Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-13 / 33. szám

IV. év. Zalaeqerszeg, 1903. augusztus 257. 32. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évTe 2 korona. Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron : Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora t kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. IUZEG-JEL-EIN-IZK: HETENKÉNT CS"CTTÖE.T U E Ö N E T E. Az olvasókat tisztelettel kérjük, hogy a netán hátralékban levő lapdijat 1903-ra szíveskedjenek elküldeni, hogy a lapküldés ne szűnjék meg. iárosi ügyek. I. A gazdák panasza. A városi képviselőtestületnek szombati gyűléséről a helyi hirek között teszünk említést. Itt is kiemelünk azonban belőle két pontot, melyek érdeklődéssel járnak. A városi helypénz dijra nézve a földmivesek panaszolnak. S ha jól meggondoljuk, panaszra van okuk. Azt mondják, vagyis mondhatják, hogy ők is csak olyan tagjai a közönségnek, a községnek, a városnak, az országnak, mint mások. Az ők foglalkozásuknak is van előnye és van hátránya, épen ugy, mint másféle foglalkozásnak. Nekik is két oldaluk van: egy jobb és egy bal. Az ők életjük is két részből áll: támadásból és védelemből. Nekik is van joguk és kötelességük. Ezért csudálkoznak és panaszolnak, hogy a szabályzatban a „Megjegyzések" rovatának c., pontja országos vásárok alkalmával a helybeliek közül csak az iparosokat és kereskedőket részesiti előnyben, és nem egyúttal a földmivelőséget is. Anyival is inkább csudálkozbatnak és panaszkodhatnak, mert hiszen kivált ujabb időben erősen hangoztatják, hogy: Jöld. nvelés, ipar és kereskedelem karöltve haladjanak és fejlődjenek, s emberei egyenlően boldogi ijanak. Tehát ha mégis hátrányban részesülnek, akkor ezt a karöltést csak o'vannak tekinthetik, mint Ezópus oroszlánja tak a karöltése. Ez is nagy barátságot 1 ötött a tehénnel, a juhval s a kecskével. Fogtak közösen egy nagy szarvas-zsákmánjt. El is osztották becsületesen és igazságosan négyfelé, Az elsőrészt kapta az oroszlán, mert az dukált neki. A második részt elvette az oroszlán, mert ő a legerősebb. A harmadik részt lefoglalta magának az oroszlán, mert ő a leghatalmasabb. A negyedik részre nézve pedig kijelentette az oroszlán hogy az ördög elviszi, a ki hozzányúl rajta kivül. Igy a földmivesek rájőnek, hogy a karöltött társaságban ők a gyöngébb kecske, juh és tehén szerepét viszik, a zsákmánynak csak a szerzésében vesznek részt. S a zsákmányszerzésről eszökhe jut, a mit mások már tudnak, hogy Magyarországnak legalább még ma ők a vállai, oszlopai, fundamentum-kövei. A panaszra tehát van okuk. Ugy mindazonáltal, hogy az iparos és kereskedő testvérekre ne nehezteljenek s még kevésbé irigykedjenek. Nehezteljenek saját magokr^,, hogy nem képviselik, vagy nem képviseltetik magokat kellő mértékben a városi ügyeknél. II. Tóth-Herics isk alapítvány. Beszélgetések közben hallottam ezelőtt mintegy három esztendó'v .1, hogy Tóth Hérics János párszáz forint alapítványt tett a városnál a helybeli gimnáziumi ,ak legjobb tanulója javára. Ám de a gymnasumban egy gyerek sem nyer innen jutalmat. Kérdezősködtem a hivatalos embereknél. Va'amit feleltek, de nem megnyugtatót és nem kielégítőt. Szólhat az az alapítvány más is .ólának: eleminek, polgárinak, kereskedelmin', k, leányiskolának, — szólhat a gymnasium építkezésére stb. avagy szólhat arra az :dőre, mikor már rendben van a teljes nyolcz osztályú gymnasium. Mindezeket gondoltára, de biztos egyikben sem valék. A gymrasium teljes lett. Kétszer volt már érettségi is. A Hérics-féle alapból még egy gyermek sem kapott. Ide tehát nem szólhat az alapítvány. Gondoltam. Pedig, hogy jó volna, az bizonyos. Ezt bizonyítja az is hogy igen igen sok szegény gyermek van ebben a mi iskolánkban. Yan köztük sok jó i-nuló, kapnak is valamelyes segélyt, de soknak nem jut ugy, a mint óhajtanok. Ezért volna üdvös dofog szaporítani a jótékonyságot a Hérics féle alapitványnyal is. De ha nem szól ide az alapítvány, nem szól, s punktum. A kikkel ezelőtt három évvel beszéltem, azoknak az emlékezése csalhat. De ugylátszik, ennek ellene mond a Kováts Károly emlékezése. Kérdeztem ma Kováts Károly ügyvéd úrtól is, aki annak idejében polgármester volt. Kováts Károly ur ugy emlékszik, hogy Hérics ur egy okmányszerü levélben határozottan az akkor még csak leendő, de ma már meglett gymnasium tanulóinak az ösztöndijazására adta a 400 koronának kamatját! A szombati gyűlésen Heincz János, Vörös Gyula képviselők egyik-másik alapítványra nézve kértek és kaptak felvilágosítást. A Hérics alapítványnak nem volt érdeklődője. Kováts ur nem volt jelen, az újságírónak pedig ott nincs szólanivalója. Kérjük tehát a képviselőtagokat, szerezzenek hiteles adatokból bizonyosságot arra nézve, hogy a kettő közül melyik igaz: a gymnasiumnak szól e az az alapítvány, vagy nem ? B. — Védekezzünk. A magyar nemzeti eszme immár belépett a leg'Őzhetetlenség stadiumába. Igy ir a nemzetet irt mozgató napi kérdésekről a sajtó egyik fénye tollú vezéralakja. ,z a nemzeti eszme a közgazdasági téren i ébredez. Eddig boldogulni csak az tudott, a ki megadta magát a hatalr.^t monopolizáló rut érdekszövetségnek, kik firmájuk számára pátentiroztatták a vonzó czélok é^ föladatok kieszelósét, a tekintélylyel a nagy érd kel való dicsekv a mindenkori jelen ^ot, az ad hoc szakértelmet, a tájékozottságot, az úgynevezett ós a nagy hivatással való hivalkodást! Különösen az iparososztály boldogulása előtt állott ezen érdekszövetség áttörhetlennek látszó kinai fala. Jelszavuk, panaszuk nem hatolt fel tisztán, csak ezen kinai fal kövein megtörve odáig, a honnan sorsuk javítását remélték. A nagy gyáripar mégis hatalmas rést ütött e falon és példája bátoritóiag hatott a középgyárosra és kisiparosra is. Az egyesült erő végre áttörte a kinai falat és megszűnt az a szégyenletes állapot, hogy a magyar polgárság százezrei a kormányhoz vagy közvetítők utján juthattak csakis, vagy ez utat utálván inkább visszahúzódtak ós pusztultak nap nap után. Az újvárosháza dísztermében Pesten egy egyesület alakult, mely már is az ország színét javát egyesíti magában, olyanokat, kikről legirigyebb ellenfelük is alázkodva ismeri el, hogy országos nevü, elismert tekintélyű szakférfiak, kik éjt nappallá téve, szaktudásuk és tapasztalatuk teljes érvényesítésével a hazai közgazdaság érdekében töméntelen munkát teljesítettek és számos eredményre és kiváló közgazdasági érdemekre tekinthetnek vissza. Egyesitette magában ez egyesület az országban fönálló, tekintélyes múlttal biró, nagy érdemeket szerzett egyesületeket és testületeket éu a kik még euúig útin ci-uiakoziák, naponu, sereglenek diadalmas zászlói alá. A mozgalmat a Nemzeti Szövetség kebelóbői indította meg Barthos Tivadar táblabíró, kik aztán a Somssich Tihamér gróf által kezdeményezett hasonló mozgalommal, úgyszintén a Hlatky István és Hajnos Sándor által egyidejűleg kezdeményezett harmadik mozgalommal is találkozván, a Csongor György tanár által vezetett lelkes ifjú csapattal is megerősödve, egy nagy hatalmas szervező bizottságot képeztek, melynek lankadatlan munkája aztán létre hozta a Magyar Védő-Egyesületet. Igy lett nagygyá e mozgalom, melyben a felbuzdult hazafiság a kültelki korcsmákban ép ugy mint a herczegi szalonokban csak magyar volt és semmi más, de legkevésbé kozmopolita. A közgyűlésen testületileg 12000 ember, összesen több százezer ember lépett már az egyesület kötelékébe. Oly hadsereg ez, melynek feltótlenül győzni kell és győzni fog, mert Magyarország a magyaroké és a magyar fogyasztás ?s a magyae termelésé kell hogy legyen! (Sz. U.) Országgyűlés. Országgyűlés ezen a héten sem volt. A minfc mondják, az elnapolás után e hó 16-án fogják folytatni. A parlamenti bizottság befejezte működését. Véleményét majd előfogja adni a Házban. Történt azonban még nevezetes dolog. Gróf Khuen Hédervdry Károly miniszterelnök lemondott. — A király el is fogadta a lemondást. Most azt találgatják, hogy vájjon ki lesz miniszterelnök, s hogy alakul meg a kormány ? Legtöbben hiszik és leghelyesebbnek tartják, hogy — ha Gróf Apponyi Albert lesz miniszterelnök. — Ez alatt több helyen pl, Debreczenben ós Szatmári; a kormánypártiak is azért gyűléseznek, hogy az ellenzéktől * sürgetett nemzeti követelményeket adják meg. — Alsólendván függetlenségi ós 18-as párt ah ul e hó 16-án.