Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-04 / 23. szám

1903. junius 4

. Pályázat tanfolyamhallgatói állásra. A siketnémák orsz. kir. intézetével kapcsolatos gyógypaedagogiai tanítóképzőn, a/. 1903—1904. tanév elején, 10 tanfolyamhaílgatói állás lesz betöltendő. Pályázhatnak 30 életévüket még be nem töltött oly nőtlen egyének, kik elemi iskolai, avagy ennél magasabb paedagógiai képzettséget igazo'ó oklevéllel birnak. Elsőbbségben részesül, a ki a tanitás terén már gyakorlatilag működött és a német, vagy más idegen nyelvben is jártas. A két évig tartó elméleti és gyakorlati tanfolyamon a siketnémák, vakok, szellemi fogvatékosok, dadogók és más beszédhibákban szenvedők tanitás jnevelés módjában nyujtatik képzés. Javadalmazás évenként 480 korona díjazás és 320 korona ellátáspénz, mely utóbbi összeg azonban a teljes ellátás fejében az illető intézet pénztárába utalványoztatok, a melyhez a hallgatók kirendeltetnek. A szakvizsgálat sikeres kiállása esetén kinevezésre való előjog valamely hazai gvógypaedagogiai intézethez. Az előképzettséget és az •eddigi gyakorlati működést igazoló, esetleg még más okmányokkal is szabályszerűen felszerelt kérvény a vallás- es közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz czimezve, fegkésőbb f. évi julius hó 1 ig a pályázó által személyesen nyújtandó he az alulirt igazgatósághoz. A tanfolyamra ugyanekkor vétetnek fel, a magánúton, önképzés alapján készülő jelöltek, ösztöndii nélkül. A felvétetni óhajtók valamennyien, személyesen tartoznak az intézet igazgatóságánál jelentkezni, s a paedagógiai készültségüket igazolni. A tanfolyamot illetőleg a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1902. évi 39246. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyott szabályzat irányítandó. Váczon, 1903. junius hó 1-én. Borbély Sándor sk., siketnéma intézeti igazgató. Öreg kort ért Kokován Gömörmegyében Tusnádi Kovács Ferencz oki. ügyvéd, nyug. jegyző és m. kir. postamester; május 26 án 84 éves korában végeigyöngülésben meghalt. Nagy családhoz, a hírnevesemberbaiátnak, Jóiészi Chászár Andrásnak a családjához tartozott. A sorozás elhalásztása. A honvédelmi miniszter ujbcl elhalasztotta a sorozás idejét. Körrendeletben értesítette a vármegyéket, hogy a íősorozás idejét „az ismert politikai viszonyok következtében" julius hó 1-től bezárólag augusztus 29-ig terjedő időtartamra halasztotta. A közigazgatási hatóságokat utasította, hogy ily értelemben tegyék meg a fősorozásra előkészületeiket. „Csak oly magyar felirásu portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány !" Irodalom. Művészet. Szemere Miklós ujabb röpirata. Nemrégiben ismertettünk e jeles magyar tollából egy füzetet, mely a jó katonanevelésről szólott, máris megjelent egy ujabb füzete a Hornyánszky Viktor kiadásában, na fenséges uralkodóház figyelmébe ajánlva«. Szemere Miklós sohasem sablonszerű s bármely kérdést vet föl, lendületes írásmódjával és gondolatfüzésének eredetiségével általános érdeklődést kelt s gondolkodásra, eszmecserére uj meg uj anyagot nyújt. Hozzájárul ehhez, hogy már maga az a tény, hogy Szemere Miklós önálló tud és mer lenni, s hogy mindig van uj mondani valója, őt legérdekesebb egyéniségeink sorába emeli. A főrendiházról szóló mostani röpiratában nagyfontosságú kérdést vet fel, belenyúl a legnagyobb nemzeti ügy tárgyalásába. Lényege, politikai tnagia a főrendiháznak egy egészen uj reform-terve, még pedig olyan, a mely mindenesetre lényegesen nemzetibbé és demokratikusabbá tenné a mai főrendiházat. Szemere Miklós fölfogásának az a veleje, hogy a mai főrendiház szervezetében és összeállításában nem alkalmas arra, hogy akár a korona tekintélyét igazán erősíthesse, akár a nemzet erős támasza legyen. E főrendiházat tehát ugy kell reformálni, hogy az szélesebb nemzeti alapokon nyugodjék s igy erős, nemzeti tartalmat nyerjen^ s ezzel az állam törvényességének ledönthetetlen várává váljék. Kívánja, hogy a nemzet a történelem fonalát ott, ahol elszakadt, ismét megragadja, s a főrendiházat az egész magyar nemességnek s ne csupán a nemesség egy kisded töredékének, még pedig túlnyomó részben nem is ősi töredékének, Házává tegye. E szerint minden magyar nemes, ha MAGYAR P A I Z S vagyoni czenzusa megfelelő, főrendiházi tag legyen. Hogy pedig ne csak az ősi nemességnek jusson ki a jogból, a közélet polgári származású s érdemes tagjai nemesitteasenek. Ily módon a főrendiház egyrészt igazán tiszta nemesi elv alapjára helyeztetnék, másrészt pedig szélesebb keretet nyerne és ezáltal demokratikusabb.! válnék. Érdekes kőuyv. Érdekes és ritka, s ritka az a jó sors is, ami az Egy év Perzsiában czimü könyvet érte. Emiitettük volt, hogy a székelvudvarhelyi rk. főgymnasíum egyik kitűnő tanára, Mihálovits Béla, kit Zalaegerszegen is ismerünk, érdekes könyvet irt Perzsiáról. Most kapjuk a hirt, hogy a nagy számban nyomtatott könyvet hamarosan mind elkapkodták mire megjelent, s most uj kiadást, kell rendezni. Többen Zalaegerszegre is megrendelték. A kóuyvíől részletesebb ismertetést is közlünk. Különfélék. Táplálkozás és testi erő. A-*t hirdetik, hogy a ki erős akar cini annak jól kell táplüko'.ni. A jó és bőséges táplálkozás bizonváia haszuáta van az emberi tejnek, da másreszt az is kétségtelen, hogy a legerősebb embereket nem mindig azok között találni, a kiknek a legjobb szakács főzi a legizesebb ételt. Egy angol orvosi folyóiratban most érdekes köz'eménv jelent, meg erről a témáról. Azok a római Katonák, a kik a hatalmas utakat és az óriási, pompás palotákat építették, nem ettek egyebet, mint fekete kenyeret és rossz, savanyu boiral öblítették !e ezt a száiaz kosztot. A spanvol paraszt, a ki roppant takarékos munkás es vidámleikü ember, reggeltől estig dolgozik, aztán éjfélig — tánezol, hétszámra nem eszik mást, mint kenyeret, hagymát es mikor az ideje van, görögdinnyét. A szmirnai teherhordó gyümölcsön es olajbogyón él, de azért métermázsás terhet eleg fürgén c/ipel. A kinai kuli roppant eiős, a munkában nem gyors, de páratlanul kitartó, csak az ünnepe napján eszit két marék rizskását, hétköznapon egy marékkal is megéri : mig a sztrecsen, a ki bősegesen táplálkozik és hus nélkül meg nem tud lenni, felannyi munkát se bir. fiiajon-eiaberek. Darwin nem éppen hízelgő tételenek az ember őséiől uj igazolására akadtak. Az embei nem valami gusztusos uj rokonságot kapott A párisi Journal des Debats szerint fölfedeztek egy emberfajtát, mely szokatlan alacsony tejlődesi fokon, majdnem állatiasan él Uj Guineában, ezen az Ausztiália fölött fekvő nagy szigeten van a lakóhelye. Éidíkes, hogy az egész fajta mocsarakban, teljesen vizi életet él s lakása is három méterre a vizből kiemelkedő czölöpépitmécy. Elemükben a vizben nagyon otthonosak : rendkívüli ügyesen úsznak s a vizi növényeket és más akadályokat roppant mozgékonysággal kerülik ki. Vizi életmódjuk folytán földönjáró képességük annyira elcsenevészedett, hogy kemény talajon járni se tudnak, mert kisebződik a lábuk. Egy utazó a ki ezt az abgajámbonak nevezett törzset meglátogatta, azt mondja, hogy testük ós arczuk nogyon majomszerü. Köiülbelül oly nagyok mint Ausztrália ismert benszülöttei azaz alacsonyak s alsó, csipőalatti részeik aránytalanul kicsinyek. Lábuk egész sajátságos alkatú: kicsiny, széles, lapos, gyönge ujju, különösen a nők lábán vékonyak és gyöngék az ujjak s oly mereven elállnak mintha nem volnának izületeik. Egyáltalában a lábuk, melynek nincs lábikrája, olyan, mint a faláb. A térd izmai és inai nincsenek kifejlődve s a férfinál a bőr ezen a tájon ránczosan lóg le. Valószínű, hogy ez a törzs valaha szárazföldi életet élt, de nem tudván igy existálni, a létért való küzdelem ráparancsolta a vizi életmódot. A foszforgynfa eltiltása. A Keresk. Muzeum Konsulí közleményeiből vesszük a kivetkezőt: Hoór Lajos, a kereskedelmi miniszter berlini szaktudósitója közli a foszforgyujtó árukról szóló német törvényt, mely május 13-án tétetett közzé a «Reichs-Gesetzblatt» 24. számában. A törvény szövege a következő : 1. §. Fehér vagy sárga foszfor gyufák és egyéb gyujtóáruk előállítísára nem használható. Gyujtóáruk, melyek fehér vagy sárga foszfor felhasználásával készültek, iparszerűen nem árusíthatók és más uton sem hozhatók forgalomba. A jelzett fajtájú gyujtóáruk, iparszerü felhasználás czéljából, a vámterületre be nem hozhatók. 5_ 2. § Ki ezen törvény határozatai ellen szándékosan vét, kétezer márkáig terjedő pénzbirsággal suj tátik. Herkules a reklám szolgálatában. Londonban most egy csinos reklám-tréfán mulatnak. Az egyik londoni varieté-szinbáznak a szenzácziója egy óriás erejű atlétának a fellépése. Ez az izomember avval ejti bámulatba a közönséget, hogy egy vastalapzaton álló automobilt emelget fel, amelyben három ember ül, ezenkívül a vaslánczokat ugy tépdesi ketté, mint a czérnát. Valamelyik előadáson nem akart félbeszakadni a közönség tetszésnyilvánítása, mire Herkulesünk elhatározta, hogy ujabb mutatványnyal hálálja meg a közönség tetszését. Intésére az egyik színházi szolga kis csomagot hozott a színpadra, amelyből egy egész közönséges nadrágot vett ki és átnyújtotta az erőművésznek. A zene elhallgatott, a Herkules pedig a nadrág egyik szárát a jobb, a másik szárát a balkezébe vette és ugy tett, mintha szétakarná tépni a nadrágot. Húzta, húzta, erőlködött izmai megfeszültek és homlokán kidagadtak az erek, de a nadrág csak nem akart elszakadni. Több sikertelen kísérlet után ajkait harapdálva, a színpad elejére lépett és kijelentette a közönségnek, hogy ereje ez alkalommal cserbenhagyta, mert X. X.-czégnek a nadrágjait képtelenség elszakítani. A szerk. levele. R. G. Sdromberke Nemcsak él, de melegen üdvözöl, régi jó lakóját. Köszöni megemlékezésedet. A czimet kijavítottam. írd meg, melyik két szára nem ment el. Egyéb rendben van. Jó előre vagy Küldesz két koronát, s 1904. január 1 ig nyugodt lehetsz. Üdvözlet több embertől is. Gyere a majálisra. Hajdanta, mig ifjú valék. — Szepetk. Fogadd igaz részvétünket. — M. P. bdvarhely. Még nem jött el, csak a lev. lapod. Vasúti menetrend. Érvényes 1903. május 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik ö P ó. P Kisczel felé regsrel 9 29 9 15 Csálítuínja felől reg. „ „ délután 4 12 8 24 „ „ este Csáktornya felé reg. 4 49 8 39 Kisczel felől reg. „ este 5 52 5 45 „ „ este 9 47 9) 5? " Zalaszontivánra NagyZalaszentiíánról Nagykanizsa és Bécs* kanizsa Décs felöl felé reggel 6 10 7 57 » reg. » » 11 54 1 45 „ „ délu. „ „ délután 2 33 4 48 » n v „ „ este 6 30 7 52 „ „ este *) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti Bécs felé indulóhoz. — Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. Országgyűlés. t Ujabban nagy beszédet tartott Ugrón Gábor, Br. Kaas Ivor, s Rátkay László. A pünkösdi szünet után folytat-ak a gyűléseket, de csak ugy, mint azelőtt. Tárgvaiják az ex-lexről tett jelentéseket. Az obstrukezió tart a nemzeti ügy mellett. Gr Andrássy Gyula újságcikket irt a Pester Loydba. Egyfelől igy szól: „Nem hiszem, hogy az úgynevezett nemzeti vivmá ok a hadsereget erősítenék. Ezért a német szolgálati nyelvnek is hive vagyok." Másfelől igy szól: „Csak az őserejü hagyomány szentesitette nevelés által fejlesztett összetartozósági érzés ad bátorságot ós lelkesedést az élet halál harczában. Csak a nemzeti öntudat fölhasználása ad a hadseregnek nemzeti erőt. A mely hadseregből száműzve van a nemzeti érzés, ott vége van az áldozatkészségnek." Ezt a kétfejű elméletet sehogysem lehet egyegy fejben elképzelni.