből a szempontból bírálom a dolgot. Miért nem hoztak ide magyar katonákat? Kullurális szempontból ez nagy előnyére lett volna Muraköznek. Csekélységnek látszik az a dolog ugy-e? De én meg azt mondom, hogy nem az. Mert lássák, a mióta horvát katonák varinak itt, azóta fél -Muraköz csakis szláv nótákat énekel. Hozták volna ide a magyar katonákat. Ha másért m, hát azért, hogy erősödjék a faj. Gabán" ác^;i is ezt a nézetet vallja. Kérem, ne tessé' ;2 3n mosolyogni. Ez elég komoly dolog. Me? muraközi nép — különösen a férfiak — elé- ,,/enge ; energiája nincs. A

ri a magyarosodást illetőleg, kiváló szerep jutna a katonaságnak. A katonaság —- mint most a 1 orvát ulánusok — érintkezik a néppel a közeli fr'vakhan is, különösen pedig ünnepnapokon, éfe ott terjeszti eszméit, nóláit, nyelvét. Hát' iszen gyakori Muraközben a magyar szó, de ha magyar katonafágot tettek volna ide, még gyakoribb volna. ' Tegyék a horvát katonákat magyar helyekre; a muraközi fiuk milyen szép j r agtanulnak magyarul, ha magyar helyen szolgálnak pl. Nagykanizsán. Vagy mondok még egy esetet: A győrpesti vonalon a mikor utaztam, Győrben felszállt hárem ulónus; kettő meglehetősen beszi a magyar nyelvet, a harmadik töredezve. Lzek kérem slavoniai fiuk voltak és a katonaságnál tanultak meg magyarul. Én nem tudom felfogni, hogy azok, a kiknek főszerepük volt ebben miért nem kértek magyar katonákat Csáktornyára?! Furcsa dolog, a miről még beszélni óhajtok. Ligeti. életből. Plébános: Már megint részeg vagy Miska? Nem tudsz te vizet inni, ha szomjag vagy? Llifka: — De tudok plébános ur, csakhogy a viz eloltja a síemjat — és én szeretek szomjazni. Malitia. Nő : Képzeld csak felszólítottak, hogy a jóté- j konysági hangversenyen közreműködjem. Férj: És mennyibe került, az neked? Bakfis: Mondd csak mama, hányszor kell az első időben elájulni, hogy az ember kormányozhassa a férjét? Nő: Te Oszkár most már kell egy új esernyő . . . Férj: Minek ? Ha esik az eső, maradj szépen idehaza. Boldog uj évet! Kohn ur! Remélem hü marad ez uj évben is. Li Tsüng Országgyűlés. Most a czukoradóval foglalkozik a parlament. Szüllő Géza képviselő szólott hozzá először. Baj, úgymond, hogy a ezukoradót nem szállítják le. Egyébként elfogadja a javaslatot s határozati javaslatot nyújt be, hogy a czukoradóból betolyó jövedelem a hús és boradók leszállítására fordittassék. — Neuman Ármin Szüllővel szemben védelmezi a ezukorgyárosokat. —Szederkényi Nándor a ezukoradó leszállítását feltétlenül szükségesnek tartja. — Bujdnovits Gyula azt mondja, hogy az adóleszállitás az államháztartás szempontjából nem valósitható meg. — dr. Ernszt Sándor Szüllő mellett foglal állást. Támadja a kormányt, hogy nem igyekezett megvédeni kellőleg a magyar érdekeket. — Másnap Molnár Jözsiás székely képviselő a czukorjavaslatoknál a székelyek számára kér engedményeket. — Nem sikerült. Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizs IV. évfolyamára előfizetést nyitunk évi nCgy koronával, — 1903-ra — Mi ezt a lapot nem üzletből szerkesztjük, hogy pénzt szerezzünk vele; nem is uri passzióból, hogy csupán gyönyörűségünk teljék benne; sőt nem is szárazon abból a szenvedélyből, hogy a közönség olvasni valót, betűt találjon benne, szórakozzék, s üres óráit agyonüsse vele. Nem pénzért, nem hiúságból és n<m csupán szenvedélyből, hanem kötelességből szerkesztjük ezt a lapot. Kötelességből, de szent kötelességből, melyet nem idegenek szava, hanem saját lelkünk sugallata parancsolt nekünk. Ebbe a kötelességbe aztán uri passióval dobáltuk bele a pénzt, a szenvedélyt s a forró vérnek lázas gondolatát a magyarság eszméjének apró, de bátor és kitartó katonájaként. . . Segítségül hivjuk a hasonlókat. A ,,Magyar Paizs" szerkesztősége és kiadóhivatala. A mutatványszámokat szíveskedjenek visszaküldeni az esetlen, ha nem szándékoznak a lapot megtartani. Megyei gyűlés. A folyó évi február hó 9-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésen felveendő töivénybatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmányi ülés f. évi január hó 31-én délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni, mely ülésre a t. választmányi tag urat tisztelettel meghívom. Zalaegerszegen, 1903. évi január 16-án. Dr. Jankovich László gróf sk., főispán s állandó választmányi elnök. Eövész estély. A közönség nagyobb része bizonyáxa jól ismeri legalább az újsághírekből Kovács Laura budapesti szavaló művésznőt. Többször feltűnést keltett budapesti ós országos körúti előadásain. Mindössze két kitűnőbb szavalóno van Magyarországon ; Tordai Grail Erzsi és Kovács Laura. Utóbbi abban válik külön társától, hogy inkább csak magyar 'költőkből tart előadásokat. Kovács Laura müíésznő a napokban Zalaegerszegre jött Nagykanizsáról s vasárnap este 8 órakor jótékonyczélu előadást tart itt a vármegyevagy a Koronanagytermében. Hétfőn d. u, {órakor pedig a tanuló ifjúság számára tart szavalatokat a főgymnasium tornatermeiben, mely terem alkalmas a váró* összes tanuló ifjúságának a befogadására. — A nagy közönségnek s az iskolai ifjúságnak a figyelmét egyaránt felhívhatjuk ez értékes előadásokra, melyek tréfás jeiiemalakitásokkal is vannak fűszerezve. Kovács Laura művésznőt a hírlapok s egyes tekintélyes irodalmi férfiak és tankerületi főigazgatók rokon! ezenves dicsérő nyilatkozatokkal halmozzák el. A vasárnapi nagy előadás jövedelmét a művésznő minimális összegen felül a helyi főgyimnasium tanulói segilyegyletének ajánlotta fel. — Emez előadásának műsora a következő : I. szakasz. 1. A mővésznő. 2. A reményekben gazdag ifjú. 3. Egy öreg asszony. 4. Egy 80 éves aggastyán. 5. Egy 18 éves leány 6 Földmives apa, anya és fiuk Pistika. 7. 3 modern házaspár. II. szakasz. 1. Az angyal. 2. A házi sárkány. 3. Egy asszonygyűlölő. 4. Tragikus művésznő. 5. Drámai hősnő. 6. A kuruez hősök. III. szakasz. 1. A műszavaié. 2. A laikus, A gymnazista, Elemista szavalók. 5. Az óvodás kis leány 6. Egy hű férj. 7. A felolvasó. 8. Fiatal, középkorú, öreg, volapük prédikátor. 9. A recitátor előadása, hogy mi a szerelem. Mi a szerelem a fiatal lányoknál? A fiatal embereknél ? A menyecskéknél ? Az özvegyasszonyoknál ? Az idős nőknél ? Az aggleányoknál ? Az agglegényeknél ? A nős emberednél ? Az öreg embereknél és az anyósnál? Helyátak: I—III. sor 2 korona, többi sorok 1 K 20 fillér. Állóhely 60 fillér. Deákjegy 50 fillér. Jegyek előre válthatók Schűtz, Fángler és Breisach urak boltjaiban és a pénztárnál. Kezdete este 8 órakor. Meghívó. A zalaegerszegi társaskör a következő meghívót bocsátotta ki: A zalaegerszegi társasfcör folyó évi február hó 2 -án a Kummer-féle kávéház emeleti termeiben tánczczal és az alábbi műsorral családias estélyt rendez, melyre kivül czimzett urat (és kedves családját) tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépő-dij: személyenkint 1 korona. A tiszta jövedelem a könyvtár javára fordittatik s igy a felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este § órakoz. Tekintettel az estély családias jellegére, kérjük a fényűzés mellőzését. Műsor: 1. Magyar dalok. Énekli Szabó János ur, czimbalmon kiséri Gerencsér Mariska k. a. 2. Felolvasás. Tartja Csiszár József ur, 3. Szaval Grész Irma k. a, 4. Ének zongora kísérettel. Előadják Grész Elsa k. a, és Brieglevics Károly ur 5. Felolvasás. Tartja Erdélyi Ernő cur, győri lapszerkesztő. 6. Dialóg. Előadják Fángler Béla és Brieglevics Károly urak. 8. Magyar népdalok. Czimbalmon játsza Gerencsér Lajos ur. Ezután táncz. A Társaskör vendégei. Február 2-án mulatságot rendez a Társaskör, mely egy é" óta már csaknem hallgatagon viselte magát. Most életjelt ad magáról, még pedig, mint a programmjából látszik, élénk szellemi élvezettel nyitja meg ezt az estélyét is. Ez alkalommal kettős ünnepe lesz a körnek, mert ünnepszámba megy az ii, ha vendége jön az embernek ; a Társaskörnek pedig jőnek Győrből, irodalmi vendégei. Záborszky József alelnöknek barátsága révén nyerte meg a rendezőség Erdély Ernő lapszerkesztőt a programm egyik pontjának a betöltésére. Erdély ur »A légyott« czímen fog felolvasást tartani. Erdély úrral részt vesznek az estély

ren még a következő győri urak : Bihar Jenő a Dunántuli Hirlap felelős szerkesztője, íeldmann Nándor a Győri Hirlap munkatársa, Sándor Géza a Dunántuli Hirlap belmuDkatársa, Mr. Sekules Ernő a NewYork Herald volt munkatársa, s a győri Színházi Lap s. szerk. Továbbá Lőwy Károly, Vermes Győző, s Békefi Dezső a győri Vasárnapi Újság s. szerk. — A Társaskör pedig, mely eddig is mindig hiven tanújelét adta az irodalom, a hazafias eszmék s a közművelődés iránti vonzalmáuak: most is lelkesedéssel várja Győrből irodalom kedvelő ifjú vendégeit s bizonyára örökül kapott magyar vendégszeretettel fogadja is őket. Farkas Antal felelős szerkesztője lett a Makó és Vidéke politikai lapnak. A lapot dr. Ormos Ede ügyvéd alapította s darabig ő szerkesztette. Most átadta Farkas Antalnak, ki eddig is derék munkatársa volt. Farkas Antal neve kitűnő zálog