Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-25 / 26. szám

1903. junius 25. MAGYAR p A I Z S 5 Lendvaujfalu 1 u , Sümeg 1 u. Ragadós száj­és körömfájás: Ühid 5 u. Irarszervi hólyagos kiütés-. Kapcza 1 u., Drávavashid 1 u., V. Hegy­kerület 1 u , Murakereszturkollátszeg 1 u , Be­csehely 1 u., Cfeörnyeföld 2 u., Dobri 2 u., Egyeduta 2 u., Erdősfa 5 u„ Felsőszemenye 1 u., Letenye 1 u., Ritka 1 m„ Gutorföld 1 u., Kissziget 1 u., Karáconvfa 1 u , Mikefa 1 u , Nagylengyel 1 u., Tárnok 1 u., Alsómihályovecz 5 u., Draskovecz 4 u., Hegymagas 1 u., Pókafa 3 u. Rühkór: Orosztonybaksaháza 1 ;u. Sertés orbáncz: Vonyarcvashegy 1 u., Dömeföld 4 u , Alsórajk 9 u., Csabrendek 4 u., Szegvár 1 m , Diszel 8 u., Gulács 1 u., Gyulakeszi 2 u , He­gyesd 6 u., Köveskálla 6 u., Mindszentkálla 4 u., Nagypéc^ely 1 u. Szentantalfa ,"11 u, Szig­liget 2 u., Vászoíy 1 u. Sertés vész: Aleólendva 3 u.. Alsószenterzsébet 8 u , Gáborjaháza 3 u., Balatonmogyoród 1 u., Galambok 9 u., Homok komárom 1 m., Komái város 6 u, Szepetnek 1 u., Kármaca 1 u., Bucsuta 5 u., Móricz 7 u , Oltárcz 5 u., Rátka 1 m., Széc-isziget 1 m , Tormaföld 1 p., Tótszerdahely 1 m., Kerkaszent­mihályfa 2 u., Lenti 1 u., Lentiszombathely 1 m , Ivlumor 7 u., Németfalu 1 u , Nova 5 u.-, Ortaháza 5 u., Felsőrajk 1 m., Szabir 1 u., Zalaszentmihály 7 u , Muravid 8 u., Káptalanfa 1 m., Megyer 7 u., Boczföld 4 u., Kemendoliár 4 u., Pusztaederics 4 u., Zalaszentistvánd 8 u., Dötk 6 u., Tiirje 1 u. ©gg- Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! "Mg Távoliak. Szerbiából. Azt mondják, hogy Sándor királyt nem gyilkolták volna meg, ha nem önkónyeske­dett volna. A szintén megyilkolt Drága király­nénak életben maradt családtagjai kivándoroltak. Egyelőre Bécsben telepedtek meg. A megválasztott Karagyorgyeyits Péter király után nagy küldött­ség ment Gínfbe. Haza is érkeztek. Egy névnek jogtalan használata. E napok­ban Waidhofen a/d Ibbs városában a Singer névnek jogtalan használatát elitéltek és meg­büntették. Mint sok más tekintélyes czég, ugy a Singer Co is sok mindenfele piszkos konku­renssel küzd, melyek hogy utánzott gépeik ke­letjét emeljék, a Singer nevet ugy nyomtatvá­nyaikon, és czégtáblaikon, valamint gépeiken és különösen hirdetéseikben alkalmazzák. Többek között egy ilyen konkurrens, ki a lapokban eiedeti Singer vairógépeket hirdetett, oly varrógépek hirdetéseért és elárusitásáért. melyek nem a Singer Co-tól származnak és eredeti Singer gépek gyanánt ajánlott, az ipartörvény határozata értelmében pénzbüntetésre ítélték es egyidejűleg minden további ilynemű hirdetést eltiltottak. Fi­gyelmeztetjük tehát a Singer varrógépek vevőit, a konkurencziának e jogtalan eljárására; szerez­zenek maguknak biztonságot a felől, hogy be­vásárlásukat illetékes helyen, azaz a Singer Co varrógép részvénytársaságnak valamelyik fiók­üzletében, a milyen minden nagyobb helyen lé­tezik, eszközlik e, mert csak igy kerülik ki a sok kellemetlen csalódást. A honvédtisztek a honvédség mai szelleme miatt tüntetőleg tömegesen kezdenek lemondani itszti mivoltukról, még azok is, kiknek 12 évök nem telt el, a hátralevő időt inkább közltgénységi állómányban akarják eltölteni. Magyar ipar. A magyar királyi honvédség 1904. évi lábbeli szükségletének 5Ó°/o-át vagyis 14 005(tizennégyezeröt) pár bakkancsot és 10.665 (tizezerhatszázhatvanöt) pár könnyű czipőt, neve­zetesen a bakancsokat páronként 10 (tiz) korona 23 (huszonhárom) fillérért, a könnyű czipőket pedig páronként 8 (nyolez) korona 68 (hatvan­nyolcz) fillérért, a hazai kisiparosok által szán­dékozik készíttetni. A pályázat részletes feltételei intézetünk igazgatóságánál megtekinthetők. — (Keresk. Muzeum.) A Duna-Tiszamenti Unitárius Egyházkor I. rendes közgyűlését f. évi junius 28 án, vasárnap d. e. 8 órakor Hódmezővásárhelyen a Petőti­utczai initárius imaházban tartja melyre az egy­házi tanácsosokat és érdeklődőket meghívja Józan Miklós köri esperes, budapesti pap. Szövőgyár Tata Tdvároson. Egy csehországi nagy szövőgyárnak képviselője járt nemrégiben Tatán hogy az illetékes tényezőknél kipuhatolja, hogy mennyiben volna a város alkalmas egv nag} obbszabásu szövőgyái felállítására. A beszerzett információk után eiős kilátás van arra, hogy a szövőgyár tényleg létesülni is fog. — Mikor lesz Zalaegerszegen kendertermelós?! Idegen kézre kerü't uradalom. Gróf Zichy Gábor várpalotai volt lakos Örökösei névszerint: Zichy Miklós, Frigyes és Vladimír grófok vár­palotai uradalmához tartozó összes ingatlanokat, mintegy 17000 hold földet erdővel, amelyek a Bakonyba nyúlnak, mint értesülünk, örökös áron megvette egy Witzlében nevü porosz gróf. Hallo­más szerint az uradalom vételára5 millió korona volt. A porosz gróf Berlin mellett lakik, ott is nagy birtokai vannak. Bakancsszállitás A m. kir. honvédelmi mi­niszter a honvédség 1904 évi lábbeli szükségle­tének felét ós pedig 14.005 pár bakkancsot ós 10.665 pár könnyű czipőt 10.63 kor. il'etve 8 68 kor. áron a hazai kisipír utján szándékozik fedezni. A készítés czéljából elvált mennyiségek a vállalatnyertes iparosok és állandó ós alkalmi szövetkezetektől saját költségen legkésőbb 1904. évi maicziu- végéig a budapesti honvéd köz­ponti ruhatárba beszáliitandók lesznek. Uj gyertyagyár Budapesten „Uráuia" gyer­tyagyár cég alatt paraffingyertyagyár létesült. Szeszgyár Czegléden. Egy külföldi tőke­pénzesekből álló konzorcium Cegléd város ha­tárában, a Lajosmizsei-ut mentén nagyobb sza­bású szeszgyárat szándékszik létesíteni, mihelyt a czegléd-csemői vasút, melynek Lajosmizséig való folytatása is tervbe van véve, teljesen ki­épül. E helyett azért választottak, mert Csemő vidékéről könnyen beszerezhetik a szeszgyártás minden nyersanyagát: törkölyt, Seprűt, gyümölcs­cefrét és burgonyát. — Töi köly, seprű ós gyümölcs­termő hires Zala! Vájjon nem kellene neked is valami gyümölcsöt feldoldozó gyár?! A kertész nem iparos. A kereskedelemügyi miniszter elvi jelentőségű döntvénj ről értesítetté az iparhatóságokat. Kimondotta, hogy gyümölcs-, konyha- és virágkertészettel foglalkozók, bár termeivényeiket el is adj;/k, nem tekintendők iparosoknak s nem kötelezhetők iparigazolvány váltására. Ha azonban nemcsak saját termelésük | feldolgozására szorítkoznak, akkor iparos, illetve i kereskedőknek tekinteudők. \ Magyar kivitel a drinápolvi piaezra. A < Keresk. Muzeum irja: Drinápolyi kouzulátusunk ! jelentése szerint az 1902. évben a Drinápoly melletti Karagacsban letesitett locumgyár a \ a ezukrot és keményítőt Magyarországból ho­zattn. Hasonlókép Magyarországból hozatta hen­gereit, melyek — a tulajdonos állítása szerint — jobbak, mint a hasonló német birodalmi gyárt­mányok. Sör Magyarországból konstantinápolyi czégek közvetítésével érkezik Drinápolvba. Dri­nápoly éventa mintegy ,200 000 korona értékű posztót, legiukább kék ós feketesziniit visz be ; a brassói posztó nagyon kedvelt és tartósságánál és jó színénél fogva valamennyi más posztóval szemben előnyben részesittetik. Drinápoly Magyar­országból bevitt még öblösüveget, nemezkalapo­kat, ingeket gallérokat ós kézelőket, trieuröket, kukoriczamorzsolóHt, zonoánezo^ott főzőedényt és keményítőt, mely utóbbi a locumgyártásnál nagy mennyiségben kasználtatik. Tanügy. Wlassics közoktatásügyi miniszter ugy intézkedik, hogy a bárom időszakra osztott iskolai évet két részre ossza. Sokkal jobb is, ha a tanárok a tanítással foglalkoznak inkább, mint az örökös konferencziázással és értesítő gyár­tással. Kamatlab leszállítások. A közgazdaságban olvassuk: A Besztercebányai hitelbink rt. a takarékbetétek kamatját jul. 1-től kezdve 3 l/2°/o-ra szállítja le. — A gyergyószentmiklósi Népbank rt. a takarékbetétek kamatját jul 1-től kezdve 5°/o ról 4V2°/o ra szállítja le. — A Szakolczai Takarékpénztá f. évi julius hó 1-ótől a betét­kamatlábat 4°/o ra, a köicsönkamitlábat pedig 6V2 százalékról 6 százalékra szállítja le. „Csak oly magyar felirásu portékát vásárolja­tok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány!" Irodalom. Művészet. Kettőskönyvvitel ipartestületek, betegsegélyző pénztárak, iparhatóságok, számvizsgáló és felügyelő bizottsági tagok használatára. Különös tekintettel a gyakorlati követelményekre. — Előfizetési fel­hívás. Ipartestületek és betegsegélyző pénztárak évi működésükről a közgyűlés elé jelentést ter­jesztenek, A jelentés legfontosabb része a zár­számadás, melynek feladata az, hogy a tartozáso­kat és követeléseket, a cselekvő és szenvedő vagyon-alkatrészeket, a pénzforgalmat és jövelmet feltüntesse. A kimutatott adatok csak akkor meg­bízhatók, ha az alapul szolgáló feljegyzések, az u. n. könyvelési munkálatok pontosak és rend­szeresek. Megfelelő szakkönyv hiányában a köz­ügynek akarok szolgálatot tenni, midőn az ipar­testületek és betegsegélyző pénztárak használatára irt kettős könyvitel czimü művemét sajtó alá bocsátom. Müvem folyó év julius havában jelenik meg és magában egyesíti az ipartestüle­tek és betegsegélyző pénztárak számviteli körébe vágó elméleü és gyakorlati tudnivalókat; neve­zetesen : a leltározást, vagyonbecslést, pénztár­könyvet, naplót, főkönyvet, a törzskönyvet, a tanouczok, segédek, munkaadók, felszabadulások, tanoncz-szerződések, betegedések és egyéb nyil­vántartóit; a könyvek lezárási módját, a zárszá­madások elkészítését, az ellenőrzést és ezeken kivül három három havi kidolgozott üzlettervezetet ugy az ipartestületi, mint betegsegélyző pénztári könyvelés gyakorlati kivitelére és a közgyűlés elé terjesztendő zárszámadások elkészítésére. Ára 4 korona. A nyomandó példányok számát a be­érkező rendelésekhez szabám, miért is tisztelettel kérem az ipartestületek és betegsegélyző pénz­tárak vezetőit, hogy rendeléseiket minél elébb hozzám küldeni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1903. junius hó. Balassa Benő állami felső kedelmi iskolai tanár. Selyemtenyésztök naptára az 1903—1904. tenyésztési évre. Kiadja és a selyemtermelöknek ingyen kiosztja a m. kir. földmüvelésügyi minisz­tériumnak országos selyemtenyésztési felügyelő­sége Szegzárdon. — A vaskos könyvben meg­becsülhetetlen utasítások, s különböző hasznos tudnivalók vannak. Különfélék. A höt napjai. Bálint Gábor kolozsvári egye­temi tanár és hírneves őrien tálista érdekesen közli a hét napjainak származását. E hét szó eszerint azonos és egy jelentésű a 7. számmal. A kabard nyelvből származik. I. Hétfő — a hét feje, vagy elseje. 2. Kedd — ketted, tehát má­sodik (nap). 3. Szerda, orosz templomi nyelven — sereda vagy serda. Jelentése közép, tehát közepe a hétnek. 4. Csütörtök, csetvertek. Je­lentése — negyedik t. i. nap. 5. Péntek. Az orosz egyházi nyelvből, mely enyhítve lett piatok helyett. Jelentése—5-ik — Görögben petne. — 6. Szombat. Az orosz subota szótól, melynek megfelel a görög szabbaton. 7. Vasárnap. A cir­cassai vaser, vaaser — az ár, érték. Tehát olyan nap, amelyen árt csináltak, tehát vásároltak. Vásárosnap-vasárnap. Árlejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, eseten­ként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók). A magyar királyi államvasutak igazgatóságához f évi julius 3 i> az 1903. év szeptember 1-től 1904 augusztus hó végéig terjedő időre 10,000 métermázsa repezeolaj szállításának biztosítására Bánatpénz 5°/o. A veszprémi királyi törvényszék elnökéhez f. évi julius 5-ig a kir. törvényszék és annak terü­letén levő kir. járásbíróságok részére 1904. évi január hó 1-ső napjától számítandó egy évi, esetleg három évi időtartamra szükséglendó iroda­és auyagázerek, valamint a stearin-gyertya be­szerzésére, Qyufa. A banja-kostenetzi bulgár gyufagyár fokozott erőkifejtéssel igyekszik az áruját bevezetni. Miután a nagykereskedők már a monarchiából fedezték a szükségletüket, a nevezett gyár egyes kiskereskedőknek küldözget 3—3 láda gyufát. Tojásüzlet. Rüscsukból a lefolyt márczius hó­ban 16 — 18 kocsirakomány tojást szállítottak Magyarországba, Ausztriába és Németországba, ezrét átlag 4 frankjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom