Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-23 / 30. szám
4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 234. Eddig programmjának azt a részét váltotta be, amely a munka kezdetéhez szükséges volt: megcsinálta a megalakulás.. És hogyaü csinálta meg? Sem előtte sem utána nem ütötte a reklámnak már kissé diskréditált nyomdat'estékes nagydobját, de dolgozott fáradhatlanul és a Magyar Védő Egyesület hatalmas vezetőségének fényes névsora bizonyítéka annak, hogy e munkáját az Egyesület jó eredménynyel végezte. Ez a névsor pedig nemcsak azért fényes, mert a történelmi nevek sorozata ez, melytől minden magyar szive megdobban, mert hiszen at egyesület minden szervében a nagyok mellett ott vannak a kicsinyek is, azok a kicsinyek, akikről ugyan eddig is volt szó gyakran, de kiket sohasem vettek be, sohasem hallgattak meg és sohasem engedték még csak szóhoz sem jutni, de azért is fényes, mert közéletünk leghívebb, legmunkásabb, legbuzgóbb és legte hetségesebb tagjaiból áll; csupa olyanokból, kik vezérszerepet visznek a maguk társadalmi, hivatali, ipari vagy gazdasági körében, a kis ipartestülettől kezdve, fel az ország legtekintélyesebb testületéig és egyéb intézményéig! Ide mellékelem a vezetőség névsorának némi kivonatát (mert a teljes névsor egyébként ép most van a sajtó alatt és nemsokára szétküldjük,) és abból megláthatja mindenki, hogy a Magyar VédőEgyesület fáján igenis csupa gyümölcsös galyak vannak, melyek Borbély György tanár úrral csak szaporodnak, söt ugy látom hatalmasan erősödtek is. Borbély György ur kritikájára bajos felelnem. „A nő", „az iparos„az ipartestületek", „a közönség", „a gyermek", ezek mind oly pontok, amelyek fölött a Magyar Védő Egyesület vezetősége ép ugy gondolkozik, mint a hogy Borbély György ur irja és hogy ő eddig tényleg cselekedett is. Egy nézeten levők között pedig vita fölösleges, miért is zárom soraim, de eugedelmükkel meg toldom a bevezetésben idézett sorokat: „ Európában a magyar száz évig támadott", de akkor remegett tőle Európa, „s ezer esztendeig védekezett", de azzal megvédte Európát, mely azalatt és ennek folytán nyugodtan fejlődhetett ; az ez uláni védelem pedig nem bűnhődés, hanem minden hazáját szerető magyarnak legelső kötelessége! Bizonyos az, hogy ezután még nehezebb lesz a tusa, de nem fegyverünk csorba-csonkasága miatt, hisz „hoz eleget az ellenség, majd elveszszük tőle," hanem mert küzdő csapataink sora csonka — még! Fel tehát! Töltsük be a sorokat! Jerémiás Arnold a Magyar Védő Egyesület főtitkára. A Magyar Védő Egyesület ügyvezető bizottsága tagjainak névsor kivonata : Gróf Somsich Tihamér ügyvezető alelnök, alpári Abouyi Emil miuiszt. tanácsos, Halmos Jáuos Budapest polgármestere, Beniczky Lajos Pestmegye alispánja, Brázay Kálmán orsz. képv, földbirt. keresk., Gróf Batthyány Pál nagybirtokos. Br. Gaal Jenő min. tan., egyetemi tanár, Hajós József cs. és kir. kamarás, az orsz. közp. kitelszöv. alelnöke, nagysombori Sombori Lajos főrend, Vikár Béla szabó iparos, Gróf Széchényi Bertalan, Hlatky Istváu esztergályos mester, id. Barthos Tivadar itélö tábla biró alelnökök ; Buday Barna a »Hazánk« szerk., Dr. Bernát István a Magy. Gazda Szöv. igazgatója, Dobieokv József huszár ezredes, Forster Géza az Orsz. Magy. Gazd. egyl. igazg., Gzörgyi Kálmán a Magy. Iparművészeti társ. vezértikára, Hock János orsz. képv. kőbányai plébános, lik Mihály a Nemzeti Casinó titkára, Mérei Lajos dr. (Nyitrán), Pozsgay Tivadar fővárosi tiszv., ltajnos Sándor fővárosi tisztv., Szerencs János a főrendiház főtikára, Haypál Benő ref. lelkész, Dr. Horváth János az Orsz. Közp. Hitelszöv. ipari o. főnöke, Löherer Andor közgazdasági iró, Meskó Pál a Magy. Gazda Szöv. titkára, Sztipán István bádogos mester, lapszerkesztő, Tóth Károly bognár mester, Zseny József a Magy. Nemz. Szöv. főtikára, Kuszkó István (Kolyozsvár) az Erdélyrészi iparpártoló szöv. jegyzője stb. Sándor József orsz. képv. az E. M. K. E. alelnöke, Zórád István a 0. M. G. E. ipari o. tikára ügyezető bizottsági tagok, s a többi, s a többi. A hazai ásványvizek érdekében. A nemzeti termelés védelmét ugyan ma már az egész közvélemény szükségesnek mondja, mégis lépten-nyomon olyan jelenségekkel találkozunk, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy e hangzatos mondás ajkunkról éppen olyan könnyelműen hangzik el, mint számos egyéb nemzeti érzésünk fellángolásából származó szólamok. Szomorú bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy évenkint körülbelül egy millió korona értékű külföldi ásványvizeket hozunk be s emellett a belföldi, különösen a székelyfürdőket s gyógyforrásokat érthetetlenül elhanyagoljuk. A székelyföldön 16 féle forgalmi czikket képező ásványvíz van, amelyekkel a külföldi vizet minden áldozat nélkül kiszoríthatnék, a giesshübli helyett az ezzel egyenlő értékű bodoki Matild víz, a spaai, piemonti helyett előpataki vagy Málnási Mária- viz, franzensbadi helyett tusnádi, karlsbrunni helyett korondi, schmalbachi helyett felső-rákosi, gleichenbergi helyett málnási, Apollinaris helyett borszéki volna használható ugy a magánházaknál mint kórházakban. Sajnos azomban, sem a fogyasztó közönség, sem a kereskedelem nem szentel annyi figyelmet a szókelyásványvizeknek, amennyit azok értéküknél fogva megérdemelnek. Tagadhatatlan, hogy ennek nagyrészt az orvosok az okai, a legritkább esetben vesznek maguknak annyi fáradságot, |hogy a belföldi ásványvizek hasznáról meggyőződóst szerezzenek ós betegeiknek a külföldi helyett ezeket hathatósan ajánlanák. Épen ilyen mostoha sorsban lószesülnek a szénely fürdők is, holott 20 erős gyógyhatású fürdő várja a Székelyföldön a betegeket. Megbízható számítás szerint 48 millió koronára rug az az összeg, amelyet a belföldről nyaralás és fürdőzés czimén évenkint külföldre visznek. Ha sikerülne az állam támogatásával és különösen a magyar társadalom lelkesedésével ennek a rengeteg összegnek csak egy bizonyos hányadát is a Székelyföld felé irányítani, egy csapásra segítve lenne a székelységnek igen szomorú ós aggasztó gazdasági helyzetén. A székely kongresszus mindezeket megfontolva ós tisztán látva, elhatározta, hogy a székeljásványvizek és fürdők érdekeiben egyéb intézkedések mellett felhívást intéz a társadalomhoz. -A kongresszus végrehajtó bizottsága a sajtó utján fordul tehát a hazai társadalomhoz s ez uton kéri a belföldi kórházak vezetőségét, az orvosokat ós az egész társadalmat, — hogy hazafias kötelességüknek eleget téve — a székelyföldi ásványvizeknek a hasonló hatású külföldiekkel szemben adjanak előnyt. Hisszük hogy a nemzeti öntudatra ébredő magyar társadalom a székely kongresszus szavát meghallgatja ós lelkéte veszi. A végrehajtójbizottság nevében; Buday Barna, előadó Bedő Albert, elnök. Fürdő levél a székelyföldről. Tekintetes szerkesztő ur! Ön azon kevesek közül való, a ki becses lapja asábjait önzetlenül és minden kérés nélkül engedi át hazai főképp Székelyföldi fürdőink javára. Evvel alkalmat nyújt arra, hogy a közép osztály a nemzet geriueze megismerhesse páratlan hatású olcsó szókelyfürdőinket. Becses lapja közelebbi számának egvik czikke korond gyógyfürdőnek hozza hü és igaz leírását, mely gyógyhelynek nagyon is köszönhetem egészségem helyreállítását; tehát hálából jelezhetem mint törzsvendége e helynek, hogy az idény már nagy látogatottság mellett megnyílt. Van itt az egyszerű falusi tanítótól elkezdve az egyetemi tudós tanárig, közigazgatási, állami, vasúti, postai tisztviselőig mindenki; iparosok, kereskedők es katonák Budapestől — Pancsováíg, a széltózsa minden irányából. Élvezzük e havasi mégis enyhe levegőt, isszuk a szénszavas vasas natiiumban gazdag üdítő vizet, melyet a székely borviznek nevez. Ugyan ilyen vizben még fürdüuk is, vau külön szónszavas tömör sósviz, melyet dr. Hankó hírneves vegyész Unicumnak nevez, dr. Riegler Gusztáv egyetemi orvostanár, vegyész munkájában világraszóló természeti tüneménynek mond. Van tejkura kefir gyógymód ós belégző ferem. És igy felkeresik e helyet és sikerrel b ;ználják szemlátomást lógszem bajokban az ült gége, légcső, tüdő ós csucshurutban szenvedők. Kiváló gyógvhatást élveznek az emésztő szervek bántalmainál, vérszegénység (sápkor, görvólykor) testi vagy szellemi tulerőltetésnél, idegbajokban. Főképpen e páratlan sósfürdok rendszeres használata számos ós annyira gyakori női bajokban, izzadmány mirigyek, csontok görvélyes bajainál. Külömbfóle bőrbajoknál, csuz ós köjzvénynyé, aranyérnél satbbi. Ezen hatásos szónszavas vizet melyet dr. Purjesz Zsigmond é^ Katii Károly egyetemi tanárok kipróbáltak hírneves kbnikájokon. Gáspár Gyula tulajdonos küldi Marosvásárhelyről 12 fillérért literenként; tehát a legolcsóbb gyógy é3 élvezeti ital, a melyet igy a távolban is felhaszhatnának azok, a kiknek ninc3 alkalmuk e gyógyforrásokat a helyszínen felkereshetni. Egy törzsvendég. A Magyar Védő-Egyesület dolgozik. Az ország vérkeringésének három középpontján fog közelebbről árucsarnokokat felállítani a magyar iparczikkek számára. Budapesten, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt. Brdapssten az ország szivében, Kolozsvárt, Kossuth Lijos szerint Magyarország jobb kezének a tenyerén, ós Mirosvásárhelvt a jobb kar könyök-hajlásán. Ez a három intézmény egvmással szervi összeköttetésben lesz. Budapesten szervezi a Kossuth Lajos intencziói szerint munkálkodó Magyar Védő Egyesület központja, hol Jerémiás Arnold főtitkár a mozgató erő. Kolozsvárt az Egyesület fiókja, valamint az Erdélyrészi ipát pártoló szövetság, aíkereskedalmi és iparkamara és az ipartestület. Itt a dolgok ólén Kuszkó István egyesületi ta* ős hírlapíró áll. Marosvásárhelyt szintén a íiok, mílyneí leglelkesebb ta<*ja a fáradhatatlan Nigy Sándor gyógyszerész. A két utóbb: pontnak érdekében síkra kell szállnia Sándor János főispán — koiminy biztosnak is. A kiviteli tervek most vannak forrongásban. Előbb a részleteket teljesen kidolgozzák és előkészítik s azután viszik a kész tervezetet egy közös bizottság elé. A Ve iő-Egyesület fővárosi központi bizottsága Kolozsvárra Kuszkó Istvánhoz intézett felhívó átiratot, hogy szerezzen tájékozódást s nagy hatáskörrel bizta meg. A levél tartalmából felemlítjük, hogy a központ az iskolaszerek érdekében is akcziót akar indítani. Egy gyárossal tárgyal palatábla és egyéb faárugyár létesítése érdekében. — Egy jó közlekedéssel biró vasúti állomás közelében kell egy ilyen gyárat felállítani. — Csak az apró csecsebecse gyermekjátékokkal s emlék tárgyakkal mily óriási összeget meg lehetne menteni! — És uemcsak Székelyföldön, hanem az ország minden részében, a hol kövek, füvek, fák teremnek. Fájdalmasan lehet rá gondolni, hogy ebben az istentől megáldott ősi gazdag köves országban csak két kőcsiszoló iskola van : Zalathnán ós Szókelyudvarhelyt. S fájdalmasan gondolhatunk arra is, hogy sok ősi magyar u. n. paraszt művészet csakúgy elkallódik : a somogyi kanászok ostornyél czifrázata s a zalai legényeknek botfaragó ügyessége és czifrázata. stb. s\z életből. Kifogás. Kertész: (egy a parkban alvó házalóhoz) nem tud maga olvasni, hogy ezen ültetvények az igt. közöuség védelmébe ajánltatnak? Házaló: Nü! vagyok ón talán egy igt. khüzünsóg ? Szép kilátás. Báró: (az uj mosóhoz). Most nem tudom mi6 csináljak, ki kellene nyitanom ezt a szekrényt, s nem találom a kulcsot! Inas: Nem tesz semmit! Mindjárt meglesz! én minden zárt fel tudok nyitni. A. Ki volt az az ur, a ki oly előzékenyen beszólt veled ? Költő: A szerkesztő, kinek néhány költeményt küldtem a mult héten. A. De feledékeny ember lehet a te szerkesztőd ? A fődolog. Hölgy: (egy állatkertben az öt kísérő hadnagyhoz) Hogyan tetszenek önnek a fókák, hadnagy ui ?
