Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-28 / 22. szám

6 MAGYAR PAIZS 1903. április 16. hatóságok illetékessége ellen és a hatóságok az időközben elszórtan kibocsátott miniszteri rendelkezések halmazában alig, vagy egyáltalán nem képesek a helyes utat megtalálni. Általában az orthodoxok szervezkedését szabályozni kellene, mert ahol ezek szervezkedve vannak, ott van egyidejűleg gyűjtőpontja az idegen nemzetiségű lengyel zsidóknak. Ezek a támpontjai annak, hogy a beváudurolt zsidó rögtön kap foglalkozást, üzletet, exisztencziát és itt hazátlanul az idegen nemzetiségek külön állást istápolva él és boldogul.. Ma az idegen zsidó bejön és állítólag elmegy a hitfelekezeti irodába s ott, hogy a hatóságnál megtudja mondani miből él, a hitfelekezet összead pro forma bizonyos pénzösszeget és azt mutatja ki az idegen zsidó megélhetési alapjául csak azért, hogy a közigazgatási hatóság keze vele szemben meg legyen kötve. E bajon az uj honossági törvényny;l lehetne segíteni olyképp, hogy kimondatnék ott, hogy idegen zsidó magyarországi hitfelekezetbe be nem léphet, mig Magyarországon magyar honosságot és községi illetőséget nem szerez.« 135.000 tenyésztojás a Székelyföldnek. Az A. T. L. írja: A földmivelésügyi miniszter a BOE. azon javaslatát, miszerint a délvidéki tujásszövetkezeteknél összegyűjtött s túlnyomó részben sárga héjú, tehát a laugsán vagy plimut kakasok s a különben is hires jó tojó magyar tyukol^ ivadékaitól szál mázott tojásokat czéliráuyosan lehet a teljesen elmaradott vidékek tyukállományának megjavítására fordítani, elfogadta s a székelyföldi kormánybiztos Sándor János főispáu kérelmére a 4 székely vármegye összes községei részére egyelőre 130.000 félvér tenyésztojás cserébe engedély eztete't (Nem lehet tudni, hogy a székely kormánybiztos miért nem veszi be működésé körébe az ötödik széke'y vármegyét, a régi Aranyosszéket is? Tenger- oláhság szorítja szük karikába ezt a maroknyi népet is. De az nálunk a politika tudománya, hogy mikor a halálhörgést halljuk, csak akkor futunk patikába, sz. s ezen aktió lebonyotásával a tojásértékesitó szövetkezetek budapesti központjának intézőségét, a Magyar Gazdák vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetét és dr. Ladányi György felügyelőt bizta meg. Ennek az intézkedésnek kettős jelentősége van. Az elsc az, hogy a délvidéki gazdák illetve gazdasszonyok ezután a sárga héjú tojások termelésére még nagyobb súlyt fognak helyezni, mert most már valamivel magasabb áron fogják tenyésztésre eladhatni, másik pedig az, hogy igy egy év alatt a székelyföldön mindenütt oly tyukátlomány lesz, amely a külkereskedelemnek megfelelő sárga sziuü tojást termeli, de nemcsak sárga szinüt, de nagyobbat is. Ez nagy jelentő ségü dolog, mert ime ott oly hitvány a baromfiállomány s iuv az efféle termékek is, hogy e miatt oda kiviteli kereskedőt telepíteni nem sikerült. Egy-két év alatt elválik, megjavul-e az állomány annyira, hogy oda nem fog kelleni telepíteni kereskedőt, de az magától fogja a jó és egyminőségü termeivényeket felkeresni. A tenyésztojások kiválogatása, vizsgálata, csomagolása s elszállítása valamint kiosztására igen nagy gond lesz fordítva s igy remélhető, hogy csak igen kis száza'ék fog a tenyésztésből kimaradni. Egyegy gazdasszony legfeljebb 13 drb tojást kaphat, igy tehát circa 10.000 gazdasszonyt fog a miniszter oly helyzetbe juttatni, hogy 13 drb cseretojás árán teljesen uj s jobb fajta tyukálloniányhoz juthasson. Ha ez az uj intézkedés beválik, jövőben a lehető legnagyobb alapokra fektetve lesz folytatható. A székelyföldön kivül igen sok hely van még, a hol ily nagyszabású s messze elható intézkedéssel lehetne baromfi llományunkon hamar, rövid uton alaposan segíteni, pl. Gömörben. Szirtház. Őszintén mordom, én a vasárnapi színházat szeretem. Még pedig azért, mert akkor inkább a cselédek számára és kedvere játszanak a színészek. A cselédek számára zamatosabb magyar müveket adnak elő. Ezek pedig jobbacskák, mint a trágár szalonbeli idegen izü darabok. S jól esett látnom, hogy sokan vannak az én Ízlésemen, mert a Csókon szerzett vőlegényt sokan megnézték, pedig a darab nem it/en rúgja a csillagokat. A hiányt csaknem elfeledtette Rayúityi Iza, ki derékmódon excellált különféle alakításaival s méltán megérdemelte a sok tapsot. A Hoffmann meséi-ben és a Bob herczeg-bea Tomori Melissza tűnik ki müveit énekével. A Bacsányi ls elég jó darab s itt Simon Jenő komoly jó színész játszotta a főszerepet, Vécsei és Haraszti kisasszonyok szép reményt valósithatnak meg idővel. Herczegnek a kéz-kezet mos szatírája kitűnően ostorozza a protekcziós embereket. De ennek sincs kidolgozott mese-tartalma. A Doktor ur-ban egy sereg kitűnő ötlet van s nagyokat mulat rajta az ember. Az ilyen tréfás darabokban Tordai Etel, Szalóky és Gulyás a közönséget torka-szakadtáig megnevettetik. A Jaffet 12 feleségét hála isten nem szerette a közönség. Tegnap az Ember tragédiáját adták. Simon Jenő volt a derék ember. Nagyobb közönséget érdemelt volna. Telt ház csak a Bob herczegben volt. — Micsey György ur társulata, hogy sokat ne beszéljünk, egytől-egyig derék jó tagokból áll. Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! Közlemények: kertmivelés és mezőgazdaságról Mühle Vilmostól Temesvárott. XIII. Sövénycsemeték. Eleven kerités létesítésére, házak, gyümölcs és szöllökertek, udvarok bekerítésére, szántóföltlek határolására, töltések megerősítésére stb. A sövénycsemetéknek hívatlan emoerek és állatok elleni védelem czéljából való ültetése felette czélszerü és mindenki által mentől előbb foganatosítandó. Egy eleven sövény, eleven kerités kétségkívül védelmül szolgál további költség nélkül számtalan évig tart és a környéknek életet, a tájnak pedig szebb képet ad; az évi vagy 2 évi fahulladék pedig felhasználható. Mindig magról nevelt és iskolázott csemeték ültetendők, melyek nem eresztenek mellékhajtásokat, mint azt a vadon ásott hajtások teszik. Sövényül sokféle fanemüeket használunk, u. m.: Akácz, Gleditschia, Maciura, Myrabolán, Mahaleb, Jávor, vadrózsa, galagonya, borbolya, sóskacserje és somfát, tle minden helyre nem mind alkalmasak. A legjobb és nálunk leghasználtabb faj az Akácz és Gleditschia, ujabbi időkben a Maciura, melyek tulajdonképen a legjobb és legszebb kerítéseket képezik, de jó a törők Mahaleb meggy, mely a szagos pipaszárakat szolgáltatja és a Myrabolán szilva is, mely utóbbi némelykor a hernyók falánkságától igen sokat szenved, de sok gyümölcsöt hoz, melyekből jó pálinka égethető és Francziaországban nagyon tenyésztetik. A galagonya ugyan a legszebb sövénycsemetéknek egyike, de csak északi tájakra, mint SehlesswigHohlstein, Uániastb., hol általánosan tenyésztetik. Magyarország részére nem alkalmas, mert a hernyók petéinek fészke lesz, miért is annak ültetését kerülni kell. Borbolya-sóskacserjét nem szabad gabonafóldekre kiültetni, nmei azon nagyon könnyen rozsda képződik, mig a többi fajok minálunk naeryon lassan fejlődnek. Az első helyen említett lauetnüek, a Maciura, Akácz és Gleditschia tehát a legjobbak. Az ültetés őszszel vagy tavaszszal történik mélyen ásott talajban. Bekerítésre 2 sorban 5 darab ültetendő folyó méterenként, igy tehát 10 darab; közönséges kerítésre elegendő egy sorban folyó méterenként 6—8 darab csemetét ültetni, melyek 3 szemre visszanyesve az első évben tisztán tartandók és néhányszor megkapálangók. A második év tavaszán az ültetvények még egyszer jól visszanyesendők, ugy, hogy csak 30—40 cm. magas maradjon, a harmadik évben 50 cm. magasságra s igy tovább. A minden évi téli vagy tavaszi nyesés elősegíti a lómott növést, fiatalítja a régibb ültetvényeket és azt szorosan együtt tartja. A magnak állandó helyre való vetése kevésbbé ajánlható és nem olcsóbb, mivel a tiatal csemeték az első évben gondos ápolást és tisztántartást igényelnek és azokból sohasem lesz oly szép egyenlő sövény, mint az átültetett csemetékből. Jobb ha a magot kertben ágyba vetjük, a csemetéket ott 2 éven át állani hagyjuk és csak azután ültetjük ki; még jobb azonban az egy éves csemetéket kertben, sűrűen egymás mellé, és csak a második évben a kijelölt allandó helyre kiültetni. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. 3014. sz./tkv. 903. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a zalamegyei központi takarékpénztár végrehajtatónak Horváth Alojzia özv. Hajgató Ferenczné grehajtást szenvedő elleni 1230 K tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyébeu a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő a zalaegerszegi 244. sz tjkvben felvett következő ingatlanokból végrehajtást szenvedett 7» rósz jutalékaira é« pedig f 289. hrszámu jutalékra 2035 korona t 2128. , 48 „ 1 2693bj2 „ 68 , t 211l/a „ 52 „ t 290/b „ 4 „ II. a zalaegerszegi 1398. sz. tjkvben f 2107 hi f z. alattiból ugy anannak °/io-ed rész jutalékára 59 korona kikiáltási áiban, ugy azonban, hogy az ingatlanokra végrehajtást szenvedett javára bekebelezett haszonélvezeti jog az árverés által nem érintetik, ha azonban az igatlan jutalékok a ha&zot.élvezeti jogot megelőző teher fedezésére szükségesnek mutatko-ó 1200 koronáért e.'J nem kelnének, ugy az árverés hatálytalan és az ingatlan jutalékok a szo'galnü jog fenntartása nélkül nyomban újból foanak árvereztetni, az árverés elrendeltetik es hogv a fenlebh megjelölt ingatlanok az 1903. évi junius hó 27 ik. napjának d. e. 10 órakor Zalaegerszegen a tkvi hatósággírodájában megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tarto/nak az ingatlanok becsárának 10°o-át vagyi? 203 kor. 50 f.^ 4 kor. 80 f., 6 kor. 80 f., 5 kor. 20 f, 40 f., 5 korona 90 fiiléit készpénzben vagv az 1881. LX. t. cz. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított ós az 1881. évi ncvember hó 1 én 3333. sz. a. kelt 1 M. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t. cz. 107. § a érelmében a bánatpénznek a bíróságnál tiutént előleges elhelyezéséről kiállított szabáiyszt!u elismervényt átszolgáltat ni. A kir. törvényszék telekkönyvi huósága. Zalaegerszegen, 1903. évi április 7-én. Rulich kir. trvszéki bíró. K f3 •M srKeiese jutányos áron felvétetinek a kiadóhivatalban. „Styria forrás" gyógyv ±z gyoiaordaganatok és görcsök, Brigt-féle vese bántalmak, a légzőszervek hurutjai gyomor és bélhurutok, máj- és vesebajok ellen. 0—3