Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-09 / 28. szám

4 M AGYAR P A I Z S 1903. junius 222. Gazdátlan kanári madár. E hó 9-én egv rendőr az utczán egy kanári madarat fogott meg. Igazolt tulajdonosa 8 nap alatt jelentkezzék a rendőrkapitányi hivatalnál. Zalaegerszeg 1903. julius 9-én. Csentericz Béla r. kapitá y. Meghívás A zalavármegyei önk. tűzoltó szövetség választmányának f, é. julius hó 1'2-én d. u. 2V» órakor Nagykanizsán a tűzoltó őrtanya helyiségében tartandó ülésére. Tárgy: 1. a f. é. közgyűlés tárgyainak megállapítása. 2. Netáni indítványok. Nagykanizsa, 1903. julius hó 4-én. Knorczer György, szöv. elnök. Jegyzet: Az elnökség a szövetség feloszlatását indítványozza, miért is biztos megjelenés kéretik. Tanügybarátok. A múltkori »Évzáró vizsgák* közleménynek kiegészítéséül közlik, hogy a ráczkanizsai iskola jo tanulóinak Kalchbrenner Ferencz földbirtokos 20 koronát ajánlott fel jutalmul, a stridói jó tanulóknak pedig gróf Dunay Hugó adott 20 koronát. Kivált a határszéleken kétszeres értéke van az ilyen jutalmazásoknak Jarásbirtí kinevezése. Ö felsége a király Drahanovszky Géza aranyosmaróti ügyészségi alügyészt |a perlaki járásbírósághoz járásóiróvá nevezte ki. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Zalavár községben f. évi julius 26 ára eső országos vásár, ez évben kivételesen julius 20-án tartassék meg. Csizmadia Károly é> Hencz Appollónia tanítókat a drávaegyházi áll. el. iskolához rendes tanítóknak nevezte ki a miniszter. A nagykanizsai altalános mnnkásképzö egyesületnek a pénzügyminiszter megengedte, hogy az egyleti könyvtár gyarapítása javára f. é. szeptember 6-én tartandó húzással tombolajátékot rendezhessen, s e czélra 4000 drb 40 filléres tombolajegyet bocsáthassou ki. Uj apát. Ö felsége Koller Miksa panonhalmi fömonostori perjelnek Szent Adorján vértanúról nevezett zalavári apáttá történt kinevezését jóváhagyta. A zalaszentgróthi járási ipartestület békéltető bizottságának módosított alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Névváltoztatás. Poszavecz Pál drávaszentiváni lakos Pásztorira, Scharf Adolf csabrendeki lakos Mezeire és kiskorú Zdelár Dénes csáktornyai Zoltánra változtatta a nevét. Hazai gyártmányú uj viharágyu. A Stridón taitott viharágyu-értekezlet gyűlésének lefolyása után megtekintette Josifovics és Fasching mérnök Mercur nevü nagykanizsai gépgyárának a helyszínén bemutatott viharágyuját. Az értekezlet a 4 méteres kürtővel ellátott ágyút — kitűnő szerkezeténél, könnyű kezelésénél fogva — igen jónak találta. Elhatározta, hogy esetleges szükségletét ezentúl fenti gyárból fogja beszerezni és e hazai gyártmányt, amely a külföldön készült e nemű gyártmányokat ugy czélszerüség, mint jóság tekintetében felülmúlja, bárkinek beszerzésre ajánlja. „ Csak oly magyar felirásu portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!" Távoliak. Éljen a magyar nyelv ! A képviselőház egyik ülésén Barabás Béla egy ivet köröztetett, melynek szövege ezzel kezdődik: Éljen a magyar nyelv I A szövegben az foglaltatik, hogy a ki aláírja, kész a nemzeti követelményekért tovább folytatni a harczot. A képviselők lelkesedve adják tovább az ivet és gyűl, egyre gyűl azok száma, kik készek harczolni a nemzeti követelmynyektrt, első helyen a magyar nyelvért. A legutóbbi házi háborúság a függetlenségieknél kissé gondolkozóba ejtette az országot, hogy talán megbomlik a küzdök csatasora és vége a nemzeti követelményeknek. A harczolni akarók sorompóba álltak és lelkesedve gyűjtik a harczosok neveit. A jelszó : Éljen a magyar nyelv... (E—k.) A humanisták. A váczi süket néma intézet tanárai méltányolják dr. Nárai Szabó Sándor miniszteri osztálytanácsosnak a süketnémák oktatásügye terén szerzett nagy érdemeit, hálás elismeréssel vannak s a jövendő kor előtt való megörökítésre is méltónak tartják. Ezért egy mellékes jövedelmükből, ezer koronából alapítványt csináltak a tanáGsos nevére. Ez alkalomból a tanári kar Borbély Sándor igazgató vezetése mellett tisztelgett a népszerű tanácsosnál. A veszprémi egyházmegyében a megyés püspök az egyházmegyei anyakönyvek főfelügyelőjévé Péller Pál veszprémi székesegyházi kanonokot nevezte ki. — Czigány Károly kaposvári segédlelkész veszprémi székesegyházi karkáplánnak kineveztetett; Nagy Virgil Somlyóvásárhelyról Kaposvárra, Frey Géza Petendröl Városlódre, Wachtler Jánós Gsótról Pápateszére, Rasztics Ráfáel nagykanizsai hitoktató Noszlopra, Hankó András nagykanizsai hitoktató Petendre küldettek segédlelkészi minőségben. LÓhus Győrött. A »Győri Hírlap® irja, hogy egy győri vállalkozó Győrben lóhus elárusitásra kért engedélyt a várostól. A vállalkozó ajánlata szerint Győrben 50—60 fillérért méri a »kitűnő* minőségű lóhúst. Győr város tanácsa legközelebb dönt az ajánlat felett. Ha Győr város tanácsa engedélyt ad a vállalkozónak lóhus kimérésre, akkor tudtunkkal, ez lesz a második lóhus kimérő mészárszék Magyarországon. Ez időszerűit Magyarországon lóhúst csak a határszéli Lajtaszentmiklóson mérnek ki. — Helyes. Jó nekünk a lóhus is. A marhahúst külföldre visszükHajdanta, mikor x>Nyögte Mátyás bús hadát Bécs. nek büszke vára,« Bécsben ették a patkányhust. Most Magyarország van ostrom alatt. A lóhúst már megkezdte. Holnap talán jó lesz a kutyahus is. Azt a hirt bálijuk, hogy a magyarországi városokba, különösen az erdélyiekbe csak ugy özönlenek Sziléziából, Lengyelországból a »Kazár« nevezetű semmivel sem foglalkozó idegenek. Terjesszétek a „ Magyar Palzstl" Irodalom. Művészet. Egy év Perzsiába. Részlet Mih&loviti Béla könyvéből. Mihálovits Béla tanárnak "gyú'ig volt alkalma tannlmányozni a perzsa viszonyokat, az ethnegr»fiát. a sah udvarit s a nép életet egyaránt. Észleleteit le is irta egy könyvben, mely Székelyudvarhelyt jelent meg s 2 K 60 fillérért kapható a szerzőnél. Mihálovits tanárt ki Eperjessy követ családjával veit künn. a persa sah a Tudományok és Miivészetek arany érdemkeresztjével tüntette •olt ki. Az érdekes tartalmú könyvből csak egy kis részletet mutatunk itt be a következőkben : A perzsa étel és ital tekintetében csodálatos szélsőségeket mutat. Bámulatos türelemmel tud nélkülözni, viszont képes magát beteggé enni. Inkább szereti a növénytáplálókot, mint a hust. Főétele a rizs, mely csillav- vagy pillavnak elkészítve, nemzeti eledele is. A burgonyát nem szereti, keveset is lehet találni az egész országban. A rizs mellett a kenyér a fő élelmi czikk. Ezután jönnek a zöldségek különböző fajai, pl. a saláta, melyet ugy is élvezettel fogyaszt el, amint kihúzza a földből. Az éretlen gyümölcsöt is többre becsüli az érettnél s a nyers ugorkát különlegességnek tartja, n. húsfélék közül óriási mennyiségben fogyasztják az ürüt. Ezt vagy levesbe főzik, vagy szeletkékre darabolva sütik meg a nyárion. A tyúkhús is olyan, mely sűrűn fölkerül a perzsa ételei közé. Ha még most egy kis sajttal és édességgel (czukorkák, pirított mogyoró, sóba áztatott pirított tök- és dinnyemag) szolgálunk neki, akkor teljesen kielégítettük. — Az általánosan olterjedt s mód nélkül élvezett ital, mint már érintettük : a tea. Ezenkívül serbetet, erős borokat és' konyakot isznak. A fekete kávé nem igen van elterjedve. Mivel egyedül unalmas az étkezés, keresve keresi a perzsa az alkalmakat, melyekben vendégséget hívhat össze. Még a legegyszerűbb szolga sem sajnálja ilyenekre fecsérelni csekély havi keresményét. S minél többet hiv meg, annál több helyre van neki is szabad bemenetele. Ha azonban valakit igazán ki akar tüntetni a perzsa, akkor csak egyedül hivja meg. Ilyen roppant egyhangú kitüntetésen magam is átestem. Házigazdára (követségünk tolmácsa) teljesen körülrakott ételekkel és konyakkal s mig ő maga semmihez sem nvult, nagy öröme telt abban, ha én minél többféléből ettem. Az igazi perzsa vendégséget tehát a mutatást egészen másképpen kell képzelni. Ily eset előtt a rendező bizalmasan jelzi egy-két beavatottnak szándékát s ezek a kitűzött estén megjelennek a háremben. Az asztalt szokás szerint a földön teritik meg s egyszerre rakják rá az összes ételeket, roppant garmadákban. A perzsák köréjük kuporodva abból esznek, amiből jólesik. Evőeszközök nincs, mindent kézzel esznek, még a levest is. Erre nézve vékony, nyelv alakú s összevissza gyöngyölhető kenyerük a kisegítő. Ezt aprítják bele a folyadékba, mig az teljeseD fól nem szívódik s meg nem ^fogható. Ebbe rakja bele a rizst, épp ugy, mint a dohányt szokás a. czigaretta papirosba, aztán összesodorja s megeszi. Ez a tányérja is, kéztörlője is, szóval mindene. — Mikor már alaposan jóllaktak, a régi rómaiak szokása szerint hozzáfognak az iváshoz. Ilyenkor az ajtók már mindenfelé be vannak zárva s gondoskodva van arról, hogy senki se háborítsa őket. A bort tisztán isszák, pedig a perzsa borolc roppant erősek, AZ ivásban arra törekszenek, hogy minél jebban mámorosakká váljanak. Közben énekelnek is, vagy zenélnek. Igen szeretik a flóta és dob duettet, meg a tambura egy faja mellett való éneklést. Ha a mulatók közt nincs olyan, aki ért a hangszerhez, akkor énekes és tánczos nők szórakoztatják az egybegyűlteket, Az ilyen mulatások néha napokat veszuek igénybe, mert ha egyszer kimerülve álomba szenderülnek, iölébredésük alkalmával ugyanazon helyen újra és újra kezdik, mig csak bele nem csömörölnek. Különfélék. A Magyar Paizs egyes példányait meg tehet venni Breisach S. könyvkereskedésében s a vmsuínál 8 fillérért. Kérjük az előfizetőket, jelentsék az esetlegea lakás változtatást, nyaralás helyét, mert a lapot pontosan odaküldjük. Szégyelje magát a Rimaszombati Conserven fabrik aktién gesellschaft. Ez a geselllchaft ugy látszik, azért alakult, hogy hazánkban ;a német szót terjessze és kiküszöbölje a magyart. Mindenfelé német anonczeokat küldözget. A hazafias magyar kereskedőket végig sói ti ós boszantja. Ezen a dolgon változtatni kell. A kereskedők leginkább végét vethetik ennek a wirtschaftnak. Utasítsák vissza e magyarfaló geselschaftnak minden íküldeményét. Hagyják hadd szégyelje magát. (Ellenzék.) Ariejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenkint psdig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók. A segesvári pénzügyigazgatóságkoz f. évi aug. 14-ig a pénzügyigazgatásig részére az 1904. évben szükséges 130 köbméter tűzifa szállításának biztositásáia. Bánatpénz 40 korona A segesvári pénzügyigazgatósághoz f. óvi aug. 14-ig a dicsőszeutmártoni m. kir. pénzügyigazgatóság részére 1904. évben szükséges irodaszerek és nyomtatványok szállításának biztosítására Bánatpénz 60 kotona. A sepsi-szent'györgyi államépitészeti hivatalhoz f. évi julius 21-ig a pávai állami iskola felépítésére 16.452 corona 12 fillór összeg erejéig, Bánatpénz 5°/o. A tordai államépitészeti hivatalhoz f. évi julius 11-ig az oláh-dellöi állami elemi iskola, tanítói lak és melléképületek felépítésére 11,461 kor. 62 fill. összeg erejéig. Bánatpénz. A szerk. levele. T. R.-kanizsa. Minden egyes embernek nem is lehet tetszeni. De nem is szükséges. Ez az adat azonban hiányzott a múltkor. — K. J. Orosháza. A czirok termelése s annak feldolgozása szintén nem tartozik a hivatalos iparhoz. Ez a földbirtokos munkája, tehát a mezőgazdasághoz tartozik; a belőle készült seprű is gazdasági szer. — tehát még kevésbbé tartozik az iparhez, mint a virág-kertészet. — Litiüng. „gilt!" Nkantzta. Kösiönjük, • mit izent s várjuk a mit ígért. A labanczokat igen szeretjük. Azonban adat kell. Szeretnők azt a levelet látni. Bazita. Késtél. P. Andrdsluda. Leveledet, csak most látom.