Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-30 / 31. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 30. Megyei jegyzők gyűlése. Közigazgatásunk legfontosabb tényezői a községi és körjegyzők zalavármegyei egyesülete folyó hó 23-án d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyélésót Zalaegerszegen, a megyeház üléstermében, amint a múltkor már jeleztük. Az ülésre nagv számmal jöttek össze a jegyzők, megvitatandó a községi közigazgatás fontos kérdéseit. s végül helyzetük javítását czélzó kérdéseket tárgyalták. Örömmel látjuk, hogy van a tisztviselőknek egy olyan szövetkezete, a mely elsősorban nem anyagi helyzete silányságáról panaszkodik, hanem a közigazgatási kö'éidekü kérdéseket hozza felszínre, hogy elismerés ilieti érte azt a kart, a melyre talán legtöbb van bizva, s a mely legszegényebb módon van dotálva. Nagyon kívánatos volna, hogy a jegyzők közhasznú tevékenységét a magasabb körök nagyobb figyelemben részesítsék, s|munkájukban, amely a közügynek v^v szentelve, a sajtó is támogassa. KétségT"* hogy a jegyzői kar ma oly fokán áll az érteifeisóguek, hogy a felsőbb hatóságok támogatásáv?.! a nép szellemi és kulturális érdekeit egyéb érdekek káros hatásától könnyen megóvhatja. A jegyzők legközelebb állván a nép szivéhez, egyedül ők azok, akik ismerik annak gondolkozását, szokását, minden örömét, buját és bánatát; nem lenne tehát megvetendő dolog, hogy ők mintegy a nép szószólói meghallgattasanak minden jlyan kérdésben, amely közelebbről érinti a paraszt érdekeket. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósításunk a következő: Kovács Gyula légrádi jegyző, egyleti elnök a szép számban megjelent tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitja. Mielőtt a tárgysorozat megkezdődött volna, felszólalt Kabdebó István csopaki jegyző. Vázolta az elnök és a tisztikar sikeres, fáradtságot és laukadást nem ismerő tevékenységét, indítványozza hogy a közgvülés fejezze ki elismerését és köszönetét az elnök, a főjegyző és a tis/tikar tevékenységeért. Az indítvány egyhangú lelkesedéssel elfogadtatoct. Ezután az elnök megemlékezett arról, hogy éppen a közgyűlés napján ülte Gaál Miklós pacsai járási főszolgabíró közhasznú szolgálatának negyvenéves jubileumát. Indítványozza, hogy a közgyűlés a közigazgatás e fáradhatlan lelkiismeretes harczosát táviratilag üdvözölje. A felharsanó dörgő éljenzés jelezte, hogy az indítvány egyhangúlag ellogadtatott; a minek folytán az üdvözlő süigöny nyomban elküldetett. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után következett az elnöki jelentés felolvasása. Az egylet illustris elnöke széles alapon tárgyalja az egylet köz'; au működését, beszámol nőihiVatás kérdéseihez. Elmúlt az az idő, a midőn közönynyel viselkedtünk vagy legföljebb mosolyogtunk oly nők fölött, kik a közönségesnél több tudásra tettek szert. , Ma már a férfiak közt is vannak számosan, a kik buzgó védelmezői a szorosabban vett tudományos műveltségnek oly nőknél, kik az arravaló ösztönt és képességet magukban érzik. Léteznek már gymnasiumok, a hol a fiatal leányok épp oly komoly módon készülnek studiumra, mint az ifjak. Sőt ujabb időkben néhány hölgy sikerrel vizsgázott és az orvostudori vagy bölcsészettudori diplomát is elnyerte. Azokat bizonyosan követni fogják mások is. Az áramlat itt van és az többé vissza nem tartható. Váljon helyes és jó, hasznos dolog-e követni ezen irányt s ezen áramlatot ? ezt itten vitatni nem szándékozom. De erősen hiszem, hogyha az uj iiány természetellenes, tehát az összes emberiségre nézve káros: akkor az áramlat ismét önmagától vissza fog térni partjai közé s azután az egész dolog mégsem fog üdvös_ következmények nélküi maradni. Most történik először, hogy az államóletbe s a társadalom összes viszonyaiba annyira behatoló változás sőt felforgatás a nővilág részéről indult ki; s én kénytelen vagyok magam 's azon benső Kívánságomnak adni kifejezést, hogy a nők legbecsesebb legnemesebb koronája t. i. az igazi erkölcsös nöiesséég el ne vesszen e mozgalom mellett! az anyagi viszonyokkal és az elnökség szellemi tevékenységével. Foglalkozik a közigazgatási eljárás „egyszerűsítéséivel, rámutat annak hézagos, hiányos voltára. A jelentés egyhangúlag tudomásul vétetett. (A nagyértékii felolvasást közölni fogjuk, sz.) Majd az 1902. évi zárszámadás vizsgáltatott felül, s az 1904. évi költség előirányzat állapíttatott meg. Az országos központi jegyzői egyletet illető tagOij utalványozása után a közgyűlés rátért a központ leiratára, a melyben nyilatkozatot kór a jegyzői és gyámügyi ügyvitel módosítása ós a „magyarországi községi és körjegyzők országos egyesületéinek a „vármegyei tisztviselők országos egyesületéibe való beolvadása tárgyban. A leirat mindkét pontjára a közgyűlés a választ Kele György egyleti főjegyző ragyogó pennájával adja meg. Az „egyszerűsítés"-t illetőleg a válasz a hiányok felfedése mellett javaslatot tesz a módosításra, mig a másik kérdésben oly módon adja meg a választ, hogy a jegyzők örömmel fogják meg a vármegyei tisztviselők által nyújtott baráti jobbot, azonban tiltakoznak az országos központi egyletnek ^feloszlatása ellen, mert ennek az egyletnek haiadni kell a maga megkezdett utján, a melyen eddig oly szép sikert ért e

1; csupán olyatén módon hajlandók belépni a vármegyei tisztviselők országos egyesületébe, hogy a megyei jegyzői egyletek képviseleti rendszer alapján lépjenek be tagokul, s ügyüket ott is hathatósan támogassák. Több kisebb jelentőségű indítvány letárgyalása után a jövő évi közgyűlés Kabdebó István meghívása folytán Balatonfüredre tüzetett ki. Az országos jegyzői gyűlésre képviselőkül Kovács Gyula elnök, Kele György főjegyző, Kumper Márton és Neusiedler Jenő küldettek ki. Érdekes és tanulságos vita fejlődött ki több közigazgatási és pénzügyi kérdés felett, a mely után Kovács Gyula elnök felolvasta az országos központi gyűlésen előterjesztendő tanulmányát, az 1886. XXII. t. cz. módosítására ós szolgálati pragmatica megállapítására vonatkozólag. Kérte a közgyűlés hozzájárulását, mivel azt mint a zalamegyei jegyző egylet indítványát szándékozik előterjesztem. ^ ' A közgyűlés a nagy tudásra valló munka összeállításáért az elnökuek köszönete

f szavazva, azt egyhangúlag magáévá teszi. A tárgysorozat kimerittetvén, elnök az ülést bezárja. A közgyűlés után a jegyzők a „Korona" szállodában jöttek össze társas-ebédre, amelyre a közgyűlésen jelen volt néhány vármegyei tisztviselő is elment. Az ebéd víg hangulatban lolyc le, felköszöntők sürü áradata között. Az első felköszöntőt Kovács Gyula elnök mondta Őfelségére. Kele György egyleti főjegyző Csertán Károly alispánt éltette, Zábó István pedig a vármegyei tisztviselők egószDe az bizoi.yos előttem, hogy valamint a nők testi ereje egészen más téren birja az ő hatalmát, mint a férfi erő: éppen ugy más téren keresendő a szellemük ereje is. Azonban minden tudomány talán önmagában rejti azt, a mi ugy a férfi, mint a női erőnek megfele'; s csak arról lehet szó, hogy mindegyik rész találja meg azt, ami hozzá illik. Talán éppen ez a legnemesebb feladata azon nőknek, kik a tanulmányoknak szentelik magukat. Tanuljanak, amennyiben ezt belső ösztönük kívánja, de csak anoyit, amennyibnn ez nincsen hátrányára egészségüknek és a női kötelesség teljesítésének. Váljon azonban ezen fontos problémát örömmel fogadnunk s üdvözölünk kell-e? erre majd csak a jövő fog minket megtanítani. * * * Az önalkalmazhatóság, a mely cs&k a jóra iránvul 8 a nemesre törekszik: megvan engedve a nőnek, mihelyest az megfelel a női természetének, és ha nincsen hátrányára más élethivatásnak. Érzelmeinek élő szóban vagv Írásban való kinyilvánítása, közlése, is megfelel a nő természetének; okosan kell azt ugyan meghatárolni, de tőle azt megtagadni nem szabad. A női természetben rejlő halk gerjedelmeket, a melyek sok szépnek, de sok eltévelyedésnek is képezik a forrását: — jogosan közölhetik szavakban a mólyen s élénken érző nők is; 8 igy tudomására hozhatják azokat a világnak. Még akkor is, ha igaz volna, hogy az ilyen szellemi sógére ivott. Czukelter Lajos megyei első aljegyző a jegyzői kart köszöntette fel. Nagy hatást keltett két jeles vármegyei tisztviselő: Csák Károly dr. árvaszéki ülnök és Kauffmann Mátyás megyei aljegyző pohárköszöntője. I'ohara'kat a vármegyei és községi tisztviselők együtt működésére, együtt érzésére ürítették. Kele György, mint mindig, ugy ezen a társas ebéden is rögtönzött rigmusokban panaszolta a jegyzők buját-baját, s hangos derültségre fakasztotta a jelenlevőket. Osztozik a siker e részében Zábó István, humoros tósztjaival. A társaság a késő délutáni órákban vidám hangulatban lassan oszladozott, s azt hisszük, kedves emlékkel, mert bízvást el lehet mondani, hogy a közgyűlés nagy erkölcsi sikert ért el. A kik figyelemmel ki<é;ik közigazgatásunknak e szerény munkásait, velünk fogják elmondani : Addj Uram sikert az ő munkájukra, mert az ő sikereik a nép öröme, könnyeik a magyar nép bánata. • <P. Z.) Göcseji levelek. VIII. Másik esetközés. „Viezekli, Viczekli!" kajátozták az gverekök, mikó mögpeslántották azt a zsidót a ki futott a kerekek hegyött. Jaz Latymak saógor kutyája miveltség hogy ü kanytiszajménta. bétsipeszködött az bugyogója szárábo. essög egy darab hust vett az fogai közé, után ugy taszétotta le a kerekekrül az jordánt. A Szárai tesfér essög pártu fogi az zsidót, aszongya: ü szer eti az fe'öbarátit. Előhuzi az zsebkendőjét, oda tekeri annak a lábo szárgyaro, hogy essög az vérözeti ne follék. Az a másik mikó magáhol gyütt, rapottyánro átkozi a zegész götseji kutyákot gazdástul, hogy a rossebb ögye mög üket, aszongya, miet nem kötözi: nög az kutyákot. De, mondok, 1 írassék án keetök, miét ha mióg ettző küszólli eztötet, akkó essög mógtukólom értő, miveltség hogy Én is kutyás gazda vájok. Akurátoslag mintha petroljomot buréjtottam vóna egy tűzre, ugy főhorkant, aszongya: nohát akkó keedet is tsak evögessö, de olian apróra, mint az finoméjtott fédervájsz. Oda tekéntöttem az saógorhol, ü má tudi mit küő akkó tennyi. Mög akari fogdoznyi az jordánt, halom az mintha puskábu lütték vóna kü; fő ugri a viczeklire, essög ott hagyi köztenk az kezgyeivel naon tergyögető Számit. Az nyulat bokrostu, mondok; ha a zegyik e möni, ehen-e az másik. Avve Éu is, mög az Latymak saógor is mögakartok fejbekőuyi az Számic, ha ettző a másik elvüttö az bugyogáját. Ettző mögmesétek, hogy a sustorgó izé hogyan tsapi agyon a nagy tsomó szómát mög essög mást is ; halom Én is ollant goadótam a mikó virágok a nő kedélyében ritkán eredlek szellemének igazi teremtő erejéből, hanem hogy azokat rendesen csak a va^y, vagy a sérelmik idézik elő. * * * A nő jobban érzi a saját lelkét, mint a férfi, kit az ő benső és külső életének ellentétei aggasztanak és szorongatnak. A nő szabadabban lélekzik föl, ha panaszban, helyeslésben vagy gáncsolásban kifejezést adhat az ő érzelmének. Megértették ezt, és ki is fejezték minién kornak költői is. Ha majd egykor a nő biztosítva érzi magát a természetben és a kulturában ós megvédte az 5 saját nevelésében és műveltségében épp ugy mint a férfi szeretetében és móltatásában; ha látja hogy a férfi hűen teljesiti a szép férfiasságának kötelességeit: akkor azután egy nő sem fog panaszkodni — helyzete miatt. Sőt azt hiszem hogy az óletkötelességek kölcsönösen hü teljeaitése kiirtana minden ellentétet a női érzés s a külvilág közt eltüntetve minden panaszt a női kebelben, es elhallgattatna a nőnél minden más szót, azt a szót kivéve, mely a szájból —. szájhoz és a szívből szívhez szól. A nők az ők finom helyes érzékükkel és éleslátásukkal, melyet különösen aférfiui beesület s becstelenség elbírálásában tanúsítottak minden időben már* a mennyiben az uralkodó nézetek keletkezésében részük volt, a tisztességre s igazságra adták szavukat. Teszik ezt pedig a nők azért, mart