Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-18 / 25. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 196. A középkor építészete müvelődés-törtónetünknek egyik kiváló forrása. Történetünk ugyanis e korszakban sok helyen homályos, sokat egészen elhallgat. Az igy támadt hézagokat az építészet- és műtörténelem van hivatva kitölteni. Mert a belső társadalmi élet nevezetesebb mozzanatait egyedül a régi épületek, ezek maradványai, szerkezete, berendezése, minősége és mennyisége tárja fel előttünk. Ezen épületek és romok önmagukon megőrizték a kereszténység felvétele óta a hazánkban érvényesült, művelő befolyásokat is. Ebből önként következik, hogy az ily épületek* romok szemlélése, tanulmányozása igen fontos r hiszen történetre, műizlésre, műveltségre és hazafiságra tanítanak a hideg márvány és néma kövek. Épen ezért ajánlja annyira fenkölt szellemű nagy miniszterünk dr. Wlassics Gyula az ily helyekre az ifjúsági kirándulásokat, azért látogatta meg a mult napokban városunk főgimnasiumának ifjúsága a jaáki templomot. De nemcsak ifjuságunk, a felnőttek, az öregek is tanulhatnak a régi épületek és romok behatóbb szemlélése, vizsgálása álta

1! Ezen okból irom le a jaáki templom rövid történetét és művészi alkatrészeit, hogy kedvet keltsek másokban is hasonló kirándulásokra, melyeken a mulatságost a hasznossal és tanulságossal oly szépen lehet egyesíteni. Egy századon keresztül hazánkban a bazilika stíl uralkodott. Ezt a Xll-ik században a román váltotta fel. Ilyen román stillben épült a jaáki templom. Alaprajza hosszúkás négyszög, mely 3 hajóra oszlik, ugy hogy a középső hajó még egyszer olyan magas és széles, mint a két oldalhajó. A hajók bolthajtással vannak fedve, kivéve a föhajójak a kórus fölött levő részét, hol vízszintes fapadlás látható. A középhajónak kelet felé kinyújtott végét félkörű apsis zárja el, ez alkotja a szentélyt, alatta van a sírbolt. De nemcsak a főhajó, hanem a két mellékhajó is apsisban végződik. Alaprajz tekintetében a magyarországi román egyházak igen egyszerűek, legkiválóbb emlékeinken hiányzik a kereszthajó, sót a jaáki kivételével szentélyök sincsen. A jaáki templom építését a XIII. század közepén fejezték be, még pedig frauczia mesterek, kiket a hazai benczések hívtak be az országba. Egy okmány tanúsága szerint 1256-ban Omode győri püspök szentelte fel Az épület maga azonban több építkezési korszakon ment át, sokat szenvedett kivált leégések következtében. Másodízben renoválták 159i>-ben, a mely évszámot a főhajó déli falán fedezték fel. A legutolsó nagyobbmérvü javitás a XVII. század második felére esik. Ennek emlékét hirdeti a templom körül hajdan elterült temető körfalában levő kapu fe'irata 1663. évszámmal. A tornyok sisakjai a XVIII. század végén készültek. A legújabb időkben átkutatták a templomot, az eredeti építészeti ós szobrászati művészetek, nevezetesen' a déli falban megmaradt egyes oszlopfők, gyámkövek finomabb részleteinek kiderítésére, melyeket az idő-k folyama alatt avatlan kezek vakolattal betemettek Ezekről gipsz mintákat vettek, melyeket z.u évek óta tartó restaurálás szobor és dombormű veinek készítésével felhasznáJtak. A restaurálás most már végéhez közeledik, mert csak a főbejárat javítása van hátra, azonban ebez is készen állnak a templom udvarán a régiek mintájára köböl faragott oszlop, szobor és domborművek. A főkapu és- torooybomlokzat nyugatra néz. A templom déli oldalán sekrestye foglal helyet, melyben az egyház régi képei vannak elhelyezve. Ezen az oldalon hajdan benczés monostor állott. A templomtól nyugatra látható a templommal egyidejüj koridomu kápolna téglából épitve. A jaáki apátsági templom a magyarországi román egyházaknak gyöngye. Alakja, elrendezése mindenben megfelel a román stil általános kellékeinek, csak épen a kereszthajója hiányzik, ami azonban nem képezi elengedhetetlen kellékét a román stílnek, uyy hogy igen sok román modorúi; templom található kereszthajó nélkül. A főapsisnak (szentély,) és az egyik mellék apsisnak 3—3 ablaka van, a másik mellék apsisnak kettő. Az egyház homlokzata dus díszítéseket mutat. Leggazdagabb minden tekintetben a főkapu, a mely egyúttal legjobban elárulja az át*meneti korszakot, a mikor a román stil tömörebb ékesítő alakjait, a gót stil könnyebb alakjai váltják fel. Feltűnnek a vagy fülkében,, vagy szabadon i álló szoborműnek, négy lábu. állatok, különösen az oroszlánok. A nyugati oldalon a két torony között a középső hajó kinyúlik a főhomlokzatig és itt oromlalat alkot. Ott van a meglepő gazdagságú a két torony közé ékelt fokapu, mely méltán vetekedik számos külföldi díszes kapuval. A főportáié bélísét oszlopok képezik, a két első oszlop álló oroszlán hátán nyugszik. Közvetlen az ajtó fölött levő atyaisten alakját két angyal tartja. Fölebb a tompa csacsíves kapu felett emelkedő orom falnak Kte oszlopokkal elválasztott 11 fülkéje tűnik fel. A középsőben és legfelsőben Krisztus alakja áll,, jobbjával áld, baljával könyvet tart; jobbra és balra 5—5 apostol szintén könyvet tartva ; két apostol pedig a két torony-fűikében van. A homlokzat 4 más fülkéje közül az egyikben oroszlán lépdel sárkányon, a másikban Sámson szétszakítja az oroszlán száját, a 3-ikban egy nő alakja látható gyermekkel, a 4-ikben osdltó oroszlán. A szentély külső falán elvonuló oszlopos fülkékben szo/iroknak töredékeit láthatjuk. Ezen kivül még számos physiologiai jelkép: emberek, állatok, madarak, kígyók alakjai népesitik a templom külsejét és belsejét; szobrászati tekintet— i ben ezen egyház páratlan remekműve hazánknak, a kiállja a versenyt Európa legjelesebb o nemű müveivel. Nem szükséges tehát a magyar : embernek, ha tanulni akar, egyszerre külföldre i menni, láthat és tanulhat nálunk is sokat! A külföldre, Olasz-, Német és Franciaországba való utazgatás csak arra való legyen, hogy itthon szerzett ismereteinket bővítsük, vagy még jobban, hogy megismerjük, miben áll ezen nyugatról átvett építészeti stíleknek magyar jellege, s végre hogy meggyőződjünk arról, hogy mi magyarok nem is állunk oly messze a nyugití népek i mögött, mint azt ellenségeink a nagy világgal el szeretnék hitetni. Tuczy János. Hová menjünk nyaralni? A székelyföld emelését czélzó actio már évek óta folyik a lapok hasábjain, a mely mindaddig 1 csak irott választ marad, a mig maga a társada• lom' jó érzése meg nem mozdul Elsősorban a székelyföldnek páratlan gyógy esz. közökkel rendelkező> szép fürdői,, nyaraló helyei azok az eszközök, a melyek révén nagy pénzforgalom eszközölhető, melyeknek fejiesztése egyúttal hazatias kötelesség. A magyar társadalom még miodig negyven millió koronát von el évenként ily caélra a nemzet vagyonából, a mely összeggel gyógyhelyeinket világfürdőkké lehetne varázsolni. Porszemek alkotják a magaslatokat, nekünk különösen mindea. pi>rszem drága, üa utazni akarunk, itt a magyar Schwoiz a »Székelyfólde számos nevezetes gyógyfürdőivel, nyaralóival t hasznos kellemes pihenők a. turistáaak, még: hasznosabb az üdülőnek,, szebbek, olcsóbbak amazoknál. Ezek&t czéluak és kötelességünk a Sirályhágótt: innen Ls megismertetni. Elsősorban vegyük Korond gyógy- és nyaraló helyet Udvarhely megyébe®, a mely haza résznek legelsösorban szüksége van a támogatásra,, melynek feltűnő szép plakátjai minden, vasúti állomáson láthatók, a mely híres gyógy széasavas vizéről ez idő szerint a világ: legolcsóbb és legjobb gyógy.vize, melyet e plakátok 12 fillérben hirdetnek a badapest—Predjál vonalon s Küküllószógnél kitérve Sóvácad állomással direkt kocsival megközelíthető. Korondoa. nemcsak ivásra való ezen álciásos ásványvíz, hanem k jlön még fücödni is használtatik. Ezenkívül van tej és kefir gyógymód, külön L'nicum tömör sós, szénsavas fürdő ciedenczéí, melegfürdői, a. melyekről dr. Riegler Gusztáv egyetemi tanár a mult évi tan'.dmá nyiit lei-fásának 13rik. lapján ugy vélekedik, hogy a Korondi sósforrások mint olyan nem csak hazánk, hanem a világ elsőrendű ogyik természeti tüneménye. Mint kitől pénzt. De mert 10—20 frtot nem éidemes kérni s utána kamatot űzetni, ker többet; et a több, több kamatot is igényel, ami lassankint beleviszi oda, a honnét csak néhány darab földjének az eladása után szabadulhat. Bár száz és száz ilyen példát hozhatnék fel, — azt hiszem, e kettő is elég volt. Okos ember ért ebből is, bolondnak pedig úgyis hiába beszélnék. — Ilyen s ehhez hasonló intézményt Pál ur nem pártolt. Minek is a szegény embernek élni? Halljon meg! Ugy is csak teher embertársainak. Azonban nem számított magára sem. Bármilyen okos embernek tartotta is magát, kérdem, tudott-e számobii? Igy volt ő mindennel? Hiába mondogatta neki édes apja: Fiam, ez az a föld, mely téged táplál s majdan hantjával eltakar, müveid, tápláld te is, ne hagyd éhezni s meglásd ő kamatostól visszafizeti neked a vele tett jótéteményt. Hiába mondogatta: 1 szántás egy kenyér, 2 szántás kettő és 3 szántás három kenyér. De akárcsak egy elefántnak beszólt volna. Nagyon szellemesen jegyezte meg Pál ur, hogy még soha sem szántott ki egy kenyeret sem a földjéből, azt az asszony a kemenczében süti. De minek is szántson kétszer, háromszor ? Fárassza lovát és önmagát ? Ha többet szánt, jobban és többször elfárad a lova, ilyenkor többet eszik, ha többet eszik, több fogy, s ha elfogy a takarmány, honnan vegyen ? Persze, hogy ilyen áloskodások aztán hasra fektették. Fokról-fokra lesoványodott a földje, a lova, de még Pál ur becsülete is embertársai előtt. Már alig volt ember, ki adott volna valamit a szavára. Sokan ugyan fékek még a szájától, mert mindenbe beleártorta. magát, de embertársai tiszteletét, becsületét é.í. szeretetét, amely a valódi becsületes embert faluhelyen körülveszi, azt eljátszotta. A mily mértékben elhanyagolta földjét, marháit, oly mértékben hanyagolta el a szőlőjét is. Még ezer szerencse, hogy van a lusta embereknek is mentsváruk a filloxera és peronosporábaa. Jó most ez a kis bogár mindenre. Ha kapálatlanul hagytad a szőlődet s a gaz elnyomja a hajtást, — a filloxera bántja. Ha Noe idejében látott trágyát s e miatt a kizsarolt terméketlen talajban a vesszők csak szemüvegen át látják egymást — a filloxera az oka. Ha kivesz a karód? Valljon ezt is a filloxera bántja ? De az egyik vagy másik ellen való védekezés a világért sem jutott eszébe Pálnak. Ilyen csekély dolgokkal nem erőlteti meg azt. Használja azt jobbra ií. Például: a cserebogarak gondolkodási képessége, a hangva-tojások megzápulása, sokkal háladatosabb thema, érdemesebb a gondolkodásra de szőlővel vesződni s a peronospora terjedésének megakadályozásáról gondolkodni,az„nem hozza be". — Tudja ezt ma már minden ember, hát mit gondoljon vele Pál ur ? Ha megtenné, még azt mondanák az^emberek, hogy ő is olyan közönséges halandó, mint a többi. Pedig ő több akart leoui, 8 ezt megsínylette a szőlője is. — „A példa vona" tartja a közmondás. Rényi Istváa szőlőszom-szédjának a szőlője ugy nézett ki, mint egy fiatal erdő. Termett is neki uora! habár nem annyi, ho.gy a halak is megrészegedhettek volna, de mégis elég arra, hogy. elég volt esztendőn át. S mert. a pinczeszövstkezetnek is tagja volt, s mert szőlejében csak jó és értékes fajokat tűrt meg s érés eló^t sohasem szüretelt, — szép árt adtak a borért, amit ő, mert szántóföldje is szépen jövedelmezett, esztendőnkiat félretehetett. — Szép kis hozománya volt már Eszter leányának a pécsi takarékpénztárban. Még egy volt az oka, amiért Rényi 'borát szívesen, akár a saját pinczéjóben, akár a pinczeszövetkezetben, kérték. S e<s a borával való tiszta ós lelkiismeretes bánásmódja volt. A hamisítást csak hírből ismerte. Azt szokta mondani, inkább iszom egy fél liter jó bort, mint egy liter rosszat. S ezen elve nem állott boszutt rajta. Mert tudta ezt mindenki, sokkal jobban fizették borát, mint a másét. Irigységébea Pál ur majd megpukkadt. Beszólt mindenféle boszorkányságról, ördöggel való szöyetkezésről, de a valódi boszorkányságra: a szorgalomra, nem gondolt Csak egy volt, arai érd lte: a pálinka. (Folyt, köv.)