Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-23 / 30. szám

1903. julius 16. MAGYAR PA1ZS 3 Hídnagy: A bajuszuk nem jól áll. Kchn ur! miért csinál már megint olyan ar­czut, mint egy grófné, kinek zacherlint kell •ennie? Li Tsfig Országgyűlés. Tart a harcz — a miniszterelnök programm beszéde fölött. Nagyobb beszédet tartottak: Barabás Béla, Bakonyi Samu, Palányi Gé?a, iitzőssy Béla, Marjay Péter (követeli a főispáni intézmény eltörlését, a miniszteri nyugdijjak el­törlését, a tisztviselők, tanítók fizetés javítását), Br. Eoas Ivor. Madarász József Sturman György, Papp Zoltán, Nessi Pál, és tegnap gróf Apponyi Albert a Dagytekintéhü házelnö, kinek mostani szc'r.tklafát sokan feleslegesnek is tartják. Ő is óhajtja, lőt hiszi, hogy a nemzeti követelmények eltlb utólb meglesznek, de most nem sietteti, stb. Heti hirek. Helyiek. Telefon-táv-beszélő hálózat létesítését kéri a keresk. minisztertől a zalai közigazgatási bi­zottság. AZ insf g ulat szépen kiépítették már Bazita község határaig. Sándor Zsigmond kir mérnök vezeti a munkálatokat s dicsérettel kell felemlí­teni, hogy a meredek hegyeken kanyargások néllül is egyenletesen alig észrevehető emelke­déssel megy fel a kitűnő ut, mintha hegy sem volna. Az ut tehát gyönyörű. De könélküli agya­gos a talaj s esős időben lérdig ér a sár. Azon­ban hordanak rá kavicsot. Már meg is kezdték. Mégpedig a pozvai határról, a legkitűnőbb sárga kavics bányából, melyet felettébb dicsért és ajánlott vala a Magyar Paizs a város) utczák bekövezésére is. Innen hordják tehát az inség ntra az anyagot. De uram bocsá! hogy lesz a jóLól rosz! Az a kavics nem kavics, hanem síjrá alakulandó föld. Egy negyede apró kavir­és I árt ír negyede sárrá alakulandó merő föld. Enélkul csak lérdig érne a sár, evvel pedig köldökig fog érni. Ez az utcsinálás tudománya Magyarországon. Pedig követ kellene odavinni s nem föídet. Talán csak nem szükséges megma­gyarázni, hogy azt a földes kavicsot meg kell rostálni ?! Kirendelés. Az igazságügyminiszter Takács Zsigmond sümegi gyakorló ügyvédet a zalaeger­szegi ügyészség kerületébe űgyéeségi megbízottul rendel'e ki. Női kereskedelmi taríolyamot akarnak őszire létesíteni ZalaegerszegeL A zalaegerszegi munkások összegyűltek vasár­nap a kaszaházi kertben, hogy egyletté alakulá­sokat megünnepeljék. Az egylet megteremtője Baranyay Péter alelnök az egylet programmját magyarázta társai előtt. Czéljok csupán az, hogy tisztességes becsületes munkával szerényen bár, megélhessenek s az összetartás szelleme szerint egymást támogassák közös sorsukban. Dr. Hajós ignácz ügyvéd elnökjök szintén buzdította az összetartásra, eg}másiránti szeretetre s a törvény­nek tiszteletére. A „tikászok." A tikász legény ha felteszi kalapjába a kakastollat, a vit 1 ^k a királya. Az országútnak föltétlen ura. Irtózatos csörömpölés­sel vágtat, mint a régi »délizsáncz.ft Igy vágta­tott ki Egerszegről — Buczolita Simon és Csiz­mazia Ferencz likászlegény is, s nyomban el is gázolták Szabó János, Nagy Illés és Nagy Illésné napszámosokat, AZ asszony mindjárt bele is halt. Buczolitát elfogták, de Csizmazia tikász legény megugrott. — Csak az a különös a dologban, hogy a szekérdörömbölést, hogy nem hallották meg azok a gyalogjárók, hogy félreállottak volna ? Avagy muszáj nekik épen ott járni, a hol a szekerek s az állatok járnak ? Ez is nagy érzék­hiánya a mi népünknek. Fogháiépités Az alfólendvai járásbirósági iogház épitesének az árlejtése f. hó 13-án volt Zalaegerszegi n. Az árlejtéstn részt vettek Berényi Béla Keszthely, Gianer G. Zalaegerszeg. A^legol­csőbb ajánlat 12.4 százalék eDgedménynyel Moraridini volt ki a 115.000 kor. értékű épít­kezést el is nyerte.j Katonai gyakorlat. A m. kir. 7-ik honvéd huszár ezred 1903. évi julius hó 27 tői julius hó 29-ig Pápa és Zalaegerszeg között nagyobb járőr gyakorlatot fog tartani, mely alkalommal julius hó 28 áról 29-ére, mintegy 70—80 huszár és ugyanannyi ló Ukkon fog éjjelezni. A Magdolna nevű osszágos vásár tegnap volt városonkban s meglehetős szépen sikerült. 4000 házi állatból eladtak 2125-öt — mintegy 110 -et külföldre vittek. Az ár allandó, mint a t avasz kezdetén. A zalai jegyzők közgyűlése. Lapunk zárta­t kor tartják a közgyűlést a vármegyeház nagy­termében Kováts Gyula (Légrád) elnökletével. Az elnök terjedelmes évi jelentést adott elő, melyet heljeslőleg ludcmásul vettek. Kele György (Kotor) főjegyző löbbi előadásai között erős szí­nekkel feni az ügyvitel helytelenségeit, előadja a választmány javaslatait. Mindeniket egyhangu­lak helyesléssel fogadják el. Pl. Frontot csinálnak a zalaiak a központtól, amiért az a Magyar Hírlapot választotta a jegyzők hivatalos lapjává, meleg köszönetet fejeznek a várm. alispánja, főjegy­zője — továbbá Dr Haudek, Háczky és Szily tvhat. tagok iránt, kik hatékonvan szót emeltek a jegyzők érdekeiért. — Az egylet pénzügyi szá­madását is tudomásul vették. — A közgyűlésen 55 jegyző volt. (A többiről a jövő számban.) Helyi heti piacz mmkónt. Buza 13 kor. — fii. rozs 11 kor. — fill. árpa — kor. — fii. Zab — kor, — fii., Krumpli 5 kor. - fill. kukorícza 15 kor. — fillér. Megyeiek. A novai takarékpénztár kirablása. A mult napokban csak a véletlennek volt köszönhető hegy a Novai Vidéki takarékpénztárt ki nem rabolták. Adravr^' nevü kiszabadult fegyencz czinkostórsával i opódzott a takarékpénztárba és majdnem teljesen kifúrt k a kasszát, midőn a véletlen folytán egy togfájos asszony ment arra a patikába, ki a zajra figyelmes lévén ér­tesítette a rendőrséget, kiknek azután sikerült a tetteseket elfogni. Állami állatorvosok véglegesítése. Zala­megye m. kir. állatorvosai közül a következők njertek véglegesítést: A X. fizetési osztályban Ma jer Ottó (Zalaegerszeg), Yiasz József (Zala­szentgrót), A XI. fizetési osztályban: Lange Kelemen (Perlak), Viasz Náiidor (Csáktornya), Lázár Izidor (Keszthelj), Szenthe Ferencz (Nagy­kanizsa), Fürst Sándor (Nagykanizsa), Horváth Károly (Alsólendva), Fodor Vilmos (Letenye), Sugár Jakab (Sümeg). — Továbbá véglegesítést nveit még a XI. fizetési osztályban : Láng János (Tspoloza) m. kir. állatorvos gyakornok. Villámütött lovak s a biztosító intézet. Anhalczer Jakab tófeji vendéglős f. hó 13-án Zalaegerszegről a Csonkahegyhát felé vezető uton haladt harmadmagával kocsin a vihar útközben hirtelen meglepte s eg villám csapás mind a két lovát lesújtotta; a kocsis kit az áram szintén ért a lovak közé esett s csak egy negyedóra múlva tért magahoz. Érdekes, hogy a lovak tűzkár ellen biztosítva voltak s a tulajdonos a kárt szakértővel megbecsültette s bejelentette de valószínűtlen, hogy a biztosító intézet kifogja fizetni. Egy ifjú munkás halála. Hosszú Lajos be­zerédi 19 éves arató legény Ollárnál fürödni ment a Zalába s belehalt. „ Csak oly magyar felírású portékát vásárolja­tok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány I" Távoliak. f A bajrr berezeg s a magyarnyelv. Szép ünnepély volt vasárnap Sárváron, Lajos bajor főherczeg uradalmában, ^kkor tartották ugyanis a sárvári tejgazdasági iskola tiz éves jubileumát. A szép ünnepen maga a herczeg is részt vett s ott volt Darán} í Ignácz földművelésügyi miniszter, akit Ernuszt Kelemen főrendiházi alelnök, P>eiszig Ede íöispán, Bezerédj István alispán, Pirkner János állattenyésztési főfelügyelő és Győry Lóránt miniszteri titkár kisértek. Az illusztris társaság az ünnepség utc'n Lajos herczeg vendége volt, a majori uradalomban. Mikor a kastélyhoz érkez­tek, a főherczeg tiszta kiejtéssel e magyar ( szavakkal üdvözölte a minisztert; I — Isteyi hozta exellencziádat nálam ! Igen ör­vendek, hogy látogatásával szerencséltetett. A mintaszerű uradalom megtekintése után a miniszter és kísérete a főherczeg vendégei vol­tak. Ebéd alatt a herczeg következetesen mindig magyarul társalgott s mikor a jelenlevő irrak egyike udvariasságból figyelmeztette, bogy talán könnyebben esnék a beszélgetés német nyelven, mosolyogva jegyezte meg : — Igen? Hát önnek az jobban tetszenék? A jelenlevő urakat rendkívül kellemesen érin­tette a herczeg magyaros gondolkozása s szim­pátiája a magyarok iránt. Uj magyar találmány. Egy Szalay Miklós nevü aljárásbiró Egerben olyan szerkezetű evő­etető villát talált fel, mely elkerülhetővé teszi az egészségtelenséggel járható kézzel és szájból való etetést a kis gyermekeknél. Kiállítás Kolozsvárt. Gazdasági kiállítás lesz Kolozsvárt szept. 5, 6, 7 és 8-án. A kiállittás több csoportra fog oszlani. Az állat kiállítás a sétatéri kiállítási területen lesz. E kiállítás tenyész állat és barc 1 osztályra fog csoportosulni. Ugyanakkor lesz gazdasági gép, szerszám kellék, anyag, termény és termék kiállítás is. Ennek helyisége a lövöldében lesz. Hamis borok az erdélyi részekben. A magyar gyomor mindent megemészt, még a kaszakövet is, mondja az Ellenzék. Rendre a mérget is meg­szokja. Ezelőtt öt évvel indult akczió a hamis borok leszorítása érdekében. Alakították a bor ellenőrző bizottságokat, dolgot adtak az országos borvizsgáló bizottságnak. Nagy buzgalommal dol­goztak egy fél éven keresztül a borellenőrzők. Ki is szorították a pécsi borokat. Aztán leültek. Azóta deczentralizálva lett a pancsolt borok ké­szítésének telepe. Ma már nemcsak Pécsről hoz­nak pancsolt bort, hanem vigéczek járnak külön­féle bor vegyitékekkel és ezekkel Marosvásár­helyt, Deésen, Beszterczén, Enyeden, Déván, Vajdahunyadon, Brassóban, Csíkszeredában, Kézdi­vásárhelyt, Sepsiszentgyörgyön, Gyulafehérvárt, Segesvárt, ugy elkészítik a mü borokat, mint a parancsolat. Kerül a vendéglősnek 4—6 kraj­czárba literje. Adja 30—35 krért. Némely helyt, péld. Marosvásárhelyt, a III. oszt. műbőrt sem adják 40 krnál alább, hogy a rennommé ne szenvedjen. A fu rdök egy részében műbőr mellett gyógyitkoznak a vendégek. — Jó lenne, ha ébrednének álmaikból a borellenőrzők és a ható­ságok, mert ha szabadjára eresztik teljesen a mübor gyártást, a j megszüntethetik a szőlő­termesztést. — (Persze ebbrl mi ne higyjük, hogy csak Erdélyben vannak hamis borok s hogy csak olt alusznak az ellenőrzők.) A középosztály érdekében. Az Országos Magyar-Gazdasági Egyesület igazgató-választmá­nya részéről a középasztály pusztulása okainak felderítésével megbízott szűkebb körű bizottság a napokban Forster Géza elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megállapították a középosztály­ról írandó nagyszabású munka történelmi részé­nek anyagát. A történelmi rész megírására Vay Sándor grófot kérték fel, aki azt elvállalta. Buday Barna előadó bejelentette, hogy a középosztály nevelésének kérdésével Jancsó Benedek és Geőcze Sarolta hajlandók foglalkozni. Geőcze Sarolta a nőnevelés ügyét tárgyalja. Ezután a statisztikai rész anyagát állapította meg a bizott­ság. A statisztikai rész az 1885—1895. évek birtokstatisztikáját foglalja magában. A háziipari termelés értékesítése, A foid­mivelési miniszternek a földmives nép téli fog­lalkoztatása kiváló gondját képezi, s e végből már ötödik éve a mezőgazdasági háziipar fejlesz­tése érdekében számos háziipari tanfolyamot tartat fönn, melyeknek eredménye a legszebb sikert ígéri. A mult télen 350 háziipari tanfolyam­ban mintegy 18.000 munkás vett részt. Az e téren kifejtett nn. s snek azonban teljes sikere csak az esetben lesz, ha a tél folyamán termelt tárgyak értékesítésére is megadják a módot. E czélból, vagyis a mezőgazdasági háziipar fejlesz­tése és a termelés értékesítése végett, főleg pedig a termelés és értékesítés országos szer­vezése körül szükséges teendők ellátása czéljá­ból, mint arról már lapunkban megemlékeztünk, a miniszter a minisztériumba beosztott Keller Gyula gazdasági tanintézeti tanárt megbízta, hogy a mezőgazdasági háziipar meghonosítása czéljá­ból tanfolyamot rendezzen ; a már meglevő házi­ipar fejlesztése szempontjából jobb gépeket oszszon ki; ügyeljen arra, hogy a keresett házi­ipari czikkek a megkívánt formákban és kellő

Next

/
Oldalképek
Tartalom